Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-13 / 10. szám
1954 január 13. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 TANJfcSOf*-*Kihasználatlan épületek és öntözőcsatorna, új tervek Cibakházán „Hótalanított“ ú*on jártam |nszAKOLDVAR | felől érkeztünk Cibakházára. Már áthaladtunk a falun s lassan ismét a földek között vitt az út, amikor végre feltűnt a tanácshóza épülete. Érdekes dolog ez, hiszen másutt mindenütt a község központjában van a tanácsháza, itt meg a faluvégére került. Amikor bementünk a tanácsháza épületébe, s megtaláltuk Sárai elvtársat, a községi tanács vb. elnökét, azt kérdeztük meg hát tőle először: „Miért került ki a falu végére a tanácsháza?“ —. Bizony, amikor épült, úgy 20 évvel ezelőtt, a falu közepe volt itt. Itt állt a csendőrlaktanya, — a Schwab úr — ez volt itt az egész határ birtokosa — kastélya. Azóta nagy ott nőtt községünk, s mi így maradtunk itt a falu túlsó szélén. Tervezzük, hogy új tanácsházát építünk, — hogy utolérjük a községet, — de ez csak két-három év múlva lehet valósággá. ® l.\ BEsy.i:L(iK tTSi'l folytatva a tanács munkájára fordítottuk a szót. Voltak itt hibák is, eredmények is, mint mindenütt. A decemberi tanácsülés világosan megmutatta, mit kell tenni. Elmondták a tanácstagok, de a többi meghívottak is — voltak vagy háromszázan, — hogy sokan gorombán, türelmetlenül beszélnek a tanácsapparátus dolgozói közül a hozzájuk forduló falubeliekkel. Az is előfordul nem egyszer, hogy adóügyben, meg begyűjtésért feleslegesen zaklatják a dolgozó parasztokat s olyan adót is követelnek tőlük, amit már régen kifizettek, vagy aminek jogtalan volt már a kivetése is. Ha ilyenkor utána járnak a dolognak, tisztázódik az ügy, de bizony addig sok bosszúsága van az embereknek és sok felesleges időt kell eltölteniök az ide-oda járkálással. A jogos panaszokat most akarja orvosolni a tanács. Nagy munkában vannak hát a pénzügyi csoportnál, mert eddig könnyen kezelték ezt a kérdést és sok hayagság nyomja lelkűket, | van tuba I mással is. Itt áll a községben a volt földbű'tokos kastélya, benne vagy 20 lakható helyiség, de mindeddig semmire sem használták. Sárai elvtárs szavaiból az derül ki, hogy már évek óta tervezgetnek-tervezgetnek felőle, — csak éppen azt nem döntik el végre, hogyan tudnál; hasznosítani. Kihaszálatlanul áll a község közepén a főútvonal mellett az a nagy ház is, melyet az apácák részére építtetett 1942-ben Schwab úr. — Most tervezik, hogy itt nyitják majd meg a 75 férőhelyes óvodát. Ez szép dolog, de bizony arra már senki sem ad választ, miért tűrték eddig is, hogy ekkora épület kihasználatlanul álljon. Hát nem kellett volna ez kulturális célokra, vagy a dolgozók számára bármi másra? Kellett volna, csak éppen ..kéret“ nem volt rá, amiből rendbehozhatták, berendezhették voln*i. |ms-BEX | készült el az új kultúrotthon Cihákon, s ma már úgy kellett feldúcolni a tetőt, megtámogatni a falakat, mert rossz állapotban van. Nemrégen mérnökök jártak itt, akik megállapították, hogy az építkezés hibái miatt a tetőzet beomlással fenyeget s le is zárták az épületet. Most azután nincs kulturház, s pang a kulturális élet is a községben. Kihasználatlanul áll a falu határában az öntöző csatorna is. 900 hold földet lehetne öntözni vele, ha használnák. így azonban, mivel már évek óta egy csepp víz sem folyt benne, dudva lepi el, — már nemcsak a partját, de belsejét Is és hiába tisztogatja az őrzésére rendelt egy szál öreg, lassan betemetődik, használhatatlan lesz. — Igen ám, de ki használja? A partján végig egyénileg gazdálkodó 2-3 holdas parasztok földje húzódik s azok nem hajlandók vállalni a költséget, pedig az öntözéses gazdálkodással az ő jövedelmük is jelentősen megnövekedne. A kutya ott van eltemetve, hogy sem a tanács, sem a pártszervezet nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, nem magyarázza meg az egyénileg gaz-Törökmiklóson, az úgynevezett felvégesi-részen csak eav kút van. A Rákóczi-úton túl lakók, a csiszlikóiaik és az úitelepiek erről a kútról hordják a vizet, illetve csak hordanák. A helyzet ugyanis a következő: A kút a szívó-nyomó kar félórás rángatására kb. 4 kanna vizet ad. Emiatt megtörténik, hogy 40—50 ember is vár. míg sorra kerül. — Mindez pedig azért, mert nem dálkodóknak az öntözéses gazdálkodás hasznát, mert „úgyis hiába beszélnek“ — mondják. Sok mindennel voltak így másutt is. Amikor aztán mégis beszéltek a dolgozókkal, csakhamar kiderült, hc^y megértik s meg is csinálják azt, amit jószivvel és okos szóval tanácsolnak nekik. Ezt kellene tenni itt is. ______® jA/isKT jdolgozik itt a tanács s van is látszatja a munkának. — A „Bánom szőlőben“ az „újosztási“ részen napköziotthonos óvoda lesz a nyárra, járdát is építenek a községbe vezető út mentén, a postán túl s ha igaz, elkészül az idén a sárszegi lejáró is. A kereskedelmi hálózat bővítését is kérte a tanács a földművesszövetkezettől s javaslatuk nyomán tán már tavaszra megindul az árusítás a tanyai részen, a volt „jegyző szőlő“-ben lévő épületben. A decemberi tanácsülés óta változtattak az apparátus dolgozói is eddigi viselkedésükön s a tanács az új tervek összeállításánál a tanácsülésen telt javaslatokat figyelembe vette. így a villanyáram bevezetését s artézi kút íúratását is az „új osztási“ részen, kellő gondossággal történt a rossz állapotban lévő kút megjavítása. A szerelők elnagyolt munkát végeztek, nem látták el a szivattvúrészt kellő pakolással, s ígv a kút alsó része több vizet ad. mint a kivezető cső. A tanács nem ellenőrizte az elvégzett munkát. Éppen ezért a dolgozók azt javasolják a tanácsnak, iavíttassa ki újra a kutat s feltétlenül ellenőrizze a javítás minőségét, a ió vízellátás érdekében. Pellát bízták meg az aj olnaz kormány megtalál* Hasával Róma (MTI). Január 12-én reggel közölték, hogy Einaudi olasz köztársasági elnök Giuseppe Pella volt miniszterelnököt bízta meg az új olasz kormány megalakításával. Ollenhauer bizalrms megbeszélést tartóit Conun1 amerikai főbiztossal Berlin (MTI). Bonni Jelenes közli, hogy Ollenhauer, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke hétfőn Adcinauerral négyszemközt folytatott megbeszélése után, a Szociáldemokrata Párt vezetősége több tagjának kíséretében felkereste Conant amerikai főbiztost és bizalmas eszmecserét folytatott vele, Oberlaender nyugatnémet miniszter hitlerista háborús bűnös Berlin (TASSSZ). — A berlini demokratikus lapok közlik az „ADN“ hírt, amely szerint Oberlaender jelenlegi bonni menekültügyi miniszter hitlerista háborús bűnös, aki 1940-ben lengyel hazafiak tömeges elpusztítását szervezte. (MTI). U] sütőüzemei kap Kisújszállás Kormányunk programmjának megjelenése előtt Kisújszállás termelőszövetkezeti városban öt kis sütőüzem látta el a várost kenyérrel, péksüteménnyel. A kormányintézkedések után az elmúlt év augusztusában egy új, korszerű sütőüzem építését kezdték meg a dolgozók zavartalan kenyérellátásának biztosítása érdekében. Javaslat a (örökmililósi tanáesnak A kemény tél ellenére is építik a szolnoki 402 lakást Alig néhány hónaoia. hoev megjelentek a piactér mögötti üres telken ásóval, lapáttal kezükben a kubikosok. Alapokat kezdtek ásni. mégpedig a lakóházak alapiait. A kormánvproaramm valóraváltásn kezdődött meg. Azóta cgvik napról a másikra szemmelláthatóan nőttek ki a földből az úl felvonulási épületek. a 402 lakás alsó hírnökei-A felvonulási épület építési irodáia falán a hőmérő higanysz.ála mínusz tíz foknál is alább szállt. Az erős hidegben sem szünetet azonban a munka. Mindjárt az építkezés eleién hatalmas toronvdaru alvázát szerelik a gépészek Néhánv méterrel odébb a kubikosbrigád oincetömb kiemelésén dolgozik. Lapátjukkal egymásután dobálják a fagvos földet n szállító gumiszalagra. A betokeveröfiépek pihennek mes. De csak a gének, mert Lajkó Mária. Tóth Teréz. Albert Ferencné gépkezelők nagy szór* galommal dolgoznak. Igaz, nem teljesítményben, mert havat lapátolnak. de az is lényeges. mert a kubikosoknak szabad területet biztosítanak vele. A hideg januári .szél sűrűn felkeresi a lányok arcát. A lapátról dobált hó sokszor nyakúkba száll vissza. Panaszkodásnak azonban nyoma sincs. Nem ez az első tél. mióta építkezésen dolgoznak. Terék Júlia. Tóth Teréz négy éve építőmunkások. Aztán miért is panaszkodnának. Valamennyien megkapták a meleg ruhát, az úgynevezett Dufaikát. Lábukon gumicsizma van. Ha úgv érzik, hogy átíáztak. tíz-tizenöt percre szívesen látia őket a meleg ebédlő. Ahonv mondják, nem igen van szükség o melegedésre Alig kezdik meg a munkát, már Híz óra felé forró hársfateával kínálgatj'a végig a dolgozókat egv kisegítő lánv. Naponta kétszer ismételi mea ugyanezt. Másodjára felmelegitőnek, két-három óra között kapnak újra teát. A D) épület túlsó oldalán Kolozsi Dániel hattagú kubikosbrigádja csatornát ás. Nem könnyű munka. A föld negyven, sőt ötven centiméterre is le van fagyva. A brigád ennek ellenére is az elmúlt dekádban 186 százalékot ért el. Most pihennek. — Nem hagyhatjuk abba —mondja Kolozsi brigádvezető. — A héten készen kell lenni, pedig ió néhány köbméter még hátra van. Ha nem igyekszünk, nem lesz elég habarcs a 150 méter hosszú épület felépítéséhez. Mi pedig azt akarjuk, hogy legyen. lev sorolhatnánk fel valamennyi dolgozó nevét. akik az erős fasv ellenére is megállják helyüket az építőiparban. s kezük nyomán válik valósággá a kormánvnrogramm lakásépítési terve* Több mint két héttel ezelőtt már befűtötték az új üzem négy kemencéjét — megkezdték a friss falak szárítását. Ezután egy pár nappal elkészült az 500 mázsa liszt tárolására alkalmas raktár és a dagasztóhelyiség is. A szombathelyi öntöde és fémmegmunkáló vállalat egy tizenötcsészés dagasztógépet küldött a kisújszállásiaknak, amellyel 20 perc alatt mintegy két, két és fél mázsa tésztát gyúrhatnak. A dagasztóhelyiségben ezen a gépen kívül kiflisodró, tésztaosztó és szitálógép is segíti a pékek munkáját. A kenyér- és süteménytészták gyúrásához a központi hálózatból motorral nyomják fel a kemencék fölé épített 800 literes víztartályba a hidegvizet. Melegvizet pedig részben a kemencék melegének felhasználásával, részben aláfűtéssel egy 600 literes kazánból kapnak munkájukhoz és az üzem korszerűen felszerelt fürdőjébe a dolgozók. Február első napjaiban kezdik meg a sütést. Az új pékségben két műszak alatt 45—50 mázsa kenyeret sütnek majd a négy kemencében. Ez a mennyiség kielégíti a szükségletet. Az eddigi öt kisebb pékségből az üzem megindulása után három dolgozik tovább s mindháromban csak házikenyeret sütnek* A szolnoki városi tanács hangosbemondóján kedves női hang hirdette a közlekedésügyi minisztérium ilyen meg olyan számú rendeletét, mely szerint a lakóházak tulajdonosai, no meg a vállalatok, üzemek kötelesek gondoskodni épületeik előtt a gyalogjáró „hötalanításáról” és homokkal vagy hamuval való felszórásáról, mert ha ezt elmulasztják, így-meg-úgy lesújt rájuk a törvény szigora. Azt hisszük, a város valamennyi polgára örömmel fogadta a tanácsnak ezt a kedves gondoskodását. Én magam is egészen elérzékenyültem, s ebből a szentimentális hangulatból csak az zökkentett ki* hogy amint a felhívás nyomán „hótalanított’ és felszórt járdáról le'éptem, akkorát csúsztam a hóval* jéggel borított úttesten, hogy csak. annak túlsó szélén álltam — azaz, bocsánat — ültem meg. A városi tanácstól megkérdezzük, arról vájjon nem rendelkezett-e a közlekedésügyi minisztérium, hogy az úttestet ki köteles megtisztítani a hótól. Ugv gondoljuk, hogy erre éppen a városi tanács lenne az illetékes. Akár van erre rendelet, akár nincsen, nem a tavaszi olvadást kellene várni ezzel a munkával. — fa — Miért kell venni minden elemhez lámpát ? Mint a NénlaD régi olvasója, sokszor tapasztaltam. hoev a dolgozók Panaszaikkal több esetben fordultak a szerkesztőséghez segítségért. Én is úgy érzem, hogy sérelem ért Január 6-án a törökmiklósi Vasáru Boltban elemet és izzót akartam vásárolni. Az egyik kiszolgáló. — névszerin.t Sánta kartárs — tudomásomra hozta, hoev mindkét árucikk van. de csak lámpával eeyütt adhatia. Meglepődtem ezen. maid bosszankodtam. Többször kértem. h,02V adjon. de ő haithatatlan maradt. Egy rendeletre hivatkozott Kérdeztem. milyen számú rendelet írja azt elő. hoav minden elemhez lámpát is kfell venni? Ekkor megmondj;». hogy * Bagdi Ferenc boltvezető utasítása. Szolgálatom ellátásához feltétlen szükségem van az elemlámoára. Érthetetlen előttem, hogy 5.30 Ft-os elemhez és 1.20 Ft-os izzóhoz miért kell megvennem minden héten 25 Ft-ért lámpát is. Békési József posták ézbesitő Surján. Fiókposta Szerkesztőségünk és a Szolnokvidéki Kisker. Központ véleménye szerint a fenti dolog nem egyéb árukapcsolásnál. Semilyen rendelet nem írja azt elő, hogy elemet és égőt csak lámpával együtt szabad eladni. Ezt tudja Bagdi Ferenc boltvezető is, hiszen erre számtalanszor felhívták úgy az ő, mint a többi boltvezető figyelmét. A jövőben hasonló „rendeleteket” ne adjon ki, mert ezzel rossz színbe hozza a szocialista kereskedelmet. (A szeri;.) Misit lel! meiiláb űgíoozrí a Kedves Szerkesztőség! Örömmel írom meg, hogy évi tervünket mi, jászapáti sütőipari dolgozók túlteljesítettük. Az új évben még jobb munkát akarunk végezni, mert tudjuk, rajiunk múlik a dolgozók kenyérellátása. Ehhez azonban az szükséges, hogy ebben az évben nagyobb gondot fordítson a vezetőség az egészségvédelemre. Joggal teszem fel a kérdést: Miért kell mezítláb dolgozni vállalatunknál a dolgozóknak? Talán azért, mert Tóth Lajos igazgató nem éréi a hideget? Tél van és nem is akármijásza?áti síilüipari dolgozóknak? lyen. Még annak sincs melege, aki fel van öltözve. Nem is beszélve arról, milyen kellemetlen az égő parazsat mezítláb hordani, llgy ugrálunk, mintha rángatnának bennünket, mert süti a lábunkat Szekula elvtárs, a szolnoki tröszt vezetője kijelentette, be se menne dolgozni, ha ruhájának nem volna rendes helye. Kérdezzük tehát: amit a vezetőség magának sem szeret, miért kívánja a dolgozóknak Nagy Pál Sándor Jászapáti, Dőzsa-u. 10. Miéri nem lelte’, ami! Isisei ? Félreértés ne legyen ez nem találós kérdés. Arról van csupán szó, hogy megkérdeznénk a 62/5. Festőipari Vállalatot — ha ugyan ezt nem tiltja valamely felettesük rendelkezése — miért nem lehet fehér festékkel festeni az ajtókat ott, ahol ilyen festék van. Hogy mindenki megérthesse a dolgot, röviden elmondom a történetet. A szolnoki F. Bede-u. 4. sz. alatti gázban a KIK — ó, milv csoda — rendbehozatott egy lakást. Kifesttette, és minden javítást elvégeztetett. Ekkor jelentek meg a festők, akiknek az ajtókat kellett volna befesteniük. Ecsetjüket a szürke festékbe mártva, rohamra indultak az ajtók ellen. Azaz — bocsánat, indulni ugyan indultak, de a döntő pillanatban megállította őket egy riadt kiáltás. — Nem lehetne fehérrel festeni? —- kiáltotta a lakástulajdonos reszketeg hangon. De sem a kiáltás, sem a hang reszketegsége nem indította meg a rohamozókat. — Nem lehet, nincs fehér festékünk mondták. — De nekünk van — így a tulaj. — Hát akkor sem lehet, mert arra nincsen engedélyünk. Hosszú vita indult meg, afelől, miért nem mindegy a festőknek* milyen festékkel festenek, hiszen festeniök úgy is kell. Végül az egyik festővállalatbeli megoldotta a talányt. — Nem lehet, mert akkor a szürke festésről „át kellene állni” a fehér festésre, s ez sok időt vesz igénybe. Csak akkor festhetünk fehérrel, ha külön megfizeti a KIK mellett, a lakás tulaidonosa is a munkadíjat. S itt jön a címbeli kérdés. Ha szürkével a KIK költségére lehet festetni, akkor saját anyaggal fehérre miért nem lehet? No, vájjon miért? Erre adjon választ a vállalat. Mindenesetre annyit már sejtünk, hogy valami súlyos betegség kerülgethet egyeseket a vállalatnál — netán a kétoldali bürokratizmus nevű -- pusztulóléiben lévő népbetegség? ' * A NÉPLAP eíuiiéHe A január 4-i számban a Néplapban cikk jelent meg: „Hányszor fizessek1’ cím alatt Tóth József iánoshidai lakos levele nyomán. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat közlöm: Megállapítottam, hoev Tóth József panasza jogos. Ugyanis sok hasonló név miatt a iászapáti fiók felszólítása a 293.60 Ft. befizetésére téves volt. A levélíró. Tóth József faluvillamcsítási tartozását a iászberényi fiók kezelte és ígv a befizetett összeget másik Tóth József nevére könyvelték el. Miután a faluvillamosítással kapcsolatos hiteleket az MSZB. szolnokmeevi fiókiához adták. — érintkezésbe léptem az MSZB. fiókkal, hogy a 293.60 Ft. átkönyvelésre kerüljön. Tolna Károly Szolnok. V. sz. Tér. Iroda vezető. * ’ Imréné tiszapüspöki levélíró közölte szerkesztőségünkkel, hogy az ottani vegyesipari KTSZ cipész részlegéből eltűnt cipője, — s a KTSZ nem hajlandó megtéríteni a kárt. Kérésünkre a KISZÖV merre! központja kivizsgálta a panaszt s közölte, hogy közös megegyezés alapján a szövetkezet 28# forint értékű cipőt készít, s levélírónknak 60 forinttal kell hozzájárulnia. • A Néplap 1953 december Í9-én rólam írt cikke nyomán a kisújszállási tanács pénzügyi osztálya eh engedte és törölte a 2611 forintot Remélem, nem fognak többet zaklatni iogtalanul. — Pártfogásukat és segítségüket nagyon köszönöm. Özv. Balogh Kálmánné, Kisújszállás.
