Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-26 / 72. szám

2 SZOLNOKIYÍEGYEI NÉPLAP 1954 március 26. VITA Az MDP módosított szervezeti szabályzatának tervezetéről A Szabad Nép 1954 már. 14-i száma nyilvános­ságra hozta a MDP módosított szervezeti szabály­zatának tervezetét megvitatás és hozzászólás céljá­ból. A szabályzat-tervezet gondos áttanulmányozá­sából megállapítható, hogy lényeges fejlődést jelent, s nagyban hozzásegíti az alapszervezeteket munká­juk megjavításához, a pártvezetésben elkövetett hi­bák kijavításához. A módosított szervezeti szabályzat-tervezet az előzőnél lényegesen konkrétabban határozza meg az alapszervezet feladatait. Igen helyesnek tartom az »lapszervezet feladatainak kibővítését azzal, hogy ■' A bírálat és önbírálat, valamint az alulról jövő bírálat fejlesztésével, a hibák elleni eneesztelhetet- 3 ai harc szellemében nevelje a párttagokat és a tag­jelölteket. (33.. g. pont.) A jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzat ta bírálatot a párttag jogaként szögezte le. s az alap- ezervezet vezetősége sok esetben egyszerűen tudomá­sul vette, hogy a párttag nem él ezzel a jogával, rmi egyes esetekben a bírálat ellanvhulásához ve­zetett. Javaslom azonban, hogy a szervezeti szabályzat rzen pontjának megfogalmazásánál a ..valamint’' szó helyett a ..főként" szót alkalmazzuk, mert az alul­ról jövő bírálat, a bírálat és az önbírálat után nem c gy úi fogalmat jelent, ami a ..valamint" szó alkal­mazásából értelemszerűen következne. Véleményem szerint a cél az. hogy a mondat megszövegezéséből I itűnjön: az alapszervezet feladata a bírálat és ön- bírálat fejlesztésén belül súllyal az alulról lövő bí­rálat kifejlesztése, amit a mondat megszerkesztésé­nél a „főként" szóval helyesen érzékeltethetünk. Javaslom továbbá, hogy a 33. b. pont utolsó mondatát, amely a következőképpen hangzik: „Fa­lun politikai felvilágosító munkával mozgósítsa __ a termelőszövetkezet taglalt és az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztokat a mezőgazdasági termelés növelésére, a terméshozam állandó emelésere11 — szövegezzük át. A „falun" szót hagyjuk ki. mert a városi, főként városi körzeti alapszervezetek is foglalkoznak — például Karcagom. Kisújszálláson. Turkevén. Mező­túron — a dolgozó parasztság mozgósításával, fel­adataival. Javaslom továbbá, hogy e mondat megszö­vegezésénél a termelőszövetkezeti csoport tagját is vegyük be. A mondat új megszövegezése a következő lenne: „Politikai felvilágosító munkával mozgósítsa a ter­melőszövetkezet a termelőszövetkezeti csoport tag­jait és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a mezőgazdasági termelés növelésére, a termésho­zam állandó emelésére." Nem tartom szükségesnek a 33. c. pont meg­fogalmazásánál a „városi és falusi" dolgozók külön megnevezését. Javaslom, hogy ezen Dont megfogal­mazása a következő legyen: „Szüntelenül gondoskodjék a dolgozók életkörül­ményeinek. kultúrál is viszonyainak javításáról." Ezen pontot változatlanul átvehetnénk a jelen­leg érvényben lévő szervezeti szabályzatból. Barta László. Szolnok. A szolnoki Fűíőház kommunistáinak javaslatai Április 20-ra összehívták a Szovfeíssmió Legfelső Tanácsát Moszkva. (TASZSZ) Közöliük a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Eli nöksógének törvényereiű rendeletét a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak összehívásáról. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió al­kotmányának 55. cikkelye alapján elrendeli: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa első ülésszakának összehívását 1954 április 20-ra. Moszkva városába. Moszkva, Kreml. 1954. március 24. K. VOROSILOV. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. N. PEGOV. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára. H csehszlovák hormánv EYílatfeszatol tett az eurépai fcoiiektiv fei2ionság kérdéséről Prága. (MTI) A Csehszlovák Köz­társaság kormánya nyilatkozatot adott át a sajtónak, amelyben ki­jelenti. hogy helyesli, és támogatja a szovjet kormány javaslatát az eu­rópai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről, amelv megfelel a csehszlovák nép létérdekeinek és az általános béke messzilárdításá- nak. (MTI) A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának ülésszaka Becs. (TASZSZ) A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsá­gának március 24-i ülésén tovább folyt a vita Louis Saillantnak. az SZVSZ főtitkárának „a nemzetközi helyzet és a III. Szakszervezeti Vi­lágkongresszus határozatainak végrehajtása" beszámolója felett. A vita során beszédet mondott N. M. Svemyik, a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsá­nak elnöke, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség alelnöke is. (MTI) A Szolnoki Fűtőház kommunistái megvitatták a párt módosított szer­vezeti szabályzatának tervezetét. Több fogalmazásbeli javítást, ki­egészítést javasoltak az elvtársak. Ragó László lakatos többek között kifogásolta a tagsági díj fizetésének összegszerű megálla­pítását. — Helytelennek tartom, márcsak azért is, mert így az 1200 Ft-os fi­zetésen felül hirtelen ugrik a tag­sági díj 3 Ft-ról 10 Ft-ra. Helye­sebbnek tartanám e helyett, ha a fizetés bizonyos százalékát határoz­ná meg a szervezeti szabályzat s a magasabb fizetéseknél is százalék­ban lenne kifejezve az emelkedés. — Nem tartom kielégítőnek a 1 ervezet következő meghatározását sem: „Uj párttagok felvételéről az alapszervezet vezetőségének előter­jesztésére a taggyűlés határoz s ezt a határozatot a járási, a városi és a kerületi, illetve a Központi Vezető­ség által erre felhatalmazott, üzemi pártbizottság hagyja jóvá ...” Ha­sonló a meghatározás a tagjelöltek felvételéről is. Nálunk az elmúlt év­ijen négy esetben fordult elő, hogy jó munkájáért, megfelelő magatar­tásáért felvételre javasoltunk tag­jelölteket s ezeket a javaslatokat a városi pártbizottság kizárási hatá­rozattal elutasította. Indokként az szerepelt, hogy nem jó a munkához való viszonyuk — általában ponto­san az ellenkezője annak, amiért mi a felvételüket helyesnek tartot­tuk. Megjegyzem, hogy ezek közül kettőt azóta már vissza, illetve fel­vettünk a pártba. Helyesnek tar­tom, hogy felsőbb szerv döntsön véglegesen az alapszervezet hatá­rozata felett, de ne csak egyszerűen írásban közölje határozatát. Ezért ezt a pontot így egészíteném ki: ..A felsőbb szerv, amennyiben nem ért egyet a taggyűlés határozatával, kJMeies az elutasítást a taggyűlés előtt részletesen megindokolni.” Meggyőződésem, hogy ez a kiegészí­tés egyben a tagság nevelését, éber­ségének fokozását is elősegítené. Barta József, a pártbizottság titkára s A szervezeti szabályzat-tervezet részletesen foglalkozik a tagjelölt­ség kérdésével, céljával. Mi, amikor valakit felveszünk tagjelöltnek, megmagyarázzuk neki, mit jelent a mi pártunkban tagjelöltnek lenni, milyen megtiszteltetés ez, hogy a pártonkívüliek legjobbjai érhetik csak el. Úgy vélem, ezzel a valóságot mondjuk. Éppen ezért helytelennek tartom, hogy a pártbüntetések kö­zött szerepel a tagjelöltté való visszaminősítés Is. így egyik oldal­ról a tagjelöltség büntetés, másik ol­dalról megtiszteltetés. Ehelyett a szervezeti szabályzatnak elő kellene írni egy olyan büntetést (kizárás előtti figyelmeztetés, vagy esetleg a meglévők közül valamelyik), amely egy évig tart, s ha ez alatt az idő alatt az illető elvtárs megváltozik, a büntetést az alapszervezet tag­gyűlése megszünteti. Kónya Imre lakatos t — Szükségtelennek tartom, hogy a 2. pont utolsó mondata túlságo­san kiemelje az életkor jelentőségét a pártba való felvételnél. Úgy tű­nik, mintha fontosabb lenne az. hogy valaki betöltötte a 18. évét, mint a többi feltétel. A mondat most így hangzik: „A párt tagja csak az lehet, aki I8-ik életévét be­töltötte.” így fogalmaznám meg e helyett: ,.A párt tagja az lehet, aki 18-ik életévét betöltötte.” A „csak” szót fölöslegesnek tartom. Cseh János oktató fűtő: A szervezeti szabályzatnak kon­krétabban kellene foglalkoznia a párttagok és tagjelöltek politikai képzésével. A mostani meghatáro­zás túlságosan általános, ami alól részben sok lehet a kibúvó, részben a pártszervezetek, a tagság és veze­tőség sem tudja pl., hogy egy tag­jelölt felvételénél milyen elméleti követelményeket állíthat fel. Szük­ségesnek tartanám azért is a szigo­rúbb meghatározást, mert a párt­tagok elméleti képzettsége jó mun­kánk legfontosabb feltétele. Java­solnám, hogy a szervezeti szabály­zat írja elő pl. egy tagjelöltnek mennyi iskolát, illetve szemináriu­mot kell elvégeznie tagjelöltsége ideje alatt s hasonlóan a párttagok­nál is a tagság Idejéhez az illető be­osztásához, stb.-hez mérten kellene ezt meghatározni. Megjelent a Szikra kiadásában Láne Ist­ván elvtárs írása ..Az újság a népnevelő tá­masza” c. brosúra, mely színesen és sokoldalúan mutatja meg a sajtó szerénél. jelentőségét, különböző lapjaink jel­legét. Ma már el sem tudnánk képzelni éle­tünket újságot nélkül. A brosúra segít ben­nünket abban, hogv könnyebben tájékozód­junk a lapokban, szinte azt mondhatnánk, meg­tanít újságot olvasni. A saitó hű feswer- társ a politikai felvilá­gosító és nevelő mun­kában: fegyvere a nép­nevelőknek — csak tud­ni kell vele bánni. Láng István brosúrája a saj­tó felhasználásának számos jól bevált mód­szerét ismerteti az egyéni agitációtól kezd­ve a csoportos újságol­vasásig és a sajtóvitá­kig. Üzemi és falusi élet­ből merített példákból bizonyítja be. hogy az a népnevelő, aki rendsze­resen támaszkodik a sajtó által nyújtott se­gítségre. sokkal ered­ményesebb munkát vé­gez. A brosúra a .központi lapok, heti és üzemi új­ságok felhasználásának jó módszereit ismertet­ve. hasznos segítséget nyújt mind a népneve­lőknek. mind a népne­velőket iránvító párt­szervezeteknek, A mezőtúri pártválasztmány üléséről Mezőtúron a pártoktatás házá­ban gyülekeztek a pártválasztmány tagjai, hogy megvitassák a 28-án tartandó pártértekezlet beszámoló­ját. A pártbizottság által készített be­számoló vázlatot és határozati javas­latot minden elvtárs már előre meg­kapta, hogy legyen ideje áttanulmá­nyozni és értékelni azokat. Ez nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy a vá­lasztmányi ülés betöltötte feladatát. A választmányi tagok bírálataikkal, javaslataikkal segítséget adtaik a párt értekezletnek. A beszámoló foglalkozott a párt belső életével, az oktatási munká­val, a december 19-i határozat szel­lemében a mezőgazdaság fejleszté­sével, a dolgozók ügyeinek intézésé­vel. Megmutatta, hogy a Központi Vezetőség határozata előtt milyen volt a pártértekezlet s azóta hogyan sikerült javítani az elkövetett hibá­kon. A hozzászólásokban bírála­tok. javaslatok hangzottak el Buzi Zsigmond elvtárs azzal foglalkozott, hogy a Szabad Nép tsz alapszerve­zeténél elkövetett hibák nem voltak függetlenek a városi pártbizottság munkájától. Az alapszervezeti tit­károk többet foglalkoztak a gazda­sági kérdésekkel, mint a politikai feladatokkal, a bírálatot nem fo­gadták el. A tsz-ben dolgozó nők problémáira kevés gondot fordítot­tak, nem vették figyelembe sajátos körülményeiket. Ugyanannyi föld­területet mértek rájuk, mint a fér­fiakra, megfeledkezve arról, hogy többségük a temelőmunka mellett vállán hordja a családanya és a há­ziasszony gondjait is. A Központi Vezetőség hatá­rozata óta van eredmény az elköve­tett hibák kijavítása terén, ezt még tovább kell fokozni. Az önbí­rálat még nem kellően bontakozott ki s ebben a vezetőknek kell első­sorban példát mutatni ok. Végül arra hívta fel a figyel­met, hogy a beszámoló vázlatában nincs szó a termelés pártellenőrzé­séről, pedig ez igen fontos feladata az üzemi és tsz alapszervezeteknek. Aradi elvtárs a pusztabán- révi állami gazdaság, igazgatója ar­ról beszélt, hogy a választmányi ülé­seken nem tájékoztatták a tagokat a meghozott határozatok végrehaj­tásáról. A választmány tagjai nem tudtak kellően segíteni a feladatok megvalósításában, hisz ,nem kaptak képet arról sem, hogy az általuk el­fogadott határozatokat megvalósí­tották-e? A hozzászólás figyelmez­tetés volt arra, hogy ezt a hibát a jövőben ki kell küszöbölni. Takács Sándor szintén komoly hiányosságokra mutatott rá. Elmon­dotta, hogy ő pártválasztmányi tag, mégis éveken keresztül nem hívták meg választmányi ülésre. Több elv­társsal megtörtént hasonló eset, ami azt eredményezte, hogy még azoknak az elvtársaknak is megla­zult a kapcsolatuk a párttal, akik már a múltban is résztvettek a mu nkésmozgal ómban. Erdélyi Julianna javasolta, hogy a városi pártbizottság fokozottab­ban ellenőrizze és segítse a DISZ- bizottságot, így a fiatalok nevelésé­ben jó eredményt érhet el. Az alap­szervezetek vezetőségei szintén ja­vítsák meg kapcsolataikat a DISZ- szervezetekkel. Vadász elvtárs összefoglalójá­ban kérte a választmány tagjainak segítségét a pártértekezlet előkészí­téséhez. Javasolta, hogy a küldöt­tek beszélgessenek el a párttagok­kal és hozzák el a pártértekezletre azok javaslatait, termeléssel kap­csolatos észrevételeit. A pártérte­kezlet után is foglalkozzanak a kül­döttek a párttagokkal, pártonkívü- liekkel, mozgósítsanak a tavaszi mezőgazdasági munkák jó minő­ségben való elvégzésére. A választ­mányi tagok is döntő feladatként kezeljék a szántás-vetés elvégzését, valamint az őszi vetések ápolását. A párt belső életének javításává' egyidőben harcolni kell a december 19-i párt- és kormányhatározat si­keres megvalósításáért, Msgszaiisülsii az angol csaptainak a Szuezi-csstorna övezetéit!}} való fóvanasa ügyében folytatott asigoi-egylftíomi tárgyalások Párizs. (TASZSZ) Mint az „AFP" hírügynökség tudósítója jelenti Kai­róból. az angol kormány szerdán hivatalosan közölte Egyiptommal, hogy megszakítja az angol-egyipto­mi tárgyalásokat. Az egyiptomi külügyminiszterhez intézett angol jegyzék közli, hogy Anglia céltalannak tartja a tár­gyalások folytatását a Szuezi-csa- toma övezetében lévő angol támasz-' pont jövőiéről. Az egyiptomi külügyminisztérium közzétette az angol-eevíptomi tár­gyalások megszakítására vonatkozó angol jegyzéket, de nem volt haj­landó kommentárt fűzni az ügy­höz. (MTI) A nyugati hatalmak németországi főbiztosai egyelőre elutasították a nyugatnémet alkotmánymódosítás jóváhagyását (MTI) A londoni rádió jelentése szerint szerdán este közölték, hogy a három nyugati hatalom német- országi főbiztosai úgy határoztak: egyelőre nem hagyják jóvá a bonni parlament által hozott alkotmány­módosításokat. A londoni rádió kiemeli, hogy a főbiztosok „a fran­cia kormány kívánságának megfe­lelően" hozták ezt a határozatot. (MTI) A remain! napliaäsereci szóvivőié sebesülten fogságba esett francia katonák szabaÉnbocsálásáról Peking (Uj Kína). A vietnami néphadsereg főparancsnokságának szóvivője szerdán a vietnami hír- ügynökség útján közleményt bo­csátott ki Dien-Bien-Phunál sebe­sülten fogságba esett francia, észak­afrikai és idegenlégionista katonák szabadonbocsátásáról. A közlemény a többi között a következőket mondja: „A Dien- Bien-Phu külső övezete ellen már­cius 13-án és 14-én végrehajtott tá­madás után, amelynek során a viet­nami néphadsereg teljesen meg­semmisítette az Idegenlégió 13. dandárjának 3. zászlóalját és 7. ez­redének 5. zászlóalját, a vietnami katonai főparancsnokság, Ho Si Min-h elnök utasítására, szabadon- bocsátott 78 katonát, akit a viet­nami néphadsereg sebesülten fog­lyulejtett.” A közlemény ezután megvádolja a francia főparancsnokságot, hogy a március 15-től 19-ig terjedő idő­szakban amerikai bombázók és harci repülőgépek segítségével na­palm-bombákkal támadta meg a vietnami néphadsereg katonai se­gélyhelyeit, annak ellenére, hogy pontosan tudja, hol vannak ezek a segélyhelyek. (MTI) Sajtószemle időszerű kérdésekről Párizs (MTI). Ber­nard Lavergne profesz- szor, a párizsi egyetem jogi karának tanára fel- tűnéstkeltő cikket írt a ..Combat” című polgári lapban. Lavergne pro­fesszor ebben a cikké­ben az amerikaiaknak címezve, kereken ki­mondja a franciák ál­láspontját. „Minden francia *— írja — aki csak egy kissé is tájékozott, tud­ja, hogy csak azért folytatjuk az indokínai háborút, mert ezt önök így parancsolták ne­künk. mert helyünkre akarnak lépni Indoki­nában. És vaksággal megvert minisztereink egészen természetesnek találják, hogy Önöknek egyébként nagyon gyér­számú dollárért. 18 hó­napra 135 milliárd frankért eladják kato­náink vérét és szenve­déseit. Ha minisztereink természetesnek is tart­ják ézt a vásárt, ml francia honpolgárok, becstelennek ítéljük mind Önökre, mind reánk nézve, Az Önök legsúlyosabb hibája, hogy konokul ratifikálni akarják az Európai Védelmi Kö­zösséget. holott ettől a franciák túlnyomó többsége, mihelyt tájé­kozódik a valóságról, visszariad. Franciaországban mint minden országban, vannak olyan dolgok, amiket meg lehet vásá­rolni. De van esv va­lami. amit sohasem tudnak maid önök megvásárolni: ez a francia nép széles tö­megeinek lelkiismere­te”, * Róma (MTI). Picci- nni külügyminiszter még mindig nem mon­dott le. Jóllehet a ró­mai fellebbviteli bíró­ság vizsgálóbírója ked­den Wilma MLontesi ügyében hivatalosan megindította a vizsgála­tot. amelynek fel kell deríteni a külügymi­niszter fiának esetleges felelősségét is. Az olasz sajtó — még » jobbol­dali lapok egy része is — hangsúlyozza, hogy Piccioni jelenléte a kor­mányban súlyosan árt Olaszország nemzetközi tekintélyének. A kor­mány azért, hogy Pic- cióninak lehetővé tegye, hogy ezekben n napok­ban ne kelljen a parla­ment elé lépnie, meg­változtatta a parlament munkatervét és elha­lasztotta a külügyi költ­ségvetés vitáját, amely­nek pedig most pénte­ken kellett volna sorra kerülnie a szenátusban. * Beirut (TASZSZ), Saitójelentésekből ki-, tűnik, hogy a Fejszál király vezetésével je-, lenleg Pakisztánban tartózkodó iraki kül­döttség résztvesz azo­kon a tárgyalásokon, amelyek Iraknak az ag­resszív török-pakisztáni szövetséghez való csat­lakozásáról folynak. Az iraki közvélemény határozottan ellenzi Iraknak a török-pakisz­táni szerződéshez tör­ténő csatlakozását. Az iraki saitó iraki diákok, munkások, ér­telmiségiek és külön­böző szervezetek leve­leit közli, melyek tilta­koznak azok ellen az imperialista kísérletek ellen, hogv Irakot be­vonják a török-pakisz­táni katonai blokkba. A .Szaut Al-Ahali” című iraki ellenzéki lap nyi­latkozatot közöl, ame­lyet három és félezren írtak alá. Napvilágot látott eev kiáltvány is. amelyet 129 bagdadi ügyvéd írt alá. A kiáltvány hang­súlyozza. hogy az iraki kormánynak a pakisz­táni-török szerződéssel kapcsolatos állásfogla­lása erősen nyugtalan nítja a közvéleményt, Az újság — a népnevelő támasza

Next

/
Oldalképek
Tartalom