Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-26 / 123. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG'ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. évfolyam, 123. szám Ara 50 fillér 1954 málus 26.. szerda Munkások! Dolgozó parasztok! A tervteljesítés, a növényápolás kimagasló eredményeivel járuljatok hozzá a III. párt« kongresszus munkájához! Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja Kongresszusa A KONGRESSZUSNAK JELENTIK A párt szavát követve az önköltségcsökkentésért harcolnak aTisza Cipőgyárban IA kongresszus | ideje alatt sor­ra születnek mind jobb s nagyobb eredmények a Tisza Cipőgyárban. A könnyűipar egyik legjobb üze­meként ismert martfűi gyár, a hét­szeres élüzem dolgozói most — a párt szavát követve — főként az önköltség csökentése terén igyekez­nek még jobb eredményeket elérni. Kedden a versenyértékelésnél már az egyik főszempont az volt, hogy ki ért el nagyobb értékű anyagmegtakarítást, természetesen megfelelő munkateljesítmény mel­lett. A felsőrész-szabászok között nehéz versenyben dőlt el az első­ség Bognár Júlia javára. 142 száza­lékos teljesítménye mellett 181.90 Ft-os anyagmegtakarítást ért _ el. Versenytársai közül Berta Mária 139 százalékra teljesítette tervét 182.50 Ft megtakarítással, Szabó Györgyné pedig 128 százalékos tervteljesítéssel 78.10 Ft megtakarí­tást tudót elérni. | A csákozóknál Is megélénkült a verseny. Kimagasló eredmény a Szabó Sándoré. 175 százalékos terv­teljesítés és 149.20 Ft anyagmegta­karítás munkájának gyümölcse. Takács József követi őt, 107 száza­lék és 92,40 Ft megtakarítás telje­sítésével. Az üzem egészét tekintve, máris megállapítható, hogy jelentős ösz- szeg az, mellyel csökkenhetik az önköltséget a dolgozók, ha tovább fokozzák teljesítményeiket mind a termelékenység, mind pedig az anyagtakarékosság terén. | Az egyéni verseny | mellett a műhelyek közötti verseny sem al­szik. A keddi első kétórás értékelés szerint a cipőgyárban a 39-as mű­hely járt az élen, a gumigyárban pedig a 46-os. Két óra múlva már azt állapították meg, hogy a 39-es gyártókör megőrizte az elsőségét, de a 46-os műhelyt megelőzte a 44-es. Hétfőn újabb gépeket indított útnak a Mezőgépgyár A törökmiklósi Mezőgépgyárban hétfőn 21 lógereblye és 5 széna- rendrakó készült el többek között. A dolgozók egyénileg és brigá­donként is jelentős eredményeket érték el. Kemencei Balázs és Mák Mihály kovácsok, akik szénarend- rakó alkatrészek elkészítésén mun­kálkodtak, 338 százalékra teljesí­tették napi tervüket. A Május 1. festőbrigád a kazalozók festésénél minden eddigi eredményét felül­múlva 292 százalékos teljesítményt ért el. Nem kell szégyenkeznie Pátkai Kálmán magkészitőnek sem a maga 235 százalékával, s még kevésbbé Kovács Bálint esztergályosnak 309 százalékos eredményével. Még nagyobb teljesítményekkel köszönthették volna pártunk III. kongresszusát, ha az elkészült 22 Zetor-kultivátort és tárcsaboroná­kat is kiadhatták volna, ebben azonban az alkatrész hiány gátolta az üzemet. A kongresszusi őrség ideje alatt nagy lendületet adott a versenynek az eredmények ötletes nyilvános- ságrahozása. A legjobb dolgozókat, a kiváló munkát végző brigádokat uj, nagyszerű módszerrel népszerű­sítik s ebben példát vehetne a Mezőgépgyárról megyénk többi üzeme. Az MDP Központi Vezetőségének beszámolója Rákosi Mátyás elvtárs beszéde (Folytatás.) A szocializmus építé­sének új szakaszát országunkban gazdasági szempontból főként a kö­vetkezők jellemzik: 1. Népgazdaságunkban a terme­lőerők fejlesztését a legszorosabban egybekapcsoljuk a munkásosztály, az egész nép életszínvonalának ál­landó emelésével, ami azt jelenti, hogy a szocializmus alaptörvénye mind következetesebben és átfo­góbban érvényesül társadalmunk­ban. Előtérbe kerül a lakosság nö­vekvő ellátása élelmiszernél, vala­mint a könnyű- és élelmiszeripar nyersanyagbázisának nagymértékű kiszélesítése, s a lakosság mind tel­jesebb ellátása iparcikkekkel és kulturális-szociális szükségleteinek fokozott kielégítése. Az iparban vi­szonylag lassul az „A“ szektor, a termelőeszközök növekedése, vi­szonylag gyorsul a „B“ szektor, a fogyasztási javak termelésének fej­lődése. 2. A keletkezett aránytalanságok kiküszöbölése, újak keletkezésének meggátlása. Következetesebben és átfogóbban érvényesül társadal­munkban a népgazdaság különféle ágai arányos fejlődésének törvénye is, amennyiben központi feladattá válik az elmaradott mezőgazdaság fokozott fejlesztése — elsősorban a szocialista szektoré, de emellett a íkisárutermelő szektoré is. 3. A szocialista iparosítás politi­kája, mint országunkban a szoci­alizmus építésének fő eszköze, s ál­talában a szocialista gazdaság épí­tése, fokozottabb mértékben támasz­kodik a szocialista tábor országaival való gazdasági együttműködésre, s ezt az együttműködést magasabb síkon valósítja meg, különösen a magyar népgazdasági tervnek az európai népi demokratikus orszá­gok és a Szovjetunió népgazdasági terveivel való összehangolása révén, ami lehetővé teszi az ország gazda­sági erőforrásainak, sajátos nemzeti adottságainak, termelőberendezései­nek leggazdaságosabb hasznosítását, a káros párhuzamosságok kiküszö­bölését, a termelés önköltségének csökkentését, a termélvéiíyek minő­ségének emelését, 4. A város és a falu között a ter­melési. az éruforgalmi és a kultu­rális kapcsolatoknak egyidőben tör­ténő, erőteljes kifejlesztése; a me­zőgazdaságnak szakemberekkel, kor­szerű gépekkel, műtrágyával és egyéb termelőeszközökkel, vala­mint szállítóeszközökkel; s ugyan­akkor fogyasztási iparcikkekkel való ellátásának olyan mértékű növelése, amely az előző szakaszhoz képest minőségi változást képez, 5. Mindezek alapján magasabb színvonalon valósul meg a munkás- osztály szövetsége a dolgozó pa­rasztsággal. Magasabb fokon való­sul meg a munkásosztály vezetése a munkás-paraszt szövetségben. Megszilárdul a dolgozó parasztság­gal szövetséges munkásosztály államhatalma. As új szokass első eredményei Az alatt a jó 10 hónap alatt, amely Központi Vezetőségünk múlt év júniusi történelmi határozata óta eltelt, az intézkedések egész sora történt annak érdekében, hogy gazdaságpolitikánkban valóraváltsuk a Központi Vezetőség határozatait. Az első jelentős eredmények, bár még csak kezdeti eredmények, már itt vannak előttünk, Mindenekelőtt lényegesen megja­vult az egész lakosság, az összes dolgozók, s nem utolsósorban a munkások és az alkalmazottak anyagi helyzete, Az 1953 második felében ^megvalósított két árleszál­lítás és * a hús- és zsíráraknak ez év márciusában történt leszállítása következtében a lakosság egy évre számítva 2100 millió forintot taka­rít meg. Ennek a hatalmas összeg­nek nagyobb része a munkások és az alkalmazottak jövedelmét nö­veli. Üj lendületet vett országunk­ban a lakásépítés, amely ez évben mintegy kétszerese a njultévinek. Erőteljesen megindult a lakóházak tatarozása is. Az iparban és más üzemekben fokozott gondot fordí­tanak a munkavédelemre, a bal­esetelhárításra; az üzemi egészség- védelemre. A Munka Törvényköny­vének reformja megnövelte a dol­gozók jogait, emelte számos szo­ciális szolgáltatás mértékét. A leg­nehezebb testi munkát végző dol­gozók és a fizetésben legelmaradot­tabb rétegek, az összes munkások­nak és alkalmazottaknak közel fele. fizetésemelésben részesültek, illetve részesülnek az év folyamán. Emelkedett a munkásnyugdíjasok nagy részének nyugdíja is. 1954 első felében a lakosság 3.6 milliárd forinttal több árut kap fo­gyasztásra és fog ténylegesen el­fogyasztani, mint amennyit kapott és fogyasztott 1953 első felében. Ez azt jelenti, hogy hazánk minden lakosa, beleértve a csecsemőket is, 1954 első felében 375 forint értékkel több árut fogyaszthat, mint amennyit fogyasztott a múlt év első felében. Az emelkedés azon­ban ennél lényegesen nagyobb, mert figyelémbe kell venni az idő­közben végrehajtott három árleszál­lítást, továbbá a piaci árak lemor­zsolódását is 6zámos fontos fo­gyasztási cikknél; valamint az ős­termelő lakosság megnövekedett önfogyasztását is. Érezhető a javulás a termelés­ben, a munkások, a műszaki értel­miség magatartáséban, hangulatá­ban is. Munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk világos bizonyítékát adta annak, hogy szíwel-lélekkel támogatja pártunk, kormányunk politikáját, amikor az 1953—1954. évi rendkívül szigorú és szokatlan hosszú tél viszonyai közepette, a nehézségekkel dacolva, biztosította az ipari termelés és a közlekedés folytonosságát. Munkásosztályunk, s vele kéz a kézben műszaki értelmisé­günk, hitet tett pártunk; kor­mányunk helyes politikája, 1 Ugyanekkor azonban azt is meg kell állapítanunk hogy az ipari ter­melés terén még távolról sincsen nálunk minden redben. Pedig to­vábbi előrehaladásunk, az amvagi- és kulturális életszínvonal további emelése attól függ, hogy rendet te­remtsünk ipari termelésünk több olyan területén, ahol jelenleg nem kielégítő a helyzet. Ez nemcsak ipari termelésünkre vonatkozik, hanem egész termelésünkre. Az első és legfontosabb kérdés, a munka termelékenységének s ez­zel együtt az önköltség alakulásá­népi demokráciánk mellett, amikor ez év márciusában nagyszerű munkalendülettel be­hozta a januári és februári lemaradás jelentős részét, majd a kongresszusi verseny során újabb győzelmek sorozatát aratta a termelés frontján. (Taps.) Munkásosztályunk és műszaki ér­telmiségünk patronázsmozgalma a gépállomások és a termelőszövet­kezetek műszaki-gazdasági megse­gítésére, amely mozgalom Köz­ponti Vezetőségünk már említett határozatai nyomán bontakozott ki, felemelő s egyben rendkívül hathatós megnyilvánulása a mun­kás-paraszt szövetségnek és e szö­vetségein belül a munkásosztály vezető szerepének. Munkásosztá­lyunk megértette, hogy a mezőgaz­dasági nagy- és kisgépek gyártása, a fogyasztási cikkek előállítása je­lenleg egész politikánk központi kérdése s nagy lelkesedéssel telje­síti a tervet és a legtöbb esetben a terven felül vállalt kötelezettsé­geket is. nak kérdése, mert e két kérdés a legszorosabban összefügg egymás­sal. A dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésének legfontosabb esz­köze a jövőben is az árleszál­lítás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség. Munkásosztályunk, műszaki értel­miségünk nem szavakban de tet- (Folytatás a 2. oldalon.) A munkatermelékenység növekedése és az önköltség csökkenése az életszínvonal emelésének feltétele fl KONGRESSZUSNAK JELENTIK A négy szövetkezeti város kongresszusi versenyében a turkeveiek az elsők A négy szövetkezeti város szö­vetkezeti tagsága a pártkongresszus megnyitása óta újult erővel látott munkához. Nagy lelkesedést adott számukra, hogy pártunk minden erejével segíti a közös gazdálkodás további fejlesztését, megerősítését. A turkeveiek szorgalmas munkával igyekeznek saját erejükkel is hoz­zájárulni, a szövetkezeti gazdaság gyarapításához. A termelőszövetke­zetekben már mindenütt megka- pálták a kukoricát, a napraforgó kapálásából is egy-két napi munka van hátra. A gépállomásról na­ponta újabb gépiek indulnak mun­kába a termelőszövetkezetekbe, hogy megkezdjék a másodszori gépi kapálást. A turkevei termelőszö­vetkezeti tagok azonkívül előreha­ladtak a cukorrépa egyelésével, Idáig több mint 200 holdat kiegyel­tek. A versenyben második helyen a karcagiak vannak. 2000 hold kuko­ricavetésüket és 400 hold naprafor­gót is megkapáltak. A cukorrépa- egyeléssel azonban kissé elmarad­tak, akárcsak a harmadik helyezett mezőtúri termelőszövetkezeti tagok A mezőtúri tsz-tagok sokkal jobb helyezést akarnak elérni a kon­gresszusi versenyben. Pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn mintegy négyezren mentek ki a ha­tárba, közöttük többszáz asszony és családtag, hogy a növényápolásban tévő visszamaradást minél előbb helyrehozzák, és a kongresszusi hét végére az egész mezőtúri határban gondosan ápolt földek hirdessék a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. * Jászják óhalmán befejezték a cukorrépa egy elését Jászjákóhalma község dolgozó pa. rasztjai a kongresszusi héten nagy­szerű vállalást tettek. Megigérték, hogy a pártkongresszus megnyitá­sának napjára a cukorrépa és a napraforgó első növényápolási munkáit befejezik. ígéretüket túl­szárnyalták, nemcsak a sarabolás- sal és fogasolással végeztek, ha­nem a község egész határában ki­egyelték a cukorrépát és megkapál­ták a napraforgót. Csatlakoztak a 200 mázsás cukorrépa termelési mozgalomhoz, s azon igyekeznek, hogy ezt is túlszárnyalják. Most a kukorica kapálását végzik. Vjgh László * fl jászboldogházai Új Étet tsz tagjai is teljesítették Ígéretüket O itkán esik szó a jászboldog- házi Uj Élet termelőszövet­kezet tagjairól, pedig ők is szorgal­mas munkával erősítik közös gaz­daságukat. A pártkongresszust a növényápolásban elért kimagasló eredményeikkel köszöntik. 12 hold kukoricájukat megkapálták. Kie­gyelték a cukorrépát és megkapál­ták a napraforgót. Emellett előre is gondolnak. Nagy gondot fordíta­nak a talajerő pótlására. Azt akar­ják, hogy jövőre még jobb termé­sük legyen, mint az idén. Az ösz- szegyült istállótrágyát már most hordják a fogatok a földek végére, ahol szarvasokba rakják. Idáig már 400 kocsi istállótrágyát hordtak ki, melyet a nyári, iletve ősziszántás alkalmával forgatnak bele a talajba. A tsz. tagjai megfogadták a párt útmutatását, jól jövedelmező kerté­szetet létesítettek, ahol most igén serényen dolgoznak a családtagok és az asszonyok. Befejezték a ká­poszta, kalarábé, paprika palántá­zását és kapálását is. Államiránti kötelezettségük teljesítésében is példát mutatnak a szövetkezeti ta­gok. Tej, tojás, baromfi előirányza­tukat, már háromnegyedrészben teljesítették. Az elmúlt héten ismét két hízót adtak be ssrtésbeadási kötelezettségük folyamatos teljesí­tésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom