Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-13 / 111. szám

A termelőszövetkezeti asszonyok a gondos növényápolással j a nagyobb termésért küzdenek 1 iiiiiiHiiiiiuiimiimiiiiiiiiiiimiiuii iiiiiitii(i»iiMiiiiiiiiiii>iiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiii::iM:;iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiMiiiiiniiiiiiiiiiiiimiiinitiiiiiiiiniM»t«HHtttmitinH(iHHi«itHiHiHiiiHiiniiHiiniinii!mimniiiiiniiiniiNmi ■ VARGA IMRÉKÉ 1951 óta tagja a karcagi Dózsa tsz-nek. Édesapja 11 hold földet vitt a közös gaz­daságba. A középparaszt család évröl-evre részt kért a szövetkezet munkájából. Varga Imréné 1951-ben 150, 1952-ben 390, tavaly 250 munkaegységet szerzett. Szorgalmas munkájának megvan az eredménye. A multév decemberében ment férjhez, új bú­tort és sok ruhát vitt az új családi tűz­helyhez. Varga Imréné ebben az évben is szorgalmasan dolgozik. Férje fogatos, ő meg a növénytermelési brigád tagja. Az egyénekre felosztott területből 500 négy­szögöl cukorrépa és 3 hÖTcl kukorica kapá­lását vállalta. A cserkeszöll8i Vas Zoltán tsz-ben az asszonyok segítségéve! befejeztek a sarabolást A csérkeszöllői Vas Zoltán ter­melőszövetkezet tagjai is megértet­ték, hogy a magasabb terméshoza­mot a növények gondos ápolásával tudják biztosítani. Szorgalmasan végzik ezt a fontos munkát. A tszcs-ben nincsen munkaerő­hiány. Az asszonyok, lányok is megfogták a kapanyelet, s a nö­vényápolásban, a kertészetben több­nyire ők dolgoznak. így volt ez ta­valy is, a könnyebb munkát a nők végezték. Nem független a nők szorgalmától, hogy az elmúlt évben kukoricából 35, napraforgóból Ő és fél mázsás termést takarítottak be. Ezévben még magasabb hozamot akarnak elérni, hogy tovább erő­södjön a közös gazdaság, a tagok még nagyabb jövedelemhez jussa­nak. A tszcs nőtagjai valamennyien bekapcsolódtak a munkába, s nem egy asszony gyermekeivel együtt dolgozik. Korodi Jánosné nyolc­gyermekes édesanya februárban lé­pett be a csoportba s azóta tizenöt éves fiával együtt rendsze­resen résztvesz a munkában. Ketten havonta 38—40 munkaegységet tud­nak teljesíteni. A nyár folyamán még két kisebb gyermeke is segí­teni fog a betakarításban. A nö­vényápolásban élenjárnak Baranyi Mihályné, Mészáros Bálintné, a DISZ-fiatalok közül Kocsis Róza, Fekete Borbála. A kertészetben jól megállja helyét Hóra Józsefné, özv. Csernus Istyánné, Nagy Margit. Nagy Julianna. Beszélhetnénk Ordasi Jánosnéról, aki már túl van a hatvanon, e> mégis szorgalmas tagja a csoport­nak. ö gondozza a közös gazdaság baromfiállományát. Eddig már 200 kiscsirkét keltetett kotlákkal, s még tövábbi 200-zal akarja szaporítani a csirkék számát. Munkájának ered­ménye, hogy egészséges baromfi- törzsóllománnyial rendelkeznek és az állam iránti kötelezettségüknek is eleget tudnak tenni. Félévi tojás- és baromfibeadásukat teljesítették. A csérkeszöllői Vas Zoltán tszcs vezetősége biztosítja, hogy az asz- szonyok nyugodtan dolgozhassanak. Rövidesen megnyílik a községi idény-napköziotthon, ahol gondos felügyelet alatt lesznek a tszcs ta­gok kicsinyei is. A főzés gondjától szintén szabadulnak az asszonyok, mert üzemi-konyhát állítanak fel a nagy munkák idejére. Ingyen fűtő­anyagot ad a tsz gázos ártézi kútja. Biztosítani tudják a rendes élelme­zést. van gabonájuk, sertésük erre a célra. Az elmúlt évben aratástól a szüret befejezéséig működött az üzemi konyha. A tagokról való gondoskodással a növényápolás gyors elvégzését nagymértékben se­gíthetik. Gondoskodik a tszcs vezetősége az új tagokról is. Lukács Antal, Kórodi János, Lukács János feb­ruárban léptek be. egy mázsa ke­nyérgabonát és 50 kg kukoricát biztosított részükre a csoport. Az új tagok is résztvesznek a munká­ban. Együttes erővel küzdenek e magasabb terméseredmények eléré- Nagy Ratal,ip, Az idén több mint 10.000 forirdot jövedelmezett a kisújszállási Táncsics tsz konyhakertészete A termelőszövetkezetekben igen sokat tehetnek az asszonyok annak érdekében, hogy mindenből több teremjen. Kisújszállás szövet­kezeti város határában a bőséges esőzések hatására, nemcsak a ku­korica ég cukorrépa sorol, hanem a gyom is „virul’1. Nem kell különö­sebb szakértelem, minden további nélkül megállapítható, hogy a föld­nek kapa kell. A kisújszállási asz- szonyok tudják ezt és segítik a kor- mányprogramm megvalósulását. A cukörépát, szinte kivétel nél­kül valamennyi termelőszövetkezet­ben sarabolják. A termelőszövetke­zeti asszonyok nagytöbbsége részt kért a közös munkából, s ílymódon megkönnyítette, gyorsabbá tette a kapálást. Sok erő és lelkesedés van a szövetkezeti asszonyokban. Ennek legfőbb biztosítéka, a kongresszus­ra való készülődés. A Hí- pártkongresszus tisztele- ™ téré Indult nemes verseny­ben a munkafelajánlást tevők kö­zött legelső helyet foglalnak ed a kisújszállási asszonyok. Közel há­romszázan vállalták, hogy az idén 230—300 munkaegységet szereznek. Puzgán Istvánná 5 családos édes­anya, az Oj Élet tsz munkájából kért részt. Kovács Elekné, ugyan­csak az Uj Élet tsz-ben 450 munka­egység teljesítésére tett ígéretet. Idáig egyenként közel 150 munka­egységet írtak javukra. Jelenleg is napról-napra dolgoznak. Nagy Ferencné 60 éves asszony, a Sallai termelőszövetkezet munká­ját segíti. — Hajlott kora ellenére megfogadta, hogy 180 munkaegy­séget szerez az idén. A Táncsics termelőszövekezet- ben 70 aszony vállalta a III. pártkongresszus tiszteletére, hogy ebben a gazdasági évben kétszázon felül lesz valamennyiük munkaegv- sége. A Táncsics tsz-ben a vállalást tevőkön kívül még 70 asszony dol­gozik napról-napra. Jelenleg a cu­2. A kisújszállási Táncsics tsz konyhakertészetének két legjobb dolgozója Cser­regi Ilonka DISZ fiatal és Molnár Imréné, a burgonyát kapálja. — A konyhakerté- szeti brigád kiváló munkát végzett az idén, s ez főleg az ott dolgozó családtagok­nak köszönhető. Példát vehetnének tőlük a kisújszállási Sallai tsz közös munkából elmaradó tagjai. korrépát kapálják. A kertész bri­gád tagjainak nagyrésze ugyancsak nő. S hogy milyen sokat segíthet­nek az asszonyok, a családtagok egy-egy termelőszövetkezetnél, jó munkájukkal mennyire növelhetik a közös jövedelmet, azt cpjoen a Táncsics tsz kertész brigádjának a példája igazolja a legjobban. A konyhakertészetben kora ta- vasszal munkához láttak a családtagok. Előkészítették a me­legágyakat, elveteményezték a kü­lönböző konyhakerti magvakat. — Mostmár hetek óta árusítják a pa­lántát, s ezeknek az árából idáig 10.000 forint tiszta jövedelmet biz­tosítottak a szövetkezetnek. A ker­tészetben tavaly egész esztendőben nem volt ennyi jövedelem. A szor­galom persze meghozta a maga egyéni gyümölcsét is. — Csepregi 1 Ilona 150 munkaegységet szerzett idáig. S a kertész brigád többi tagja általában 100—150 munkaegységgel dicsekedhet. Az asszonyoknak otthoni munká­juk is van. A családos anyák más­hol is szívesen dolgoznának, de bölcsőde, vagy napközi otthon hiá­nyában nem tudnak. Ha nincs a háznál idősebb néni, nagymama, ek­kor nincs aki a gyerekekre vigyáz­zon. A kisújszállási asszonyoknak nincsenek efféle gondjaik. Bölcső­de, napközi otthon áll gyermekeik rendelkezésére. Molnár Imrénének két családja van, egyik kéthónapos, a másik hároméves. Molnár Imréné mégis napról-napra dolgozik. Gyer­mekeit jó helyen tudja, egyik az idénybölcsődében, másik a napkö­ziben van. Tavaly 380 munkaegysé­get szerzett, de ekörül lesz az idén is, mert napról-napra dolgozhat, ok szépet és jót lehetne még írni a kisújszállási asszonyok­ról. Hiba lenne azonban csak a jót látni. Van olyan szövetkezet, mint a Sallai, ahol bizony még nagyon kevés családtag dolgozik. A nö­vényápolással gyengén állnak. En­nek ellenére Kocsis András tsz tag úgy vélekedik, hogy az Ő felesége nem ér- rá a közösben dalgozni. A Sallai tsz asszonyai vegyenek pél­dát a Táncsicsbeliektől. Segítsék férjüket, s ne engedjék, hegy gyom egye a kapásnövényeket. Fehér Gáborné a kenderesi Haladás fsz tagja idei jövedelméből szobabútort vásárol A kenderesi Haladás tsz asz- szomyai az idén is segítik férjük munkáját. Valamennyien tudják, hogy maguknak dolgoznak, s csak úgy várhatnak bő termést, ha nö­vényeiket időben és jól gondozzák. A szövetkezeti asszonyok elhatároz­ták, nem engedik, hogy gyom egye a kukoricát, meg a cukorrépát, ha­nem résztvesznek a közös munkák­ban. Földjeiket szinte napról-napra bőségesen öntözi a májusi eső. Kell ez a csapadék. Hatására a búzave­tések pár nap alatt s2inte szemlá­tomást nőttek. De mint a szóbeszéd is mondja: a gazt ültették el leg- hamarább, így hát az eső hatására az fejlődik legjobban. A szövetke­zet cukoiTépaíöldién, ahol pár nap­pal ezelőtt szépen sorolt a fiatal növény, ott most legtöbb helyen zöld gyomszőnyeg takarja a soro­kat. Szóval a mostani időjárás na­gyon sokat használ, ahol azonban nem kapálják a növényeket, na­gyon sokat *árt is. A Haladás tsz asszonyai a cu­korrépa első kapálását már rég be­fejezték volna, ha nem jön közbe ez az idő. Most tehát összesűrűsö­dött a munka és várakozni nem szabad. Igen ám, de még mindig előfordul, hogy_ délelőtt esik, dél­ben kiderül, este megint csepereg. Az asszonyok elhatározták, túljár­nak az időjárás „eszén.“ Kihasznál­nák minden arra alkalmas percet és kanálnak. 25 hold cukorrépa várja a kapát és a Haladás tsz asszonyainak jó­voltából nemcsak várja, hanem meg is kapja. Sokan tanulhatnának tőlük. Hétfőnői keddre virradóra ugyancsak nagy zápor áztatta a kenderesi határt. Kedden reggel kisütött a nap. kapálni azonban még sem lehetett. Reggel nem, de később igen. Fehér Gáborné. Szabó Ferencné’ M. Tóth Zsdgmondné, Szanyi Ist­vánná és még 15 asszony kedden reggel útnak indult a cukorrépa föl­dek felé. Megpróbálták á kapálást. Nem ment. Mások talán abbahagy­ták volna a próbálkozást, s a re­ménytelennek látszó kísérletezés után hazamennek. Nem úgy a Ha­ladás tsz asszonyai. Elhatározták, hogy maradnak. — Enyhe déli szél fújt, s hamarosan felszikkadt a talaj annyira, hogy 10 óra felé kapálni lehetett. Az asszo­nyok a dülőút végén várták meg, míg a föld megszikkadt. Azt tartot­ták, ha csak 200 négyszögölet tud­nak fejenként megkapálni. akkor is jó pár holddal kevesebb lesz a gyo- mos terület. Az asszonyok segítsége foly­tán a Haladás tsz-beliek pár nap múlva végeznek a kapálással. „Sze­retünk dolgozni. Hiszen a saját jö­vedelmünket gyarapítjuk. Én leg­alább is azt akarom, hogy sok mun­kaegységem legyen. Egyesek még mindig azt tartják, hogy az as­szonynak otthon a helye. Az az asz- szony. aki ilyenkor otthon kuksol, nem nagyon szereti a családját. — Persze, otthon is van munka. A családról gondoskodni kell. Egy kis jóakarattal azonban a közöst is, meg az egyénit is meg lehet csi­nálni. Ez a Szoros munka legfel­jebb egy hónapig tart. Ezt igazán ki lehet bírni, ha azt akarja az em­ber, hogy legyen valami. Nekem is van jószágom, van baromfim. Dél­ben hazafutok, megetetem, azután jövők vissza.“1 — így vélekedik Szanvi Istvánná az asszonyok mun­kájáról. Bereczki Jánosné, Bódi Gáborné. Magyar Györgyné. Nagy Elekné ugyancsak ezen a nézeten vannak. A közös vagyon növelésével egyidőben a tagok egyéni jóléte is emelkedik. Az asszonyok tehát ép­pen azért iparkodnak, hogy őszre még több jusson mindenre. A Ha­ladás tsz-ben legtöbb asszony már most elhatározta, hogy az évi jöve­delem egyrészén mit vásárol őszre.. Fehér Gáborné egy szép szoDa- bútort vesz. „Ügy dolgozom, hogy a szobabútor megvásárlására legyen elegendő pénzem1’ — mondogatja Fehér Gáborné.’ — Szanyinénak Is megvan a maga terve. Őszre pad- lóztatja szobáját. Egyiküknek ilyen, a másikuknak olyan óhaja, kfván- ságia van. Szorgalmas munkájukkal mindezt megvalósíthatják. Szanyt Istvánná ás Fehér’ Gábörné a kánderesl Halad.* fiz asízöftyal ka­pálják a cukorrépát. Kedden kora reggel még nedves veit a föld, ragadt a kapa Nem lehetett dolgozni. Délelőtt lft 6ra tájban azonban már nnnv'ra megszikkadt a föld. hogy nyugodtan rá lehetett menni. 5-*nyl Istvánná év Tehér Gabórné asz- szonytársaiva! együtt jó pár hold cukoriérát lntasaribff!t. özv. ANGYAL MIHÁLYNÉ a legyvernekl VüTös Csillag termelőszövet­kezetben dolgozik. Fia a tsz elnöke. An­gyal néni idős asszony, ennek ellenére ta­vasztól késő őszig a kőZÖS gazdaság terü­letén munkálkodik. Azt tartja, hogy szük­ség van minden asszonykézre és nagyon fontos, hogy elsősorban a szövetkezeti ve­zetők hozzátartozói mutassanak jó példát. Példamutatása nyomán Molnár Istvánná, Bagi Mária, Kocsmár Margit és még na­gyon sok családtag részt kért a közös munkából. A tsz asszonyai arra törekednek, hogy sok kukorica, cukorrépa teremjen és őszre nagy legyen a jövedelem. A cibakhózi Vörös Csillag tsz-ben a családtagok bevonásával gyorsítsák meg a növényápolást A kedvező időjárás meggytrsí- totta a kukorica, napraforgó fejlő­dését. A gyakori esők azonban a gyomnövényeknek is kedveznek. Minden percet kihasználva kell te­hát végezni a sarabolást és kapá­lást. Ezt tartják szem előtt a cibak­ház! Vörös Csillag termelőszövetke­zetekben is. ahol igyekeznek az asszonyokat, családtagokat bevenni a növényápolásba. Az 6 segítségükkel idejében vé­geztek a tavaszi vetéssel, most a cukorrépa, napraforgó sarabolását végzik. A 40 holdas kertészetben Is nők dolgoznak. A paprikát, paradi­csomot palántálják, kapálják. Any- nvi palántát neveltek a dolgos női kezek, hogy az állami gazdaságnak és a nagyrévi Haladás termelőszö­vetkezetnek is tudtak eladni. Ezzel mintegy 2000 forint jövedelmét biz­tosítottak a tagoknak. Sóskából szintén 1000 forintnál többet árul­tak. A kertészetben dolgozók szor­galmas munkájukkal hozzájárulnak a termelőszövetkezet erősödéséhez, saját jövedelmük növeléséhez. Di­cséret illeti Szőke Kálmánná, Győré Istvánná, Terhplom Ferencné és Pe- recz Gizella kertészeti brigádtago­kat, akik rendszeresen kiveszik ré­szüket a munkából. A brigád többi tagjai és a növénytermelésben dol­gozó asszonyok, lányok is példamu­tatóan helytállnak, s a férfiakkal egysorban kanálnak. A termelőszövetkezeti tagok több­sége kint lakik a területen Az asz- szonyok a közeleső földeken dol­goznak. Sárai József tsz-tagnak fe­lesége s gyermekei is bekapcsolód­nak a növényápolásba. Zs. Tóth István fiával és lányával együtt dolgozik. Vannak még jó páran, akik feleségükkel, gyermekeikkel együtt szorgalmasan végzik a nö­vényápolást. De még van bőven tennivaló a tagok és családtagjaik munkábaállítása terén. Több mint száz tag van, de ebből tizen-tizen- öten még egyáltalán nem dolgoztak. A tsz vezetőségének, az üzemi pártszervezetnek foglalkoznia kell velük is. Megmagyarázni nekik, hogy saját magukat is megkárosít­ják. ha nem kapcsolódnak be a nö­vényápolásiba. Állítsák példaképül az otthonülő női tsz-tagök elé Fe­renci Andrásné baromfinevelőt, aki már közel 200 munkaegységet szer­zett, vagy Zs. Tóth Julianna. Kürthi Rozália DISZ-fiatalokat. akik nap, mint nap kiveszik részüket a soron- következő munkából. Azt is el kell mondani, hogy azok a tagok, akik becsületesen dolgoztak, márciusban és áprilisban is 2 forintot kaptak munkaegységenként. S az általuk bevitt földterület után megkapták a kétévi földjáradékot is. A községi pártszervezet vezetősé­ge és a tanács adjon több segítsé­get a Vörös Csillag tsz vezetőségé­nek a tsz-tagök politikai nevelésé­hez. Vegyenek részt sűrűbben a tsz közgyűlésein, párttaggyűlésein, keressék fel a tsz-tagokat munka közben is, A tsz vezetőségének a munka he­lyes megszervezése mellett szemé­lyes példamutatással, Családtagjaik bevonásával is hozzá kell járulnia a növényápolás gyors elvégzéséhez. A vezetőségi tagok, a könyvelő, pénz­táros és a többiek már 10 hold ku­korica kapálását vállalták. Ezzel is biztosítani akarják a nagyobb ter­mést, a tsz-esaládeft több .jövedel­mét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom