Szolnok Megyei Néplap, 1954. június (6. évfolyam, 128-150. szám)

1954-06-17 / 142. szám

VI. évfolyam, 142. szém Ara 50 fillér 1954 június 17., csütörtök \ V MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Ülésezik az országgyűlés (2. oldal.) Cjszász másfél héttel a pártkongresszus után (3. oldal.) A kisújszállási gépállomás pártszervezete a tsz-ek erősítéséért (5. o.) Eredmények a labdarúgó világbajnokság első napjáról (6. o.) ünnepség a karcagi „Szabad Ifjúság“ tsz-ben — Átadták a földművelésügyi miniszter díszoklevelét és a 3000 forintos jutalmat — Kedden este ünnepi gyűlés kere­tében adták át a földművelésügyi miniszter elismerő díszoklevelét és a 3000 forintos jutalmat a terme­lőszövetkezetek kongresszusi verse­nyében negyedik helyezett karcagi ..Szabad Ifjúság” tsz-nek. A „Sza­bad Ifjúság“ jó munkát végzett az őszi és tavaszi munkálatok során és nem akar elmaradni a növény­­ápolásban sem. Jól megszervezték az utóbbit. A megművelendő területet fel­osztották a növényápolási mun­kát végzők között, és így már 34 ho’d cukorrépájukat három­szor kapálták meg, 45 hold napraforgójukon az egyszeri kapálást befejezték, 157 hold kukoricájukból pedig 80-at már másodszor is megkapáltak. Itt azonban még van pótolni való, mert 20 hold kukoricájukon még egyszer sem irtották a gyomot, Az elmaradó tagok példát vehet­nek a „mezőgazdaság kiváló dol­gozója” jelvénnyel kitüntetett hét társukról, és a többi megjutalma­­zottakról. A „mezőgazdaság kiváló dolgozója” lett Mészáros István nö­vénytermesztő, aki két részt vál­lalt kapálásra és már egyszer mind a két részt meg is ápolta. Főző Sándor, a 17 éves ifjú, fogatos munkacsapatvezető, a Komszomol-brigád tagja, páros versenytársát megelőzte a trá­gyahordásban és a vetésben, a növényápolásban pedig átlag naponta 5 holdat művelt lóka­pával. De az öregek sem akarnak az utolsók között szerepelni. A meg­­jutalmazottak között van Kurucz András 72 éves növényápoló, a „Petőfi“ brigád tagja, aki a fiata­lokkal versenyezve a brigádban el­sőként fejezte be növényápolási munkáját. így folyik a munka a jászapáti járásban a növényápolás sikeréért | A MEZŐGAZDASÁGI fejlesz­téséről szóló párt- és kormány­­határozat megvalósításának abba a szakaszába érkeztünk, amikor a kapásnövények termésátlagát kell biztosítani. Most van a legfőbb ideje az esős időjárások okozta el­maradás pótlásának. A pártkon­gresszus célkitűzéseinek szellemé­ben mindent meg kell tennünk a mezőgazdaság gyors fejlesztése ér­dekében. A járási tanács végre­hajtóbizottsága, a mezőgazdasági osztály feladata az eddigi eredmé­nyeket megfelelően tudatosítani, az elmaradóknak elvtársi segítséget nyújtani. Vannak eredményeink, olyanok, amelyekből tanulni lehet. A jászapáti Alkotmány tesz tag­jai már a kukorica második ka­pálását befejezték. Megkezdték a harmadik kapálást. Cukorrépa- és napraforgó-területükön hasonló gyors iramban végzik a gyomtala­nítást. Feléjük is esett az eső, mégsem maradtak el. Sikerük tit­ka: a vezetők jól szervezték a munkát, minden alkalmas percet felhasználtak a kapásnövények ápolására._________ | JÁRÁSUNK | területén egyéb­ként a jászapáti termelőszövetke­zeti tagokat illeti a legtöbb dicsé­ret. Ugyancsak Jászapátin a Ve­­lemi Endre tsz-ben másodjára ka­pálják a kukoricát. Ott az asszo­nyok és a családtagok munkába­­állítása, közös munkában való rész­vételük a biztosíték a bő termés elérésére. Adám János brigádvezető irányításával az asszonyok és a családtagok szinte motorjai lettek a növényápolásnak. Jászandráson a Haladás tsz-ben az esős időjárás okozta elmaradást a gépállomásiak elvtársias segítsé­gével pótolták. A jászandrási trak­torosok kapát fogtak és kézierő­vel segítették a Haladás tsz-beliek munkáját. Segítségükkel a kukorica egyszeri kapálása és a cukorrépa egyelése befejeződött. | AZ ELVTÁRSI 1 segítségnyúj­tásnak ilyen formáját a jászkiséri „Kossuth“ tsz tagjai is alkalmaz­ták. A Kossuth tsz járásunk olyan közös gazdasága, amellyel méltán büszkélkedhetünk. — ök minden munkával előre vannak, s jutott idejük arra is, hogy a gyengébb Táncsics termelőszövetkezetet se­gítsék. A Kossuth tsz hetven tagja egy nap alatt teljes egészében fel­számolta a Táncsics termelőszövet­kezetben lévő elmaradást. Most, amikor a közelgő aratás miatt még­­j óbban hatványozódott a gyomta­lanítás fontossága, a községi taná­csok vezetői járásunk területén szélesítsék ki az elvtársi segítség­­nyújtást. Az erősebb termelőszö­vetkezetek vegyenek példát a jász­­kiséri Kossuth tsz tagjaitól. | A JÁSZANDRÁSI | traktorosok kezdeményezése élénk visszhangot váltott ki Jászkiséren. Annyira, hegy a jászkiséri gépállomás dolgo­zói a jásziváni Törekvés termelő­­szövetkezetnek siettek segítségére. Jászdózsán a községi tanács dol­gozói 10 holdon végeztek növény­­ápolást munkaidőn felül. Bár az el­maradásnak nagyrészét felszámol­tuk, most mégis arra kell' töre­kedni járásunk valamennyi tanács­vezetőjének, hogy a meglévő hibák is sürgősen megszűnjenek. Jászalsógyörgyön, a Petőfi ter­melőszövetkezetben nagy az elma­radás. A tagok 70 hold kukoricát és _40 hold napraforgót harmados művelésre adtak ki. Átlagosan szá­molva ilymódon őszre 60 ezer fo­rinttal lesz kevesebb a jövedel­mük. A szövetkezetben gyenge a munkafegyelem, nagy a szervezet­lenség. Az agronómus nem gazdá­ja területének. Megtörtént, hogy ezekben a napokban délidőben nyugodtan aludt az irodában. Ahol ilyen hibák vannak, ott a községi tanács vezetői is elmulasztják a kellő ellenőrzést és segítségadást. A JAszladAnyi I tanácsnak sem válik dicsőségére, hogy az Út­törő tsz-ben 38 hold kukorica az erőteljes gyomosodás miatt pusztu­lásra van ítélve. Az Uj Barázda tsz területén hasonlóan komoly el­maradás van. Az ilyen helyeken értsék meg a tanács vezetői és ér­tessék meg a termelőszövetkezeti tagokkal, hogy bő termés csak ak­kor lesz, ha a növénynek megad­ják azt, ami jár. Jövedelemre csak úgy számíthatnak, ha minden időt, minden percet a kapásnövények ápolására fordítunk. Másrészt pe­dig a szemveszteségmentes betaka­rítás csak úgy sikerűi, ha most megfogjuk a munka nehezebbik végét.________________________ | A TANÁCSVEZETOK1 becsül­jék jobban a propagandamunkát, a hangoshíradókat ne csak hirdetések közlésére, hanem az élenjárók nép­szerűsítésére is használják. André József tan.-eln. h. Jászapáti, Járási Tanács Nagy lehetőségek vannak az önköltségcsökkentésre a Mezőgazdasági Gépjavítóban Kicsit — egy rövidke negyed­órával — tovább tartott az ebéd­szünet, mint rendesen. Ekkor kö­zölték az üzem dolgozóinak kollek­tívája előtt, hogy a kongresszusi versenyszakaszban végzett kiváló munkája elismeréseként Kelemen Gyula szerelő brigádvezető és Csa­pó Gyula villanyhegesztő jelvé­­nyes sztahanovisták lettek. Kele­men elvtárs először, Csapó elvtárs már negyedszer érdemelte ki ezt a kitüntetést. A rövid és lelkes ünnepség után mindenki sietett a munkájára, s bizonnyal sok dolgozó fejében meg­fordult az a gondolat, hogy ezután még jobban dolgozik majd, hogy ő is megkapja a sztahanovista csilla­got. Két óra körül járt az idő, mikor néhányan gyülekezni kezd­tek az irodaépület kistanácstermé­ben. A műszaki vezetők, a brigád­vezetők, az üzemi párt- és szak­­szervezet vezetők s a legjobb dolgo­zók voltak itt. Megbeszélésük nem mindennapi eset itt az üzemben.. Sokszor esett már szó az önkölt­ségcsökkentésről, de eddig mindig az volt a helyzet, hogy főként a vezetők feje főtt miatta a gondtól. Most egészen másképp áll a dolog. Szeretik, s követik pártunk út­mutatását a Gépjavító dolgozói. Ezt már a kongresszusi verseny során bebizonyították. Most annak adták bizonyosságát, hogy nem­csak egyetértenek a kongresszus­­határozataival, de ami a fő, készek is harcolni, dolgozni azok megvaló­sításáért. Már pedig egyik főfel­adatként elébük is, és többi üze­meink elé is azt a célt tűzte a kon­gresszus, hogy egész dolgozó né­pünk életszínvonalának érdekében, a termelékenység fokozása mel­lett, minden erőt mozgósítsanak a termelési önköltség csökkentésére. Ezért s erről tanácskoztak kedden a Gépjavító vezetői, s legjobb dol­gozói. Tóth László elvtárs, a válla­lat igazgatója elmondotta, hogy a jelenlévők, mint a vezetést segítő aktívák, mozgósítsák az egész üze­met az önköitségcsökkentési lehe­tőségek, módozatok felkutatásában, s mint a leghozzáértőbbek, maguk kezdjék meg ezt a munkát. A ve­zetés terveiként elmondotta: töké­letesíteni fogják a dolgozók segít­ségével a munkaeszközöket, hogy a traktorok, s más munkagépek szét­szedésénél kevesebb alkatrész, szer­szám menjen -tönkre. Átszervezik az anyagmozgatást, s a „rezsimun­kások” egy részét a termelőmunká­ba állítják át. Fokozott gondot fordítanak ezentúl az újítások és észszerűsítések felkarolására, s azoknak az egész üzemben való al­kalmazására. El bevezetés után olyasmi kö­vetkezet, ami világos és érthető bi­zonyítéka volt annak, hogy a Gép­javító dolgozóinak mindegyike a maga ügyének érzi és tartja a párt ügyét, és nemcsak a kezét, de a fejét is használja, hogy segítsen, s minél többet segíthessen a határo­zatok megvalósításában. A jelen­lévő, mintegy 22 dolgozó közül ti­zenhatan szólaltak fel, s mondták meg, hogy mi is az, amit szerintük az önköltségcsökkentés érdekében tenni kell. Felszólalt Simon elvtárs, majd Pataki elvtárs, akik néhány évvel ezelőtt, még ifjúmunkásként kerültek ide, de felszólalt Kurilla bácsi és a megfontolt Muharay is. A félórásra tervezett értekezlet, így aztán két órát is tartott, de most senki sem sajnálta az időt, még az értekezletek legnótoriusabb ellenzői se. Már talán holnap, de a jövő héten biztosan hasznát látják annak, amiről itt szó esett. Javasolták, hogy a raktáron lévő felesleges alkatrészeket és szerszámokat adják át, vagy cse­réljék el más vállalatokkal. Az már biztos, hogy csak a spirálfúró­felesleg 17.500 Ft értékű. Szőnyi elvtárs bejelentette, hogy az ener­giatakarékosságot segítő újítását a héten beadja. Kiderült az is, hogy jelentős mennyiségű vídia áll ren­delkezésre, melyre itt nincs szük­ség, mert az esztergályosok rapid­­késekkel sokkal jobban tudnak dolgozni. A hűtőüzem, amely az egyik legdrágábban dolgozó rész­lege a vállalatnak, a téli kampány óta 30 százalékkal csökkentette már az önköltséget. Pataki elvtársi most olyan javaslatot tett a i anyagmegtakarításra, amellyel kb. további 50 százalékkal csökken majd a termelési költség. Jelentős színesfém, rézmegtakarítást jelent majd Keresztfalvi elvtárs javasla­tainak megvalósítása is. A hűtő­­üzem eddig eldobott vörösréz cső­­hulladékát is fel tudják majd használni, holott eddig azt még a MÉH sem vette át tőlük. A sok és értékes javaslat bizonyossá teszi, hogy a június 30-i üzemi értekezletre már minden dolgozó kész javaslattal megy, s az ott hozott együttes határozatok nyomán jelentős lépéssel halad majd előre a Gépjavító pártunk III. kongresszusa határozatainak megvalósítása terén. A tiszafoldvári Lenin tsz asszonyai segítsék a férfiak munkáját A tiszaföldvári Lenin tsz vezetői­nek gondosabban kell megszervezni a munkát, hogy felszámolják a nö­vényápolásban lévő elmaradást, s az aratás megkezdése előtt meg­tisztítsák növényeiket a gyomtól. A Lenin tsz-nek 105 hold kukoricája van, s ezenkívül cukor- és takar­mányrépa, napraforgó, burgonya és babvetéseiknek gyomtalanítását is végezniük kell. C úlyos hiba az, hogy a kukorica első kapálása még most sincs befejezve. A répát kiegyelték ugyan, de azóta még nem kapálták meg újra. Van tehát munka bőven, s mégis több tsz tág van, akinek fe­lesége vagy családtagjai nem fog­ták meg a kapa nyelét. A tsz vezetősége kérte a tagokat arra, hogy családtagjaikat is von­ják be a növényápolásba, mert a gyakori esők okozta munkakiesést csak így pótolhatják. A növényápo­lás megkezdése előtt a tsz vezető­sége javaslatot tett arra, hogy idény­napközi otthont állítsanak fel, ami megkönnyítette volna az asszonyok munkában való részvételét. A ta­gok többsége azonban nem értett egyet ezzel, s így nem is tudták megvalósítani a vezetőség javasla­tát. A növénytermelési brigád tagjai szorgalmasan dolgoznak, látják, hogy a kapások területén a gaz mindjobban eluralkodik. A szőlő­ben és gyümölcsösben dolgozó ta­gok is igyekeznek segíteni a nö­vények gyomtalanítását. Résztvet­­tek a répa egyelésében, a burgonya kapálásában. Megvan az igyekeze­tük, de kevés az erejük, 7V agy szükség lenne tehát a csa-L ' ládtagok segítségére, arra, hogy Récsányi Józsefné, Bordács János­­né, id. Szin Ferencné és Jobbágy Zsigmondné, valamint a többi asz­­szony is, akik még nem kapcsolód­tak be a növényápolásba, pótolnák mulasztásukat. Valamennyiük ér­deke, hogy a maguk erejéből vé­gezzék el a gyomtalanítást. Jöve­delmük csökken, mert kizárólag hanyagságból, a családtagok mun­kába állításának elmulasztásából mintegy 60 hold kukoricát adtak ki harmados művelésre. S emellett pénzért is kapáltainak. A külső rr unkaerőknek kifizetett pénz a tsz tagok zsebéből megy ki, úgyszintén a termésből kiadott rész is csök­kenti jövedelmüket, liánnak a tsz-ben olyan asz­­~ szonyok, akiket dicséret illet szorgalmukért. Ilyenek özv. Antal Istvánná, Pányi Mária, a családta­gok közül Boda Erzsébet és Szin János, akik rendszeresen résztvesz­­nek a munkában. Meg kell emlé­kezni Zagyi Sándoméról, aki négy gyermekének gondozása mellett a növényápolásból is kiveszi részét. Vagy Csalóczki Jánosiéi, aki a szőlőtermelő brigád tagja, s mun­kája mellett két hold kukorica és 800 négyszögöl cukorrépa kapálá­sát, egyelését végezte eL A munkában példán, utatóan helyt­álló tagok mellé zárkózzanak fel szorosan a többiek és közös erő­vel küzdjék le a meglévő nehézsé­geket. A termelési tervben 120 má­zsás cukorrépa, holdanként! 15 rrá­­zsa kukorica, s 8 mázsa napraforgó terméshozam van előirányozva. Ezt csak úgy tudják elérni, vagy túl­teljesíteni, ha minden erőt latba­­vetve végzik a növényápolást. — Ezért van nagy szükség arra, hogy minden tsz tag, a vezetők felesé­gei és gyermekei is résztvegyenek a növények ápolásában. Természe­tesen a többi munkát sem lehet el­­hanyagolni, jószágaik részére a ta­karmány biztosításáról is ezekben az időben kell gondoskodni. A szé­nabetakarítást, a silózásra alkalmas! növények összegyűjtését szintén a családtagok segítségével tudják megoldani. A többszöri ka­pálással teremthetik meg a Lenin tsz tagjai az előfeltételét annak, hogy állam iránti kötelezettségüket terményfeleslegekből is maradékta­lanul teljesíthessék, s a munkaegy­ségre is megfelelő mennyiségű ter­ményt juttassanak. A gondos mun­ka eredménye az lesz, hogy szövet­kezetük egyre virágzóbbá válik, s a tagok jóléte tovább emelkedik. 3*1 literről 6 literre növelte a fejési átlagot Szűcs József, a tiszavárkonyi Új Élet tsz tehenésze Termelőszövetkezetünk valameny­­nyi tagja nagy érdeklődéssel hall­gatta a Központi Vezetőség beszá­molóját. Rákosi elvtársnak különö­sen azokat a megállapításait figyel­tük jól meg, melyek ránk is vo­natkoztak. Rákosi Mátyás elvtárs elmondta, hogy a termelőszövetke­zetek sok helyen még nem na­gyon bizonyították be termelési fölényüket. Ennek az az oka, hogy a munka szervezése nem kielégítő, a vezetők és a tagok nem használ­ják ki eléggé a nagyüzemi gazdál­kodás lehetőségét. Nekünk az a véleményünk, hogy e hibákat meg lehet szüntetni. A kongresszusi verseny eredményei pedig különösen igazolják, hogy az elmaradást minden területen pó­tolni lehet, ha a tagok egyöntetűen akarják, A kongresszusi verseny során ugyanis nálunk szép ered­mények születtek. Ezek között leg­kiválóbb Szűcs József elvtárs tel­jesítménye. Szűcs József tehenész a kongresszusi hét folyamán 3.1 literről 6 literre növelte a fejési átlagot. A növénytermesztők között Sző­nyi Mihály, Varga János, Mari Ádám elsőnek végzett a kapások gyomtalanításával. — Egyszóval a kongresszusi héten komoly ered­ményeket értünk el. Ezeket most továbbfejlesztjük, mert megértet­tük, hogy a kongresszus célkitűzé­seit csak jó munkával lehet meg­valósítani. Mari János, Tiszavárkony, Uj Élet tsz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom