Szolnok Megyei Néplap, 1954. május (6. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

Tanácskozik a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusa (Folytatás- a 3. oldalról.) pártszervezeteink megszilárdí­tása, befolyásuk növelése, tö­megbázisuk kiszélesítése. Valamennyi falusi feladatunk fe­lett áll tehát pártunk vezetőszere- pének biztosítása és megszilárdítá­sa, ami csakis pártszervezeteink­nek a legszélesebb pártonkívüli pa­raszttömegekkel teremtett szoros és tartós kapcsolata útján valósítható meg. Enélkül lehetetlen népi demo­kratikus államhatalmunk helyi szerveinek, a tanácsoknak a meg­szilárdítása ÍSj met kell fordítani a javító- és szol­gáltató üzemek működtetésére, hogy minden tekintetben ki tudják elégíteni a lakosság igényeit. Szé­lesíteni kell a tanácsok községpoli­tikai tevékenységét fejleszteni kell a közszolgáltatásokat, valamint a szociális és kulturális intézménye­ket, jobban fel kell karolni az egyéni kezdeményezést, bátrabban kibontakoztatni a tömegek aktivi­tását a községpolitika terén, az ál­landó bizottságok közreműködésé­vel, a költségvetés alapján kitűzött tervfeladatok végrehajtására. A kommunista tanácstagok nagy felelőssége Tanácsaink munkája a mezőgazdaság fejlesztésében A helyi tanácsok gyengeségének és ingadozásának további oka a tanácsok kommunista tagjainak magatartásában van. Ez különösen a parancsolgatásban és a pártonkí- vüliek lebecsülésében nyilvánul meg. A kommunista tanuljon meg úgy bánni a pártonkívülivel — mondja Sztálin — mint egyenlő bánik az egyenlővel, ne parancsol­gasson, hanem éber figyelemmel hallgassa a pártonkívüliek hangját. Ne csak tanítsa a pártonkívülieket, hanem tanuljon is tőlük. A kommunista tanácstagok • fel­adata a sokoldalú gazdasági tevé­kenység irányítása is. De ahhoz, hogy vezethessünk, tudnunk kell gazdál­kodni. El kell sajátítani a gazdál­kodási ismereteket. Ez most a kom­munisták feladata a falun, Helyi tanácsaink munkájának komoly gyengesége és tömegbefo­lyásuk akadálya, hogy a kommunista tanácstagok sok helyen még nem mutatnak kellő példát, még nem mindig járnak élen, nem lépnek fel kezdeményezően a helyi taná­csok szerteágazó tevékenységé­nek terén úgy, ahogyan azt a feladatok megkövetelnék A helyi tanácsok munkájában ta pasztaiható fogyatékosságok nem utolsósorban a kritika és önkritika gyengeségéből fakadnak, ami egy­ben a pártszervezetek politikai ne­velőmunkájának fogyatékosságára is muitat. A helyi tanácsok kommu­nista, vagy pártonkívüli tagjainak még nem vált mindennapi élet- szükségletükké, munkájuk szerves részévé a kritika és ónkritika, és a tömegek részéről jövő bírálat gyakran süket fülekre talál náluk. Helyi tanácsaink vezetői mind­inkább megszokták, 'hogy a töme­gek ellenőrzése és bírálata nélkül dolgozzanak, ami elkerülhetetlenül a tömegek szerepének lebecsülésé­hez, a bírálatnak és önbírálatnak a helyi tanácsok munkájából való kiküszöböléséhez vezetett. Ezzel háttérbe szorult az alulróljövő kez­deményezés, a hibák, a bajok jel­zése is. A helyi tanácsok vezetői között nem kevesen vannak, akik ritkáin mennek a tömegek közé, mert bizony ott felvetik a kérdése­ket, amiket aztán nem igen lehet válasz .nélkül hagyni. De arra is rá kell mutatni, hogy helyi tanácsain­kat elég gyakran igazságtalan bí­rálat éri. Egyes minisztériumok, fő­képpen a begyűjtési és földműve­lésügyi minisztérium részéről a végrehajtó bizottságokkal szemben gyakorolt bírálat nem ritkáin elfo­gult ledoroogolássá vált, ami nem segítette elő a helyes és igazságos bírálat szellemének kialakulását. A tanácsok dolgozóinak szakmai és politikai képzéséről Bármilyen jó határozatokat ho­zunk is, mégolyán helyes intézkedő ssket foganatosítunk is a helyi ta­nácsok és az államigazgatás kérdé­seinek megoldására, önmagukban csak előfeltételét teremtik meg en­nek. A problémák megoldása a ká­dereken múlik, azok döntenek el mindent, Az általános fejlődés* n szocializ­mus építése, a dolgozó tömegek nö_ vekvő igényei fokozottabb követel­ményeket támasztanak a tanácsok munkájával, főképpen azok veze­tőivel szemben. Tanácsaink káder- politikájára ez kettős feladatot há­rít. Messzemenően gondoskodni kell, az eddiginél sokkal hatható­sabban, a tanácsi dolgozók politi­kai és szakmai képzéséről, általá­nos műveltségük növeléséről, önál­lóságuk és vezetőkészségük fejlesz­téséről. Ugyanakkor a tanácsszer­vek munkájába messzemenően be kell vonni az értelmiségieket, az egyetemekről és főiskolákból kike­rülő fiatalságot, teret kell engedni képességük kifejtésének a maguk szakterületén. A vidéken, főképpen a falun lévő értelmiségi erők be­vonása nélkül nemigen lehet a he­lyi tanácsok munkájának színvona­lát emelni. A falun tevékenykedő értelmiségiek köre állandóan széle­sedik, Fontos feladatnak kell tekin­teni, hogy azokat a nagy és értékes erőket, amit a tanítók, agronómusok, orvosok, mérnö­kök és a falusi értelmiség más rétegei képviselnek, a helyi ta­nácsok munkáján keresztül né­pi demokratikus rendszerünk szolgálatába állítsuk Külön gondot kell fordítani a tanácsi vezetők politikai oktatásá­ra, ami elsősorban a párt feladata. Minél magasabb a párt vagy állami munka területén működő funkcio­náriusok politikai képzettsége, marxista-leninista felkészültsége, p-níi ír>j>bak és hatékonyabbak munkájuk eredményei és megfor­dítva, minél alacsonyabb a kép­zettségük és felkészültségük, annál valószínűbbek a bajok és kudarcok a munkában. A tanácsszervezet megszilárdításának munkája és ügyintézése megjavításának rend­kívül fontos része a tanácsappará- tus dolgozóinak szakmai tovább­képzése. Több önbizalomra,* tettvágyra, kezdeményézésre van szükség. A tanácsi vezetőknek, ha kommunis­ták, számot kell vetniök azzal is, hogy azon a helyen, ahova őket a nép bizalma, felsőbb állami vagy pártszervek állították, hogyan áll­ják meg a helyüket, hogyan tesznek eleget rájukbízott feladataiknak, hogyan hajtják végre a kormány­rendeleteket, a törvényeket, a párt- határozatokat. A helyi tanácsok vezetőinek, elsősorban a megyei tanácsok VB elnökeinek a legszorosabb és közvetlen kapcsolatokat kell megteremteniök a néppel és ezt biztosítaniok kell a helyi taná­csok egész szervezetében és munkájában felülről lefelé. Állandóan figyelemmel kell ki- sémiök, milyen visszhangra talál­nak a kormány intézkedései, ame­lyek a nép javát célozzák, hogyan fogadják azokat, milyen észrevéte­lek hangzanak el, mit helyeselnek, mit kifogásolnak. Ne tévesszék ösz- sze az alulról jövő bírálatot, észre­vételeket, vagy figyelmeztetéseket, ellenséges elemek rosszszíndékú akadékoskodásával. Csak így tud­ják feladatukat megvalósítani munkájukkal, intézkedéseikkel nap mint nap, újra és újra megnyerni a széles néprétegek bizalmát, A három és fél esztendő, ami he­lyi tanácsaink mögött van, e tekin­tetben sem múlott el hiába. A régi káderek gazdag tapasztalatokat szereztek, mellettük újak nőttek ki, akik pártunk irányításával, jó fel- készültséggel, szíwel-lélekkel szol­gálják dolgozó népünket az állami munka területén, Tanácsaink feladatai TI.'íLjM e'.vtársak! Azok az új és nagyszerű felada­tok, amelyek az új szakasz célki­tűzéseiből fakadnak, legyenek azok gazdasági, igazgatási vagy szo­ciális-kulturális feladatok, csaknem minden területen a helyi tanácso­kon keresztül vagy azok közremű­ködésével válnak valóra. A párthatározat és a kormány- programm célkitűzéseinek megva­lósítása a tanácsok helyes vagy helytelen, jó vagy rossz munkáján múlik, azon, hogy a jó és helyes határozatok vájjon ugyanolyan jól és helyesen kerülnek-e kivitelre. Helyi tanácsainknak, azok ve­zetőinek és dolgozóinak fő fi­gyelmüket azokra a döntő fel­adatokra kell összpontosítani, amelyek az előttünk álló idő­szakban pártunk politikájának homlokterében állanak: a la­kosság életszínvonalának eme­lésére, anyagi és kulturális szükségleteinek fokozottabb ki­elégítésére, a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a mező- gazdaság szocialista átszervezé­sére, az állami fegyelem és állampolgári kötelességteljesítés megszilárdítására és az osztály­ellenség elleni fokozottabb ■ 41 harcra. A lakosság életszínvonalának emelése érdekében helyi tanácsa­inknak fő figyelmüket a helyi ipar és helyi erőforrások fokozottabb fejlesztésére és felhasználására kel] fordítaniok, A lakosság közszük­ségleti cikkekkel való jobb ellátása érdekében a tanácsoknak nagyobb gondot kell fordítani a helyi szö­vetkezeti és magánkisipar és a kis­kereskedelem munkájára, az áru­ellátás megjavítására. Nagy figyel­Pártunk Központi Vezetőségének múlt év október 31-i ülésén hozott határozata megállapította, hogy Magyarországon a szocializmus to­vábbi építésének kulcskérdése, egész fejlődésünk és második öt­éves tervünk döntő láncszeme, a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Olyan célkitűzés ez, amelyet meg­valósítani csak pártunk és egész népünk egységes erőfeszítésével le­het. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésére irányuló intézkedé­sek végrehajtása, a határoza­toknak helyi viszonyokra való alkalmazása — a megyei, járá­si és községi tanácsok feladata. Ebihez a tanácsok népművelési szerveinek is nagyarányú segítsé­get kell adt^ipk a parasztság köré­ben végzett felvilágosító munkával és r néptömegek mozgósításával. Helyi tanácsainknak messzemenően fel kell karolniok a dolgozók he­lyes kezdeményezését, javaslatait, Fel kell támiok és fel kell használ­nak az összes helyi lehetőségeket és erőiforrásokat, fejleszteniök kell a munkaversenyt. A termelési bi­zottságok szervezésével és működé, sével a falu legjobb erőit a mező- gazdasági termelés fejlesztésének szolgálatába tudják állítani. E té­ren községi tanácsaink máris kivá­ló eredményeket értek el. Olyan tömegerőket mozgósítottak a párt- és kormányhatározat megvalósítá­sára, amilyenre rég nem volt példa. Pártunk új politikája nagy lendü­letet és kedvet adott a munkának, ami tanácsaink számára széles le­hetőségeket adott a helyi lakosság­gal, a dolgozó parasztsággal való szoros együttműködés és kölcsönös bizalom megteremtésének. A fel­adatok dandárja azonban még hát­ra van. i A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtása, a tanácsok minden tagozatában, a megyei, já­rási és községi tanácsokban egy­aránt, megköveteli a mezőgazdasá­gi szakiigazgatás és vezetés meg­erősítését szakképzett erők bevo­násával, vagy átcsoportosításával. Döntő a járási tanácsok ilyenirá­nyú megerősítése, elsősorban a me­zőgazdasági osztályok szakmai színvonalának emelése, a gépállo­mások munkájának megjavítása. A mezőgazdasági termelés fej­lesztése terén a tanácsok másik fe­lelősségteljes feladata a mezőgaz­daság megsegítésére vidékre irá­nyított szakemberek: agronómu- sok, mérnökök, szakmunkások megbecsülése, munkafeltételeiknek biztosítása, megfelelő életkörülmé­nyek megteremtése szociális és anyagi helyzetük megjavítása. A mezőgazdasági termelés álta­lános fejlesztése mellett helyi tanácsainknak nagy fi­gyelmet kell fcrdítaniok a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésére. Termelőszövetkezete­ink gazdasági és szervezeti meg­szilárdítása és fejlesztése a ta­nácsi munkában igen fontos fel­adat. Különösen a járási tanácsokra hárul fontos szerep a termelőszö­vetkezetek megsegítése, jövedelme­zőségük növelése és a termelőszö­vetkezetek megvédelmezése terén az ellenség bomlasztó törekvéseivel szemben. Tudatosítani kell a szö­vetkezeti vagyon védelmének szük­ségességét és a munkafegyelem megszilárdítását. A termelőszövet­kezetek önállóságának szem előtt tartása mellett, a járási tanács végrehajtó bizottsága részéről fo­kozottabb és szakszerűbb segítséget kell adni a termelési, pénzügyi és költségvetési tervek elkészítésében és összehangolásában. A helyi ta­nács tagjainak állandó és eleven kapcsolatot kell tartaniok a ter­melőszövetkezetekkel, érezzék fele­lősségüket azok munkájáért. Külö­nösen a gyengébb termelőszövetke­zetekről való mindenirányú gon­doskodás, a velük való fokozottabb törődés legyen járási tanácsaink fontos feladata. vénysértés, ami ellen nem ki­sebb szigorral kell fellépni, mint a túlkapások ellen. (Taps.) Tudni kell, hogy a törvények be­tartásának megkövetelése nem gyengíti és nem ront i a a tanács és a dolgozó tömegek viszonyát és kapcsolatait, hanem erősíti a taná­csokat. javítja a tanács és a nép viszonyát, növeli az állam tekinté­lyét. Gyenge, laza és bizonytalan­kodó államszerveknek nincs tekin­télyük a dolgozó tömegek előtt* ez tanácsszervezetünk aláásásának egyengeti az útját. A tanácsi apparátusban az ál­lami fegyelem megszilárdításának* ami előfeltétele a törvények igaz­ságos, de szigorú alkalmazásának, egyik fontos követelménye, hogy a tanácsi vezetők és beosztot­tak is, az érdekelt lakosság is, jól ismerjék a törvényerejű rendeleteket, a minisztertanács határozatait, a minisztériumok által szakterületükre kiadott jogszabályokat. Ennek érdekében széleskörű felvi­lágosító munkát kell folytatni a lakosság körében a dolgozókat érintő rendelkezések népszerű meg­magyarázására. kötelezővé kell ten­ni a tanácsi vezetők és alkalma­zottak számára, a tanácsok munká­ját érintő jogszabályok és utasítá­sok pontos ismeretét. A tanácsoknak, mint helyi ha­talmi szerveknek a demokra­tikus, hazafias népi erők élén, éberen őrt kell állni népi de­mokratikus rendszerünk és an­nak vívmányai védelmében. Az osztály ellenség —a horthysta világ levitézlett urai, a régi nép- elnyomó rendszer lakájai, a kulák., kapitalista elemek még bomlaszta­nak. még ártanak. Velük szemben a tanácsoknak mint államhatalmi szegeknek a proletárdiktatúra ere­jét és szigorát kell szembeszögezni, a szocialista törvényességet, amely üldözi és elfojtja a nép ellenségei­nek minden támadását és akna­munkáját. (Nagy taps.) Helyi ta­nácsaink mindenekfelett álló fel­adata: népi demokratikus rendsze­rünk védelmében szilárdan helyt­állni. Tisztelt elvtársak! Helyi tanácsaink széles demo­kratizmusa jut abban kifejezésre* hogy titkos szavazással, közvet- nül maguk a dolgozók választják. A tanácsok és a választók kölcsö­nös viszonyának alapja az a bi­zalom, amellyel a nép a maga kül­dötteit a tanácsok választott szer­veibe, a hatalom és igazgatás irá­nyítására vezetőhelyre emelte, A tanácstagság nagy megtiszteltetése annak, akit arra a nép érdemes­nek tart. Becsülettel rászolgálni a választók bizalmára, minden ta­nácstag első kötelessége. A helyi tanácsok tagjainak választása 1950 októberében volt. A megválasztott tagok alkotmányunkban lerögzített megbízatási ideje az idén október­ben lejár. Tanácsainknak, vezetői­nek és tagjainak tehát újra a nép elé kell majd államok és számot kell adniok munkájukról. Dolgozó népünk igazságos bírálata majd ítéj letet mond munkájuk felett. A helyi tanácsi választás nagy ese­mény népünk életében, előkészítése hatalmas és sokoldalú felvilágosító és szervező-, társadalmi és politi­kai munka, melynek elvégzése helyi tanácsaink legnagyobb fel­adata lesz az előttünk álló hóna­pokban. A tanácsválasztásokra a párt- és kormányhatározatok vég­rehajtásának, az állami fegyelem és állampolgári kötelességteliesítés megszilárdításának, a tanácsi szem vezet megerősítésének újabb ered­ményeivel kell felkészülni és a vá­lasztásokat a népfront jegyében győzelemre vinni. Pártkongresszusunk határozatai megadják azokat az irányelveket, amelyeket következetesen meg kell valósítani a tanácsi munkában. Ezen a téren rendkívüli feladatok vár­nak helyi tanácsaink vezetőire és munkatársaira. Lelkesítse, buzdítsa őket az a tudat, hogy a helyi taná­csok munkájának megjavításával hatalmas lépést teszünk előre a szocializmus győzelme felé. (Nagy taps.) Erős a mi néphatalmunk', meri harcokban megedzett. tapasztalt munkásosztály áll az élén és a doL gozó nép kiapadhatatlan erejére támaszkodik. De államunk ereje mindenekfölött abban van, hogy forradalmi marxista-leninista pái-f vezeti. (Nagy taps.) Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy népi de­mokráciánk állarphatgljna, helyi tanácsaink minen tevékenysége hű­séggel és tántoríthatatlanul mindig a haza. a nép és a szocializmus szent ügyét szolgálja*_ (Hosszan­tartó, nagy taps.) A szocialista törvényesség ál a mhat almi szerveink működés?apk szilárd alapja len magyarazaiau ana.nu me­gyeiem lazasága egész tanácsappa­rátusunk leggyengébb oldala. Szi­lárdan áll hat-e a tanács a szocia­lista törvényesség alapján ott, ahol mint a szabolcsmegyei Tiszabercel községben, az egész tanácsappará­tus hátralékos?! Lehet-e törvényes, ség ott, ahol ilyen laza az állami fegyelem? Nem lehet. Ott csak tör­vénytelenség lehet, akár lazaság, akár túlkapás formájában. Az el­tévelyedéstől, a lazaságoktól és túl­kapásoktól a szigorú állami fegye­lem óvja meg helyi tanácsaink ve­zetőit és dolgozóit egyaránt. Más valamiféle csodaszer nincs. Ezért helyi tanácsaink és egyéb ál­lami szervek munkájában az előttünk álló legfontosabb fel­adat az állami fegyelem meg­szilárdítása. (Taps.) Az egész állami munkában ez az a döntő láncszem, amelyet megragadva tanácsaink munkájában is min­den gyengeséget kiküszöbölhe- tük, államhatalmunk tekinté­lyét növelhetjük. Ä helyi tanácsok elsőrendű fel­adata teljes mértékben a jogok és kötelességek terén egyaránt ér­vényt szerezni a törvényeknek, az állami, társadalmi élet és gazda­sági élet minden területén. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy helyi tanácsainknál a törvényesség tekin­tetében, a törvények alkalmazása és betartása terén bizonytalanság uralkodik, főképpen- az állampolgári kötelességteljesítés megkövetelése terén, A törvényességet egyolda­lúan értelmezik, mégpedig úgy. hogy csak a törvényadta jogok biz­tosítására törekednek; míg a tör­vényes kötelezettségeket nem kö­vetelik meg, a törvények élőírásait és a mulasztásért járó büntetést nem alkalmazzák, amit főképpen az adófizetés és a begyűjtés terén mutatkozó lemaradás mutat világo­san. Helyi tanácsaink vezetőinek, felelős funkcionáriusainak és be­osztottjainak egyaránt tudniok kell, hogy necsak a törvények alkal­mazása során elkövetett túl­kapás törvénysértés, hanem az állampolgári kötelességek telje­sítésének elmulasztása is tör­AllamLutalmi és igazgatási szer­veink működésének szilárd alapja a szocialista törvényesség, amely az állampolgári jogok biztosítása mel­lett az állami fegyelem és állam- polgári kötelességteljesítés szigorú megkövetelésén alapul. A törvé­nyesség és a jog mindig az uralko­dó osztály akarata és feladata, a társadalmi rendszer védelme. A szocialista törvényesség a munkás- osztály vezetése alatt, a legszéle­sebb néptömegek akaratának kife­jezése és a szocializmus építésének, a népi demokratikus rendszer vé­delmének igen hatékony eszköze. A szocialista törvényességnek ab­ban kell kifejezésre jutnia, hogy minden állami és társadalmi szerv, hivatalos személy és állampolgár feltétlenül és pontosan megtartja és megtartatja a népi demokratikus állam törvényeit és egyéb jogszabá­lyait. Népi demokráciánkban en­nek meg is vannak a biztosítékai. Az egyik: a dolgozó tömegek szé­leskörű részvétele az állami mun­kában, a hatalom gyakorlása és a közigazgatás terén egyaránt. A másik biztosítéka az, hogy ná­lunk és általában a népi demokra­tikus országokban a törvények és egyéb jogszabályok nem a lakos­ságra kívülről rákényszerített sza­bályok, hanem a lakosság túlnyomó többségének akaratát fejezik ki és megfelelnek a dolgozók érdekei­nek, hiszen a törvényhozói hatal­mat is közvetlenül a nép gyako­rolja központi és helyi szervei út­ján. Minden állami alkalmazott­nak, de — főiképpen a helyi taná­csok dolgozóinak ezt kell szem előtt tartaná. A törvények pon­tos végrehajtása azonban szigorú állami fegyelmet követel. Ezen a téren komoly lazaságok tapasztal­hatók a helyi tanácsok vezetőinek és alkalmazottainak munkájában. Laza állami fegyelem mellett nem érvényesülhet a szocialista törvé­nyesség. Itt a bajok gyökere. Amíg a tanácsi vezetők és al­kalmazottak személyükben nem teljesítik törvényes kötelezett­ségeiket, addig másokkal sem tudják a törvényeket betartatni! És ha az állampolgári kötelezettsé­gek betartása terén komoly hiá­nyosságok vannak, főképpen ebben

Next

/
Oldalképek
Tartalom