Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-13 / 111. szám

«> S20I.N0KMEC.YEI NEPI-Al* 1954 május IS. üveg Iw jtár tiudéneíe — Megyénk néprajzának haladó hagyományaiból — A régi Nagykunság külterjes ri- deg állattartásának emlékeit gyűjtögetve, a régi pásztorélet ha­gyományait jegyezgetve, nagyidőt élt öreg kunokkal beszélgettem, akik valamikor, amíg arravalók voltak, mint bojtárok és számadók nyütték az életet, kinn az ecsegi pusztán a kévéi határban. A no­mádmódú szilaj állattartás ezen a nagy kunsági pusztán élt legtovább a maga valóságában. A múlt század derekán még a nádasok zugaiban, halmok enyhében telelt a fehér gulya, szélfogó nádkarámokban da­colt a hóviharral a hosszúgyapjú juhnyáj. Ott töltötte életét a pásztor ts. távol a várostól, falutól. Csak az ördögárka magas partjáról látta tiszta időben a végtelenben csll- lámló karcagi és kévéi tornyot. — E régi pásztoréletröl beszélgetve hallottam egy öreg bojtár: Nagy- erejű András bátyánk ízes magyar históriáját is, amit most elmondan­dó vágyók. 1/ alarmkor a múlt században élt ~ Nagyerejű András bátyánk. Bizonyosan nem ezen a néven je­gyezték be a matrikulába, de a késő ivadékok már csak így emlegetik. Roppant nagy erején kívül arról volt nevezetes, hogy világéletében sohase húzott lábbelit. Szünös-szün- télen mezítláb járt, télen-nyáron egyaránt. Ezért aztán, mint az uj­jam, annyira megvastagodott tal­pán a bőr. A legvastagabb nádtors is eltört, ha rálépett s a legkemé­nyebb sás élét is kicsorbította. Egy kegyetlen téli napon valami fur­fangos szerepl nádvágó emberek le­csalták a szigetről a nádasba. Me- sélgetni kezdték neki a kunsági nagy ártány, meg a dévaványai juhbehajtás cifra históriáját. Úgy gondolták, majd jól kinevetik, ha a hosszú mese alatt kapkodja, válto­gatja megfázott lábait. Igenám, de az lett a vége, hogy az ő patkójuk lefagyott, András bátyánk talpa alatt pedig elolvadt a vastag jég­tábla. Egyszer meg fogadásból akó bort nyert a talpával! A karajánosl csár­dában egy tarisznyára való papucs- szeget hintettek a pádimentumra s azon járta el a juhásztáncot. Még­pedig olyan takarosán, hogy a sár­ga irigység se lelhetett volna ab­ban felfogást. A csárdabeli kutya- dudás fújta neki: Néid meg lányom. Nézd meg jól, KI kopogtat az ajtón A szeretőm, a huszár. Azért huszár, mert muszáj, Nem kell nékem az. Nézd mej? lányom. Nézd meg jól, Ki kopogtat az ajtón A szeretőm, a juhász. Jaj, be szépen furulyáz. Az kell nékem, ai, Xt lkor vége lett, még csak meg se simította a talpát. Könnye­dén felkapta az akós teli hordót és az asztal közepére tette. Ott ütöt­ték Csapra. Hanem egyszer csatán az is meg­történt vele, hogy nem holmi pusz­tai csárdában, hanem éppenséggel a karcagi Morgó csapszékben felej­tette magát. Már pedig ez vétek­számba ment akkoriban! A város elöljárósága szigorúan tilalmazta, hogy pásztorember éjszakára a vá­rosban maradion. ,.A pásztor, akár­mi renden lévő legyen, estvére kelve a városból kitakarodjék, se- milyen kifogással benn nem ma­radhat. Az, mely ürüggyel, annál inkább melyik elrugaszkodott ke­vélységből, avagy semmire számot nem vetve duhajságból és latorko­dásból ezt kényesül áthágná, befo­gassák és farára huszonöt jóféle bo­tok méressenek” — fgy dörgött a város urainak akkurátus törvénye. Olvastam is egy nagylevelű kacska- ringós írásban. András bátyánk azonban vagy ismerte ezt a senten- c'át. vagy se.,, He ha ismerte, se kényességből hágta át. hanem inkább csak feledékenységből. Mert szelíd, jám­bor természetű volt. Akkor se há­borodott fel, amikor a bakterek é« ármások közrefogták s bekísérték a városházára. Hanem az áristom kulcsának a csikorgása kihozta » sodrából! No, ő osztán. aki ég, föld. meg láthatár kordái közé van szok­va. ezen a megpenészedett szűk he­lyen nem marad ám egv minútáis se. Felmarkolta a nehéz tölgyfa- priccset, meglendítette, végével irá­nyozva, nem nagyon, csak annyics­kát, hogy átrepüljön a bezárt ajtón. De nem csak átrepült, hanem a fo­lyosón ácsorgó hajdút is olyan szé­pen eltalálta, éppenséggel a nad­rágja két ékes paszomántja közt, hogy a nyalka legény menten ösz- szebiesaklott. mint az ócska bugyii. András bátyánk pediglen átlépett a résen és méltatlankodva magában, kisétált a városház kapuján, irányt véve Ecseg felé. Nem volt ez szö­kés. Látta pandúr, hajdú és bak tér. Úgy értve, hogy amelyik utána mert lesekedni. Egyszer került még be András bátyánk a városháza élete során, soha többször. Ez úgy történt, hogy valami éjszakai vihar alkalmával elveszett a gulyából három bogár- szarvú tehén. Hiába instálta az elöl­járóságot, hogy tiszta a keze ebben a dologban, nem hitték. Kimondták rá gonoszul a sentenciát. hogy kap ióféle huszonöt botot. Igenám, de hol van az a városházi huszár, aki ezt rá meri olvasni?!... Egyik se vállalta. Azt mondták, hogy inkáb­bat leköszönnek a hivatalról. Az lett belőle, hogy a Jászkun kerület két leghirhedtebb népverő hajdúját, két komisz uszuiát szemelték ki az ítélet végrehajtására. Azok aztán a jeles napra meg is érkeztek, kifent bajusszal, feszes dolmányban, nad­rágban. Mit tudták azok. kivel lesz dolgukl A városháza udvarára kitették a súlyos tölgyfaderest és a két peckes vitéz kevélyen odain­tette a jámbor képpel álldogáló András bátyánkat. Oda is lépett .őkelme engedelmesen, de nem azért ám, hogy ráfeküdjék az átkozott instrumentumra, hanem hogy mint a pelyhet felkapja és megzúgassa a feje fölött. A két nyalka vitéz hát­rább ugrott, ámde András bátyánk igen elszántan közeledett feléjük s így — mondjuk meg, ahogy volt — ők bizony futásnak eredtek. Ez a futás azonban nem csak szégyen volt, hanem haszontalan is. Mert András bátyánk; az egyiknek utána engedte a levegőben megforgatott derest s elnyekkent alatta kecske­béka módiára. A másikat meg utol­érte a piacon, lába közé szorította a kobakját és úgy elhányta a déli felét, hogy laskás lett rajta a feszes nadrág. De másikat is hiába húzott magára, mert. három hétig nem tu­dott ülni még tollas párnán se, fe­küdni is csak hasmánt fekhetett. KERESLET ÉS KUSÄLAT A ndrás bátyánk ilyettén viselt dolgaival nagy szeget ütött az elöljáróság fejébe. A legényeknek megtetszett a példája s ki-ki a maga képességéhez mérten követte. Kifundálták tehát, hogy András bá­tyánkat katonának adják. „Vala­melyik bécsi kaszárnyában majd kisámfázza a kérgét a császár, nyolc-tíz esztendő alatt, oszt azután majd mi is eljárhatunk benne!” — fgy okoskodtak a város bölcsei. Ez a nóta járta abban az időben a katonasorról: A gazdagnak öt-hat fia, nem bántják. A szegénynek, ha egy van is elrántják, Mert a gazdag győzi pénzzel, bankóval. De a szegény siralommal, jajszóval .., Odadták a legényt a módos em­ber fia helyett. András bátyánkat is körülfogatték a német vasasok­kal, akik a városra kivetett „vér­adót“ jöttek behajtani: vagyis kö­téllel verbuváltak, erőszakkal fog- dosták össze és kötözték -meg a le­gényeket. András bátyánk elébb csak ellegyintgette közeléből a kajla osztrák vitézeket, mint a le­gyeket szokás. Egyszer aztán olyas­mit mondott a kovászfalábú cugsz- fürer. hogy: „Haltberdók! Fir füng cug! Ezt a megtermett legényt ne­künk szülte az anyja!” Avval se szó, se tartomány, rá az emberei­vel. No, András bátyánk azért egy cseppet se happárézott! Annyit cse­lekedett csak, hogy elkapta a káp­lár nyakacsigáját és annál fogva megforgatta maga körül s mint va­lamely kétágú cséphadaróval a hősi sereget kezdte a piactérről a város széle felé hátráltatni. Idáig hátrál­tak csak, itt arccal fordultak a kun­sági síkság felé, s uccu, vesd el magad! András bátyánk úgy hají­totta utána a vezérüket. Fgy beszéli mindezt a szájhagyo­1 mány! S hogy így történt-e pontosan — nem tudom. Nem ts fontos. Annyi bizonyos, hogy Nagy< erejű András élt és kiérdemelte, hogy ilyen legendák örökítsék reánk az emlékét. Szűcs Sándor/ múzeumvezető, Karcag — így hát. urak — mondta be­széde befejezéséül a masszív író­asztalnál ülő hájas tisztviselő. — az úgynevezett háborús bűnösökkel való bánásmód terén állandóan gondolnunk kell arra. amit szövet­ségi köztársaságunk és drága füh... azaz a ml drága kancellárunk, Adenauer úr kíván tőlünk! Mehet­nek, uraim. A kölni városigazgatás tisztvise­lői. miután tiszteletteljesen végig­hallgatták osztályvezetőiük kijelen­tését. a kijárat felé indultak. Alig csukódott be az ajtó a leg­utolsó mögött, amikor a titkárnő ielent.ette: valami jólöltözött isme­retlen makacsul hangoztatja, hogy kihallgatást kér „teljesen bizalmas iellegű. fo-ntos és sürgős ügyben.“ m — Hívja csak be -— mondta élénk érdeklődéssel az osztály vezető. A jólöltözött ismeretlen bejövét mindenekelőtt figyelmesen körül­nézett és félhangon azt kérdezte: — Senki sem hall bennünket? Az igenlő válasz után határozot­tabban kezdett beszélni: — Valóban sürgős és bizalmas ügyben jöttem Önhöz. Nevem Krü­ger. Doktor Ludwig Krüger, szolgá­latára. Látom, hogy itt nyíltan be szelhetek ... Tiszt voltam, sőt. hi­vatalos kifejezéssel élve. háborús bűnös. 1945-ben Franciaországban halálra ítéltek, majd az ítéletet életfogytiglani fegyházra változtat­ták. Nemrégiben sikerült megszök­nöm és most újra itt vagyok. Nem akarok tétlenül ülni. Ügy-e, megért engem? Segítségért jöttem önhöz, iratokra, pénzre és ajánló sorokra van szükségem, hogy az első időben be tudjak rendezkedni. ITT Az ismeretlen tömör és meg­győző beszédmódja megtette hálá­sát. Néhány bizalmas telefonbeszél getés után a kölni városigazgatás óriási bürokratikus gépezete meg­szerzett minden szükséges dolgofL Elkészültek az iratok dr. Ludwig Krüger nevére, 300 márka kész-i pénzt és vasúti menetjegyet adtató neki. s lehető legszebb alánlássa! a „Friedland“ katonai tábor veze- tőségéhez, ahol az említett dr. Krü- ger biztos menedéket találhat az első időkben. Az ismeretlen elégedett mosollyal hagyta el Köln vendégszerető vá-i rosát. A „Friedland“-táborban tárt karokkal fogadták és először is újabb 300 márka készpénzt adtak neki. A bonni állam jól megbecsüli a hitlerista tiszteiket, akik „hadi-i tapasztalatokat szereztek Francia* országban I*’ no A tábor vezetősége sietve jelen-» tést tett a megfelelő hatóságoknak az új jelentkezőről. De ugyanakkor, amikor e hatóságok nagy lelkese- déssel beszélgettek Krüger érdemein ről, a nap hőse, — mint mondják, — „kámforrá vált.“ Váratlanul ki-» derültek ugyanis a „doktor” valódi életrajzának egyes részletei. Kide­rült róla. hogy nem volt tiszt éj nem háborús bűnös, sőt lehet. hogV nem is Krüger, hanem közönségei szélhámos és kalandor, aki bölcsed szémbavéve a bonni politikai pia-« con mutatkozó keresletet, a lehető* ség szerint hasznot húzott a bábon nős bűnösök pártfogóitól. m Ezt a történetet megtudhatjuk * kölni rendőrség néhánysoros újság* közleményéből, amelynek végén fel* hívják az összes különítményeket! hogy vegyenek részt az ismeretlen* magát dr. Krügemek nevező sze* mély felkutatásában. Nagyon jellemző história! Ai egész bonni köztársaság minden zu* gát felkutatják a bűnügyi rendőr* ség tisztviselői, hogy megtaláljanak és letartóztassanak egy kis szélhán most azért, mert nem nagy hán borús bűnös. A genfi értekezleten résztvevő francia küldöttség közölte, hogy tárgyalási alapnak tekinti a Vietnami Demokratikus Köztársaság javaslatát. GENF. Az „MTI” kiküldött tudó­sítója jelenti: A genfi értekezleten résztvevő francia küldöttség szóvivője ked­den sajtóértekezleten közölte, hogy Franciaország képviselői „bizonyos fenntartásaik ellenére“ tárgyalási alapnak tekintik azokat a javasla­tokat. amelyeket Fám Van Dong. a Vietnami Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere az értekez­let hétfői ülésén terjesztett elő az indokína) kérdés megoldására. A szóvivő hozzátette, hogy ezzel a közléssel helyesbíteni kívánja mind­azokat a jelentéseket, melyek sze­rint a francia küldöttség elfogad­hatatlannak tartja a Vietnami De­mokratikus Köztársaság javaslatait Értekezleti körökben hajlamosak annak feltételezésére, hogy a fran.» cia küldöttség keddi nyilatkozata úiabb propagandafogás a Laniel-» kormány szorongatott parlamenti helyzetének megkönnyítésére, a francia nemzetgyűlésben csütörtök kön végbemenő bizalmi szavazás befolyásolására. A svájci sajtó ez-« zet kapcsolatban lehetségesnek tartja, hogy a francia nemzetgyűlés ezúttal nem szavaz bizalmat a La* niel-kormánynak. A baseli ..Na-» tional Zeitung*’ hangsúlyozza: ..nera biztos, hogy a Laniel-kormány in-i dokínai színdarabja a második par-» lamenti előadáson is happy-enddel % végződ ik.‘‘ E napokban még öt számottevő felszólalást várnak a genfi értekezlet indokínai vitája során A „Journal De Génévé” jelen­tése szerint az Indokaiéval kapcso­latos vitában még öt számottevő felszólalást várnak e napokban, mégpedig Molotov, Csou En-laj. Eden, Bedell-Smith és Bao Daj-féle Vietnam képviselőjének érdemleges hozzászólását a Vietnami Demokra* tikus Köztársaság javaslataihoz. -* Bidault francia külügyminiszter valószínűleg csak a jövő hét folya* mán fejti ki részletesen a francia küldöttség álláspontját a demókra* tikus Vietnam javaslataival kan* csolatban. Washington meg akarja akadályozni az indokínai kérdés békés rendezését Genfi értekezleti körökben szer­dán délelőtt határozott ellenszenv­vel, sőt felháborodással fogadták azt a washingtoni jelentést, mely szerint Eisenhower a három indo* kínai bábállam ezirányú „kérelmé* tői“ tette függővé ezt a békeellenes lépést. (MTI.) A francia közönség felháborodással fogadja a kormány döntéséi PÁRIZS. (MTI.) A párizsi Operá­ban kedden délelőtt megkezdték azoknak a díszleteknek lebontását, amelyeket a szovjet balettművészek előadásához készítettek elő. Az Operában május 15-ig nem lesz előadás, ami — ötvenmillió frank- nyi bevételkiesést jelent. — Közben ismét sorbanállnak az Opera pénz­tárai előtt, ahol visszafizetik a csalódott párizsiaknak a már meg­váltott jegyek árát. A párizsi kö­zönséget azonban nemcsak az el­maradt látványosság miatt tölti el csalódás, hanem jogosan felháboro­dott a kormánynak e példátlanul durva és otromba cselekedete miatt. Igen sokan keresik fel Csulakit, a szovjet művészcsoport vezetőjét, hogy kifejezzék felháborodásukat a kormány e gyalázatos intézke­dése miatt. Sok külföldi újságíró is felkereste a szovjet művészcso­port vezetőjét, hogy felvilágosítást kérjen tőle a kormány intézkedé­seinek okairól. Sajnos, semmi felvilágosítással nem szolgálhatok — jelentette ki Csulaki — mi is a kormánytól vár* juk ezt. A francia kormány intéz­kedése a legnagyobb meglepetéssel töltött el bennünket, hiszen meg­hívására tettünk rpeg sokezer kilo­méteres utat, hogy Párizsba jöj­jünk. Művészeink várják, hogy mi­kor mutatkozhatunk be a párizsi közönség előtt. Egyedül a francia kormányon múlik, hogy ez mielőbb megtörténjék. Párizsi tartózkodásunk alatt —« folytatta a szovjet művészcsoport vezetőit — mindenütt a legnagyobb rokonszenvvel találkoztunk. Az Opera balettkara, amely meghívá­sunkra résztvett egyik próbánkon, forró barátságot tanúsított tánco­saink iránt. A színpadi munkások és technikusok, s a zenekar szívből segítették munkánkat. Röviden ki­fejezve: jól tudjuk, hogy a francia kormány döntése egyáltalán nem felel meg a közönség óhajának. — (MTI.) A BŰVÖS SZÉK Karinthy Frigyes szatírája filmen AJ ondi igazat, be­törik a fejed” — art.ia egy régi köz- nondás. mely hazánk- >an is feltétlenül igaz »olt. a népnyúzó Hor- hy-rendszer idején. Karinthy Frigyes, a íépszerű író. maró 'únnyal. a szatíra fegy­verével tette nevetsé- íessé a kapitalista tár­adalom hibáit. A film története a zabadalmi ügyekkel oglalkozó államtitkár íivatalában játszódik. Jéniusz mester, a láng- íszű feltaláló bosszút Hl az államtitkáron, tki nem fogadta őt. imikor a zsebtelevíziót, íz. örökégő víllanykör- ét akarta bemutatni íeki. Az államtitkár úr igyanis nagy üzletre részül. Amerikának ikarja eladni az új kö. ömreszelőt. mellyel :sipkésszélűre lehet re- izelni a körmöket. Géniusz mester lég­ii abb találmányát, a jűvos széket — mely- jen mindenki kényte-* en az igazat mondani — az államtitkár szo- jájába csempészi azzal íz ürüggyel, hogy azú1> iíszes széket a minisz- érium rendelte. íjutottunk tehát a bonyodalmak cezdetéhez és most lézzük mee. kiket ü>* ;et Karinthy a bűvös izékbe? Itt van röetön az ál­amtitkár. a ..méltósá- íox úr”. Felfelé hajbó­kol. lefelé tapossa az ltjába kerülőket. Vé- etlenül sincs egv igaz. szava: hízeleg a ml- úszternek. a hozzá ift- ,6 feleket kirusdossa. Mi történik, mikor ha- lonszőrű tanácsosa. ■Cállav dicshimnuszo­kat zeng főnökéről és közben helyet fotíal a jűvös székben? A di- sérő hang gúnyossá válik és a tanácsos spontán módon kifeitl. hogy olyan címeres ba­rom. mint az államtit­kár. még nem rontotta itt a levegőt.,, Még cifrább dolgok derülnek ki. amikor ál­lamtitkárunk a minisz­ter ..őkegyelmességé- nekv telefonál és a bű­vös szék sugallatára ki- feiti. hogy ..kegvelmes- sége1’ által szerkesztett és Amerikának szóló szerződés, nemcsak ere­deti célkitűzésének, de egyéb használatra sem megfelelő. i, Kivénhedt. korrupt karrierista a ..kegyel­mes” miniszter úr. Ele­gáns és parancsoló magatartása a bűvös szék hatására, egy öreg­ember bizalmaskodó fecsegésévé válik, aki kifejti, hogy ma már a legnagyobb parlamenti korrupciónál is lénye­gesen jobban érdekel­né egv jó női derék me°roooetatása... őzben jelentik, hogy megérke­zett az államtitkár úr 4 méltóságos” felesége. .Jó bőr” állapítja meg. a még mindig a bűvös székben ülő miniszter. Mielőtt az említett hölgy belibegne, meg­ismerkedünk Szív Sán­dor poétával is. aki zugfirkász és nőcsábító. A bűvös székben ülve. kijelenti, hogv nála .lényeg a dohány“. De már megjelenik a helyszínen az államtit­kár úr felesége. Ber- tuska; könnyed, finom ..úri” jelenség. Az azonban csak külső máz. mely a bűvös szék hatására különös átala­kuláson megy át. Ber- tuska pillanatok alatt, kacér körúti pillangó modorát veszi fel. aki a ■jelenlévők megbotrán­koztat ásár a. szoknyáját — egy megszokott moz­dulattal — a megenge dettnél lóval maga­sabbra húzza és csino: lábszárait mutogatla Egyáltalában nem tit­kolja. hogy az ismeret lennek hitt Szív Sán dorhoz. igen szívéivé; kapcsolatok fűzik... Már a leírtakból i; elképzelhető, hogy mi lyen bonyodalmaka okoz a darabban sze re-plő bűvös szék. me lyet az államtitka végül az utcára dobat J gen. a Horthy rendszer nem vi selhette el az igazsá got. azt mindenképpei el kellett hallgattatni.. A film kacagtatja i nézőt, de emellett éle fényt vet a rendsze népellenes bürokratái nak és egyéb élősködői nek lelkivilágára is. Karinthy Frigyes no velláiát Karinthy Fe renc írta filmre, ren dező.ie Gertler Viktoi operatőrje Forgács Ott« A szerepeket kivál szinészgárdára bízták így többek között Ba lázs Samu. Kossuth-di iast. Uray Tivadar, ér demes művészt. Má nyai Lajost. Sennye Verát. Pongrácz Imréi Feleki Kamill. Kossuth díjas érdemes műVész és Gáti Józsefet láthat iuk a különböző, érdé kés. humoros alakító sokban. filmmel egv mű sorban kerül be mutatásra málus 13- 19. között a Szolnok Vörös Csillag mozgó ban ..A piramisok or szágában” című. színes rioortfilm. melv labda rugóink egyiptomi út iát s az ország számo! érdekességét táfia i néző elé. valamint f ..Magyar táncképek' című. színes táncfilm melyben a SZOT együt­tesének eavik tánciáté. kát láthatjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom