Szolnok Megyei Néplap, 1954. április (6. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-15 / 89. szám

WS4 áprilia IS. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 8 Több mint 250 fonna vashulladékot veitek át eddig a gyűjtőktől a fze’nokntcryei MÉH telepek A tavaszi fémgyüjtő hónapban megyénkben is nagy lelkese­déssel kezdtek a hulladék vas- és fém felkutatásához. A megye vá- roßai, járásai között folyó verseny során kialakult sorrendből meg­állapítható. hol dolgoztak jól s hol maradtak el az iparunk számára fontos hulladékanyagok gyűjtésével. A versenyben jelenleg az első helyet Tiszafüred foglalja el. Jól dolgoznak a gépállomás, a földművesszövetkezet gyűjtői, de a leg­jobb eredményt az úttörők érték el. A községben található hulladé­kokkal már a korareggeli órákban felkeresik a helyi átvevőtelepet, és sokan naponta többször is visznek be kisebb-nagyobb mennyiségű vasat, fémet. Bár Tiszafüreden meglehetősen kevés a hulladékvas (.lelőhely“, a fiatalok eddig már mintegy 80 mázsa vasat gyűjtöttek össze. A vasgyüjtésj versenyben jó eredményt ért el Turkeve termelő­szövetkezeti város is. Itt azonban gátolja a MÉH átvevők munkáját az hogy a kampány során eddig jóformán semmi segítséget sem nyúj­tottak a DISZ fiatalok, s az úttörők. A megye gyűjtőhelyei között folyó versenyben elfoglalt második helyüket a turkeveiek így csupán a MÉH átvevő telep dolgozói áldozatos munkájának köszönhetik. A fémgyűjtésben már több hiba mutatkozik a megyében. Míg a hulladékvas gyűjtésében a megye az április 11-i értékelés sze­rint országosan az ötödik helyen áill, addiß a fémhulladék felkutatásá­ban a tizenharmadik helyre került. A megye vasgyüitésben jó ered­ményeket elért fiataljai a MÉH átvevőtelepek dolgozóival együtt nem­régiben el is határozták, hogy a szolnokiak példájára, akik eddig szi­lárdan tartják élső helyüket a fémgyűjtésben, nagyobb gondot fordí­tanak a drága színesfémek felkutatására. A megye MÉH átvevőtelepei eddig több mint kétszázötven tonna vashulladékot vettek át a gyűjtőktől, amiből 100 traktort tud gyár­tani iparunk a mezőgazdaság számára. Ezzel egyidőben viszont csak 46 mázsa fém gyűlt össze a megyében, ami azt mutatja, hogy ezen a téren még sek tennivalójuk van a gyűjtőknek a vas- és fém gyűjtő- hónap során. A kisújszállási Ady tsz vezetősége többet törödiön a tsz-tagok ügyeinek intézésével Az Ady termelőszövetkezet Kis- ' ujszállás egyik legnagyobb szövet­kezete. A tagok szorgalmas mun­kája eredményeként évről-évre nö­vekszik, gyarapodik a közös va­gyon. A város termelőszövetkezetei közötti versenyben ők az elsők. Az Ady tsz-ben kezdték meg először a rizsvetést is, s idáig 150 holddal végeztek. A több termésért, a szö­vetkezeti tagok boldogulásáért, az árubőség megteremtéséért dereka­san dolgoznak a tsz tagjai. A vezetőség azonban nem törek­szik eléggé a tagok ügyes-bajos dolgainak Intézésére. A vezetők és a tagság közötti kapcsolat megerő­sítése nélkül pedig nem lehet ered­ményesen gazdálkodni. A közel­múltban például jónéhányan kér­ték a tsz vezetőségétől, hogy szalmajárandóságukat adják ki. Ä tsz tagok háztáji állatainak szá­ma ugyanis szépen megnövekedett az utóbbi időben és azokat szalma hiányában nem tudják megfelelően almozni. A szövetkezet vezetősége azonban különböző kifogásokra hi­vatkozva, csak húzza-halasztja en­nek a fontos kérdésnek az elinté­zését. Még mindig nem értették meg, hogy a tagokról való gondos­kodás, ügyes-bajos dolgaik elinté­zése, a munkafegyelem megszilár­dításának, a szövetkezeti gazdálko­dás megerősítésének egyik alap­vető kérdése. Nemrég vita volt a tsz-ben a rizstelepen dolgozó kubikos brigád munkaegység elszámolása körül. A vezetőségnek ismertetnie kellett volna előre a kubikos brigád tag­jaival, hány munkaegység jár ne­kik a rizsgát építéséért. Ezt is el­mulasztották. Vannak más termé­szetű, sürgős orvoslásra váró dol­gok is. Rácz Lukács például már többször kérte a tsz vezetőségét, tegyék lehetővé számára, hogy a tanyai iskolához közel eső helyre költözhessen: ne járjanak gyerme­kei 6 kilométerről az iskolába, Csak Ígéretet kapott. Imre Miklós azt kifogásolta, hogy a szövetkezet vezetősége és a párt- szervezet nem fordít gondot a mun­kafegyelem megszilárdítására, azon­kívül elhanyagolják a premizálást, pedig ez nagyban elősegíti és ser­kenti a szövetkezeti tagok munká­ját. — Vegyenek példát a szomszédos Táncsics tsz vezetőségének példájá­ról, ahol az elmúlt év óta éppen a vezetőség és a tagság közötti kap­csolat megerősítése, a szövetkezeti demokrácia megszilárdítása folytán szinte naponta növekszik az új ta­gok száma. Az elmúlt néhány hét­ben 24 tagot, — közöttük 8 olyat, aki régebben elhagvta a szövetke­zetei, — írtak be a tagság névso­rába. A legutóbbi közgyűlésükön pedig újabb négy tagot vettek fel, akik már a régi tagokkal együtt dolgoznak a közös gazdaság gyara­pításáért, valamennyiük boldog életéért. Tizenötször annyi sört gyárt iparunk, mint 1938-ban Hazánkban — különösen a vidéki városokban és falvakban — évről évre emelkedik a sörfogyasztás. Régen Budapesten fogyott több sör, most az ország sörtermelésének 60 százaléka vidéken kerül forga­lomba. Söriparunk dolgozói kettőzött erővel küzdenek, hogy a megnöve­kedett feladatokat kielégítsék, Az idén 30 millió forintos be­ruházással 69.000 hektoliter űrtartalommal növelik az or­szág sörgyárainak ászokterét. Á gyárak közül legnagyobb mér. tékben a Kőbányai Sörgyárat fej­lesztik, itt 48.000 hektoliterrel bő­vül az ászoktér befogadóképessége. Ezekkel a beruházásokkal söripa. runk ebben az évben tizenötször több sört gyárt, mint 1938-ban, a multévi tervelőirányzatukat pedig 350-000 hektoliterrel teljesítik túl. A termelés növelése mellett ja­vítják a sör minőségét is. A most gyártott sörök cukorfok­tartalma 1 fokkal magasabb lesz, mint tavaly volt. A hazai sörfogyasztáson túl lé­nyegesen megnövekedett a külföld érdeklődése is a magyar sör iránt. Ebben az évben az előirányzat sze­rint háromszorannyi sört szállítunk külföldre, mint a tavalyi exportunk volt. Különösen sokat rendelt Fran­ciaország, India és több gyarmati ország. A hazai és külföldi igények kielé­gítése komoly feladat elé állítja a magyar söripart. A söripari igazga­tóság a termelés növelése, a minő­ség megjavításával egyidejűleg tervszerűen dolgozik a sörgyártás idényjellegének megszüntetéséért és a termelés önköltségének csök­kentéséért. (MTI) 'Vidám, vebteny *3/olnan a szolnoki ** Vörös Csillag filmszínház a legújabb magyar színes filmet, a Vidám versenyt tűzi műsorára. A film az országos kulturverseny tavalyi döntőiének együtteseit mutatja be. Tánc, ének, zene. báb­játék. rigmus a film összetevői. Fellép a bá= tál népiegyüttes. a komlói vájáriskola énekkara, a sztálinvá- rosl építők fúyószene- kara. a tlszaburai álta­lános iskola bábcso- portja és még sok más jobbnál jobb falusi és városi művészegyüttes. Ez a film fejlődő filmművészetünk egyik legeredetibb alkotása. Nem hivatásos művé­szek a szereplők, a munkapadoktól, a bá­nyákból. üzemekből és az iskolapadokból ke­rültek ki az egyszerű fiatalok. Ahogyan a munkában megállták a helyüket, úgy a filmfel­vevőgép lencséje előtt is. Banovich Tamás írta a film forgatókönyvét, zenéiét Vavrinyec Béla állította össze. A dísz­leteket Pán József Kos- suth-diias tervezte. A nagyszerű islereteket Hesvj Barnabás Kos- suth-díjas. a Magyar Népköztársaság érde­mes művésze és Badal János operatőr fény­képezte. A film rende­zője Márlássi Félix. A szereplők és a filmesek egyaránt jó és alapos művészi munkát végez­tek. Á „Vidám verseny” '*~h kísérőfilmje egy úi. magyar filmvígiá- ték a ..Költözik a hiva­tal" című rövid film. A film szereplői Feleki Kamill' Kossuth-díias. a Népköztársaság érde­mes művésze. Alfonzé. Fonal Márta. Keleti László, Fethes Sándor, Ruttkai Éva. Vav Ilus és még sokan mások. Á csépai Alkotmány tsz-ben négyzetesen vetik a kukoricát A csépai Alkotmány tsz tagja: sokkal jobban igyekeznek, mint az elmúlt esztendőben. A termelőszö­vetkezetek előtt álló nagyszerű le­hetőségek őket is jobb munkára ser­kentik. A multévi 5 holdas kerté­szetüket 21 holdra bővítették, ebből 4 holdat öntöznek. Paradicsomot, karalábét, káposztát, paprikát, ubor­kát, dinnyét és egyéb konyhakerti veteményt visznek majd nagy mennyiségben a piacra. Nagy gon­dot fordítanak állatállományuk fej­lesztésére is, ezért a kukoricavetés­hez Is hozzáláttak. Háromnegyedré­szét, 65 holdat négyzetesen vetik el. így sokkal jobban tudják majd megművelni, gyomtalanítani és gaz­dagabb termést takarítanak be. A begyűjtés élen fáról SZABÓ ISTVÁN az alattyáni begyűjtési hivatal dolgozója. A begyűjtési terv teljesítése érdekében községében jó felvilágosító munkát végez. Nemrégen a „begyűjtés kiváló dolgozója” címmel tüntették ki. MIHÁLYI MIKLÖSNÉ jászapáti egyénileg dolgozó parasztasszony. Idős kora ellenére szorgalmasan dolgozik és példamutatóan teljesíti állam Iránti kötelezettségét. Tojás-, baromfibeadási kö­telezettségét fél esztendőre kiegyenlítette. Április 15-től: Otven százalékos vasúti kedvezménnyel szállíthatják termelvényeiket az őstermelők Budapestre Az őstermelők és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok sa­ját termelvényelk (zöldség, gyümölcs, tengeri, bor. hús. zsír. tejtermék, élő- és vagottbaromfi, tojás) fuvarozásának megkönnyítésére 1954 áp­rilis 15-től kezdve a vasút és expresszáru fuvardíjból 50 százalékos mérséklést biztosit. Azoknak az őstermelőknek, egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik termelvényeiket értékesítés céljából a városi piacokra szállítják, a vasút legalább 20 kilogramm küldemény egyidejű feladása esetében vidékről a Piac helyére utazáshoz 50 százalékos menetkedvezményt biztosít. A visszautazásnál teljesáru menetjegyet kell váltani. Az 50 százalékos menetkedvezményt a fuvarlevél-másodpéldány és ősterme­lési igazolvány, gazdakönyv vagy a foglalkozás rovatban földművest feltüntető személyi igzolvány felmutatása mellett adják ki. A menetkedvezményt 20—50 kilogrammig történő feladás eseté­ben egy személy, 50 kilogrammnál nagyobb súly feladása esetében pedig két személy veheti igénybe, amennyiben a második személy családtag. (Bel- és külkereskedelmi minisztérium sajtócsoportja.) Egyszerűsítették a szőlő és gylimlblcstormslésse! kapcsolatos engedélyek kiadását Az életszínvonal | emelkedése több és jobb gyümölcs, szőlő ter­melését kívánja meg. Ennek el­érése érdekében lehetővé kellett tenni a termelők részére, hogy ezekbe a termelési ágakba fokozot­tabban bekapcsolódjanak és a gyü­mölcstermelésre alkalmas területe­ket jobban kihasználják. | Gyümöicstelepités.l Fél hold házi, vagy háztáji gyümölcsöst mindenki szabadon, engedély nél­kül létesíthet. Ennél nagyobb gyü­mölcsös telepítésére már engedély szükséges. Magánosoknak öt hold gyümölcsös telepítéséig a járási ta­nács adja meg az engedélyt. A ké­relmet azonban a községi, illetve városi tanácshoz kell beadni, öt holdnál nagyobb magán gyümölcsös létesítésére és a termelőszövetkeze­tek, tszcs-k gyümölcsöstelepítésére a megyei tanács ad engedélyt. | Gyümölcsfát házikertekben en­gedély nélkül ki lehet vágni, ha azt már nem érdemes tovább tartani. Gyümölcsösben levő fák kivágására azonban öt fáig a községi, illetve városi tanács, 50 fáig a járási ta­nács, ezen felül a megyei tanács adja meg. Ezirányú kérelmet a köz­ségi, illetve városi tanácshoz kell beadni. Diófát és eperfát kivágni még a házikertekben is csak megyei ta­nács engedélyével szabad. A kivá­gott diófa anyagát a kijelölt fel­vásárlók ipari célra megveszik.. Szőlőkivágásra, új telepítésre egyéni termelők részére a községi tanács adja meg az engedélyt, a helyszínen tartott vizsgálat alapján. A termelőszövetkezetek ilyenirányú kérelmét a megyei tanács vizs­gálja felül s az engedélyt is az adja meg. Szőlő szaporításával | saját te­rületén való telepítés céljából bárki foglalkozhat. Ha felesleges szőlő- vesszőie van, azt a járási tanács engedélye alapján szabadon elad­hatja. Ilyenirányú engedélyt csak így ízben kell kérni és az folyama­tosan érvényes. A kereskedelmi célra való szaporításhoz azonban minden évben február 1-ig enge­délyt kell kérni a járási tanácstól. A kapott engedély alapján szőlő sza- norításával és forgalcmbahozatalá- val az egyéni termelők és a ter­melőszövetkezetek, tszcs-k szabadon 'o "lalkozhatn ak. rtvümölcsfa!sVo!a< [ oltvány ne- vetéséhez, saját célra való felhasz-, nálásra nem kell engedély. Eladás céljára való faiskolai neveléshez, szükséges engedélyt a megyei ta- nács véleményezése alapján a föld­művelésügyi minisztérium adja meg. A szőlő és gyümölcsszaporító ayagot csak a termelő telephelyén lehet értékesíteni, azzal piacolni, házalni vagy utazó megbízott útján való eladással foglalkozni nem sza­bad. DOLGOZÓ PARASZTOK HÍRADÓJA Az utóbbi időben több levél ér­kezett szerkesztőségünkbe, melyben azf kérdezik olvasóink, hogy az el­múlt évben a kötelezettségen felül átadott sertés, tojás és baromfi be- számít-e az idei beadási kötelezett­ségbe. Megyénkben sok olyan ter­melőszövetkezet és egyénileg gaz­dálkodó van, amely, illetve aki az elmúlt év beadási kötelezettségét túlteljesítette, kérésükre) az aláb­biakban válaszolunk. Április 8-án jelent meg a be­gyűjtési miniszter 20.180/1954. sz. rendelete, — amely előírja, hogy azoknál a termelőknél, akik az 1953. évi állat- és állati termékbeadási kötelezetségeiken felül beadási áron hízottsertést, baromfit és tojást ad­tak be, a többletbeadást az 1954. évi húsbeadási kötelezettség teljesítésé­re kell elszámolni. A baromfibeadás — attól függően, hogy hízott kacsát, hízott libát, vagy tyúkfélét adott at a termelő — a sovány, illetve hí zott baromfi kötelezettség teljesíté­sébe számít be. Ha a hízott sertés, baromfi, vag> tojás többletbeadás abból szárma­zik, hogy elszámoltatás útján má? hátralék teljesítésére vették igény­be, ebben az esetben azt az 1954. évi beadás teljesítésére nem lehet figyelembe venni. Az átszámítást ezév április 30-ig kell kérni a köz­ségi tanácsnál. A határidő letelte után a termelők nem tarthatnak igényt az átszámításra, ellenben kér­hetik a többletként beadott mennyi­ség állami szabed árának a kifizeté­sét. Válasz a cukorrépatermelők kérdésére Az ősz és a tél folyamán a szol­noki Cukorgyár nem .tudta megfe­lelően elvégezni a répaszelet szállí­tást. így állt elő az a körülmény, hogy a cukorrópatermelők termé­szetbeni járandóságának mintegy 20 százalékát nem tudták száraz-1 szeletben kiszolgáltatni. Éppen ezért, hogy a termelők minél előbb. hozzájuthassanak a járandóságuk­hoz, a Cukorgyár minden mázsa ( száraz répaszelet tartozás után, azonos mennyiségű melaszt szolgál­tat ki. Akik melaszt nem igényel­nek, azok számára a Cukorgyár lénzben visszafizeti a száraz szelet árát, vagy kötelezettséget vállal, 'fogy a ősz folyamán, az üzem in­dulástól számított 8 napon belü' folyamatosan leszállítja rápaszelet tartozását. Végső esetben pedig azok a termelők, akik a száraz szeletet nem takarmányozási, ha­nem értékesítési célokra veszik igénybe, minden mázsa száraz sze­let járandóság ellenében 2 liter 49 százalékos aratási rumot kapnak. Ceruzaforgács DCooáza "Idomtálan, fakó terméskövek, ^ nesznyi csörrenéssel görgő ka­vicsok közt hever a kőváza a Tisza szürke fövényében Nem messze a közúti híd tövétől. Hon­nan olyan ismerős ez a sápadt, a vízmosástól finomra csiszolódott, művészi formájú kőedény? öble kecses, nemes, mint gyenge vi­rágszirom s leheletkönnyű „szár­ral“ szúrja magát négyszögalakú talpazatába. Hosszant hever — félig a szün­telenül sodródó vízben, félig a hűvös partba harapva. Klas­szikus alakját megcsodálják a ráncokká töredezett hullámocs- kák. Körülcsacsogják s mikor ki­fecsegték magukat, nagyot léleg- zenek, hogy hörbölve—szörbolve tovább rohanjanak, — le, messze, messze a tengerbe. Tulnan rakoncátlan szél-csibé­szek csípős füttyöket zúdítanak a vidámparki erdő félénkzöld rügybóbitájára. Majd gonoszul heherészve, ráhasalnak a folyó szőke bársonyára és sikítva át- siklanak az innenső partra. A víz szélén meghökkenve nagyot ugranak, talán észre sem veszik a szerény kővázát. Dehogy nem! Már vissza is fordultak ezek a gézengúz szélgyerkőcök... De csak azért, hogy sorban legug­goljanak a tiszaparti sétány vá... .,. megvan! Ott vannak éppen ilyen kővázák. A gyönyörű sé­tány mellvértjén. Nyáron pompás virágfürtöket csurgatnak a sétá­lókra. Most még üresen állnak, élednek a duzzogó tavaszban. De hogy került váza-testvérük a vízbe? A híd közelében. Nem is kell gondolkozni, talál­gatni, csupán irtózunk felidézni a szörnyű időket. Ezek jutnak eszünkbe, amikor a vasúti híd előtti füzes ártéren meglátjuk azokat a komoran szabályos köralakú gödröket, amelyek az év nagyrészében csillogó vadvizeket tartogatnak magukban s olyan ridegen félelmetesek, mint a ha­lottak üvegesedett szemei... Se­bek a földön ... bombatölcsérék. Ezeket nem temetjük be, csupán a folyam árja húz rájuk szemfe­dőt, ha kilép „parttalan medré­ből". Az a tölcsér már régesrégen eltűnt, amelynek okozója a kő­vázát a folyóba repítette. Tün­döklő kékegű nyári nap volt, vagy csillagtalan őszi éjszaka, mikor magasan megjelentek azok az álnokcsillogású gyilkos mada­rak. Vinnyogva, dermesztő siví- tással omlott halálszőnyeg ... Ide a hídra s köréje A reszkető föl­dön százával hunytak ki neve­tésre, boldogságra, szeretésre ren­deltetett szemek. Utolsót mozdul­tak az Ember alkotásra termett ujjai.,, Mit számított akkor, hogy egy kőváza az iszapba vágódott s megbomlott vele a sétány művé­szi összhangja. — Inter arma silent musae. — Háborúban hall­gatnak a múzsák.,, De már a kővázát is észrevesz- szük, hiszen annyi sok szépnek szemtanúja volt valaha. Lehet utolsó emlékként azt a csókot vitte magával, amit virágcsokra mögé rejtőzve adott egymásnak két búcsúzó száj.,, Ám mostmár hadd temesse be az iszap. Annyira nem fáj érte a szívünk, Csinálunk helyette ezer­annyit. S jót nevetünk azon a pöttömnyi lurkón, aki csetelve- botolva odaszalad a víz szegélyé­hez, félig guggolva nyújtja pici kacsóit a váza felé s mivel nem éri el, — kérlelően hívja anyu­káját: — Marni, dobd bele azt a bögrét a vízbe .. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom