Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-20 / 117. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 május 20. Példát mutatnak az adófizetésben, begyűjtésben Jásza ndrás kommunistái A „Pravda“ tudósílói a genii értekezlet zárt üléséről szóló nyugati sajtójelentésekrc! | A kommunisták | példamuta­tása eredményeink motorja! Hány­szor hangzik el ez a mondat gyű­léseken, • szemináriumokon, egyéni beszélgetésekben. Megírtuk szám­talanszor, olvastuk újból és újból. De elmondhatjuk-e, hogy mindnyá­junknak szívébe, agyába, vérébe ivódott ez a tanítás? Elmondhat­juk-e, hogy a mi megyénkben min­den kommunista ennek a tanítás­nak szellemében él, gondolkozik, dolgozik? Be kell vallanunk, hogy nem mondhatjuk el. Még mindég vannak megyénkben olyan párt­tagok, sőt funkcionáriusok, akik megtűrik munkájukban a selejtet, a földben a gyomot, az adóban, a beadásban az elmaradást. De nem marad hű. az igazsághoz az sem. aki nem vallja felemelt fejjel: ha vannak is elmaradók, de a kommu­nisták többsége szégyenli a selej­tet, írtja földjéről a gyomot s nem akar elmaradni állarruránti kötele­zettségének teljesítésében sem. Ilyen tiszta | lelkiismerettel élnek most a jászandrási párttagok. A párt kongresszusát, a kommu­nisták nagy tanácskozását ők is számvetéssel ünnepük. Megvizsgál­ták eddigi munkájukat s ennek eredményeképen született a foga­dalom: nem lehet a községben egyetlen olyan párttag sem, aki adójával, beadásával hátralékban van. Voltak egyáltalán ilyenek? Voltak; de egymás kommunista bírálatára, tanító szavára ezek is megmozdultak. S a szavakból való­ság, fogadalom-teljesítés lett: — Ma már Jászandráson nincsen adó­val, vagy beadással hátralékos kommunista. _______ 1 A tapasztalat 1 szerint sok­helyütt párttagjaink öntudata, kom­munista magatartása azért nem fejlődik kellőképpen, mert pártszer­vezeteink vezetőinek egyrésze így gondolkodik: „Aki tagja a pártnak, azon már nem kell formálni sem­mit. Ha nem lett volna rendes em­ber, nem vettük volna be magunk közé.’“ Persze, ez utóbbi — az, hogy a pártba az élenjárók, a legkülön- bek kerülnek, — megfelel a való­ságnak. — De az is, hogy a párt­tagok — tehát a párt — fejlődését, izmosodását akadályozza az, aki szűklátókörűén azt hiszi: a párton belül nincsen szükség nevelésre. | A jászandrási [ kommunisták törődtek egymással, szívükön visel­ték azt, hogy egyik párttagnak se kelljen szégyenkeznie a másikért. Taggyűléseiken rendszeresen foglal­koztak a párttagok államiránti kö­telezettségeivel. Dicsértek, bíráltak: kinek-kinek érdeme szerint. így kapott dicséretet például Csikós István és Csoszor János. Ugyan­akkor megbírálták többek között Gyephár István elvtársat, a területi pártszervezet párttitkárát, mert hát­raléka volt. S hogy a bírálatot mennyire megszívlelte Gyephár elv­társ, bizonyítja: a taggyűlés utáni reggelen felkereste a községi part­szervezet titkárát s bejelentette — kora reggel rendezte adósságát. I Régi igazság, | hogy aki vizet prédikál,, bort iszik, annak szava nem ver gyökeret az emberek szí­vében. Nem kétséges, hogy csak az mondhatja szomszédjának pél­dául, hogy „fizesd meg az adódat, mert rendes ember nem károsítja meg a nép államát“’» akinek nem kell félnie, hogy szemébe vágják — „hát te, mire vársz?““ A jász­andrási kommunisták gyakran tar­tanak kisgyűléseket a községben. tanyákon. Nem kell attól tartamok, hogy „kényes’“ kérdést tesznek fel nekik a dolgozó parasztok. Nem véletlen, hogy szavunkat figyelem­mel kísérik, hogy tisztelet, becsület veszi körül őket. Legutóbb például Rózsa Torba Sándor középparaszt­nál megtartott kisgyűlésem is több mint húszán jöttek össze. | Pénteken reggel | az elvtár­sak javaslatára kongresszusi határ­szemlét tartanak a községben. — Megnézik, ki hogyan gondozza a földjét, hol tart a munkálatokban. A termelési bizottság tagjai, — akiket a szemlebizottságba is be­választottak, — azonnal a helyszí­nen adnak tanácsokat ott, ahol erre szükség lesz. A szemle ered­ményét még aznap délben értéke­lik és pénteken este és szombaton kisgyűléseken beszélik meg tapasz­talataikat a dolgozó parasztokkal. A szemle célja: a kongresszusra tiszta legyen a határ, rendbe legyen a növényápolás, minden időszerű gazdasági munka. A kommunisták élenjárásával így akarják ünnepelni a párt kongresz- szusát a jászandrási dolgozó pa­rasztok. „Vállalásom túllellesílésével köszöniöm pártunk fii. kongresszusát“ Tízliteres fejési átlagot érek el — pártunk III. kongresszusá­nak tiszteletére. Ezenfelül a törzs- állománynál további egy literes emelkedést a kongresszusi héten A háztáji gazdaság után egészévi tojásbeadásomnak eleget teszek erre a napra“. Ezt vállaltam feb­ruár 25-én, mikor a tehenészetünk­ben 8.4 literes volt a fejési átlag. Istállóátlagunk pedig 7.6 liter. Amikor meghallottam január­ban, hogy pártunk kongreszust hív össze, mindjárt elhatároztam, hogy 10 literes fejési átlagnál alább nem adom. Tudom, hogy a jóléthez több és jobb munka kell. így könnyeb­ben teljesítjük tejbeadásunka/t, s több munkaegység lesz a szorga­lom jutalma. Ha szélnézünk termelőszövet­kezetünkben, — megállapíthatjuk, hogy szép eredményeket értünk, már el. Sókat alkottunk, építet­tünk, s mindezeket nagy áldozatok árán pártunk útmutatásával, veze­tésével. De mi kommunisták nyug­talan emberek vagyunk, ha ma 10 literes eredményt értünk el, hol­nap már 11 liter eléréséért dolgo­zunk. Erre nevelt a párt. Elgondolkozom, mit is jelent ne­kem a párt. A múltban csak nél­külözésben, — kizsákmányolásban volt részem. Mit is kapott akkor a magamféle ember munkájáért? Szidást és gorombáskodást, annál kevesebb fizetést. Ma tehenész bri­gádvezető vagyok. Szépen keresek, családomnak elegendő ruhája van. Az ősszel vettünk rádiót is. Kiváló állattenyésztő jelvénnyel Is kitün­tettek. S mindezt a pártnak kö­szönhetem. Néhány nap választ el ben­nünket a kongresszustól. Büszkén és örömmel jelenthetem, hogy vál­lalásomat teljesítettem. De nem elégszem meg az eddigi eredmé­nyeimmel. A kongresszusi héten még jobb munkát végzek, mert azt akarom, hogy életünk még szebb legyen. Azt, hogy gyermekeim boldogan, gondtalanul éljenek. — Ezért segítem több és jobb mun­kával pártunk politikájának meg­valósítását. Szabó Andrásné Mezőtúr, Béke tsz, Kovács Sándor résztvesz a kongresszuson, a nép vezetőinek tanácskozásán S zelevény-Halesz kilenc dűlő­ből és 126 tanyából áll. — Nem lehet még csak kis falunak sem nevezni, tanyavilág ez. Mégis ugyanolyan közösségi életet élnek itt az emberek, mint máshol a köz­ségekben és a falvakban. Itt dol­gozik Kovács Sándor DISZ titkár. Egyszerű parasztfiatal, aki szereti a munkáját, jól érzi magát künn a födeken. Az apja régen kubikos volt, jó munkaerő, aki vasmarok­kal fogta meg a talicska két szár­nyát. Az édesanyja meg halkszavú, szelídnézésű cselédlány az uraknál. Most hat hold földön gazdálkod­nak, a fiuk meg öt holdon, i Halesznak még kulturotthona is van. Régen szőlősgazdáké volt ez a szórakozóhely, most a DISZ fia­talok használják. Kovács Sándor már tavaly előtt ősszel közeledett a DISZ szervezet, a kulturhotthon leié, amikor a hosszú estéken sze­mináriumok folytak itt. Még ekkor nem volt tagja a DISZ-nek, csak ellátogatott a szemináriumokra, is­merkedett a szervezettel. Nem so­káig tétovázott, hamarosan tagjai sorába lépett. Néhány hónap múl­va már titkárnak választották meg a fiatalok. Erre a megtisztelte­tésre nem is számított. Meg is be­csülte és annál komolyabban fogta meg a munka végét. T öbb alkalommal végigjárta a tanyavilágot és barátságos be­szélgetések során elérte azt, hogy ma már hetenként kétszer elláto­gatnak a fiatalok kulturottho- nukba. Semmiféle anyagi támoga­tásra nem számítottak. A tél fo­lyamán több ízben kultúrműsort rendeztek és a bevételből sakk­készleteket, ping-pong asztalt és lemezjátszógépet vásároltak, amit az összejöveteleken használnak. A szórakozás mellett a napi politikai eseményeket is megtárgyalják az újságokból, A tavasz kezdetén a mezőgazda- sági munkák sikeres elvégzésére párosversenyt indítottak. Tóth Mi- Hály, Dávid Jánossal, Nagy István Sanda Mártonnal, Kovács Sándor, DISZ titkár pedig Lakatos László­val versenyzett. Az eredmény nem is maradt el, időben elvégezték a tavaszi munkát. E zen a vidéken csaknem min­den családnak van kis szőlője és gyümölcsösként je. Talán erre fordítanak legnagyobb gondot. Ál­landóan újabb és újabb növény­ápolási módszereken kísérleteznek és tapasztalataikat átadják egymás­nak az esti összejöveteleken. Sok­szor olyan szép eredményekről szá­molnak be egyszerű szavakkal, hogy a tudományos körök elismerését is megérdemelnék. Egyszerű, józan ésszel sokmindent „kifundálnak“. A késő estébe nyúló beszélgetések közben a szórakozás is jobban esik. A lii. pártkongresszus tiszte­letére ők is tettek felaján­lást. A soronkövetkező mezőgazda- sági munkálatokat időben és be­csületesen elvégzik. Megkezdik a kukorica előkapálását és a szőlők permetezését. A gyümölcsfákat is ápolják, megvédik a kártevő fér­gektől, hogy a nyár és az ősz fo­lyamán egészséges, friss, üde gyü­mölcsöket adjanak az országnak. Olyan szeretettel ápolják a fákat, szántóföldjeiket, — mint édesanya gyermekét. Nem is lehetne ennél szebb, értékesebb felajánlást tenni. Nem vetik meg a szórakozást, de előbbrevalónak tartják a mező- gazdasági munkát, hiszen ez jö­vőévi jólétük forrása. Számtalan példa bizonyítja már,hogy a hale­szi fiatalok elhatározásukhoz min­dig hűek maradtak. K ovács Sándort, a haleszi DISz titkárt, nagy megtiszteltetés érte. Pártunk III. kongresszusán küldöttként vesz részt. Szemtanúja lesz munkánk számvetésének, ő is elmondhatja a tanyavilág tapasz­talatait, Szülei örömteli mosolyát csak egy percre szakítják meg a múlt kellemetlen emlékei. Édesapja ta­lán arra a sok köbméter föld ki­talicskázására és a nélkülözés hosz- szú éveire, az édesanyja meg a sok súrolásra, mosogatásra és a lené­zésre gondol. De a borús emléke­ket elhessegeti a büszke öröm. Fiuk résztvesz a pártkongresszu­son, a nép vezetőinek tanácskozá­sán. Hírt visz életükről, munká­jukról, sok tapasztalattal tér vissza és azokat átadva még jobb, ered­ményesebb munkára serkenti a DISz fiatalokat, s a tahyavilág minden lakóját. Halmai József. / DIAKOK a termelőszövetkezetben A szolnoki Gépipari Technikum III. b) osz­tályának tanulói a mi­nap kimondták: „tér melőszövetkezetünkben töltjük a vasárnapot”. A Technikum ugyanis a Szabadság tsz-szel pa- tronálási szerződést kö­tött .A tanárok és nö­vendékeik. a szerződés­iben kötelezték magu­kat. hogy a termelőszö­vetkezetet állandóan segítik, kijavítják, hibás gépeit, szerszámait. A fiatalok a többi között perselyek esztergálását. szabályozását, egv MIA motor iavttását végez­ték el eddig a tsz ré­szére. 25 darab acatolót is készítettek. A Technikum növen­dékei nemcsak a tanu­lásban. hanem abban Is versenyeznek, ki végez jobb. szebb munkát a Szabadság tsz részére. A III. bl osztály ta­nulói nem elégedtek meg a szerződésben fel­ajánlottakkal. kérték, bízza rájuk a tsz 10 hold kukorica ápolását. Vállalták, aratásig leg­alább háromszor meg­kapálják maid a rájuk bízott területet, s ez­után a törést és a szár­vágást is elvégzik be­csülettel. Az ifik örö- tette a tsz vezetősége, mére a kérést teliesí­Vasárnap reggel az egész III. bl osztály — összesen 35 fiú — je­lentkezett a tsz köz­ponti tanyáién. Tizen­nyolcán a len. tizenhe­ten pedig a búza acato- lásához fogtak a tsz- beliek irányításával. Délig mintegy öt hold területen irtották ki a gyomot. A fiatalok legköze­lebb már kapával fel­szerelve kezdik maid meg vállalt munkájuk teljesítését, a tsz kuko­ricaföldjén. Moszkva. (TASZSZ.) A „Pravda“ tudósítói rámutatnak, hogy ami­kor a külügyminiszterek elhatároz­ták a szűkkörű zárt ülések tartá­sát, megállapodás jött létre, hogy az ilyen ülésekről nem tesznek közzé részletes jelentést a sajtóban. Május 17-én azonban, alig hagyták el a külügyminiszterek a zárt ülést, máris világgá röppentek minden telefon- és távíró vonalon» vala­mint rádión a burzsoá hírügynök­ségeknek az ülés fejleményeit szél- tében-hosszában kommentáló jelen­tései. összehasonlítva a különböző for­rásokból eredő értesüléseket és ki­emelve a szemenszedett koholmá­nyokat — írják a tudósítók — hi­vatkozhatunk és kell is hivatkoz­nunk az igazságra a szóbanforgó záró-ülés munkájára vonatkozóan. Mint közük, a külügyminiszterek május 17-i ülésén megállapodás jött létre a francia küldöttség és a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság küldöttsége közötti kétoldalú érintkezés megteremtéséről a Dien Bien Phu-ban lévő sebesültek el­szállításának megszervezésével kap­csolatos kérdések rendezése érde­kében. Feltétlenül ki kell emelni, hogy az amerikai hírügynökségek elhall­gatják ezt a megállapodást. Ezután a miniszterek az indokí­nai béke megteremtése kérdésének megvitatási rendjét tárgyalták meg. Az értekezlet elfogadta a szovjet küldöttségnek azt a javaslatát, hogy a Vietnami Demokratikus Köztár­saság és Franciaország küldöttsége által előterjesztett tervezeteket ve­gyék a „kérdés megvitatásának alapjául.“’ A szovjet küldöttségnek ez a ja­vaslata lényegében abban foglal­ható össze, hogy pontonként tár­gyalják meg a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság küldöttsége és a francia küldöttség által előterjesz­tett tervezetekben foglalt javas­latokat, minthogy azonban mindkét tervezet tartalmaz pontokat a hadi­helyzetről, az indokínai kérdés megvitatását e pontok megtárgya­lásával kezdjék. A szovjet javaslat indítványozza továbbá, hogy a kér­dés megvitatása során tárgyalják meg az Eden által felvetett kérdé­seket és a szovjet küldöttség ja­vaslatait. Feltétlenül ki kell emelni — folyj tatódik a cikk — hogy a szóban­forgó ülésről beszámoló „AFP‘‘ Francia Hírügynökség elferdítette az igazságot, amikor közölte, hogy a két terv megvitatása során állí­tólag „előnyben részesítik a kato­nai kérdéseket.’“ Az „AFP“ a té­nyek durva eltorzítására ragad­tatta magát az indokínai kérdés megtárgyalása sorrendjének kérdé­sével kapcsolatos jelentésben is. A hírügynökség ugyanis közölte, hogy V. M. Molotov a szovjet küldött­ség vezetője állítólag „felvetette Laosz és Kambodzsa kérdése elkü­lönítésének problémáját a vietnami kérdéstől.““ A valóságban köztudo­mású. hogy Laosz és Kambodzsa kérdésének a vietnami kérdéstől való mesterséges elkülönítésére irá­nyuló kísérletekkel a francia kül­döttség próbálkozik az Egyesült Államok küldöttségének támogatá­sával. A szovjet küldöttség arra az ál­láspontra helyezkedik, hogy Laosz és Kambodzsa kérdése nem tár­gyalható a vietnami kérdéstől el­különítve. Kína és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság küldöttsége szintén azt a nézetet vallja, hogy Laosz és Kambodzsa kérdését nem lehet a vietnami kérdéstől elkülö­nítve megvitatni. Ilyenformán könnyen felismerhető, hogy a té­nyek szemlátomást ellentmondanak az „AFP“’ hamis jelentéseinek. A nyugati hatalmak bizonyos kö­reinek arra irányuló kísérletei, hogy sugalmazzák az ilyen jelentéseket, a burzsoá hírügynökségek célzatcs jelentésével félrevezessék a köz­véleményt, csak károsíthatják a külügyminiszteri értekezlet munká­ját. Valószínű, hogy azoknak, akik sugalmazzák az ilyen jelentéseket, éppen ez az érdekük — állapítják meg a „Pravda’“ tudósítói. (MTI.) Francia-amerikai tárgyalások az indokinai kérdésről Párizs (TASZSZ). A párizsi sajtó beszámol az indokínai kérdésről folytatott francia-amerikai tárgya­lásokról. Ezek a tárgyalások május 13-án kezdődtek egyidejűleg Pá­rizsban és Washingtonban, majd május 15-én Genfben folytatódtak Bidault és Bedell-Smith között. A „Le Monde” írja, hogy francia vélemény szerint a francia-ameri­kai tárgyalások célja az Egyesült Államok álláspontjának meghatá­rozása „arra az esetre, ha a genfi értekezleten nem egyeznek meg Indokína kérdésében”. A „Le Monde“’ szerint „főleg ar­ról van szó, hogy helyreállítsák, legalább is részben a diplomáciai erőviszonyokat“, amely megingott a genfi értekezlet elején ismert kö­rülmények között. Pertinax, a „France Soir” wash-* ingtoni tudósítója írja, hogy ame­rikai uralkodó körökben elégedet­lenek amiatt, hogy Navarre tábor­nok, az indokínai francia fegyveres erők főparancsnoka a dienbienphui vereség után helyén maradt és nem váltották fel új katonai személyi­séggel. A „Paris Presse L’Intransigeanf’ írja, hogy „Washington indokínai segélyének fokozását ahhoz a félté» telhez köti, hogy Franciaország és a társállamok növeük Vatenai erő­feszítéseiket“, ö A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének sajtóértekezlete Genf (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül­döttsége május 18-án sajtóértekez­letet tartott. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének képvi­selője a sajtóértekezleten nyilatko­zatot tett azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államoknak a genfi tanácskozáson résztvevő küldött­sége nyilvánosságra hozta a koreai fegyverszünet végrehajtása felett őrködő semleges bizottság svájci és svéd tagjának nyilatkozatát. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének képvi­selője rámutatott, hogy Svájc és Svédország képviselője nyilatkozatá­ban azt próbálta bizonygatni, hogy az amerikai fél szigorúan tisztelet­ben tartotta a fegyverszüneti egyezményt és teljes egészében biztosította a semleges országok fel­ügyelő csoportjainak morális mű­ködését. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének nyilat­kozata számos olyan tényt sorol fel, amely megmutatja, hogy az amerikai fél megsértette a fegyver­szüneti egyezményt. Ez abban ju­tott kifejezésre, hogy meg nem en­gedett módon hadianyagot szállí­tott Dél-Koreába és akadályozta a semleges országok felügyelőcso­portjainak munkáját. Svájcnak és Svédországnak a semleges orszá­gok bizottságában működő képvise­lője azt állítja, hogy Észak-Koreá- ban akadályozták e bizottságot fel­ügyeleti feladatának ellátásában. Az említett megbízottak azonban — mondja a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság küldöttségének nyilatkozata —• egyetlen tényt sem említenek állításuk alátámasztá­sára, hiszen a felügyelőcsoportok munkáját Észak-Koreában semmi sem akadályozta, vagy gátolta. Feltétlenül arra a következtetés­re kell jutni — mondotta befeje­zésül a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének képvi­selője —, hogy az amerikaiak azért tettek közzé nyilatkozatot, hogy „felhozzák a koreai kérdésnek a külügyminiszterek genfi tanácsko­zásán való megoldását, és akadá­lyozzák az indokínai kérdés rende­zését“. ßfaxadd, tamiminyiuut a PÁRTÉPÍTÉS-t!

Next

/
Oldalképek
Tartalom