Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-30 / 127. szám
Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusa lük kapcsolatos jogait és sok esetben még a hatósági ellenőrzés során tett intézkedéseit sem hajlandók végrehajtani. Az ilyen hibák megszüntetése és a tanácsoknak mint az államhatalom és az államigazgatás; helyi szerveinek megszilárdítása érdekében feltétlenül biztosítani kell,, hogy a helyi tanácsnak legyen ellenőrzési és beszámoltatási joga azok felé a gazdasági és kulturális szervek felé, amelyek a lanács illetékességi területén a lakosság széles tömegeinek szükségleteit elégítik ki. (Taps.) Ha megszüntetjük a tanácsok gazdálkodása terén ma fennálló túlzott központosítást, ha feloldjuk a gazdasági és pénzügyi kötöttségeket, amit az új szakasz hatalmas feldatai — amelyek elsősorban a lakosság életsznívonala emelésére; szükségletei fokozottabb kielégítésére irányulnak — feltétlenül megkövetelnek, tanácsaink és a dolgozók kapcsolata megerősödik, amit a lakosság széles tömegei az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételükkel a tanácsoknak nyújtanak. A tanácsok önállóságának megteremtésével felszabadul a dolgozók kezdeményező és alkotó- képessége, melynek nyomán fel fog virágozni a társadalmi, gazdasági és kulturális élet, (Taps.) Azok a kommunisták, akik nem tanulok meg az államigazgatás feladatait, akik felületesen dolgoznak, nem hatolnak be a rájuk bízott munka lényegébe, még ha vezető- és irányító munkát végeznek is, valójába nem állnak pártunk politikai irányvonalának megvalósításáért folyó harc élén, amelyben ma államunk megerősítése, államigazgatásunk megjavítása, bürokratizmusának leküzdése fontos helyet foglal el. Ezek a kommunisták a szocialista éoítés ügyének nem használnak, hanem ártanak. Pedig ezeket a feladatokat csak a kommunisták vezetésével lehet megoldani, olyanokkal, akik a ráiuk bízott ügyek tényleges gazdái, akik értenek az emberek kiválasztásához és azok munkájának ellenőrzéséhez. akik képezik; magukat „ megfelelő termelési terület szerint, akik tehát tudnak dolgozni és felelnek munkájukért. Nagy Imre elvtárs ezután a tanácsok államigazgatási feladatairól, a vérehajtó bizottságok szerepéről beszélt, majd így folytatta: ellátására közvetlenül mozgósíthat. A pártszervezetek a tanácsot és az apparátust is egy személyen keresztül, a VB elnökén keresztül irányították és irányítják. Ez a helytelen vezetési módszer és kapcsolat az új szervezeti szabályzat elfogadásával. amely a tanácsokon be* lül MDP-csoportokat javasol létre-* hozni, meg fog változni és ezzel helyes, pártszerű alapokra helyezőn dik a tanácsok pártirányítása. Az MDP-csoportok létesítésének nagy politikai jelentősége van a tanácsok egész jövendő munkájára. Bátran mondhatjuk, hogy megszilárdításuknak legnagyobb biztosítéka. Elő fogja mozdítani a tanácsoknak mint hatalmi és tömegszervezetnek a kifejlődését, növeli a tanácsban dolgozó kommunistáit aktivitását és felelősségét, serkentőleg hat az állandó bizottságok munkájára, erősíteni fogja a tanácsokban a bírálatot és önbírálatot. Nehézségeket okoz az is, hogy a pártszervezetek általában lebecsülik a tanácsokban végzett munkát és nem nyújtanak elég politikai segítséget a tanácsoknak. Ehelyett inkább maguk látják el az állami feladatokat, a tanácsokat pedig félreállítják, holott a pártszervek feladata nem a végrehajtás, hanem az irányítás és ellenőrzés. (Folytatás a 2. oldalról). Á helyi tanácsok megalakulásuk óta rendkívül sok új faladatot kaptak, de egyidejűleg mindinkább érvényesült a túlzott centralizmus, így állt elő az a visszás helyzet hogy bár a központi szakigazgatási szervek formailag sok feladatot adtaik le a tanácsoknak, a túlzott centralizáció következtében a helyi tanácsok önállósága nemcsak hogy nem nőtt, hanem jelentősen csökkent. Á legkisebb ügyek eldöntéséhez sincs meg a tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak, vagy az osztálynak a hatásköre.. A helyzet oda fajult, hogy a tanácsok megalakulása előtt pl. Budapesten a kerületi elöljáróságoknak nagyobb önállóságuk volt, mint jelenleg a tanácsoknak. Nem kis mértékben ez kedvetlenül el a tanácstagok egy részét, akik ugyanúgy, mint a tanács végrehajtó bizottsága, kis kérdésekben sem igen tudnak eleget tenni választóik jogos kérésének. Ugyanakkor a szakminisztériumok segítsége nem elegendő. Gyakran előfordul, hegy a minisztériumok átnyúlnak a tanács feje felett és közvetlenül beavatkoznak a helyi tanács felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények munkájába. Ezt látva, a vállalatok ügyes-bajos dolgaik intézésével ugyancsak köz vétlenül fordulnak a szakminisztériumokhoz. Megfelelő jogszabályokkal rendezni kell ezt a kérdést úgy, hogy a tanácsok kettős, államhatalmi és igazgatási funkciója maradéktalanul érvényesüljön, hogy a zavarokat és rendellenességeket mihamarabb kiküszöböljük államigazgatásunkból. Ehhez elsősorban a miniszter- tanácsnak és a minisztériumoknak kell a helyi tanácsok felé irányuló munkáját gyökeresen megjavítani. A minisztertanács munkájában a múltban általában a gazdasági feladatok kerültek túlsúlyba, számos esetben egészen részlgtskbemenő Államapparátusunk munkájának eredményessége döntően attól függ, hogy a feladatok közvetlen ellátását végző községi vagy városi szervek és az őket közvetlenül irányító takácsi szervek milyen erősek. A növekvő, sokasodó feladatok, a tapasztalatok, amelyek a járási és községi tanácsok gyengeségére mutatnak, megkövetelik, hogy a községi tanácsok megsegítése, munkájuk megkönnyítése érdekében megerősítsük a járási tanácsok végrehajtó bizottságait és apparátusukat, a túlságosan felduzzasztott megyei apparátus terhére. (Taps.) A járási tanácsok szervezeti kérdéseinek megoldása mellett különösen fontos politikai megszilárdításuk. Ennek legfontosabb feltétele a járási pé rtbizottságok politikai irányító munkájának megjavítása, amit pártunk Központi Vezetősége a megyei pártbizottságok elsőren. dű feladatául jelölt meg azzal, hogy politikailag fejlett, kulturált káderekkel kell megerősíteniük a járási pártbizottságokat. A járási tanácsok politikai megszilárdításának legfontosabb feltétele a politikai irányítás megjavítása. Ez most a döntő feladat. Helyi tanácsainkra gazdasági, kulturális és nevelőmunka terén már eddig is hatalmas feladatok hárultak, de a szocializmus építése terén, az új szakaszban még nagyobb szabású feladatokat kell megoldaniok. Helyi tanácsaink reájuk háruló fe’adataikat súlyos gazdasági gúzsbnköíöttségük miatt eddig mm tudták elég jól megoldani. Most az a feladat áll előttünk, hogy kiküszöbölve tevékenységüktől mindazt, ami munkájukat hátráltatja, képessé tegyük őkzt nagy feladataik megvalósítására. Ennek mindent megelőzően az a feltétele, hogy a tanácsok gazdasági és pénzügyi tevékenységének minden területén növeljük önállóságukat és teremtsük meg ennek mind szervezeti, mind szakmai feltételeit. (Taps.) Ennek érdekében mihamarabb változtatni kell azon a mai helyzeten, hogy a megyénél is, a járásnál is lényegében a pénzügyi osztály gazdálkodik azért, inert más szakterületeknek nincsen megfelelő szervük. Ennek megoldása azonban csak úgy jár sikerrel, ha a szélesebb önállóság nyújtotta lehetőségekkel a tanács és a végrehajtó bizottság, tehát rraga a választott szerv él és kézbe veszi a tanácsok szerteágazó gazdasági és pénzügyi tevékenységét, ha megfelelően gazdálkodik, ha fokezethatározatokat is hozott, ugyanakkor az államigazgatás működésével kapcsolatos átfogó jellegű kérdések megtárgyalására kevés esetben került sor, sőt az igazgatási, vagy gazdasági szervek mynkájával kapcsolatos minisztertanácsi határozatokban sem igen történt eddig megfelelő iránymutatás a megyei végrehajtó bizottságok hatáskörébe tartozó alapvető feladatok végrehajtására. A minisztertanács munkájában az államigazgatás legfelsőbb irányítása terén a legnagyobb hiányosság az, hogy nem vizsgálta meg rendszeresen és nem tűzte napirendre egv- egy megyei tanács végrehajtó bizottságának munkáját és ezáltal határozataival nem adott iránymutatást a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak további munkájuk megjavításához. A minisztériumok vezetői sem értékelték megfelelően a helyi tanácsok végrehajtóbizottságainak szerepét, nem vették kellően figyelembe azok önállóságát, gyakran átnyúltak a megyei tanács végrehajtó bizottságán, megsértették önállóságát. A minisztériumok és országos hatóságok részéről indokolatlan türelmetlenség mutatkozik a tanácsi végrehajtó bizottságok munkájával szemben. Úgy érzik, hogy a'tanácsi apparátus hatáskörükön kívül áll e- ezért igyekeznek szerveiket a tanáéiból kivonni. Nem ao-rt fektették eddig a fő súlyt, hogy a tanácsi apparátust minél jobban erősítsék, fejlesszék, hanem inkább arra, hogy ha már az egész szakapparátust nem is tudják a tanácsi szervezetből kiemelni, legalább minél 'öbb ügykört vonjanak el a megyei tanács végrehajtó bizottságának hivatali szervezetétől. A földművelésügyi minisztérium és a pénzügyminisztérium részéről nyilvánultak meg ilyenirányú törekvések. Főképpen ezzel magyarázható, hogy egyes minisztériumok ellenőrző és instruáló tevékenysége gyenge, hogy számban ugyan nagy, de nem kellő felkészültséggel rendelkező instruktor járja a helyi, tanácsok végrehajtó bizottságainak szakosztályait. tabban ellenőrzi az ilyenirányú munkát és szigorúan érvényt szerez a szocialista gazdálkodás egyik legfőbb elvének, az állam anyagi eszközeivel való takarékosságnak, ha meggátolja a költekezést, a pazarlást. A helyi tanácsok gazdálkodási és pénzügyi tevékenységét a költség- vetés szabja meg. Ezért már a költ. ségvetés összeállításánál kell tanácsaink számára olyan lehetőségeket adni, amelyekkel a működésükhöz, gazdálkodási tevékenységükhöz szükséges pénzügyi feltételek biztosíthatók. Sok, és hozzátehetjük, jegos pa. nasz merült fel a lakosság részéről az adókönyvelés és nyilvántartás terén, amely most a járási székhe- helyen történik. A panaszok orvoslása érdekében a pénzügyminisztérium elrendelte, hegy a községekben adóügyi megbízottak mindenütt adófizetési nyilvántartókönyveket vezessenek, tehát minden falusi tanácsnál lesz adc nyilvántartás, ami felöleli a lakosság adókivetési és adófizetési adatait. (Taps.) A helyi tanácsok helyzete nem könnyebb a vállalati gazdálkodás területén sem, aminek megfelelő irányításához a helyi tanácsoknak nincsenek biztosítva a lehetőségek. A helyi tanács közvetlen irányítása ezen a téren nem érvényesül megfelelően. Hogy a tanács menynyire nem gazdája a saját vállalatának, erre jellemző a következő: , XIV. kerületi Vegyesipari Javító Vállalatnál a főorvos a Munka Törvénykönyve alapján egyes dolgozóknak egészségügyi pótlék juttatását rendelte el. Ennek megváló, sítása ma rendkívül bonyodalmas úícn történik. A kerületi tanács, a tröszt, a fővárosi tanács ipari osztálya ellenőrzése és szignálása után felkerül a szakminisztériumhoz és az hagyja jóvá. A bajok gyökere itt is a túlzott központosításban van, ami miatt a tanácsok és a dolgozók viszonya komoly csorbát szenved. A túlzott központosítás következménye az is, hogv a minisztériumok a helyi tanácsok megkérdezése nélkül adnak le vállalatokat, illetve vonnak vállalatokat saját felügyeletük alá. Rendszerint az elhanyagolt, veszteséges üzemeket adják le a tanácsoknak, míg a iól működőket közvetlenül a minisztérium irányítása alá helyezik. (Derültség, taps.) A heM vállalatoknak ilyen módon való szervezése nem szolgálja és nem segíti slő a helyi tanácsok gazdálkodását. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságai az utóbbi években kétségtelenül értek el eredményeket vállalataik fejlesztése és tervszerű, gazdaságos működése terén. Az eredmények mellett azonban meg kell állapítani, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai nem foglalkoznak megfelelően a hatáskörükbe tartozó trösztök, vállalatok irányításával. kell arról is, hogy a helyi tanácsoknak a terv keretein belül m eddiginél tágabb tervezési lehetőségei legyenek. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak egyik legfontosabb feladata, ha működési területének igazi gazdájává akar válni és szívén viseli a lakosság érdekeit, hogy fokozottabb figyelmet szenteljen a helyi tervezésnek, biztosítsa a tervek széles nyilvánosságát és mozgósítsa a dolgozókat a tervek végrehajtására. (Taps.) Feltétlenül rendezni kell a nem tanácsi irányítás alatt álló vállalatoknak és trösztöknek a helyi tanácsokhoz való viszonyát. E tekintetben a helyi tanácsok hatásköre és jogai nincsenek megfelelő módon rendezve és jogszabályokban rögztive. Általános szabályozás eddig csak az élelmiszeripari vállalatokkal kapcsolatban történt, de ez a szabályozás sem teljes. A vállalatok, trösztök és egyéb gazdasági középszervek többnyire nem veszik tekintetbe a helyi tanácsoknak velyes megszervezésével biztosítjuk. Annak, hogy a végrehajtás ellenőrzése a tanácsapparátus megjavításának hatékony módszerévé váljék, egyik legfontosabb feltétele a széles munkástömegek bevonása a végrehajtás ellenőrzésébe és ilymádon a munkások és parasztok új rétegeinek megtanítása az államigazgatásra. A bürokratizmus ellen folytrtott mindennemű „harc”, amely nem támaszkodik a munkásosztály akti. vitására és öntevékenységére, amely megkísérli azt, hogy a munkások és parasztok által gyakorolt ellenőrzést valamilyen apparátus tevékenységével helyettesítse, nem hozhat komoly eredményt az állam apparátus valóságos megjavítása, bürokratikus kinövései megszüntetése tekintetében. Az államapparátus megjavítása, a bürokratizmus leküzdése terén kiemelkedő szerep jut az apparátusban dolgozó kommunistáknak. oka a paraszttömegekkel való szoros kapcsolat hiánya. Ez mutatkozik meg a pártszervezetek és a helyi tanácsok viszonyában is. Gyen-« gefalusi pártszervezetek melléttel-« kerülbetetlenül gyengék falusi tanácsaink is. ami komoly veszélyt rejt magában ’ mezőgazdaságunk szocialista átszervezésére, dolgozó parasztságunknak a társas terme-« lés útjára való átvezetésére. Etn bői világosan következik, hogy szocialista előrehaladásunk fontos láncszeme, amelyet meg kell ragadnunk — hogy az egész fronten biztosítsuk előnyomulásunk sikerét — falusi ( Folytatás a 4. oldalon). Fel kell oldani a tanácsok gazdasási guzsbakötöttségét Annak érdekében, hogy a helyi tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok munkája mindinkább tervszerű legyen és hogy a tanácsok által kialakítandó helyi gazdaság- politikai célkitűzések megvalósítását szolgálja, a helyi vállalatok irányításának módszereit lényegesen meg kell változtatni. Fel kell számolni a felesleges, túlzott centralizációt, általában a helyi, tehát a községi vagy városi tanácsok irányítása alá kell tartozniok a területükön működő olyan vállalatoknak, amelyek a helyi lakosság szükségleteit elégítik ki. (Taps) Ehhez azonban szükséges, bogy a végrehajtó bizottságok, nem úgy mint eddig, hanem sokkal jobban foglalkozzanak a vállalatok irányításával, azok helyzetének, gazdaságos működésének problémáival. Ugyanakkor a szakirányítást végző minisztériumok biztosítsanak nagyobb önállóságot és hatáskört a helyi tanácsok számára saját vállalataik irányításánál. Gondoskodni Harc a bürokratizmus ellen Elvtársak! A bürokratizmus ellen, az államapparátus egyszerűbbé és olcsóbbá tétele, valamint a tömegekhez való közelebbvitele érdekében folytatott harc, pártunk és állami vezetésünk különösen fontos feladata. Gazdasági, politikai és kulturális célkitűzéseink az államapparátussal szemben az eddiginél jóval nagyobb követelményeket támasztanak, amelyek nem valósíthatók meg az államapparátus megjavítása, egyszerűbbé és olcsóbbá tétele nélkül, anélkül, hogy az államapparátus minden látncszeme pontosén oldja meg az előtte álló feladatokat, határozottan küzdje le a bürokratikus huzavonát, ez itt-ott megnyilvánuló ellenállást. A búrokra ti "OMo elleni harc nem újkeletű, .de eredményt eddig vajmi keveset hozott az államapparátus megjavítása terén, amely továbbra is túlméretezett, drága és bürokratikus. A bürokratizmus elterjedésében és növekedésében az okokat nem annyira a helyi tanácsoknál, mint inkább a felsőbb államigazgatási szervek munkájában kell keresni. Túl sok a minisztertanács által hozott határozatok száma, ami eleve megnehezíti az alapos előkészítést és elbírálást. Ez .vonja maga után azt, hogy Sok esetben válik szükségessé korábbi határozatok módosítása. A határozatok nagy számából következik az is, hogy késedelmesen jelennek meg, a végrehajtásra kevés idő marad. Ugyanezek a hiányosságok fokozottabban jelentkeznek az egyes minisztériumok munkájában, amelyek az utasítások és rendeletek özönével árasztják el a helyi tanácsok végrehajtó szerveit. A minisztériumok az ügyiratok tömkelegében ellentmondó utasításokat is adnak ki, számtalan olyan kérdést is szabályoznak1’, amire semmi szükség nincs, ugyanakkor kevés gondot. fordítanak arra, hogy a rendeletek végrehajtásához megadják a szükséges útmutatást. Az az aktatömeg, amely a felsőbb igazgatási szervektől a tanácsapparátusra zúdul, j, községi tanácsok munkáját valósággal megbénítja. Az intézkedések zöme ott fut ösz- sze, ott kell minden határozatot, rendeletet, utasítást végrehajtani, holott tanácsszervezetünknek ez a leggyengébb láncszeme. Gyakran a megyei és járási tanácsi szervek, azzal, hogy az ügyiratokat a címzett és az aláírás megváltoztatásával egyszerűen továbbítják az alsóbb tanácsi szervek felé, növelik a községi tanácsok amúgy is komoly nehézségeit. Nincs mit csodálkozni azon, hogy az agyonterhelt tanácsoknak nincs lehetőségük a kaportt utasítások feldolgozására, még ké- vésfofoé végrehajtásuk ellenőrzéséA bürokratizmus elleni harcban párt- cs állami szerveink előtt a legfontosabb feladat a végrehajtás ellenőrzésének megjavítása. az. ügyintézés egyszerűsítése, az igazgatás rendszerének összehangolása népgazdaságunk rendszerével, és azokkal a követelményekkel, amelyeket a gazdasági fejlődés az államapparátussal szemben támaszt. Az áFam és • tanácsapparátu; megjavítását, bürokratikus • eltorzulásának kiküszöbölését elsősorban a Végrehajtás ellenőrzésének hePártszervezeteink feladata: a tanácsok munkájának irányítása és ellenőrzése A pártszervezetek és a tanácsok közötti kapcsolatok nem kielégítő alakulásának egyik okát abban kell keresni, hogy pártbizottságaink jelentős része, sőt sok pártfunkcionárius sincsen tisztában az állam- hatalom és az államapparátus ■ szerepével a szocializmus építésé terén. Pártpropagandánk sem ismertette ezeket a kérdéseket a párttagok, főképpen a funkcionáriusok körében. Pedig a tanácsok munkáját csak úgy tudjuk megjavítani, ha azok a funkcionáriusok, akik a járási vagy megyei pártszervezetek élén vagy felsőbb állami funkciókban a párt politikáját képviselik, ismerik a népi demokrácia államszervezetét, annak alapelvét és működésének szabályait. Ez ma még nincs meg, de cél, amit feltétlenül el kell érnünk. Hátráltatta a helyi tanácsok fejlődését az is, hogy a megyei és járási pártbizottságok nem tekintették, sőt gyakran még ma sem tekintik a tanácsokat hatalmi és tö- megszervezeteknek. Nem is támasztottak a tanácsokkal szemben olyan követelményeket, hogy mint államhatalmi szervek, vagy mint átfogó tömegszervezetek működjenek. A tanácsokat nem nevelték önállóságra, s bennük nem is láttak egyebet adminisztratív gépezetnél, amit a párt egyes állami feladatok Községi tanácsaink helyzetére komoly kihatással van az, hogy falusi pártszervezeteink nem' erősödtek a feladatokhoz mérten, sőt helyenként egyenesen gyengültek. Ennek a veszélyét akkor értjük meg a maga igazi jelentőségében, ha tudjuk, hogy falusi pártszervezeteink lemaradásával egyidejűleg a falun éleződött az osztáiyharc. Mivel magyarázható falusi párt- szervezeteink lemaradása a feladatok mögött? Mindenekelőtt természetesen a falun folyó pártmunka gyengeségével. Falusi pártfunkcionáriusainkból gyakran hiányzik a szükséges önállóság és felkészültség. Falusi pártszervezeteink gyengeségének és lemaradásának legfőbb A községi tanácsok megsegítése végett meg keil erősíteni a járási tanácsokat áros, jaiaoigozo janist pártszervezet — az erős falusi tanács záloga
