Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)
1954-06-17 / 142. szám
ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Olt Károly elvfárs beszámolója a költségvetésről — Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetésében kifejtésre jut párt és a kormány pc/itikájának lő irányvonala: a szocializmus i lapjainak építése és ezzel párhuzamosán népünk anyagi és kulturális színvonalának, következetes emelése. Az 1934. költségvetés végrehajtásit, hozzá fog járulni a III. kongresszus határozatainak megvalósításához és jelentős lépés előre dolgozó népünk további felemelkedése, hazánk felvirágoztatása útján. Ezután Olt elvtárs ismertette a multévi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást. Az elmúlt év költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentés már jelzi azokat az első eredményeket, amelyeket a népi demokrácia állama a szocializmus gazdasági alaptörvénye követelményének fokozottabb érvényesítése érdekében a dolgozó nép anyagi életfeltételeinek, szociális és kulturális életszínvonalainak megjavítása terén az év második felében elért. A dolgozó nép étoszírtvonalának emelkedése lés 18.4 s- 'zalékkal haladta A dolgozó nép életszínvonalának femelésére irányuló intézkedések szükségessé tették az 1953. év második felében a pénz- és anyagi eszközök megfelelő átcsoportosításs.át. A pénzeszközök átcsoportosít isa új arányokat eredményezett a költségvetési kiadásoknál. Legjelentősebb az eltérés a beruházásokról. így a beruházások finanszírozására fordított költségvetési kif dósok az előirányzott 37 százalék helyett a költségvetés összkiadásainak csak 32 százalékát tették ki. A nehézipar részesedébe a beruházások teljes összegéből 43.3 százalékból 41.3 százalékra csökkent, ugyan: itkor az év második felében jelenjtiően növeltük azokat a beruházásokat, amelyek a mezőgazdaság, a 1 ön nyű- és élelmiszeripar fejlesz- T lsét szolgálták. Az 1953. évben megvalósított mintegy 16 milliárd forint értékű beruházással gyarapodott a nemzeti vagyon. Az ipari termelés erőteljes fejlődése, a jó termés, a termelésnek és a külkereskedelemnek a lakostág szükségletei fokozottabb kielégítésére való átállítása lehetővé tette, hogy a belkereskedelmi áruforgalom az év második felében mintegy 2300 millió forinttal magasabb legyen, mint az első félévben. Az áruforgalomnak ez a kedvező r lakulása szoros összefüggésben van azzal, hogy a Kormány intézkedései nyomán a munkások, parasztok, és alkalmazottak jövedelme az 1953. évben mintegy 4 milliárd forinttal emelkedett. 1953 második felében a lakosság vásárlása fokozatosan eltolódott az élelmiszerekről az iparcikkek felé. Olt elvtárs ezután ismertette a kormányprogramm megvalósításában. a szocializmus építésének ú.1 szakaszában elért nagy sikereket 1053-ban népgazdaságunk jelentősen fejlődött. Az ipari termelés 11.8 százalékkal, a mezőgazdasági terme-18.1 meg az előzőevit. Ezután azokról a hibákról szólt, melyek főleg a termelés átszervezése terén nyilvánultak meg abban, hegy egyes vezető szervek nem tartottak lépést a kormányprogramm megjelenése után dolgozó népünk tettrekészségével. 1953 második felében az átcsoportosítás, a termelés átállítása terén sokhelyütt megmutatkoz.tt határozatlanság károsan éreztette hatását egyrészt az áruellátásban, másrészt a vállalati gazdálkodásban, az önköltségi tervek végrehajtásában. Az 1953. év gazdálkodásának fő tanulsága, hogy valamennyi gazdasági minisztériumnak az eddiginél sokkal többet kell törődnie a gazdaságosság kérdéseivel, az anyag- és bérnormák betartásával, a termelékenység emelésével, a tervben előírt önköltség biztosításával. Az eredmények azt mutatják, hogy a nehézipar túl gyors ütemű fejlesztése következtében beállott bizonyos aránytalanságok ellenére népgazdaságunk alapjai szilárdak, iparunk, mezőgazdaságunk és általában egész gazdaságunk erejére támaszkodva biztosan haladtunk előre most már azon az úton, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja III, kongresszusa kijelölt. Népgazdaságunk szilárd erejét bizonyítja az 1953. évi költségvetés sikeres végrehajtása is. Az országgyűlés elé jóváhagyásra előterjesztett évi jelentés szerint az 1953. évi költségvetés 49 milliárd és 890 millió forint bevétellel, 49 milliárd és 28 millió forint kiadással teljesítettük. A 862 millió forint költségvetési felesleg népi demokratikus államunk pénzügyi helyzetének szilárdságáról és arról tanúskodik, hogy kormányunk a széles néptömegekre támaszkodva biztos kézzel vezeti előre népünket a szocializmus építésének útján. tékeny eredményei mellett az általánosiskolai oktatást viszonylag háttérbe szorította. A felsőfokú oktatásra előirányzott költségvetési kiadások 568 millió forintot tesznek ki, amelynek keretében különösen számottevő a főiskolai hallgatók megemelt és kiterjesztett összegű ösztöndíjjuttatása. Oktatási intézményeink színvonalának és anyagi ellátottságának növelése mellett jelentős összegeket juttat a költségvetés a tudományos kutatómunka további fejlesztésére is. Nagy összegeket fordítunk a költségvetésből kulturális és művészeti céltámogatásokra. Az 1954. évi állami költségvetésben kereken 135 millió forintot irányoztunk elő sport- és testnevelési célokra. Az emberről való szüntelen gondoskodás elve hatja át az egészségügyi és szociális célokra fordított kiadásaink minden tételét. A kórházi ágyak száma mintegy 8 százalékkal, a bölcsődei férőhelyek száma 20 százalékkal nő. Az egészségügy mennyiség; fejlesztése mellett a költségvetés igen nagy összegeket fordít az egészségügyi ellátás minőségi fejlesztésére. A kormánycrogrammnak az egészségvédelemre, az üzemegészségügyi viszonyok és munkavédelmi berendezések gyökeres megjavítására vonatkozó célkitűzéseinek megfelelően 662 millió forintot irányoztunk elő az egészségügyi és munkavédelmi beruházások finanszírozására. A mezőoazdasá^i termelés fellendítése Költségvetésünket az emberekről való gondoskodás Itatja át Tisztelt országgyűlés! Rátérek ezután az 1954 évi költségvetési javaslat ismertetésére. Az 1954. évi állami költségvetés bevételei 49 milliárd és 684 millió forintot, kiadásai 47 milliárd és 891 millió forintot tesznek ki. A költségvetés egyenlege 1 milliárd 793 millió forint felesleget mutat. A költségvetés bevételei és kiadásai nagyjában az előző évi szintién alakulnak. Abban, hogy a költségvetés volumene az előző évhez képest nem emelkedik. kifejezésre jut kormányunk gazdaságpolitikájának az a törekvése, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál a lakosság fogyasztását fokozza. Minthogy pedig 1954-ben a nemzeti ■jövedelem a népgazdaság erőinek átcsoportosítása következtében csak kis mértékben emelkedik, a lakosság fogyasztásának előirányzott nagymértékű növeléséhez szükséP volt arra, hogy a felhalmozási alap és közületi fogyasztás részesedést a nem zeti jövedelemből csökkentsük. Ennek megfelelően a beruházásokat 3.2 milliárddal, védelmi kiadásokat C54 millió forinttal alacsonyabb összegben irányoztuk elő a multévi teljesítéshez képest, ugyanakkor a kiadások egyéb tételeinél jelentős belső átcsoportosítást hajtottunk végre, hogy a lakosság szociális és kulturális szükségleteinek fvikozottabb kielégítéséhez, a me zogazdaság fejlesztéséhez és a kormán'yprogramm egyéb célkitűzéseihez szükséges anyagi eszközöket a költségvetés szilárd egyensúlya mellett biztosíthassuk. Az 1954. évi költségvetésben népgazdaságunk fejlesztésére a költségvetés összes kiadásainak 60 százalékát, szociális és kulturális célokra az összkiadások 21 százalékát, honvédelmi célokra, népünk békés alkotómunkájának biztosítására az összkiadások 11 százalékát, rend- és jogbiztonságra, valamint az államapparátus igazgatási kiadásaira az összkiadások 4—4 százalékát irányoztuk elő. A kormány nagy figyelmet fordít dolgozó népünk és gyermekei sok oldalú műveltségének és képzettségének emelésére, nagy áldozatokat hoz az egészségügy és szociális viszonyok továbbfejlesztése érdekében Ezért az életszínvonal emelkedésének fontos részét képezik azok a közvetett juttatások, melyeket államunk a költségvetésből fenn tartott szociális és kulturális intézmények fejlesztése, a lakosság részére végzett szolgáltatások ír inőségének emelése révén nyújt a dolgozó népnek. E a törekvés jut kifejezésre az állami költségvetés tervezetének a közoktatásra és egészségvédelemre. népjóléti célokra és társadalombiztosításra előirányzott és évről évre növekvő kiadási tételeiben. Az emberről való gondoskodást tartja szem előtt kormányunk akkor, amikor ebben az év ben 1.3 milliárd forinttal fordít többet a kulturális és szociális célokra. mint 1953-ban. Az állami költségvetés tervezete a néprr űvelési intézmények, tudományos kutatóintézetek továbbfejlesztsére, a színházak, valamint a sport- és testnevelési intézmények fenntartására, egyéb kulturális célok megvalósítására 850 millió fo rintot irányoz elő. Az oktatási célokra biztosított költségvetési előirányzat keretében növeljük az alsó- és középfokú oktatásra, valamint az oktatási intézmények felszerelésének pótlására és berendezésének felújítására fordított kiadások összegét. Az 1954. évi költségvetés oktatásügyre fordított kiadásainak előirányzata az általánosiskolák fejlesztését helyezi előtérbe. és ezáltal részben kiküszöböli az elmúlt évek iskolapolitikájának azt a fogyatékosságit, amely az oktatásügy egyéb területén elért jelen-. Olt Károly a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére szolgáló kiadásai között jelentősen emelkedtek a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló előirányzatok. A mezőgazdasági beruházások előirányzatát az előző évihez képest megkétszereztük. Ezután elmondotta, hogy idén több mint hetven százalékkal növekszik az öntözőt területek nagysága, s a költségvetési kiadások között kereken ezerháromszáz millió forintot fordítanak a gépállomások fejlesztésére és megszilárdítására, s ez hatvankettő százalékkal több az előző évi kiadásoknál. A mezőgazdaság állami szektora beruházásainak finanszírozását szolgáló kiadásokon kívül a szövetkezeti szektor beruházásainak megvalósításához hosszú- és középlejáratú hitelek címén jelentős összeget irányoztak elő. elsősorban a termelőszövetkezetek beruházásaira. A kormány minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek, hegy élen járhassanak a mezőgazdasági határozat megvalósításában és a hozamok emelésével, a bevétel fokozásával megfelelő jövedelmet biztosítsanak tagjaiknak. El kell érnünk azt, hogy meglévő termelőszövetkezeteink megerősödjenek, gazdaságilag és politikailag megszilárduljanak, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme növekedjék. A növénytermelés fokozása érdekében jelentősen fejlődik ebben az évben az állami növényvédelem, a költségvetés közel százmillió forinttal többet fordít erre a célra mint tavaly. Amikor a kormány maximális segítséget nyújt a mezőgazdaság szocialista szektorának. — ugyanakkor hathatós támogatásban részesíti az egyénileg dolgozó parasztságot is. Olt Károly a továbbiakban rámutatott arra, hogy a mezőgazda ság fejlesztését szolgáló kiadások elősegítik a népgazdaság alapvető két ága: az ipar és a mezőgazdaság tervszerű, arányos fejlődését A költségvetésben kifejezésre jut a szocializmus építése új szakaszáta ezután —, hogy viszonylag gyorsul a fogyasztási javak termelésének fejlődése. Ennek következtében jelentősen növekedik a könvnyű- és élelmiszeripar beruházásainak összege. Ezzel megteremtjük a szükséges feltételeit annak, hogy fogyasztási cikkeket gyártó iparágak termelése 1954-ben jelentősen növekedjék. A dolgozó nép fogyasztási cik kekkel történő ellátása terén — hangsúlyozta — fontos szerepe van állam begyűjtési szerveinek, Rajtuk múlik, hogy a lakosság élelmicikkel, az ipar, mezőgazdasági nyersanyaggal zavartalanul el legyen látva. A lakosság reáljövedelmének je lentős emelkedése, a fogyasztási cikkek termelésének erőteljes fokozása biztosítja, hogy az állami és szövetkezeti kiskereskedelem forgalma nagy mértékben emel. kedjék. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 1954-ben mintegy 22 százalékkal lesz magasabb mint 1953-ban! A kereskedelem munkájának megszervezéséné1 messzemenően figyelembe kell venni a lakosság igényeit, gondot kell fordítani a helyes áruelosztásra. Népgazdaságunkban jelentősen megnőtt a külkereskedelem szerepe. Elmélyültek külkereskedelmi kapcsolataink a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Bővül külkereskedelmi kapcsola tunk, árucsere- és fizetési forgalmunk a tőkés országokkal is. A termelés emelkedésével és az áruforgalom növekedésével szoros összhangban kell állnia közlekedésünk fejlesztésének. A költségvetés erre a célra mintegy másfélmilliárd forintot irányoz elő. A multévinél kisebb összeggel szerepelnek a költségvetésben az állami vállalatok forgóalapjának növelését szolgáló kiadások. A vál lalatok forgóeszközgazdálkodása terén ugyanis igen jelentősek a népgazdaságunkban meglévő tartalékok. Éppen ezért 1954-ben tovább kell fejleszteni a forgóeszközcsökkentési mozgalmat, fel kell tárni az iparban elfekvő készletek keletkezését, meg kell akadályozni újabb elfekvő készletek keletkezénak az a jellemvonása — mondot- sét. A fanácsok megnövekedett szerepe Az állami költségvetés kiadásai között évről évre fontosabb helyet foglalnak el a helyi tanácsok kiadásai. Míg a tanácsok megalakulása előtt az önkormányzatok kiadási előirányzata 1 milliárd és 300 millió forint volt, addig a helyi tanácsok költségvetése 1954-ben már 6 milliárd és 316 millió forintot tesz ki, A tanácsok gazdálkodásában feltárt hibák és hiányosságok felszámolása szükségessé teszi a tanácsok hatáskörének további kiszélesítését, önállóságuk fokozását minden téren, így a költségvetési gazdálkodás terén is. A tanácsok gazdálkodási jogkörének kiszélesítésével megnő a tanácsok felelőssége. Növekvő bevételeket csak növekvő termelés biztosíthat Tisztelt országgyűlés! Rátérek az 1934. évi költségvetés bevételi előirányzatának ismertetésére. A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetésének bevételei túlnyomó részben a szocialista szektorból származnak. A szocialista szektorból befolyó forgalmiadók. nyereség és egyéb befizetések 37.8 milliárd forintot, a szövetkezetek által fizetendő szövetkezeti adó pedig egymilliárd és százmillió-forintot tesz ki. • Elmondotta ezután, hogy a költségvetési kiadások fedezetének legfőbb forrása az állami vállalatok akkumulációja, amely forgalmiadó- és nyereségbefizetés formájában a költségvetési bevételek 70 százalékát teszi ki. Ezután így folytatta: Az állami bevételek fő forrása — amint ezt a forgalmiadé- és nyereségbefizetés döntő súlya is mutatja — állami vállalataink termelő munkája. Növekvő bevételeket csak növekvő termelés — ezen belül a .termelés gazdaságossága, a legmesszebbmenő takarékosság biztosíthat. háború előtti színvonalat ma 70 százalékkal túlhaladja. A termelékenység azonban 1953-ban már nem emelkedett kielégítő mértékben, s 1954 első negyedében a gyáriparban az előző év hasonló időszakához képest átmenetileg csökkent is, ugyanakkor az ipar számos ágában a kifizetett munkabérek emelkednek. Fel kell venni ehát a harcot a laza béralapgazdálkodás, a különféle formában megnyilvánuló normacsalások ellen. A legszelésebb körben tudatosítanunk kell, hogy további előrehaladásunknak, az életszínvonal állandó emelésének döntő feltétele a termelés gazdaságosságának kérdése. Az önköltség kedvezőtlen alakulásának egyik fontos oka, hogv nem érvényesítettük megfelelően vállalatainknál az önálló elszámolás követelményeit. Az igazgatók mindennapi munkájának szerves részévé, fő kötelességévé kell tenni, hogy az önálló elszámolás rendszerét következetesen kiépítsék és megszilárdítsák. A jóiéi emeléséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az állampolgári fegyelem megszilárdítása Az állami költségvetés fontos részét képezik a lakosságtól származó adóbevételek. Az 1954. évi költségvetésben a lakosságtól befolyó adóbevételek 3696 millió forinttal szerepelnek és a költségvetés összbevételeinek csupán 8 százalékát teszik ki. A folyó évi költségvetésben az általános jövedelmiadóbevételt az 1953. évben 15 százalékkal csökkentett adó összegében irányoztuk elő. Ez a csökkentés elsősorban a mezőgazdasági lakosságot érinti. A költségvetésben előirányzott adók azonban csak akkor segíthetik elő a kormányprogramm végrehajtását, a dolgozó nép életszínvonalának állandó és gyorsütemű nöH vekedését, ha azok hiánytalanul és időiben be is folynak. A dolgozó nép anyagi jólétének emelkedéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az állampolgári fegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelességek hiánytalan teljesítése. A jelentős kedvezmények ellenéra az első negyedévben a mezőgazdasági lakosság 170 millió forinttal maradt adósa az államnak, jóllehet pénzbevételei kedvezően alakultak, Mulasztás terheli ebben elsősorban a pénzügyminisztériumot, de a tanácsi pénzügyi szerveket és magukat a tanácsokat is. Mind a pénzügyi szerveknek, mind pedig az adózóknak világosan látniok kell, hogy csak az állampolgári kötelességek pontos és hiánytalan teljesítése biztosíthatja a kormányprogramra célkitűzéseinek megvalósítását, a lakosság életszínvonalának emelésére, anyagi és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítésére irányuló feladatok végrehajtását. Meg kell szüntetni a törvényesség egyoldalú értelmezését. 4 pénzügyi szervek az adózási kötelezettség teljesítésének elmulasztásában jelentkező törvénysértéssel szemben szigorúan lépjenek fel, ugyanakkor meg kell akadályozni minden jogtalanságot, túlkapást. Messzemenő takarékosságot a gazdasági és állami élet minden lerületén A takarékosságot messzemenőiig érvényesíteni kell az igazgatási kiadások területén is. Államigazgatási szerveink munkájában a feladatkörök jórészének decentralizálásával, az irányítás és végrehajtás közé iktatott felesleges és párhuzamos szervek megszüntetésével, a funkcionalizmus kiküszöbölésével, a formális és bürokratikus tevékenység felszámolásával, az államigazgatás munkáiénak egyszerűsítésével el kell érnünk azt, hogy az államapparátus közelebb kerül- 1 jön a dolgozókhoz, munkája ! minőségileg megjavuljon, hogy I feladatait jobban, gyorsabban ' végezze el. A Magyar Népköztársaság 1954, évi költségvetése a szocializmus építése új szakaszának első költségvetése. Kiadási előirányzatai szolgálatában állnak a nagy célkitűzésnek, amely a szocializmus alapjainak építését szorosan összekapcsolja a dolgozó nép életszíny^ palának -állandó emelésével A fő figyelmet ezért a munka termelékenységének állandó növelésére, az önköltség csökkentésére, az anyaggal való messzemenő takarékosságra, a termékek, árucikkek minőségének javítására kell fordítanunk. . Az elmúlt év, sőt a jelen helyzet tapasztalatai is azt mutatják, hogy ezen a téren igen sok a tennivaló. A szocializmus építésének új szakaszában döntő feladatunk azoknak a tartalékoknak a feltárása és mozgósítása, amelyek az önköltség rendszeres csökkentésével elérhetők. Az önköltségcsökkentés az életszínvonal emelésének, egész további előrehaladásunknak elengedhetetlen feltétele. Az anyagtakarékosság terén elért, akár egyszázaléknyi eredmény, több mint féltnilliárd forinttal növelhetné a lakosság jövedelmét. Ezután Olt elvtárs a termelékenység emelésének fontosságát hangsúlyozta. A munka termelékenysége a felszabadulás óta eltelt kilenc év alatt .ugrásszerűen emelkedett, s <«.
