Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-06 / 106. szám
t SZOUVOKMEGYEI NÉPLAP 1954 mé/jmHii ANTONIN DVORZSAK 1841—1904 Otven évvel ezelőtt, a természetet virágbabontó tavasz közepén, valahol egy prágai házban örökre mozdulatlanná merevedett egy kéz a kottalapon. — 1904 május 1-én hunyta le örök álomra szemeit a cseh nép egyik nagy zeneszerzője, Antonin Dvorzsák. Több évtized szívós munkája ért véget, hogy a megalkotott és immár befejezett életművet birtokába vegye a halhatatlanság. A régi regéket susogó Moldva mellett, kis falucskában, Nelahoze- vesben született egy csendes őszön, 1841 szeptemberében. — A gyermek Dvorzsák érzelem és képzeletvilágát hamarosan rabul ejti a cseh népdalok, a cseh népi táncok szépsége, s a muzsika rajongó szeretete vonzza a már tizenhatéves fiatalembert az öntudatra ébredt cseh remzet szellemi középpontjába. Prága falai közé és a nelahozevesi korcsmáros fia, dacolva a szülői szándékkal, elindul, a zene magaslatai felé s Eleinte bizony Igen göröngyös ez az út. Orgonaiskolába iratkozik, majd hegedűs lesz egy vendéglői, később egy színházi zenekarban. — Ékkor mindössze tizenkilenc éves. A színháznál töltött kilenc év azonban nem sorvad. el gyümölcstele- nü'l: megkezdi zeneszerzői tevékenységét, s már ér is el kezdeti sikereket. Bátran, céltudatosan halad egyre tovább és rövidesen elérkezik útjának első állomásához: egy ösztöndíj-pályázatra benyújtott művei Brahms kezébe kerülnek, s a morva kettősszólamok annyira megnyerik a mester tetszését, hogy saját kiadójával adatja ki a fiatal zeneszerző jeles alkotását. Ez a mű a morva népköltészet gyöngyszemeire épül, s azok a méltó zenei köntösben, komoly sikereket aratnak. — 1873-ban egy ének- és zenekarra írt himnusza Dvorzsákot ösztöndíjra érdemesíti. 1880-ban megismerkedik Csajkovszkijjal, akinek művészetét példaképnek tekinti és nagy érdeklődéssel hatol szépségeibe. Külföldi útjai során ellátogat Oroszországba is. Moszkvában és Péterváron a haladó művészet képviselői lelkesen ünnepelik a kitűnő cseh zeneszerzőt, személyes találkozásokon és a hangversenytermekben egyaránt. Dvorzsák a nyolcvanas években zeneszerzéstanár lesz a prágai konzervatóriumban. A prágai egyetem tiszteletbeli doktorává avatják, majd a cambridgei egyetem doktora lesz. 1892-ben a newyorki National Conservatory Of Music igazgatója. Érdeklődése elsősorban a négerek és indiánok, zenéje felé irányul, ezt tanulmányozza nagy buzgalommal. Amerika népei életének és zenéjének tanulmányozása megmutatkozik világhírűvé vált Űj világ-szimfóniájában, majd a többi Amerikában született művében i.s. Növendékeit az amerikai nemzeti zene kialakítására ösztönzi; itt is nélkülözhetetlennek tartja a négerek és indiánok zenéje elemeinek a felhasználását. Dvorzsákot nemcsak mint zeneszerzőt, hanem mint embert is melegen érdekli a háttérbe szorított, kisemmizett, pusztulásra ítélt négerek és indiánok élete, őszinte emberi érzéseinek, az elnyomottak iránti szolidaritásának bizonyságát adja, amikor a „Bibliai énekek" első előadásával a konzervatórium egyik neger hallgatóját bízza meg. 1895-ben visszatér hazájába, hat esztendővel később pedig átveszi a prágai Zenekonzervatórium igazgatását. Nevét akkorra már szárnyaira kapta a világhír, alkotásait már ismerte az egész művelt világ. Antonin Dvorzsákot, Smetaná- val együtt, a cseh nép legnagyobb zeneszerzői között tiszteli a haladó emberiség. A cseh népköltészet, a cseh népi, paraszti muzsika dallamos érzelemvilágára épített, közvetlenhangú művei rövid idő alatt megnyerték és a cseh zene barátjává tették Európa hangversenytermeinek közönségét. A „Zlonicei harangok" egészséges falusi levegője, a „Szláv táncok“ áradó életkedve és vidámsága, a „Nászing-Kantáta“ balladai mélysége, „Az aranyrokka", a „Déli boszorkány“, a „Galamb“ és a „Vizimanó" című balladái, hat operája, az öt szimfóniája, nyitányai és a művészetére legjellemzőbb kamarazenei alkotások nemcsak Dvorzsák kivételes tehetségének, de hazaszeretetének és néphez való ragaszkodásának is fényes tanúságai. Műveiben erőteljes, plasztikus formát talál forrongó és küzdelmekkel teli költői mondanivalója számára. Smetanával együtt az ő művészete kifejlődésének is hathatós indítást adott a cseh népzene, amelynek első tudományos gyűjtői és rendezői éppen az ő fellépésük előtt kezdték meg alapos kutató munkájukat. Dvorzsák művészetére az évszázados múltú cseh népi muzsikálás tradíciói jelentős mértékben hatottak, s munkássága révén vált világszerte ismertté például a Dumka az ősi hallgató és a Furiant, a gyors cseh tánc. Kttvetkezetesen népi gyökerekből táplálkozó művészete annál is figyelemreméltóbb, mivel kora sok művészének útja a dekadencia útvesztőjébe, zsákutcájába torkolt, míg ő tovább haladt az egészséges, helyes irányban, nem tágítva magas művészi céljaitól, megmaradva a népi zene szilárd alapjain. Művészete ma már a haladó emberiség közkincse, alkotásait sikerrel játsz- szák szerte a világban. Élete példájával és művészetével a nép lángoló szeretetére int, forró hazaszeretetre buzdít, — s a népek békés együttélésére tanít. Nagyforgalmú könyvtár A mezőtúri népkönyvtár vasárnapok kivételével a hét minden napján tart könyvtári órát. Mintegy nyolcezer kötetből lehet választani politikai, tudományos, irodalmi és egyéb könyvet. Ma már sok olvasója van a könyvtárnak. Gyakran naponként ötvenen is megfordulnak itt. Az átlagkölcsönzés mindig eléri a napi 100 kötetet. Farkas Györgyné könyvtárkezelő tud bánni olvasóival. Kedves és udvarias viselkedésével növeli táborukat. A tanulók talán a legszorgalmasabb látogatók. A kis Kapak Sándor gimnazista például csali úgy szívja, habzsolja a tudományt. Barátai költőnek nevezik őt, bár nem tudjuk, hogy valójában ír-e verseket, de az biztos, hogy erre a megszólításra egv kissé büszke. Szereti a magvar irodalmat. Móriczot. Mik- száthot, Eötvöst. Petőfit. de ugyanakkor a külföldi klasszikusokat, is kedveli. Egyidőben a legújabb magyar irodalmi művek olvasásába temetkezett. Illés Béla. Veres Péter. Szabó Pál és Darvas könyveit olvasta legszívesebben. Járnak ide felnőttek is szép számmal. Bo- ross Zsigmondné dolgozó parasztasszonvnak csak egyszer kellett elmennie a könyvtárba és azóta hűséges olvasó lett. Kiss János, a Béke tsz tagja legutóbb La- cisz „Zúg a vihar"-ját olvasta és naevon tetszett neki. Victor Hugo és Gorkij könyveit is szívesen veszi kézbe, mert — mint mondja — ezektől sokat lehet tanulni. Az olvasók táborában találjuk Tóth Mihályt is, a Béke tsz agronómusát. A sokoldalú képzést fontosnak tartja és eszerint választja meg olvasmányait, Szakirodalom mellett szívesen olvas történelmi és szépirodalmi könyveket is. Ezek a nagy könyvtár legszorgalmasabb látogatói, de lehetne itt még számtalan nevet felsorakoztatni. Ezt a szép eredményt sok munkával érte el a könyvtár vezetősége. A kezdeti érdektelenséget kiállításokkal, könyvnapokkal és ismertető előadásokkal küzdöttek le. Kiállítást még a mái napig is sűrűn rendeznek. Bár sok kötet van a könyvtárban, állandóan növelik az állományt. Ez évben 13 ezer forint értékben vásárolnak könyvet, folyóiratokat. Uidgnságakkal kedveskedve az olvasóknak. Ma már mindenki óhaja szerint olvashat szép kpnyvet és a mezőtúri példa azt is bizonyítja. szívesen olvasnak. gyarapítják tudá sukat az egyszerű emberek. A BALÉIT GYÖNGYSZEMEI Nem népbetegség már a tüdővész A tuberkulózist, mint magyar népbetegséget emlegették ezelőtt szerte az országban. S valóban sűrűn szedte áldozatait, főként a szegény nép körében. Különösen sok volt a megbetegedés itt az Alföldön, ahol a szegénység, -nyomor, a zsúfolt és szellőzetlen lakások, a rossz táplálkozási viszonyok segítették a betegség terjedését. Hiányzott a megfelelő felvilágosító munka is, mely bizonyos mértékig gátat szabhatott volna pusztításának. Hiába volt az országban az a néhány szanatórium is. hiszen a szegény ember, a falusi nép nem tudta megfizetni a magas ápolási díjakat. Meg kell azt is mondanunk, hogy a tuberkulózis gyógymódjai is annyira kezdetlegesek voltak, hogy vajmi kevés jelentőségük volt. A z utóbbi években megváltozott a helyzet. Államunkban tízezer szanatóriumi ágy áll ma a betegek rendelkezésére, s ma már nem a betegek kiléte, ismeretsége, vagyoni helyzete, hanem betegségük állapota szerint helyezik el a gyógyintézetekben az arra rászorulókat. Most röviden arról kívánok beszámolni, mennyit fejlődött a gyógyítás az utóbbi tíz esztendőiben ezen a téren. Ma már olyan gyógyszerek vannak, melyek a tbc-bacil- lusokat elpusztítják, de a szervezetre egyébként veszélytelenek. Ezek leghatásosabbika a Streptomycin, melyet injekció formájában, vagy közvetlen úton juttatnak a beteg szervezetbe. A másik gyógyszer a PÁS, melyet por alakban, vagy tablettákban vesz be a beteg. A legújabb tubehkulózi-selleni szer — mely mindössze két éve használatos — az Izonicid, mely apró kis tabletták formájában kerül forgalomba. Ezek a gyógyszerek külföldi találmányok ugyan, de a kiváló magyar gyógyszergyárakban is készítek már őket, A tbc elleni gyógyszerek csak ^ úgy hatásosak, ha szakavatott orvos. írja elő adagolásukat. Éppen ezért ezeket a gyógyszertárak nem árusítják, csakis kórházakban, vagy a gondozóintézetekben kaphatják meg a betegek. Mivel a rosszul adagolt gyógyszerek nemhogy gyógyítanának, de éppen ártalmasak, sőt halálos mérgezést is okozhatnak, óvakodjék mindenki attól, hogy a zugforgalomban esetleg megszerezhető külföldi „csodaszereket” orvosi felügyelet nélkül felhasználják. Forduljon mindenki bizalommal az illetékes tbc-gon dozóhoz, ahol minden felvilágosítást, s a szükséges gyógyszereket is megkapja. A gyógyszerek használata mel- lett ma már sebészeti úton is gyógyítjuk a tuberkulózist. Az utóbbi években a tüdősebészet olyan fejlődést ért el, amilyenre tíz évvel ezelőtt még gondolni sem mertünk volna. Ma mór nem probléma valakinek a tüdejéből sebészeti úton eltávolítani a beteg részt, akár egyik tüdőszárnyat is, s egész sorozata van a különböző tüdőműtéteknek. Általában a gyógyszeres és sebészeti'kezelés együttes alkalmazása a leghatásosabb és legbiztosabb kezelési mód, TV- oha ma — mint az eddig írot- 1 ’ fákból láthatjuk — a már súlyos, úgynevezett kavemás tüdőbetegek is gyógyíthatók, a biztos gyógyítás első feltétele a korai felismerés. Ezért vannak minden járás területén tbc-gondozők, ahol mindenki — bármilyen korú, s bárhol dolgozik is — állandó röntgen-, ú. n. szűrővizsgálat, alá kerül, hogy a betegséget idejében felfedezhessék, s hogy esetleges megbetegedésével ne váljon a tbc terjesztőjévé. A betegség forrása ugyanis elsősorban a beteg ember. A tbc gyógyítása terén elér- hető eredmények jellemzéseként álljon itt a jászapáti járás 15 éves tbc-balálozási statisztikája. Eszerint 1939-től 1945-ig évente átlag 50—60 ember halt meg tuberkulózisban, 1946-tól 1952-ig ez a szám 40-re, majd 25-re csökkent, s az elmúlt évben már csak 12-en haltak meg gondozónk területén tüdővészben. Ezek az eredmények arra keli ösztönözzenek bennünket, hogy még fokozottabb munkával, teljesen megszüntessük ezt a betegséget, mely a szív és a rákmegbetegedések után, még mindig a legtöbb áldozatot szedi. Az orvosok ilyen irányú munkája csak akkor lehet eredményes, ha a betegek és egészségesek egyaránt támogatják nehéz és felelősségteljes munkájukat, dr. Patakfalvy István Jászkisér. Jelenet „A balett gyöngyszemei” című színes, szovjet balettfilmbSl. Ma esle értelmiségi békeest Szolnokon a megyei tanács nagytermében Ä Megyei Békebizottság — ma, 6-án, csütörtökön este fél 6 órakor értelmiségi békeestet rendez a megyei tanács nagytermében. A békeest előadója: Dobozy Imre író. A Megyei Békebizottság szeretettel hivja és várja az értelmiségi dolgozókat: vegyenek részt minél többen a békeesten. A hattyúk tava A középkori vár udvarán táncol és mulat az ifjúság, köztük a herceg, a vár urának fia is. Az ünnepségen megjelenik az ifjú édesanyja és másnapra meghívja a hölgyeket, hogy feleséget válasszon fiának. ,A herceget a hír mélyen elszomorítja. Egyedül marad gondolataival. Észreveszi, hogy az égen egy hattyúcsoport úszik. Magához veszi kézíját és követi a csodálatos madarakat. Sötét este egy eldugott tóhoz ér. Egyszerre érdekes látvány tárul szeme elé. A hattyúk gyönyörű lányokká változnak, a tisztáson könnyed táncba kezdenek. A herceg beleszeret a legszebb lányba. Odettába. Tőle tudja meg, hogy egy gonosz varázsló hattyúkká változtatta őket és csak a tiszta hű szerelem adhatja vissza emberi alakjukat, szabadságukat. A mulatozáson sem a tüzes spanyol táncosok, sem a menyasszonyjelöltek bájos mosolya nem tudja felvidítani a szerelmes ifjút. Megszólalnak a harsonák és a teremben megjelenik Odillia — a varázsló leánya, aki Odettához való hasonlóságával megtéveszti a herceget. i . . . Ismét sötét éjszaka van. Odetta elmeséli barátnőinek szerelmese hűtlenségét, amikor váratlanul megjelenik a herceg és bosszút áll a gonosz varázslón. A tó magas partjáról a vízbe taszítja. A varázslat megtörik és a lányokat a kelő nap első sugarai vonják körül. Az ifjú boldogan öleli magához szerelmesét, a gyönyörű Odet- tát. Bahcsiszeráji szökőkút » i . Sötét, mogorva arccal ül Girej kán, szájában borostyánkő- pipa füstölög. Nurali, a vezér és a rabnők igyekeznek kedveskedéseikkel felvidítani. Girej azonban otthagyja őket és a szökőkúthoz megy, amelyet Máriának, a szeretett nőnek állított fel emlékülj „A balett gyöngyszemei’“ című szkij „Hattyúk tava’“, Aszafjev „1 lángjai" című műveinek részleteit tűzte maga elé, hogy bemutassa i kiválóbb mestereinek nagyszerű r del kitüntetett Állami Akadémiai mint a Lénin-renddel kitüntet Opera és Balettszínház tagjait Iái Bemutatásra kerül a szolnoki Vörös A kútnál a kánt hatalmába kerítik az emlékek és megjelenik előtte Máriának légies alakja. Nagy mulatság volt Potocki lengyel herceg ősi várában, mikor betörtek a rabló tatár seregek, élükön Girej kánnal. A harcban mindenki elpusztult, csak Mária maradt életben. A nő szépsége teljesen lenyűgözte a kánt és magával hozta a bahcsiszeraji palotába. A kalandozásból visszatért kánt örömmel várják feleségei, köztük kedvence, Zaréma is. A nő azon-, ban hiába igyekszik kedveskedni neki, Girej ridegen visszautasítja szerelmét, egyedül csak Máriára gondol, aki pompás börtönében szomorúan pengeti lantját és a kán. által meggyilkolt vőlegényére gon-« dől, « 9 . Éjszaka csendes a palota. Egyedül Zaréma van ébren, s nesz-« télén léptekkel Mária szobájába siet. Könyörög, adja vissza neki a kánt, majd féltékenységében tőré-, vei leszúrja Máriát. Ezt a legendát dolgozta fel Puskin a „Bahcsiszeraji szökőkút“ című költeményében. E költemény alakjai elevenednek meg ebben a balettben , Párizs lángjai — A haza veszélyben! —■ vissza hangzik egész Franciaország. A nép az ország minden tájáról siet a fővárosba, hogy megvédje a for-» radalmat a királypárti összeeskü-« vők ellen. A lelkes harcosok a Marseilles hangjai mellett mene-. telnek. Itt van Philippe és szerel-« mese, Jeanne parasztlány is, apjá-* val együtt. Mindenkit örömmel fo-« gadnak a párizsiak. A nép roham-« ra indul a palota ellen. A fényes teremben áll a báL A főurak, a ki-« rálypártiak mulatnak, de csak addig, míg fel nem csendül az ön-« kéntes csapatok harci dala, míg a nép meg nem rohamozza a palotát, A ragyogó balett cselekménye a XVIII. században játszódik, a fran-« cia burzsoá forradalom idején, színes film három balett, Csajkov- ahcsiszeráji szökőkút” és „Párizs mutatja be. A film azt a feladatot nézők előtt a szovjet balett leg- űvészetét. A filmben a Lenin-rend- Nagyszínház balettművészeit, valatt, Kirovról elnevezett Akadémiai uk. Csillag filmszínházban folyó hő 6-tól 12-ig. lA RADIO» PÉNTEK: KOSSUTH-RADIó: - 9.20: A Uyermek- ládió műsora. — 10.30: Óvodások műsora. — 10.50: A Gyermekrádió műsora. — 11.00: A Magyar Rádió Népi Zenekara játszik. — 11.30: Diákok. Részletek Szeberényi Lehél Tánc c. regényéből. — 12.15: Hangos Újság. 12.35: Csehszlovák fűvószene. — 13.00: Részletek Kókai: Lészen ágyú c. daljáték zenéjéből. — 13.30: Külföldi népzene. — 16.00: Orosz nyelvlecke az általános iskola V. osztályának. 16.20: Elkészülni... Vigyázz ... Rajt! Fiatalok sporthíradója. — 16.40: Bencze Miklós énekel. — 17.10: Körösi Dudus Zoltán és zenekara játszik. 17.40: Mit jelent a bővített újratermelés a mezőgazdaságban? — 18.00: A Magyar Rádió énekkarának hangversenye. — 18.20: Tánczene. — 18.45: Nemzetközi kérdések. Előadás. — 19.00: Jó munkáért szép muzsikát. — 19.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. — 20.10: Tegnaptól *— holnapig. Esti krónika. — 21.00: A Magyar Rádió szimfónikus zenekara játszik. — 22.50: Vajda János verseiből. — 23.00: Részletek Grétry—Várad! „Csintalan asz- szonyok” c. vígoperájából. PETÖFI-RADIó: 16.00: Zenekari hangverseny. — 16.30: Szív küldi szívnek szívesen. — 17.00: Beethoven IX. szimfóniája. Lehel György előadása. — 17.30: Két vadásztörténet. — 17.50: Részletek Oscar Strauss operttjelből. — 18.10: A sztálini tíz csapás. Előadás. — 18.30: A Magyar Rádió Népi Zenekara játszik. — 19.00: Az énülő kommunizmus nagy országában. A Moszkvai Rádió összeálíltása. — 19.30: Szovjet irodalom története. — 20.00: Fúvószene. — 20.10: Sporthíradó. — 20.30: Magyar népdalok. — 21.00: Tánczene. — 22.00: Schubert: Esz*dur vonósnégyes. -- 22.20: Ssajkovszkij operáiból. SZOMBAT: KOSSUTH-RADIó: 8.30: Zenekari hangverseny. — 9.15: Baríók Ady; Nem mehetek hozzád. 9.20: Úttörő-híradó. 9.45: A Gyermekrádió műsora. — 10.10: Csillag. Rádiódráma. Emanuil Kazakevics kisregényéből. — 11.30: Gombás fertőzések a bőrön. Előadás. — 12.15: Déli hangverseny. — 13.00: Tíz perc külpolitika. — 14.55: Színes népi muzsika. — 15.20: Szív küldi szívnek szívesen. — 15.50: Szegedi írók irodalmi estje. — 16.40: Kedves hallgatóink! Levelekre válaszolunk. — 17.10: Verbunkosok és csárdások. — 17.30: Szövetkezeti híradó. — 18.00: Egy falu — egy nóta., — 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. A Moszkvai Rádió összeállítása. — 20.10: Könyv, muzsika, színház. — 21.10: Tánc éjfélig. — 23.00: Mi történt a nagyvilágban? PETÖFI-RADIÓ: 14.00: Népdalok. Petőfi versek. A Magyar Rádió Népi Zenekara játszik. — 14.45: Délutáni hangverseny. — 15.20: Mindenki operája. — 16.20: A szabadpiac szerepe a NÉP időszakában. — 16.40: Az Állami Népi Együttes ének- és zenekara játszik. — 17.10: Tíz perc közgazdaság. — 17.20: Tanuljunk énekszóra oroszul! — 17.40: Tánczene. — 18.00: Májusi csokor. Zenés irodalmi műsor. — 18.30: Szív küldi szívnek »szívesen. — 19.00: Könnyű zenekari hangverseny. — 20.10: Sporthíradó. — 20.30: Szórakoztató muzsika. — 21.00: Kék Dnyepr . .. Szovjet kórusok énekelnek. — 22.00: Híres operarészletek. fiiv-aód, íanulmánycvid a PÁRTÉPÍTÉS-t
