Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-11 / 86. szám

Szofnokmegyei NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. évfolyam, 86. szám Ara »>0 fillér 1954 április 11., vasárnap r---------------------- . ■ ;r MA I SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Az MDP módosított Szervezeti Szabályzatáról (2. o.) A kongresszusi verseny további feladata a technológiai fegyelem betartása (3. o.) Tiszavárkony község dolgozó parasztjai teljesítették I. negyedévi beadási kötelezettségüket (3. o.) Jász-Kun Kakas Erősítsük termelőszövetkezeteinket december 19-i párt- és kormányhatározat megjelenése óta termelőszövetkezeteinkben is meggyorsult a munka. A tagok zöme egyre inkább látja, hogy a közös gazdálkodás során milyen nagyszerű eredményeket lehet elérni, a fejlett agro- és zootechnikai eljárások alkalmazásával. Sok igyekezet volt a tél és a koratavasz folyamán a mezőgazdasági mukákban. A kisúj­szállási tsz-tagok a kemény téli napokban is építették a rizstele­pet. hogy a jó idő beköszöntése után semmi sem akadályozza a tavaszi munkát. Termelőszövetkezeti városainkban és megyénk csaknem valamennyi közös gazdaságában élenjártak a tavasziak vetésében. Terven felül is vetettek tavaszi búzát. — Nemcsak saját boldogulásukra gondoltak, hanem az ország kenyérellátá­sának további megjavítására. A bő termés érdekében számos szö­vetkezetben, mint a kunmártcni Zalka Máté tsz-ben. a tisza­füredi Üttörő tsz-ben keresztsorosan vetették a búzát, árpát, és négyzetesen vetik a kukoricát. Jó néhány mázsával nagyobb ter­mést tudnak majd betakarítani. Több jut a munkaegységekre, könnyen tudják teljesíteni államiránti kötelezettségeiket és több terményt, jószágot tudnak vinni a szabadpiacra. p^ termelőszövetkezeti tagok megnövekedett munka­kedve a közös gazdasághoz való ragaszkodásban is meg­nyilvánul. Szaszkó Józsefné, a jászberényi Petőfi tsz tagja féltő szeretettel figyel a közös vagyonra, gazdaságuk gyarapítására. Márki Elek. a karcagi Táncsics tsz juhásza, állatállományuk fej­lesztésében elért áldozatos munkájáért kitüntetést kapott. A fenti eredmények mellett hiányosságok is akadnak még a szövetkezeti gazdálkodásban. A vezetőség nem mindenütt vonta be a termelési terv készítésébe a tagságot és a tervekből nem mindenütt tükröződik eléggé, hogyan akarják növelni a hozamot és a munkaegységre járó jövedelmet, hogy az új termés beta­karításáig rendszeresen kapjanak előleget a szövetkezet tagjai? Mindez azt bizonyítja, hogy pártszervezetink, tanácsaink, állami szerveink nem tartották szem előtt, hogy az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságának fejlesztéséhez nyújtott állami segítség mellett pártunk politikája változatlanul a virágzó nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése, a szövetkezeti gazdálkodás nagy­arányú fejlesztése. pártszervezetek nem harcoltak következetesen a tsz-ek eredményeinek megszilárdításáért, a szövetkezeti demokrácia megerősítéséért. Emiatt helyenként lábra kapott az ellenség. Még mindig huzavona van a háztáji földek kimérése körül, mint a cibakházi Vörös Csillag tsz-ben. Ezek a tsz-tagok a pártszervezettől nem kapnak elég segítséget problémáik meg­oldásához. A népnevelők nem magyarázták meg. hogy ebben az esztendőben és a továbbiak során államunk sokoldalú segítsége és az egyre javuló közös munka eredményeként milyen nagy­szer 1 fejlődési lehetőségek állanak termelőszövetkezetük előtt. Gépállomásaink az idén nagyobb segítséget tudnak adni a teirmelőszövetkezetek megerősítéséhez, a terméshozam növelé­séhez, mint az elmúlt esztendőben. A szövetkezetek gazdálkodá­sát több száz szakember, agrömómus, zootechnikus is támogatja, akik nemrégen kerültek a mezőgazdaságba. K munkásosztály már eddig is nagyszerű segítséget adott termelőszövetkezeteink megerősödéséhez. Kialakuló­ban van és egyre szilárdul az ipari üzemek és a tsz-ek közötti patronálási mozgalom. A jászberényi Aprítógépgyár. a karcagi Április 4. tsz-szel, a Tisza Cipőgyár a mezőhéki Táncsics tsz tag­jaival, a szolnoki Vasipari Vállalat a turkevei Farkas Mihály tsz-szel. a Járműjavító a mezőtúri Haladás tsz-szel kötött egész- éves patronálási szerződést, melynek során sokmillió forint ér­tékű gazdasági segítséget nyújtanak az ipari munkások a dol­gozó parasztoknak. Ezen felül politikai és kultúrális vonatkozás­ban is támogatják őket. A munkásosztály segítsége, az állam sokirányú támogatása és a szövetkezeti tagság közös munkájának megjavulása. a tavaszi szántás-vetésben elért eredményeik, a szö­vetkezeti gazdálkodás felé vonzzák a kívülálló parasztokat. Az abádszalóki Szabadság tsz-be négyen, a kisújszállási Petőfi tsz-be íO-en, a tiszapüspöki Előre tsz-be négyen, a törckmiklósi Dózsa- és Vörös Csillag tsz-be nyolcán, a tiszaburai Szabad Föld tsz-be öten, a szolnoki Szabadság tsz-be négyen kérték felvé­telüket az utóbbi napokban. A jászladányi Úttörő tsz tagjainak szorgalmas munkája a község egyénileg dolgozó parasztjait közelebb vonta a tsz-hez. Az elmúlt hetekben 25-en léptek be a tszbe és tegnapelőtt két dolgozó parasztasszony: Fi cser Péterné, Zana Antalné kérte felvételét. P^x elmúlt néhány hét alatt mintegy 200 kívülálló dol­gozóparaszt lépett a szövetkezés útjára megyénkben. Ezzel adva méltó választ az ingadozóknak és az ellenséges akna­munka által félrevezetetteknek. Pártszervezeteink, tanácsaink segítsék a termelőszövetkezetek vezetőit abban, hogy ezek a dol- gozóparasztek minél előbb meleg otthonra találjanak a közös gazdaságban és a régi tagokkal együtt erősítsék a termelőszövet­kezeti mozgalmat. Az elkövetkezendő néhány hét munkája jórészt megszabja a termelőszövetkezetek egészévi eredményeit. Ezért fontos, hegy a szövetkezeti tagság a Pártszervezet és állami szérveink segítségével együttes erővel minél előbb elvé­gezze a tavaszi vetés, növényápolás feladatait, megteremtse a magasabb terméshozam feltételeit, melynek eredményeként több kenyér, több hús, egyéb élelmiszer jut valamennyi dolgozó asztalára. Elsők „a szakma legjobb tanulója* címért folyó országos versenyben „A szakma legjobb tanulója“ címért folyó országos versenyben a 605. sz. szolnoki MTH iskola három tanulója Cseh Ferenc lakatos, Mol­nár Mihály motorszerelő és Lázár Mihály asztalos első helyezést ér­tek el. Jó munkájukért minden to­vábbi elméleti és gyakorlati vizs­gáztatás nélkül V-ös bérkategó­riájú szakmunkásokká nyilvánítot­ták őket. Az elsőévesek versenyében a má­sodik helyezést Arpási Tibor, a harmadikat Abonyi Ferenc lakatos nyerte. Az intézet legjobb tanulója Demecs János I. éves lakatos lett. A kovácsok közül első Szabadom ’ Sándor 205 százalék, második Zs. Tóth Pál 176 százalék és harmadik Asztalos Géza 160 százalékos ered­ménnyel. A kongresszus idejének eltoló­dása újabb felajánlásokra serkenti a tanulókat. A Xll.-es oktatási- termelési csoport villanyszerelő ta­nulói, Rab Lajos, Rigó István, — Kocsmáros Béla, Matin Mihály és Szépfalvi Mihály vállalták, — a leány- és fiúotthon villanyhálóza­tának megjavítását, rendbehozását, azonkívül a fémgyüjtő hónap fo­lyamán az előirányzott vasmennyi­ségen felül 10 kg színesfém gyüj- ' lését. A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT Könnyűiparunk legjobbjai NAGY GIZELLA szabász, a Tisza Cipőgyárban dolgo­zik. A kongresszusi versenyben el­sők között említhetjük meg az ő nevét is. Nemcsak azért, mert 143 százalékos tervteljesítést ért el, ha­nem azért is, hogy minőségi mun­kát végez. Vállalta, hogy 88 száza­lékos minőségét 89.5 százalékra emeli. Vállalását 95 százalékra tel­jesítette. GOMBÁS IMRE, a Tisza Cipőgyár szabásza. A kon­gresszus tiszteletére vállalta, hogy 180 százalék átlagát 183 százalékra emeli. Márciusban 200 százalékot ért el 99 százalékos minőségi munka mellett. Megtakarított ezenkívül 98 kiló különböző kemény árut. Ez 3018 forintot tesz ki. CZÖVEK ERZSÉBET, a Mezőtúri Pamutszövő szövőnője. A kongresszus tiszteletére indított verseny egyik lelkes harcosa. Ered­ményei azt mutatják, teljesíti adott szavát. Március harmadik dekádjá- ban 119.6 százalékot ért el. A hó­nap eredményét összesítve 116.6 százalékkal tartotta elsőségét az ifjúmunkások között. Az első negyedév mérlege A kongresszusi verseny első pró­bálkozásait Lendvai elvtársék tet­ték meg a Járműjavítóban s egy hét sem kellett hozzá, az egész üzemben kezdte bontogatni szár­nyait a verseny. Párhuzamosan a többi üzemekben is egyre szaporo­dott a bátor kezdeményezők szá­ma. Ma már elmondhatjuk, a párt- kongresszusra versennyel való ké­szülődés üzemeink dolgozóinak szé­leskörű mozgalmává vált: 75—80 százalékra tehető a bekapcsolódás aránya. Mindjárt a verseny kezdetén ko­moly akadályokat állított a munka elé a szokatlanul kemény és hosz- szantartó tél. Több üzemünkben, mint a Me­zőgépgyárban. a Járműjavító szabadvágányain, csaknem va­lamennyi építkezésünkön még a normál munkatempó tartása is szinte lehetetlenné vált s nem sok lehetőség akadt arra. hogy még a vállalást is teljesít­hessék. Ehhez jött még az objek­tív akadályok egész sora. mint az energiakorlátozás, a szállítási akadályok. ebből kifolyóan az anyaghiány, az igazolt mulasztá­sok megszaporodása. Mindezek komoly nehézségeket állítottak a kibontakozó verseny elé, azonban nem akadályozhatták meg munkásosztályunk igyekezetét, lelkesedését az egész dolgozó nép ügye iránt. A vállalások nem ma­radtak papíron. Márciusban teljes erővel indult meg a munka s meg­indult a harc az első negyedéves tervek teljesítéséért, a lemaradások pótlásáért. Nagy feladatot kellett megol­dani műszaki vezetőinknek, munkásainknak, hiszen az év első hónapjaiban legjobb üze­meink. mint a Tisza Cipőgyár. Járműjavító, Mezőtúri Pamut- szövő, Tiszamenti Vegyiművek s mások lemaradoztak. ^ Márciusban jóformán kettőzött erővel kellett dolgozni, hogy tör­leszteni tudják az adósságot s emellett segítsék a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, gépállomá­sokat is a jövőévi kenyér előterem­téséhez. Elmondhatjuk, üzemeink jelentős részének sikerült is ez. A Tisza Cipőgyár március 27-ig telje­sítette első negyedéves tervét s 88.2 százalékban gyártottak első­osztályú árut az előző év 85.4 szá­zalékával szemben. A Pamutszövő­ben 2 százalékkal javult a minő­ség. 14.8 százalékkal adtak több szövetet a tervezettnél. A Jármű­javító szintén teljesítette tervét és 134.000 forint értékű anyagot taka­rított meg. A Vegyiművek már­ciusi tervét 5 százalékkal teljesí­tette túl: 181.000 forint értékű vál­lalásukat 326.000 forintra teljesítet­ték. Üj sztahanovisták százai kerül­tek ki győztesen a versenyből. A Mezögépgyárban 50, az Ap­rítógépgyárban 28. a Járműja­vítóban 115 dolgozó érte el a szintet. A jó eredmények ellenére sem tudta teljesíteni megyénk ipara ne­gyedéves tervét. Olyan nagy üze­mek. mint a törökmiklósi Mező­gépgyár, Aprítógépgyár. szolnoki Papírgyár, a szolnoki Fűrészüzem A tiszakürti Rákosi tsz földjén szánt G—35-ös traktorával Kecskés Péter és váltótársa, Battancs Ist­ván, a tiszaugi gépállomás két ki­váló traktoristája. Két műszakban dolgoznak és igen jól haladnak a munkával. — Alaposan rácáfolnak azokra a maradiakra, akik olyan­formán nyilatkoznak, nem lehet két műszakban dolgozni. Műszak­normájuk naponkénti teljesítése, túlteljesítése mellett a minőségre is ügyelnek. Tudják, hogy a gép­állomásnak a tavaszi munkák idő­ben és jó minőségben való elvég­zésével kell segítenie a termelő­szövetkezeti tagokat, egyénileg dol­gozó parasztokat a magasabb ter­1950-ben került Kecskés Péter a tiszaugi gépállomásra. Akkor még szinte gyerek volt a mostani zömök termetű, 18 éves fiatalember. A gépállomás igazgatója Battancs István mellé osztotta be, aki mind­járt pártfogásába vette a félárva fiút. Édesapja a második világhá­ború viharában tűnt él. Az idősebb traktoros nagy szeretettel tanít- gatta, s ma már a tanítvány túl­szárnyalta mesterét. Kecskés Péter jói megtanulta a traktoros mester­séget. Azóta is mindig együtt dolgoz­nak, egymást váltják a traktoron. Mindketten állandóan figyelik a gép működését, nehogy valami hiba történjen, ami a váltótárs munká­ját is akadályozná. Pihenő idejükben felkeresik a dolgozó parasztokat. Elbeszélgetnek velük a gépi munka előnyeiről. Ennek eredménye, hogy tavasz kez­det óta nem állt meg a gépük, min­dig volt munkaterületük. Meg aztán a jóminőségű munka híre is mesz- sze elmegy. A gépállomás vezető­sége azonban még nem adott meg minden segítséget munkájuk za­vartalan elvégzéséhez. Brigádveze­tőjük beteg és nincsen, aki helyette problémáikkal foglalkozzon. Ha az ekevasat kell élezni, — ami a mos­tani kemény talajnál gyakori, — nagymennyiségű áruval adósai nép­gazdaságunknak. Elmaradó üzemeink tűzzék célul a kongresszusi verseny hátralévő idejében, hogy napi terveik teljesí­téséin túl — az elmaradás pótlására is gyártanak bizonyos mennyisé­get. Törekedjenek üzemeink arra. hogy a pártkongresszusig maradék­talanul teljesítsék tervüket. méseredmények elérésében. Ä jól elvégzett talajelőkészítés mázsákban is lemérhető, ugyanakkor nagy mértékben emeli a gépállomás, a traktorosok tekintélyét. Kecskés Péter és váltótársa ta­vasz-kezdet óta úgy dolgozik, hogy kiérdemelje ezt a megbecsülést. — Gépükkel mindiga szükséges mély­ségben szántanak. Ügyelnek arra is, hogy a téli nedvességből minél többet őrizzenek meg a talajban. Ezért az eke után mindig fogast akasztanak. Öröm nézni az általuk felszántott táblákat. Nincsenek vak­barázdák, nagy hantok. Ismerik is már őket a tiszakürti határban mindenfelé, s A közöttük kialakult verseny még jobban összekovácsolta őket. Kecs­kés Péter a pártkongresszus tiszte­letére vállalást tett, hogy tavaszi tervét április 28-ig 110 százalékra teljesíti. Váltótársa, Battancs Ist­ván is úgy dolgozik, hogy a gép munkájában ne legyen fennakadás. Ő pedig 120 százalékot teljesít áp­rilis 28-ra. A fiatal traktoros pedig már most 100 százalék körül tart. Műszak-kezdet előtt gondosan ápol­ják gépüket. Közösen tankolnak* vigyázva arra, hogy egy csepp üzemanyag se vesszen kárba. vagy más valamire van szükségük, pihenőidejükben bemenniük a gép­állomásra nekik kell* Becsülje meg a tiszaugi gépállo­más vezetősége jobban a traktoro­sokat és a gépállomás többi dolgo­zóit. Ök segítették hozzá a gépállo­mást tavaszi tervének 50 százalé­kon felüli teljesítéséhez. Népszerű­sítsék az olyan élenjáró traktoroso­kat, mint Kecskés Péter és Bat­tancs István. Munkamódszereiket ismertessék a gépállomás dolgozói előtt. Akkor a tavaszi tervteljesí­tésben jó úton haladó tiszaugi trak­torosok még nagyobb segítséget tudnak adni a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek tagjainak és az egyénileg dolgozó parasztoknak, Kecskés Péter, Battancs István példáiét kövessék a tiszaugi gépállomás traktoristái a dolgozó parasztok legszívesebben csak velük szántatnak Közösen végzik el a karbantartást is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom