Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-13 / 10. szám
2 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1954 január 13. Elméleti kérdések Az átmeneti időszak osztály viszonyai Irta: MOLNÁR LAJOS, MB. oszt. ve: (Folytatás.) A földreformmal felszámoltuk a nagybirtokos osztályt. Földhöz iuttattunk sokszázezer acrárDroletárt. sokezer szegény parasztot közéo- Daraszti sorba emeltünk. A bányák, it legnagyobb nehézipari üzemek államosításával a Droletariátus jelentős részét megszabadítottuk a kizsákmányolástól. Társadalmunk osz- 1 árszerkezetében a változás a fejlődésnek megfelelően természetesen fokozatos volt. Rákosi elvtárs „Népi demokráciánk út.ia“ című művében megállapítja, hogy a proletárdiktatúra elemei már a felszabadulás után megvoltak a mi társadalmunkban és ezek segítették elő a társadalom asztálvszerkezetében történő változásokat! Melyek azok az elemek, amelyekről Rákosi elvtárs beszélt? A párt vezető szerepének érvényesülése, a munkásosztály részvétele a hata1 lomban; a fegyveres erők a párt vezetése alatt; bányák államosítása; a régi államapparátus széttörése; új államapparátus létrehozása a proletariátus soraiból. A proletárdiktatúra létrejöttével hazánkban meggyorsult a fejlődés. Jelentős eredményeket értünk el a szocializmus építésében. Felszámoltuk a kizsákmányoló burzsoáziát, létrehoztuk a szocialista kereskedelmet. A kisiparosok döntő többsége szövetkezetekbe tömörült. Jelentős eredményeket értünk el a falun is. Dolgozó parasztságunk mind nagyobb tömege lép a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az elért eredmények döntő mértékben változtatták meg népi demokráciánk osztályszerkezetét. Alá kell húznunk azt, hogy az elért eredményeket a párt vezetésével, az osztályellenség ellen folytatott következetes harc közben értük el, Népi demokráciánk osztályszerkezete éppen az elért eredmények következtében ma már nem kapitalista, de még nem Is teljesen szocialista. Az átmeneti vajdaságnak megfelelően az osztályviszonyok is átmeneti .jellegűek. Az átmeneti jelleg azt jelenti, hogy az adott rendszerben a kapitalizmusból és a szocializmusból is vannak elemek. A mi társadalmunk osztályszerke- Vf'tcben is megtalálható még a kapitalista elem, a kulákság. Meg kell azonban jegyezni, hogy népi demokráciánkra egyre inkább m szocialista társadalom osztályai ^ jellemzők. Ezt mutatja az, hogy munkásosztályunk a szocialista ipar fejlődésével együtt növekszik számban, súlyban és politikai öntudatban egyaránt. A mi munkásosztályunk nem kizsákmányolt pro letár, hanem az államhatalom birtokosa és rendelkezik a társadalmi tulajdonba vett termelőeszközökkel. Az államhatalom birtokában vezeti a harcot a kizsákmányoló osztálymaradványok íelszámoiá sáért. A dolgozó parasztság megbecsülése is állandóan nő munkásosztályunk iránt és egyre több dolgozó paraszt lép a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Felmerül a kérdés, hogy népi demokráciánkban osztály-e a parasztság? A mi mezőgazdaságunk nagyobb részét még kis üzemek, kisárutermelő gazdaságok alkotják. F.zért bizonyos mértékig még érvényesülnek azok a törvényszerűségek, amelyek a kapitalizmusban rétegekre bontották a parasztságot. Az egyénileg gazdálkodó parasztságon belül még megvannak a kls- és középparasztok és a falu kapitalista elemei, a kulákok. Ugyanakkor kialakulóban van a szövetkezeti parasztság. Mivel a rétegeződé« a parasztságon belül fennáll, a mi népi demokráciánkban a parasztság még nem egységes osztály. Ki kell hangsúlyozni azonban azt, hogy ezek a törvényszerűségek egyre kevésbbé érvényesülnek hazánkban, mert gátat vet annak egyfelől a szocialista mezőgazdaság gyors fejlődése, másrészt a kulákság korlátozása. Ugyanakkor a kisparasztság tekintélyes része belépett a termelőszövetkezetekbe, míg más része állami gazdaságokban vagy gépállomásokon dolgozik. Mint minden újat, fejlődőt, úav az osztályok kialakulását is fejlődésében kell vizsgálni. így természetesen a parasztságnak osztállyá alakulását is. Mint tudjuk, a feudalizmusban a parasztság egységes osztály volt, jobbágyok voltak, a földesurak kizsákmányoltjai. A polgári társadalom kialakulásával a kapitalizmus törvényszerűségének érvényesülésével rétegekre bomlott a parasztság, megszűnt egységes osztály lenni. A felszabadulás után és még inkább a proletárdiktatúra létrejöttével hazánkban is megkezdődött a parasztságnak osztállyá szerveződése Megszűnt a parasztság földesúri kizsákmányolása. A földreformmal a parasztság döntő többsége középparaszti színvonalra emelkedett, A dolgozó parasztság érdeke, bár a különböző rétegek még megvannak, lényegében azonos, az életszínvonal emelése, a szocializmus felépítése. A termelőeszközökhöz való viszonyuk is nagyjából azonos, mert hisz a fő termelőeszköz a föld a tsztagoknak is saját tulajdonában van. Fártunk nevelő, felvilágosító munkájának eredményeként a kulákságot korlátozó, kiszorító politikánk következményeként a kulákság, mint a kizsákmányolt osztály utolsó maradványa lényegében elvesztette politikai, gazdasági befolyását a falun, a dolgozó parasztság körében. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk tehát, hogy népi demokráciánkban a munkásosztály mellett a másik, alapvető osztály a dolgozó parasztság. Az osztálytársadalmakban két alapvető osztály van, másként nem is beszélhetnénk osztáiytársadalomról. Mint tudjuk, a szocialista társadalom is osztálytársadalom. Bár tartalma nem a kizsákmányoláson alapszik. mint a tőkés társadalomban, hanem a két alapvető osztály, a munkásosztály és a parasztság kölcsönös baráti együttműködésén. segítésén. Népi demokráciánkban a másik alapvető osztály tehát a dolgozó parasztság, amely ugyan éppen a fentebb említett törvényszerűségek érvényesülése, a meglévő rétegződés miatt még nem egységes osztály. Látnunk kell azonban azt, hogy népi demokráciánkban a termelőszövetkezeti mozgalommal nemcsak abban változott meg a parasztság helyzete, hogy életmódja jelentősen megjavult, hanem abban is, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom új útra viszi a dolgozd, parasztságot, amely a nagyüzemi gazdálkodás alapján egységes osztállyá szerveződik. összefoglalva: Népi demokráciánk gazdasága átmeneti jellegű és ennek megfelelően az osztályviszonyok is átmeneti jellegűek. Népi demokráciánkban két alapvető osztály van, a munkásosztály és a dolgozó parasztság. A parasztság még nem egységes osztály. Hazánkban már nem beszélhetünk kizsákmányoló osztályról, mert a kizsákmányoló osztályokat szétvertük, felszámoltuk a városi burzsoáziát, a nagybirtokosókat, korlátozó politikánk következtében a kulákság jelentős tömegeit kiszorítottuk. A tőkés osztály legutolsó és legszámosabb rétegein, maradványán a kulákságon kívül nincs már kizsákmányoló osztály Magyarországon. Új huny vek as Akarni Könyvesboltban A héten jelent mee Aczél Tamás Sztálin- és 'Kossuth-diias író úi könyve: „LANG ÉS PARAZS“ címmel. — A könyv a néphadseree kat> náinaik életét eleveníti me«;. Eev fiatal katona, aki apia becstelenné tett emlékének terhével viaskodik. hogyan leli mee lelki egyensúlyát, s helyét társai küzött. Hogyan segíti őt ebben a munkáiét iól végző, s beosztottai minden oroplémáiával törődő politikai helyettes. erről szól a könyv. Az úi könyv az „Üi magyar elbeszélések“ sorozatban, a Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában iclent meg. TISZTA SZÍVVEL. Ez a címe Nemes íjászló most megjelent könyvének. Azt a problémát veti fel. mi történik azzal az állami apparátusba bekerült dolgozóval. aki elveszti kapcsolatát dolgozótársaival. s a sok ..szempont’1 közepette megfeledkezik a legfontosabbról: az emberségről. Gergőné. aki textilgyári munkásnőből lesz az egyik minisztérium személyzeti osztályvezetőié, az ellenség eszközévé válik, mert bár ló munkás, becsületes ember, a magasabb beosztásban nem tudia megállni helyét a kellő képzettség hiányában. Nemes László könyve olvasmányos, bátorhanaú. s a ma kérdéseivel foglalkozó írói alkotás, értékes írás. Ä csehszlovák kormány lörvényjavaslalai a nemzői! b zottsago^ro! alapjai Prága (MTI). — A vasárnapi prágai lapok teljes terjedelmükben ismertették a csehszlovák kormány törvényjavaslatait a nemzeti bizottságokról. A nemzeti bizottságokról szóló új törvényjavaslatok magukban foglalják mindazokat az elveket, amelyekre támaszkodva a nemzeti bizottságok a dolgozó nép legkiterjedtebb szerveiként betölthetik feladatukat a népgazdaság fejlesztésében, a párt és a kormány programmjának végrehajtásában.— A Nemzeti Bizottságok Szervezete biztosítja, hogy a dolgozó nép legszélesebb rétegei tevékenyen vegyenek részt az állam igazgatásában, a szocialista építés feladatainak megoldásában. A törvényjavaslatok meghatározzák, hogy a népi demokratikus közigazgatás nemzeti bizottságok. A tövónyjavaslatok szerint a nemzeti bizottságok feladata, hogy megnyerjék és meggyőzzék, mozgósítsák és megszervezzék kerületük valamennyi dolgozóját a gazdasági és kulturális építésre, a köztársaság fejlesztésére, a békeharcban való tevékeny részvételre. A lapok közölték a kormány felhívását is az ország lakosságához. Ebben a kormány bejelenti, hogy a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokat országos vita céljából a lakosság elé terjeszti. A kormány a vita megszervezésére és eredményeinek feldolgozására bizottságot alakított. A bizottság elnöke: Viliam Siroky miniszterelnök. (MTI). A magyar ifjúmunkások legnagyobb sztrájkjának 35. évfordulója A mag ar niunwá.tfjúság történetének eavlk leaszebb lapiát írta teli harmincöt évvel ezelőtt. 1919 január 13-án. Közel tízezer fiatal sztrájkolt és tüntetett az ifjúmunkások barbár elnyomása ellap. amelyet az 1884-i gyalázatos tanonctörvénv szentesített. A fiatalok re fedezett. fegyelmezett sorokban vonultak Budapest utcáin a Hunvaditérre. az akkori munkaügyi és népjóléti minisztérium elé. Kíivetelé«seik között szerepelt a tanonctörvénv visszavonása, a testi fenyítés eltörlése, a hároméves tanoncidő bevezetése, a vasárnapi és esti tanoncoktatás megszüntetése. »Lerongjolodra és éhesen járunk, végezzük a reánk kényszerített robotot. Helyzetünk tarthatatlan!“ — Ezekkel a szavakkal hívta harcba a kizsákmányolt tan one ok ezreit az Ifjúmunkások Országos Szövetsége. És a fiatalokat nem tarthatta vissza a mesterek Dotcna. a polgári forradalom rendőrségének kegvetlensége. sem a szociáldemokrata munkásárulók különböző mesterkedése. Kemenv próbát: álltak ki: igen sok műhelyben véresre verték az öntudatra ébredt tanoncokat. Máshol az ipartestületek a rendőrség segítségét kérték •— ami nem is maradt el. — A VII. kerületben húsz rendőr puskatussal terelte be az egvik csoportot a rendőrkapitányság épületébe. Máshol szuronvos rendőrök állták útiát a tüntetőknek- Nem tétlenkedtek a jobboldali szociáldemokraták sem: nevetséges komédiával küldöttséget indítottak a miniszterhez. — semmitmondó követelésekkel, maid nagy hangolt kürtölték szerte a küldöttség céliának sikerét, hogy leszereljék a sztrájkot. De igen csekély volt azoknak a száma, akiket erőszakkal vaav megtévesztéssel távoltarloltak a tüntetéstől. És a munkásfiatalok megmutatták, elszántságukat, erejüket. — Zá^z-s Iájukra szent elhatározásukat írták: ..Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok.!“ A nag« ifjúmunkás sztrájk után az Ifjúmunkások Országos Szövetsége az „Ifjú oroletár“-ban foglalta össze a kommunistáknak: a tanonckérdés rendezésével kapcsolatos követelését. É követelésnek nagyszerű pontjai voltak: minden tanoncot . haladéktalanul ki kell vonni a magánüzemek gazdasági érdekköréből, minden tizennésv éven aluli gyermek csak elméleti oktatásban részesíthető, állami tan-“ műhelveket kell létesíteni, végül pedig, minden tizennyolc éven aluli gyermek eltartásáról és neveléséről az állam gondoskodion. A bolgár! forradalom nem teljesítette követeléseiket, a szabadságot pedig, amit a Tanácsköztársaság adott, a Horthv-rendszer ismét a sárba tiporta. A magyar munkásfiatalokra még hosszú időre a legsötétebb elnyomatás és megaláztatás nehezedett. A Horthv-reakció ■ huszadik esztendeiében is csak 36 tanoncotthon volt Magyarországon, ahol mindössze 1883 fiatal kapott állami hajlékot. A munkáltató korlátlan úr volt, s a fiatalok arcából penészes odúk. egészségtelen műhelyek szívták ki a pírt. És a mérhetetlen szenvedés, kizsákmányolás mellett valósággal lopva sajátították el szakmájukat: a mestei’ek nem. azért tartották a tanoncot. hogy tanítsák, az iskolákban pedig csak a leggyengébb tanerők foglalkoztak velük. Az 19X9 jaanár 13-1 ifjúmunkás tüntetés követeléseit csak a népi demokrácia valósította meg. Ami harmincöt évvel ezelőtt csak. lelkesítő gondolat volt — ma valóság. — Korszerűen felszerelt ipari tanulóintézetekben huszonnégyezer fiatal kap magasfokú elméleti- és gyakorlati oktatást. Hazánk ipari tanulóinak nincsenek gondjai. Egy feladatuk van: tanulni. Ehhez pedig államunk minden lehetőséget megad, mindent biztosít. Ma már az ipari tanulók ellátásáról az állam gondoskodik. Felszerelésükhöz tartozik a többi között két rend ruha. félcipő, bakancs, gumicsizma, munkaruha, feivédő sapka, tornafelszerelés, négy váltás fehérnemű, hálóing. tisztálkodási szerek. Ingyenes tankönvvvek mellett 218 könyvtárban mintegy 150 ezer kötet könyv segít a tanulásban. művelődésben. Ipari tanulóink rendszeresen látogatlak a színházakat. mozikat: csupán Budapesten átlagosan egv hónapban h iszezer színházjegye*, hatvanezer nwúoavet kapnak az ipari tanulók. Az ipari fanul«» drága kincse hazánknak. Egészségére külön országos szerv viaváz: az ipari tanulók Egészségvizsgáló Intézete. -*» Az otthonokban és intézetekben betegszobák is vannak, s az egészségügyi teendőket állandó ánolórők végzik. Az elmúlt évb.n tízmillió f- rintos költséggel hazánk legszebb vidékein biztosította államunk a tanulók üdülését. A mi munkásifjúsáeunkat nem vária olvan tábla az üzemek kapuján. ami az 1919-es tüntetés tanoncait fogadta sok helven: „Munkásfelvétel nincs!’“ A tanulók az intézetben töltött két esztendő után eev évig a leaiobb üzemeinkben végzik szakmai gyakorlatukat és az MTH még itt is segíti őket. — Ezután pedig mindenki tetszése szerint választhatja meg munkahelyét: mindenhol tárt karokkal fogad iák. — A tanulók már most tervezgetnek és sokan jelentkeztek a gépállomások javítóműhelyeibe is. Örüm n tanulás, öröm az életük a harmincötéwel ezelőtti tanonctüntetés utódainak, a mi ifié munkásainknak, ök már felszabadultan mondhatják: ami akkor csak álom volt: „mi már nem vagyunk kksákmánvolt proletárok!“ Lippmann: Áz amerikai nép békét akar és nem „erőszak-politikát" Berlin (ADN). Waller Lippmann az Eisenhower kormány egyéves évfordulója alkalmából a többi között a következőket írja a „New York Tribune“-ban: Eisenhower annak köszönheti választási győzelmét, hogy megígérte az amerikai népnek: az erőszak és a viszály korszaka után. úira rend és béke lesz. Az amerikai elnök ezután „keresztesháborúról“ beszélt, de az amerikai népnél süket fülekre talált és ezzel — ahelyett, hogy közelebb került volna a néphez — eltávolodott tőle. Eisenhower —mint elnök —csak akkor tudja tisztét jól betölteni, ha meggondolás tárgyává teszi ar nép kívánságait. A néphaingulat nem egy ilyen elnököt kívánt és a nép — írja befejezésül Lippmann — nem fog egy olyan elnököt támogatni, aki — azért, hogy saját hamis elképzeléseihez hü maradjon — nem szerepének megfelelően cselekszik. Az első év tapasztalatai azt mutatják, hogy a nép akkor gyülekezik azonnal az elnök zászlaia alá. ha az a külföld előtt, vagy saját népe előtt, mint a béke helyreállítója jelenik meg. (MTI), Megkezdőin az Angol Villamossági Szakszerijeihez tartozó vlHariyszerelőmtinkások figyelmeztető sztrák’a London (MTI. A „Reuter“ hírügynökség közli, hogy többszáz viilanyszerelőmunkás hétfőn figyelmeztető sztrájkba lépett, Nagy- Brltannia különféle kulcsfontosságú ipari építkezésein. Az Angol Villamossági Szakszervezethez tartozó villanyszerelőmunkásak figyelmeztető sztrájkjai január 18-án érik el tetőpontjukat, amikor ötvenezer villanyszerelőmunkás tiltakozó sztrájkot tart. A szolnoki Fémlüinegcikkgyáríó Vállalatnál javul a dolgozók ellátása Rúgnak a gének, nyj- . korognak a satupadok. Kisebb-nagyobb kaapácsütések egyhangú kopogása teszi hangossá a Mártírok útja 10. számú épület környékét. Az udvar fehér hótakarója alól kikandikálnak a nagyobb vas rudak, a különböző vastagságú dróthuzalok. A halomra rakott lemezek tömege hamarosan feldolgozásra kerül. Néhány évvel ezelőtt alig pár ember dolgozott a Fémtömegcikkgyártó Vállalat kis üzemében. Nem sokan voltak, az akkori vezetőség mégsem törőiött velük. Melegvizes fürdőről. szekrényekkel felszerelt öltözőről még álmodni sem mertek. Tavaly azonban a Fémtömegcikkgyártónál is sok minden megváltozott. Már volt öltözőszekrény a műhely egyik-másik sarkában. Ebben az évben tovább javult a helyzet. Elseje óta frissen meszelt, különálló öltöző fogadja a reggelenként munkába érkező dolgozókat. Az öltözőből minden levegőren.vitás nélkül a fürdőbe lehet jutni, ahol déltájban még barátságtalan hideg van. Mire a napi munka befejeződik azonban, kellemes meleget áraszt a sarokban lévő kályha. A műhelyekben is elég meleg van. A reszelővágóknál nagyméretű dobkályha mellett dolgozik Gyarmati Dezső. Ügyes mozdulattal irányítja a kis vaskereket s szinte pillanatok alatt kerül ki keze alól az ócskavasból újjávarázsolt reszelő. — Nem most tanultam a szakmám — mondja felegyenesedve a hajladozásból. — 50 éve már annak, hogy szabadultam, ügy bizony — folytatta minden megszakítás nélkül — éleket vágok, kis és nagy reszelökre. 10—20 évvel ezelőtt még kézzel, most ipetíig reszelővágó géppel. És még egy nagy különbség a jelen és a múlt között'. Abban az időben keveset törődtek azzal, hogy ólammérgezést kapunk, most pedig minden reggel fél liter tejet iszom. F gy másik üzemrészben az öntőknél éppen csapolnak. A bejárat melletti kúpolóból vékony csíkban folyik a vas az öntőtégelybe. Két ember fogja meg s formába öntik. Itt aztán van felszerelés. Mindenki előtt bőrkötény, lábukon bakancs, oőr-lábszár, tenyérvédő és szemüveg. Ez a ruházati felszerelés. Emellett minden reggel gyümölcsöt és ásványvizet kapnak az öntők. Ilyen gondoskodással a Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál nemcsak azt érik ei, hogy a budapesti Mosógépgyár időben megkapja a gép alkatrészeit és nem is csak azt, hogy több szeneslapát, kályharostély kerül forgalomba, hanem elsősorban érvényesül az a jelszó, hogy „Nálunk legfőbb érték az ember”,
