Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
\ Szofiwkmegyei r NÉPLAP MEGTEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MÉGY E.l TANÁCS LAPJAV| ntoltam 2 0 4/am tra »Ü fillér 1954 innn'ir 24.. vanir ap MAI SZÁMDNK TARTALMÁBÓL: A Rajnai-brigád minőségi munkát végez. (5. old.) „Pálforduló‘‘ Jászladányon. (5. old.) A r.iwi«mnm eredményesebb termeléséért. (6. old.) Jászkun Kakas 1 J Nagy Imre elvtárs beszéde az országgyűlés szombati ülésén Az országgyűlés szombaton délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozásait. Megjelent az ülésen Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Gerő Ernő, a Minisztertanács első elnökhelyettese. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese. Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai. Bata István honvédelmi miniszter és Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai. Vég Béla. az MDP Központi Vezetőségének titkáia, Boldoczki János külügyminiszter. Olt Károly pénzügyminiszter. Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter. Tisza József begyűjtési miniszter. Szijjártó Lajos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter. Darvas József népművelési miniszter, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter. Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter. A diplomata páholyokban helyet foglalt J. D. Kiszeliov. a Szovjetunió magyarországi nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság nagykövete, C. H. Topeynan, a Török Köztársaság követe. H. Mine, a Lengyel Népköztársaság követe, S. Major, a Csehszlovák Köztársaság követe, M. Temnjalov, a Bolgár Népköztársaság követe, C. M. Ravndal. az Amerikai Egyesült Államok követe, I. Farlandaschi. a Román Népköztársaság követe. P. Koci. az Albán Népköztársaság követe, D. Soldatic. a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követe, J. Decroux. Svájc követe, H. Fink, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, ö. Lundborg, a Svéd Királyság követségének ideiglenes ügyvivője. K. Katz. Izrael követségének ideiglenes ügyvivője, B. C. Peyra, a Hob land Királyság követségének ideiglenes ügyvivője, R. M. Saner, Nagybritannia és Eszak-Irország Egyesült Királyság követségének első titkára. Li Cser-Gya. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság követségének második titkára, J. L. Latapie, a Francia Köztársaság követségének attaséja, A. Struzziero, az Olasz Köztársaság követségének snitóattaséja, továbbá a diplomáciai képviseletek számos tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg.' — Bejelentette, hogy Nagy Imre, a minisztertanács elnöke kíván szólni. Dolgozó nppünlí ön'cláldozó, londü!c<cs munkája és a kormány kftvetkezcíes politikája Jesz biztosítéka a jövőben is a kormányprogramul sikeres megva ósításúnak Nagy Imre, a minisztertanács elnöke a következő beszédet mondotta el: . Tisztelt Országgyűlés! — Az 1953-as esztendő, amelyet az új cv küszöbén átlépve magunk mögött hagytunk, mérföldkő az ország fejlődésének széles útján. Azok a mélyreható változások, amelyek a mült év derekán megindultak és azóta mindjobban és jobban kibontakoztak, azok az új célkitűzések és feladatok, amiket a párt Központi Vezetőségének júniusi határozata és a július 4-én elhangzott kormányprogramm népünk elé állított. az a bírálat, amely a múlt hibáit feltárta és az ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében egyaránt levonta belőlük a jövő számára a szükséges tanulságokat, fejlődésünkben úi szakaszt nyitottak, új politikának vetették meg alapjait. — Alig hat hónap telt el azóta. Nem sok idő, hiszen programmunkkal tarlós és szilárd alapokra fektettük a párt és a kormány új politikáját. Mégis ez a rövid idő elegendő ahhoz, hogy mérlegre tegyük fél esztendővel ezelőtt ugyanezen a helyen, az ország házában, népünk színe előtt adott szavunkat és azt követő tetteinket. — Visszapillantva a kormány hathónapos tevékenységére, megállapíthatjuk, hogy nagy erőfeszítéseink nem maradtak eredménytelenek. Pedig nem mindennapi feladatokat kellett vállalni és megoldani, rendkívüli nehézségeket kellett leküzdeni. Mint minden mélyreható váliozás, ez sem ment kisebb zökkenők nélkül, az új célkitűzések nem érvényesülnek máról-holnapra. A legnagyobb elismerés hangján kell szólnom arról a nagyszerű teljesítményről, lendületes. odaadó munkáról, amellyel ipari munkásságunk, bányászok, kohászok, vasasok a műszaki értelmiséggel karöltve hozzájárultak a párt határozatának és a kormány programmjának megvalósításához. Dolgozó népünk önfeláldozó, lendületes munkája és a kormány következetes politikája, az új szakasz alapclveihez és gyakorlati célkitűzéseihez való feltétlen ragaszkodása volt és lesz a jövőben is a biztosítéka annak, hogy a kormányprogramm minden pontját lépésről-lépésre megvalósítsuk, az új politikát sikerre vigyük. A kormány eddigi tevékenysége, a Programm magvalósítása során bért szerény eredményei, csak kezdet azoknak a feladatoknak a megoldása terem amelyek összesesükben’, végső kibontakozásukban hazánk felvirágzását, -népünk • boldogulását, a szó cializmus építésének sikerét biztosítják. — Az az öröm és lelkesedés, amely a kormányprogramm nyomán a lakosság körében országszerte osztatlanul megnyilvánult, mutatja, hogy azok a mélyreható változások, amelyeket a kormány új politikája elindított, mennyire időszerűek és szükségesek, hogy a nép vágyait fejezik ki, hogy azok a népi törekvések öltenek testet bennük. amelyek népköztársaságunk állami és társadalmi életét, gazdaságpolitikáját és kulturális tevékenységét a szocializmus építése terén előre lendítik és irányítják. Ebben van a párthatározat és a kormányprogramm nagy ereje. Abban, hogy vonzó erejével maga körül tömörítetté az ország egész lakosságát, hogy az országépítő erőket erős egységbe kovácsolta és ezzel a legszélesebb alapot teremtette meg a nemzeti összefogásra. Nép és kormány még nem forrott olyannyira egységbe, mint napjainkban. Pedig népi demokráciánk belső és külső ellenségei hol nyíltan, hol burkoltan megpróbálták keresztezni a kormány üdvös célkitűzéseit. Lebecsülni igyekeztek a kormányprogramm jelentőségét, vagy taktikázásnak magyarázták és hol letompítani és visszatartani, hol pedig túlhajtani igyekeztek a kormány célkitűzéseit, nyilván azzal a szándékkal. hogy aláássák a kormány tekintélyét és megrendítsék a néptömegek beléje helyezett bizalmát. A zavartkeltő kísérletek a kormány tevékenysége nyomán szégyenteljes kudarcba fulladtak. A Programm célkitűzéseit a kormány gyors ütemben valósította meg. A szükséges intézkedések nem várattak magukra: a kormánv pontosan és határidőre valóra váltotta azokat- A kormány a Programm megvalósítása során foganatosított számtalan intézkedésével, a falu és a város gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatainak fejlesztésével megszilárdította a munkásság és a parasztság szövetségét, államiságunk megingathatatlan fundamentumát. Ahhoz, hogy nemcsak a Programm ban kitűzött feladataink végrehajtása terén végzett munkánk hozott eredményeket, hanem ugyanakkor a kormányprogramm ellen irányuló alattomos. zavartkeltő kísérleteket is felszámoltuk, erőt affott az. hpgy népünk e nagy feladatok megoldásához, a nehézségek leküzdéséhez, dolgos két keze és szellemi képességei mellé igaz szívét, szeretetét és bizalmát is kölcsönözte. Ez a szinte felbecsülhetetlen erőforrás az. amelynek birtokában a kormány mint a múltban, megküzd minden feladattal á lövőben is. Tisztelt Országgyűlés! Az elmük fél esztendő alatt, a július 4-én elhangzott Programm irányelveihez híven és annak szellemében a kormány, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletéivel, a Minisztertanács határozataival a feladatok nagyrészét megvalósította, más célkitűzések végrehajtását, amelyek hosszabb idő munkáját követelik, folyamatba tette. Nem kívánom tételesen felsorolni. tisztelt Országgyűlés, azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány az elmúlt hat hónap alatt tett a Programm megvalósitására. Ezek ismeretesek nemcsak képviselőtársaim előtt, de a lakosság körében is. A napi sajtó is bőven foglalkozott velük. Mindent mérlegelve, megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság, a termelés és beruházás terén 1953 évre a kormányprogrammban kitűzött feladatokkal, nagyobb zökkenők nélkül, alapjában megbirkóztunk, megoldottuk azokat olymódon. hogy az 1953 második felében megkezdett átcsoportosítás fő elveiben irányában és az elért szerény eredményeiben alapját képezheti az 1954. évi népgazdasági tervünknek, amelyet tegnap ismertetett beszámolójában a tisztelt Országgyűlés előtt az Országos Tervhivatal elnöke. zalékkal volt magasabb a szocialista kiskereskedelmi forgalom, s ha az árcsökkentéseket is figyelembevesszük, a növekedés ennél is nagyobb. Az áruforgalmon belül jelentős eltolódás mutatkozik az. iparcikkek, azon belül a ruházati cikkek javára. Érdemes külön kiemelni a karácsonyi nagy vásárlásokat, amikor is az állami kiskereskedelem minden eddigit felülmúló forgalmat bonyolított le. December két utolsó dekádjána-k együttes forgalma 36.6 százalékkal haladta meg a korábbi legmagasabb 1951. évi karácsonyi forgalmat. A falu áruforgalmát főképpen a földművesszövetkezeti bolthálózat bonyolítja le. A forgalom növekedésében élénken tükröződnek azok a kormányintézkedések, melyeknek eredményeképpen a parasztság terhei jelentősen csökkentek, jövedelmei pedig nagymértékben emelkedtek, ami a falusi lakosság vásárlóerejének gyors és nagyarányú emelkedésére vezetett. Ez a magyarázata annak, hogy a földművesszövetkezeti bolthálózat 1953. IV. negyedévi áruforgalmi tervét 113.2 százalékra teljesítette, így 1953. IV. negyedévi áruforgalma 38.2 százalékkal volt magasabb, mint 1952 hasonló időszakában. A falusi lakosság vásárlóerejének növekedésével azonban még ez a hatalmas áruforgalom sem tudott minden téren lépést tartani az elmúlt esztendőben. Az állami kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek áruforgalma mellett a harmadik tényező, amely élénken megvilágítja azokat a gazdasági változásokat, amelyek a kormány új politikáját jellemzik és a lakosság anyagi helyzetének javulását mutatják — a szabad piac és termelői felhozatal alakulása. A budapesti termelői felhozatal mennysége szeptember _ óta csaknem valamennyi áruféleségben jelentősen meghaladja nemcsak az 1952. évi, hanem a jótermésű 1951 évi felhozatal mennyiségét is. Ezzel magyarázható a termelői piaci árak alakulása, amely azt mutatja hogy az 1953 novemberi piaci árak átlagosan 13.3 százalékkal voltak alacsonyabbak az' 1952 novemberi áraknál, ami kedvezően hat a vá-Azt, hogy milyen mértékben és milyen eredménnyel történt meg népgazdasági terveink és azon belül ipari termelésünk átállítása, hogy mennyiben szolgálja a gazdaságpolitikánkban bekövetkezett fordulattal megalapozott új szakasz fő célkitűzéseit — az ország lakossága életszínvonalának . emelését — a termelés és áruforgalom számadatai tükrözik a legvilügosabban. A szocialista ipar 1953-ban évi termelési tervét 101.3 százalékra teljesítette és ezzel 11.8 százalékka, haladta meg a szocialista ipar 1952. évi teljes termelését. Az 1953-as esztendő termelési tervét és azok teljesítését az jellemzi, hogy a július 4-i kormányprogramm ú j gazdasági célkitűzéseit kettéosztották úgy,' hogy lényegében az első és második félév termelési feladatai között a gazdaságpolitikában bekövetkezett fordulattal komoly változások következtek be. A kormányprogramm végrehajtását tehát nem annyira az egész múlt évi ipari termelési tervek teljesítése, mint elsősorban a második félév termelési és beruházási számai jellemzik. Míg 1953 második felében az első félévhez képest, a nehézipar beruházásai 35.5 százalékkal emelkedtek, addig a könnyűiparé 169.9 százalékkal, az élelmiszeriparé 203.5 százalékkal. Az ipari termelésnek a kormányprogramm szellemében a lakosság szükségletei fokozottabb kielégítésére történt átállítására az 1953. évi első és második félév fontosabb cikkei termelési számainak összehasonlítása ad világos képet. Iparcikkeink közül például flanelt 40.2 százalékkal, férfiinget 16.3 százalékkal, bakancsot 17.9 százalékkal, élelmiszerek közül például nyershúst 10.1 százalékkal, zsírt és szalonnát 22.4 százalékkal, vajat 28.5 százalékkal és cukorkát 75.2 százalékkal gyártott többet 1953 második félévében, mint a megelőző első félévben. A fenti számok nem szorulnak bővebb magyarázatra, mutatják, hogy az ipari termelés átállására, a lakosság szükségleteinek kielégítésére irányuló erőfeszítéseink nem maradtak eredménytelenek. A lakosság életszínvonalának emelkedéséről közvetlen áttekintést a kiskereskedelmi áruforgalom alakulása nyújt. 1953 második felében az első félévhez viszonyítva 27 szá- rosi lakosság élelmiszerellátására. Ä munkáság anyagi és szociális helyzetének, munkaviszonyainak megjavítására történt közvetlen intézkedések Tisztelt Országgyűlés! Az áruforgalom jelentős növekedése a lakosság vásárlóképességének és életszínvonalának általános emelkedését mutatja. Ezen túlmenően a kormány számos olyan intézkedést tett, amelyek közvetlenül a munkásság anyagi és szociális helyzetének, valamint munkaviszonya nak megjavítását célozzák. A párt Központi Vezetőségének határozata és a kormányprogramm óta a Minisztertanács javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa módosította a Munka Törvénykönyvét. Kiterjesztette a nők és a fiatalkorúak védelmét és a terhes és szoptatós anyák jogait, megszigorította a túlmunka elrendelését, szabályozta a dolgozók felmondási jogát, eltörölte a pénzbüntetést és a rendbírságot, büntető rendelkezéseket írt elő azokkal a vezetőkkel szemben, akik csorbítják a munkások törvényes jogait és részletesen szabályozta a szakszervezetek jogait és kötelességeit a Munka Törvénykönyvének végrehajtásával kapcsolatban-Elsősorban a munkásság helyzetnek javítását szolgálták a kormány által elrendelt árpolitikai intézkedések, a júliusi és szeptemberi árleszállítások, melyek folytán a bérből és fizetésből élők, elsősorban munkások 1953. négy hónapjában 550 millió forintot takarítottak meg, ami egész évre kivetítve, 1954- ben több mint 1200 millió forint megtakarítást jelent számukra. A parasztság az árcsökkentés révén egész évre kivetítve. 490 millió Ft megtakarításhoz jut. A kormány árcsökkentő intézkedései tehát főképpen a városi lakosság helyzetének javítását eredményezték. A kormányprogramm megjelenése óta a bérből és fizetésből élők helyzetének javítására a Minisztertanács számos bérügyi intézkedést is foganatosított, melyeknek egy évre eső ossz bérkihatása keréken 762 millió forint, köztük vannak a villamosenergiaipar, a kohó-, martin- és hengerművek munkásai, a bányamunkások és egyéb iparágak munkásai. A dolgozók szociális és egészségügyi helyzetének megjavítása érdekében is számos intézkedést hajtott végre a kormány. Az 1953. évi munkásvédelmi 'beruházások keretösszegét 60 millió forinttal, az üzemi bölcsődék és óvodák 1953. évi beruházási keretösszegét pedig 40 millió forinttal felemelte. A rendelkezésre bocsátott 100 millió forint azonban egyrészt az üzemigazgatók egy részének nemtörődömsége, másrészt a kivitelező vállalatoké felkészületlensége miatt nem került mindenütt teljes mértékben felhasználásra, holott rendkívül nagy szükség lett volna rá. A dogozók szociális és egészségügyi helyzetével szembeni közömbösségért nem maradhat cl a felelősségrevonás, a lemaradást pedig a legsürgősebben be kell hozni. A kormányprogrammot követő hónapokban hozzákezdtünk a lakóházak tatarozásához is, amire a Minisztertanács 1953. évben 100 millió forintot irányzott elő. Bár a tatarozási Programm december 31-ig nem valósult meg a maga egészében, az elvégzett munkával lépést tettünk előre a dolgozók lakásviszonyainak megjavítása terén. Lakásépítésre a kormány kereken mégegyszer annyit irányzott elő, mint a megelőző 1952. évben. S bár a lakásépítési Programm végrehajtása terén is van némi lemaradás, mégis a múlt év folyamán e téren is komoly lépést tettünk előre, amit mutat az is, hogy az elmúlt esztendőben, főképpen a második felében, állami erőből mintegy kilencezer, állami támogatással kb. kettőezer és magánerő« bői ötezer, összesen tizenhatezer lakás épült fel. vagyis 24.5 százalékkal több, mint 1952 második félévében. — Az 1953-ban befejezett lakásokon kívül mintegy tilyamatban lévő lakásépítés húzódott át az újesztendőre. Nem térek ki részletesen azokra az intézkedésekre, amelyeket a kormány a fentieken túl a bérből és fizetésből élők helyzetének megjavítására tett. Hiányos felsorolásuk Is meggyőzően ^tnutatja, hogy a kormány elsőrendű kötelességének tartja és — mint arra az 1954. évi feladatokkal kapcsolatban még kitérek — jövőben méginkább annak tekinti a munkásosztály anyagi kulturális és szociális helyzetének, életszínvonalának általános emelését, anyagi lehetőségeink, erőforrásaink népgazdaságunk teherbíróképessége alapján. Milyen eredménnyel szolgálja Ipari termelésünk álállítása az új szakasz fő célkitűzéseit
