Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
V SZOLNOK.MEGYEI NÉPLAP 19í>4 január 2í Nagy ímre elvtárs beszéde as országgyűlés szombati ülésén Mit tettünk a naezőgazdnságs termeiéi* fejíesfctése, a dolgozó parasztság termelési kedvének növelése érdekéken (Folytatás az 1. oldalról.) Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogramm a népgazdasági tervek és tervezés átállításával kapcsolatban egyik legfontosabb feladatként tűzte ki az jpari és mezőgazdasági termelés fejlődése között a túlzott iparosítás következtében az utóbbi évek során létrejött aránytalanság , gyors megszüntetését. Ennek megvalósítására a kormány sokoldalú és széleskörű intézkedéseket foganatosított. Olyanokat, amelyek fokozzák parasztságunk termelési kedvét, növelik a termeléshez fűződő egyéni érdekeltséget, lehetővé teszik nagyobb arufeleslegei szabadpiaci értékesítését és megszilárdítják a gazdálkodás biztonságát. A kitűzött feladatokat a _ kormány a mezőgazdasági beruházások növelésével, a termelésre nehezedő terhek csökkentésével és nagyöszszegű közép- és hosszúlejáratú hitelnyújtással valósította meg. 1953 második félévében a mezőgazdaságban eszközölt közvetlen beruházások összege "0.1 százalékkal haladta meg a első félévit. Az ipari termelés átcsoportosításával és ennek megfelelően a beruházásoknak a mezőgazdasági gépgyártásban való jelentős növelésével szinte ugrásszerűen megnőtt egyes mezőgazdasági gépek és kisgépek gyártása. 1953 második félévében 50.2 százalékkal több traktort, majdnem ötször annyi műtrágyázógépet, 86.7 százalékkal több kazalozót, 50.5 százalékkal több fogatos fűkaszálót, továbbá 167.9 százalékkal több répavágót és morzsolót adott az ipar a mezőgazdaságnak, mint az év első felében. A mezőgazdasági termelésre nehezedő terhek messzemenő csökkentésében legnagyobb jelentőségük a begyűjtés terén nyújtott kedvezményeknek volt. Azok számára, akik 1953. évi gabonabeadási kötelezettségüket pontosan teljesítették, a kormány törölte múlt évi beadási hátralékukat. Beszolgáltatási áron számítva, ez 235.5 millió forintot tesz ki, melynek feltételes elen> gpdése kétségtelenül ösztönzőleg hatott úgy *az egyéni, mint a szövetkezeti parasztság termelési kedvére. Intézkedés történt a beadási kötelezettség teljesítésének elmulasztásából származó kártérítések és bírságok törlése iránt is. Ezen a címen mintegy 445 millió forint összegű tartozást engedtünk el. Számításaink szerint a beadási kötelezettség mérséklése megközelíti, sőt egyes cikkekben meg is haladja a megelőző évről elengedett hátralékok mértékét. Hosszú a sora, tisztelt országgyűlés azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a paraszti terhek jelentős mérséklését elértük cs ezzel komoly ösztönzést adtunk a termelés fejlesztésének. Említésre méltó még a gépállomási díjtartozások elengedése, melynek során egyéni és termelőszövetkezeti parasztoknál összesen 115.5 millió forintot töröltünk. Egyidejűleg a termelőszövetkezeteknél 24 százalékkal, az egyéni parasztoknál 36 százalékkal mérsékeltük a gépállomási talajmunkadíjakat. A kormány által szervezett őszi minőségi vetőmagakció keretében igen előnyös cserefeltételek mellett kereken 400.000 métermázsa vetőmagot osztottunk ki, ugyanakkor az elemi kárt szenvedett egyéni és szövetkezeti termelők számára 100.000 métermázsát juttattunk. A minisztertanács lényegesen kedvezőbb ’feltételeket biztosított szerződéses termelőknek, s ezáltal jóval jövedelmezőbb és gazdaságosabb számukra, mint eddig, ötvenegy szerződéses növény árát felemeltük, aminek révén mintegy 280 millió forinttal több pénzhez jutnak a termelők, mint a múlt évben. A földhaszonbérlés szabaddá tétele 50 millió forintos termelési nitel és talán nem utolsó sorban a paraszti adóterhek több mint 500 millió forinttal történt csökkentése a multév második felében — meggyőzték földművelő népünket a kormány szándékainak helyességéről. Dolgozó parasztságunk megértette törekvéseinket cs magáévá tette célkitűzéseinket. — Melléjük állt és már a múlt őszön hozzáfogott megvalósításukhoz: a felemelt kenyérgabona vetéstervet teljesítette, a tartalékterületeket az utolsó holdig művelés alá vette. Egy régi magyar közmondás azt mondja, hogy „amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten“. — A kormány július 4-i programújával és a nyomában már eddig megtett széleskörű intézkedéseivel köszöntött a falu felé „adjonistent.“ Most rajtuk a sor, és a falu jó kedvvel, szívvel-lélekkel végzett munkájával, gazdag termés ígéretével köszön vissza „fogadj istent.1’ A város és a falu, a munkásság és a parasztság, a kormány és a nép közötti gazdasági és politikai kapcsolatok kiszélesednek és a testvéri kapcsolatok erkölcsi és lelki kötelékeivel megerősödve, széttéphetetlenné válnak. Ebben van az egységbe forrott nép és kormány mindennel megküzdő, államot alkotó. országot építő ereje. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági termelés fellendítésére irányuló azonnali intézkedéseken túl, amiket a kormány az eimult hónapok során életbeléptetett, a július 4-i ' Programm főfeladatul a mezőgazdasági termelés olyan fellendítését tűzte ki, amely megszünteti az ipari és a mezőgazdasági termelés közötti aránytalanságot és a termelés gyors emelésével megteremti a népjólét állandó emelésének biztos anyagi alapját. Mint ismeretes, a decemberben közzétett párt- és kormányhatározattal ezt a nagyszabású, bátran mondhatom, történelmi feladatot sikerrel megoldottuk. A munka oroszlánrészét legkiválóbb tudósaink elméleti és gyakorlati szakembereink végezték. Az érdem is őket illeti. Engedjék meg, hogy e helyről népünk jólétének biztosítására, egyik legfontosabb népgazdasági águnk fellendítésére, népi demokráciánk gazdasági megszilárdítására és nem utolsó, sorban a kormányprogramm sikeres megvalósítására kifejtett eredményes munkájukért elismerésemet és köszönetemet fejezzem ki. (Élénk taps.) rében tevékeny résztvevője legyen azoknak az egész népet átfogó erőfeszítéseknek, amelyek boldogabb holnapunk, derűsebb életünk megteremtésére irányulnak. (Taps.l Az állam vállalja és teljesíti a határozatból reáháruló nagy kötelezettségeket. biztosítja mindazokat a feltételeket. amelyek a feladatok megvalósításához. az állam, a kormányzat részéről szükségesek. Soron most azok vannak, akik közvetlen termelőmunkájukkal vesznek részt a határozat végrehajtásában. _— a mezőgazdaság dolgozói, egyéni gazdálkodók, termelőszövetkezeti tagok, állami gazdaságok munkásai, a mezőgazdaság szakemberei. A határozat célkitűzései és a megvalósításukhoz rendelkezésre bocsátott eszközök lehetőséget adnak arra, hogy állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink termelési és jövedelmezőségi eredményeikkel — a nagyüzemü szocialista gazdálkodás előnyeit bebizonyítsák. Nagy feladatok hárulnak a legszélesebb termelőrétegre, a középparasztságra, amely ma a mezőgazdasági termelés központi tényezője. A párt és kormányhatározat sikeres végrehajtása főképpen azon múlik, hogy a középparasztság a maga gazdaságaiban hogyan alkalmazza a termelés fejlesztésének célkitűzéseit és hogyan hasznosítja azt a hatalmas segítséget, amit ehhez neki az állam nyújt. A középparasztok gazdálkodási és birtokviszonyai, a kormányprogramm, valamint a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat széles lehetőségeket nyújtanak a termelés fokozására. Szeretik a munkát, tudnak gazdálkodni, s ha a faluban a jó gazda gondosságával és felelősségével kezükbe veszik a mezőgazdasági termelés fejlesztésének ügyét, ha példamutatóan élenjárnak és serkentik, tanácsaikkal, vagy ha kell, gazdasági erőforrásokkal segít:k a gyengébbeket, a lemaradókat, ha az állam messzemenő segítségét önnön hozzájárulásukkal egészítik ki és saját beruházásaikkal is fokozzak termelésüket, akkor nem kétséges, hogy a határozat célkitűzéseit si-, kerrel megvalósítjuk. A középparasztság jómódja, gazdasági gyarapodása, árutermelésének növelése, a nagyüzemü termelőszövetkezeti gazdaságok fejlesztésével párhuzamosain, elengedhetetlen feltétele mezőgazdaságunk elmaradottsága gyors felszámolásának, a termelés fellendítésének. A kormány sorozatos intézkedései a mezőgazdaság megsegítésére, a termelés biztonságára, felgerjesztették a középparasztság termelési kedvét. így van ez jól. Gyarapítsák gazdaságukat, egészítsék ki és újítsák fel a gépi és egyéb felszerelésüket, fejlesszék haszon- és igásállatállományukat, amíg erre családjuk munkaerejéből futja, — amíg saját erejükből látiák el a gazdálkodás feladatait. Ebben a törekvésükben senki sem korlátozza őket, ellenkezőleg, gazdasági gyarapodásukat maga az állam messzemenően elősegíti. A mc7Őraida«ági lermclés fejlesztésében kimagasló szerepük Tan a termelő* szövetkezeteknek A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt* és kormányhatározat népgazdaságunk további fejlődésének szilárd alapja A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározattal, népgazdaságunk fejlődésének jelenlegi szakaszán előttünk álló legnagyobb feladat eredményes megoldásának raktuk le szilárd és biztos alapjait. A határozat jelentősége szinte felmérhetetlen. A magyar mezőgazdaság történetében nem volt még példa arra, hogy a mezőgazdasági termelés a maga szerteágazó, bonyolult feladataival és a parasztság gazdálkodásának nehézségeivel, az állam gondoskodásának és segítőkészségének ennyire középpontjában álljon, mint most. Tudományt, technikát, anyagi erőforrásokat, népgazdaságunk , más ágainak termelési erőfeszítéseit, szakembereket és az ország minden figyelmét és segítőkészsegét most és az clkövetkezendő időszakban a mezőgazdasági termelés fellendítésre összpontosítjuk, — a lakosság életszínvonalának emelése, közszükségleti cikkekkel való bőséges ellátása, szociális és kulturális helyzetének javítása érdekében. Ez a haTermelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti megszilárdítása a tagság jólétének növelése a kormány messzemenő gondoskodását képezi. Szövetkezeteink a gyermekbetegségek és a kezdeti nehézségek ellenére bebizonyították, hogy a magyar falu szocialista átalakulásában kitéphetetlen gyökereik vannak. A múlt őszön jól kiállták a próbát. Nyilvánvalóvá vált, hogy termelőszövetkezeteink zöme egészséges, fejlődőképes, hogy szilárd és biztos alapja mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének, a termelés fejlesztésének és az anyagi gyarapodásnak. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében, a termékbőség biztosításában kimagasló szerepük van a termelőszövetkezeteknek, amelyeknek a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta előnyökre és a messzemenő állami segítségre támaszkodva a hozamok növelésében, megelőzve az egyéni gazdaságokat, az élre kell kerülni. Ennek gazdasági és technikai feltételei meg vannak, a vezetésen, a szervezésen, a munkafegyelmen, a végzett munka minőségén múlik az eredmény. Mindez meggyőzően mutatja, hogy a mezőgazdasági termelés a kormányprogramm következetes megvalósításával elfoglalja méltó helyét a népgazdaságban, hogy termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztságunk a társadalom megbecsült és egyenrangú tagja, melynek termelő munkája az egész ország . figyelmének és segítőkészségének középpontjában áll. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogrammban azt is célul tűztük ki, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése, a parasztság helyzetének könnyítése és a szabadpiaci forgalom, az őstermelői felhozatal fejlesztése érdekében, amely szélesíti a termelők és fogyasztók közvetlen kapcsolatát és ezért gazdaságpolitikánkban mind nagyobb helyet foglal el — új többéves begyűjtési rendszert léptetünk életbe. Mint ismeretes, a kormány ezt az ígéretét is beváltotta. A vonatkozó törvényerejű rendelet megjelent és foly^/év január 1-ével hatályba is lépett: A beadási kötelezettség többéves rendszere lehetővé teszi a gazdálkodás tervszerű fejlesztését és megteremti a termelés biztonságát. Kidolgozásánál figyelemmel voltunk a mezőgazdaság sajátosságára, amely a földművelésben is, az állattenyésztésben is több évvel előre számol. Az okszerű ta ajművelés, a vetésforgó, a jószágnevelés, nem is beszélve a szőlő- és gyümölcstermelésről, sok esztendő előrelátó munkáját, a gazdaság átgondolt, tervszerű vezetését követeli. Ez az elsőrendű termelési szempont teljes mértékben érvényesül a többéves tárczat alapvető értelme, ezt \ kell elérnünk. A határozat alkalmas arra, hogy biztos alapja legyen nagyszerű, valóban szocialista célkitűzés tervszerű és gyors megvalósításának. A határozat reális, végrehajtásának feltételei részben máris biztosítva vannak, részben ha rendkívüli erőfeszítésekkel is, de feltétlenül és időben meg kell teremteni azokat. Kevesebb áldozattal nem érhetjük el a kitűzött célt, itöbbet nem tudunk ráfordítani, mert nem bírja el az ország. Ebből viszont világosan következik, hogy amit a határozatban a párt és a kormány feladatul kitűzött, fenntartás nélkül, hiánytalanul és pontosan el keli végezni, egyes termelő minisztériumoknak, üzemeknek és intézményeknek épp úgy, mint az államigazgatás helyi és központi szerveinek. A feladat nagyszerűsége, az ország népe jólétének biztosítása, — hasson át valamennyiünket, az ország vezetőit, a nép képviselőit egyaránt, hogy átérezve a felelősséget, szívvel-lélekkel odaálljunk e nagy országos ügy mellé és mindenki a maga helyén cs munkakö-A nagymértékben leszállított beadási kötelezettség a termelés ösztönzése mellett lényegesen növeli a piac bőséges áruellátását, ezzel tehermentesíti a központi készleteket és az állami és szövetkezeti kereskedelem árualapját. A többéves begyűjtési rendszer megfelel a kormányprogramm célkitűzéseinek, helyesen egyezteti össze az ország, a lakosság egyetemes közös érdekeivel >a termelők egyéni érdekeit, ami kifejezésre jut abban az általános megelégedésben, amelyet az új begyűjtési rendszer a termelőszövetkezeti tagság és a gazdák körében országszerte kiváltott. Tisztelt Országgyűlés! A kormány július 4-i programmiában nagy célokat tűzött maga elé az igazságszolgáltatás, a törvényesség, a jogrend megszilárdítása és a sérelmek orvoslása terén. A kormány betartotta szavát: ami július 4-én ígéret volt, pár rövid hónap leforgása alatt valósággá vált. Kiadtuk és a múlt év október 31-ig. tehát a kitűzött határidőn belül végrehajtottuk a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendeletet, megszüntettük a rendőrhatósági őrizet alá helyezést és a rendőrbíráskodás intézményét és feloldottuk a kitelepítettek kényszerlakhelyhez kötöttségét. A rendőrhatósági őrizet alatt volt külföldi állampolgárokat átadtuk az illető országok hatóságainak. A végrehajtott rendszabályok a társadalom minden rétegében osztatlan megelégedést váltottak ki és messzemenően hozzájárultak a belső megnyugváshoz, a lelkek békéiéhez. A szabadultak visszatértek családi és munkakörükbe, bekapcsolódtak a termelő munkába, amiben az illetékes állami szervek is komoly támogatást nyújtottak részükre. A végrehajtott rendszabályoknak kedvező erkölcsi és politikai hatása mellett vannak itt-ott nem kívánatos következményei is, ami a közrend és közbiztonság terén fokozottabb éberséget és intézkedéseket követei Létrehoztuk a Legfőbb Ügyészséget, kiépítettük az ügyészség szervezetét, amely jelenleg már az egész országban működik. Ez is hozzájárult. hogy az elmúlt hónapokban a törvényesség biztosítása és megszilárdítása terén komoly lépéseket tettünk, bár ezen a területen még sok a kívánnivaló. Bizonyos kezdeti eredményeink vannak a kormányprogramm megvalósításának más területén is. Megtettük az első lépéseket az oktatásügy, főképpen az általános iskolai oktatás terén fennálló hiányosságok és nehézségek leküzdésére az iskolahálózat bővítésére, a falusi, tanyai pedagógusok helyzetének javítására és az oktatási segédeszközök biztosítására. A feladd, tok dandárja azonban még előttünk áll; ugyanúgy, mint a kulturális élet, az irodalom, művészet és tu domány terén Az elmúlt hat hónapban végzett munkák tapasztalatai fel' tárták a kormányprogramm végrehajtása során megmutatkozott gyengeségeket is. Nem tudtuk még elérni, hogy a kormány intézkedéseit a végrehajtásukra hivatott szervek minden esetben a határozatok, vagy rendeletek szellemében és a felsőbb utasításoknak megfelelően pontosan és időre hajtsák végre. Nem tudtuk még biztosítani azt sem, hogy intézkedéseink nyomán folyamatos és álr—'^ndó legyen a javulás, egyenletes legyen a fejlődés tevékenységünk fő területein. Tartós eredményeink mellett vannak még átmeneti visszaesések. Az elmúlt félév a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítása mellett a felkészülés ideje Is volt, az előttünk álló 1954-es esztendő még nagyobb és semmivel sem könnyebb feladataira. Tisztelt Országgyűlés! Az 1954-es esztendőben, melynek küszöbét alig néhány héttel ezelőtt léptük át. az országépítés terén nagy alkotások várnak rápk. Ebben az esztendőben teljes nagyságukban kibontakoznak azok a hatalmas feladatok, amelyeket a párthatározat, a kormányprogramm elénk tűzött és amelyeket eddigi tevékenységünkkel alapoztunk meg. A feladat tehát nem az, hogy a nemzet erejét, az ország erőforrásait új célkitűzések megvalósítására összpontosítsuk, hanem erőteljesebben, szélesebb fronton és» céltudatosabban előrehaladni azon az úton, amelyen fél évvel ezelőtt elindultunk. Félév tapasztalatai, nehézségei és eredményei egyaránt azt mutatják, hogy helyes úton járunk, jó irányban haladunk. A kormány gazdaságpolitikai tevékenységét az 1954-es esztendőre a népgazdasági tervezésnek kellett a maga nagy összefüggéseiben, kereteiben és részleteiben is meghatározni, ki kellett küszöbölni a múlt hibáit, nagyobb körültekintéssel, biztosabb alapon és reálisabban kellett tervezni, mert mégegyszer nem sÉabad úgy hibáznunk, mint a múltban. Tudományos előrelátással úgy kell terveznünk, hogy elkerüljük az ország gazdasági helyzetének megrázkódtatását, amivel a hibák kijavításához szükséges mélyreható változások elkerülhetetlenül velejárnak. Az ország erőforrásainak, a lakosság teherbíró képességének, népgazdaságunk fejlettségének, egyes ágazatai teljesítőképességének reális felmérése alapján a főfeladat a lakosság anyagi és kulturális szükségleteiről való fokozottabb gondoskodás. Az anyagi javak termelésére irányuló tevékenységünk központjában az ember áll, a maga sokoldalú szükségleteivel. Népgazdasági tervezésünkben tehát minden mást megelőzően a szocalizmus alaptörvényének kell érvényesülnie. Az új itt abban all, hogy összhangba hozzuk a termelőerők további fejlődését a lakosság életszínvonalának további emelésével. Népgazdasági tervezésünk feladata a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás arányainak és összefüggéseinek helyes kialakítása. Az 1954. évi tervünkben ezt a munkát is elvégeztük. A tervek kidolgozásánál fontos szempont volt az egyes népgazdasági ágak fejlesztési ütemének helyes meghatározása. Tervezésünk hűen követi népgazdaságunk fejlesztésének irányelvét, amely tovább szélesíti az új szakasz gazdaságpolitikájának alapjait, csökkenti a gazdálkodás központosítását, az állam gazdasági tevékenységét, tágabb teret biztosít a magánkezdeményezésnek és az egyéni érdekeltségnek. (Következő .szármtrík'bím -íbfyfcrtJtAiS 4
