Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-28 / 23. szám

1954 január 28,

SZOLN OKMEG YE1 NÉPLAP

Jobb munkát várunk

járásunk löldművesszövetkezeteitől

1JÁRASUNK | területén —kormányprogrammunk meaielenése óta — örvendetes javulás tapasztalható az áruellátás terén, de sok javítatanivialó akad a földművesszövetkezetek munkájában. Január 18-án tartott ellenőrzés alkalmával azt állapíthattuk meg a jászapáti szövetkezet vas és műszaki osztályán, hogy a legfontosabb mezőgazdasági és háztartási vasárukat nem lehet kapni ebben az üzletben. 30 perces várakozásunk ideje alatt 18 vásárló távozott az üzletből kedvetlenül. mert a neki szükséges árut nem tudta beszerezni.

Hiány van tetxilárukból is. Nagy mennyiség ..elfekszik'1 a raktárban nem keresett és kevésbbé fontos textilféleségekből, ugyanakkor a szükséges áruból nincs elegendő.

A szövetkezet vezetősége és a járási szövetség különböző kifogásokat hoz fel és a hibát megoldottnak gondolják az úgynevezett .objektív nehézségek1’ emlegetésével. Nem kielégítő a szövetkezeti vezetőség munkája a bolthálózat kiszélesítése terén sem. Jászandrás község tanyavilágában már hónapok óta várják a vásárlók. megnyíljon a szövetkezeti bolt. ígéretét nem tartotta be a vezetőség és így még mindég több kilométer távolságra iárnak a dolgozóparasztok vásárolni. December 21- re tervezték a iászapáti szövetkezeti áruház megnyitását is, de különböző okoknál fogva ez is csak

jóval később; április 4-re valósul meg.

Imeg kell szüntetni

a

járási szövetség vezetésében a kapkodást, ami az eddigi munkájukat jellemezte. Kérjenek segítséget a tanácstól és szorosabb kapcsolatot tartsanak a pártbizottsággal. Nagyon helytelen Deme elvtársnak az az álláspontja, hogy eddig sem kért segítséget senkitől és ezután sem fog kérni. Teremtsék meg a járási tanács kereskedelmi csoportjával az együttműködést, mert a nagy feladatok megoldásához a dolgozók áruellátásának biztosításához ez elengedhetetlenül szükséges.

André József

VB elnökhelyettes. Jászapáti

Szeretném már hallgatni a vezetékes rádiót

Még az elmúlt év novemberében adtam be a szolnoki postához a vezetékes rádió felszerelése iránti kérelmet. Akkor azt mondották, maid értesítenek a továbbiakról. Azóta több ízben érdeklődtem, de mindig azzal utasítottak el, most leltározunk, különben is az évi keret kimerült, majd jövőre. Az új esztendő is bekövetkezett, de még mindig nem tudom, számíthatok-e egyáltalán a vezetékes rádióra, vagy sem. Szeretném. ha minél előbb kielégítő választ kapnék.

Bokodi Mária

Szolnok. Kiskereskedelmi Vállalat. 14-es Cipőbodt.

Javul a munka a mezőtúri Pamutszövőben

Az év első dekádjában nem tudtak sikeresen megküzdeni a Pamutszövőben a feladatokkal. A második tíznapban — még mindig nem tudta teliesíteni tervét az üzem — azonban lényeges javulás mutatkozik mégis az előző dekádhoz képest.

Vetéstervüket 91.8 százalékra teliesítették. Gyártmányaikból a tervezett 96.7 százalék helyett 97.7 százalék volt elsőosztályú textilanyag

s ez azt mutatja. hogy az új mintákra való átállási nehézségekkel si kere sen megküzdött a gyár.

A szakmányok közötti versenyben id. Mucza művezető csoportja lett az első A szövők közül ió munkát végzett Tóth Margit. loach Ferencné. Balogh Ferencné. Király Imréné. Papp Jánosné. Czövek Erzsébet. Valamennyien 115 százalékon felüli teljesítményt értek el. Kovács Eszter. Hardi Istvánná. Csekő Jánosné az előkészítőben tűntek ki ió munkájukkal.

A mezőtúri Pamutszövő dolgozói megértették. hoey ióminőségű textilanvaggal kell ellátni az ország lakosságát. Ievekezoek pótolni az elmaradást, hogy ezévi tervüket is a legjobbak között fejezhessék be

PAPP BÉLA üzemi tudósító

Csatlakozom Csorba Is vén Kossu h-riíias lötö felírásához

| Különös öröm| számomra Csorba István elvtárs, Kossuth-díjas fűtő felhívása a széntakarékosságról. Mennyire igaza van abban, hogy a széntakarékossághoz igen fontos a tapasztalt fűtők munkamódszerének megismerése. Ezt pedig országosan is elhanyagolták. Helyi viszonylatban alig van fűtő, aki széntakarékossági jutalékot kap.

Vannak fűtők, akiknek nem állt módjukban többféle rostéllyal és kazántípussal megismerkedni. — Ahány kazántípus, majdnem annyiféle tüzelőrostély van használatban. Különböző kalóriájú szenek mind máskép használódnak más és más rostélyon. Hogy ezt minden fűtő megismerje, legjobb megoldás volna, ha bizonyos időközönként tapasztalatcserére hívnák össze őket, hogy egymásnak átadhassák módszereiket. kikutathassák a hibák forrásait.

Már nem vagyok fiatal, mégis tanulni szeretnék a nagyobb tapasztalatokkal rendelkező fűtőktől. Rákosi elvtárs azt mondta: a lehetőségek határa a csillagos ég.

1951 októberében dorogi szénnel kezdtük a tüzelést. Kéthetes próba után a tervezőmérnök azt mondta: a napi fogyasztás 20 mázsa lehet. Én ezt a mennyiséget 12 mázsára csökkentettem, sőt borsodi-nógrád1 keveréssel sem fogyasztottam többet napi 16 mázsánál.

Sokan nem fogják elhinni, azt mondják, ez nem igaz, de bármikor bebizonyítom, bármilyeen kazántípussal és rostéllyal.

Kedves fűtő elvtársak! Szocialista hazánk újjáépítésében döntő szerep jutott valamennyiőnkre, tegyük magunkévá a széntakarékosság ügyét Határozzuk el egy fűtő-értekezlet megtartását, ahol megbeszélnénk, megismernénk egymás munkamódszerét, mert több fejben, több az ész* is. Hazánkban túlnyomórészben csak barna szenek állnak az üzemek rendelkezésére. Nekünk ezzel a gyengekalóriájú szénnel kell dolgozni és nem mindegy — hogyan. Ezzel is takarékosan.

Ismerjük azt a közmondást, hogy — olyan kalappal köszönjünk, amiyen van. Ha a szénnel takarékoskodunk és tökéletesen kihasználjuk, kevesebb a munkánk nekünk ;s és a salakkihordóknak is. Nem utolsósorban érezni kell minden fűtőnek, milyen sokat tehet a mag!» területén a közlekedés megjavításáért a jobb szénellátásért.

Szurmai Kálmán fűtő Szolnok, Közgazdasági Techn

Termelőszövetkezeteink tagjai megnövekedett bizalommal néznek a jövőbe

4....... ......... ............... ............................

40

Minden erőt

a mezőgazdasági gépek javításához

A meg el tanáé* ipari osztályán összegyűltek helyi ipari vállalataink igazgatói és műszaki vezetői, hogy megtárgyalják a mezőgazdasági gépek javításához nyújtandó segítség kérdését.

— Legfontosabb feladat — mondotta Süveges elvtárs —, hogy a mezőgazdasági gépek mmél hamarabb készen álljanak. Segítenünk kell tehát a Mezőgazdasági Vízépítő Vállalatot és az ÁMG-t a traktorok javításában.

A szolnoki Vegyesipari Vállalat megbízottja vállalta, hogy elkészítenek ötezer tömítőgyűrűt, s azonkívül szelepcsiszolással és helyszíni hegesztéssel segítik a MEVIÉP-et. A tiszaföldvári Mezőgazdasági KTSZ nevében Gecse István tett ígéretet tíz hengerfej hegesztésére, esztergamunka elvégzésére és marós munkára. — Negyven dugattyú esztergálását pedig a tiszafüredi Mezőgazdasági KTSZ vállalta. A törökmlklósi Vasipari KTSZ 60 hengerfej tömítésével, 20 ventillátortengely esztergálásával és egyéb kisebb munkák elvégzésével jártul hozzá a gépjavításokhoz.

Nagyszerű segítséget jelent a mezőtúri Ált. Vasipari Vállalat munkája. Húsz mágneskapcsolókuplung elkészítését, száz csapszeg kiduzzasztását és köszörülését, valamint öt ven darab csuklótengelyhez szolgáló DerselY és száz darab egyéb persely dugattyúval való előállítását vállalták. Ezenkívül az ÁMG tíz Hoffher-féle traktorának generáljavítását végzik el. A jászapáti KTSZ 400 olajlehúzógyűrű, ezer kompresszorgyűrű, kétszáz toiórúdfej és kétszáz ventillátortengely megmunkálását végzi el. —

A szolnoki Vasipari Vállalat nevében Rontó elvtrs tíz motor teljes javítását vállalta. Ugyanakkor megígérte, hogy hegesztéssel, gyalulássa!, esztergálással, szelepek csiszolásával és szabályozásé- f val segítik a traktorok gyors megjavítsák Ezenkívül háromezer ; különböző csavart is készítenek és a Mezőgazdasági Vízépítő Vál- I ialat rendelkezésére bocsátják. *

•4* értekezlet befejezése után az igazgatók és műszaki ! vezetők azonnal hozzákezdtek az anyag beszerzéséhez és előkészí- ! téséhez. — Ha helyi ipari vállalataink állandóan olyan lelkese- ! déssel végzik munkájukat, mint most ígéreteiket tették, akkor a • mezőgazdasági gének javítása jó úton halad. ;

Haifa'oit növények fermersére használják fel a cserfceszöüßi mslsplzíorrás iiüene gláját

Cserkeszőlő község határában 92 fokos melegvíz tör elő a föld mélyéből. A forrás melegvizét eddig semmire sem használták. A nagyrévi Haladás tsz tagjai, — akik a múlt évben 15 holdas kotnyhakertészetükből mintegy 220.000 forint jövedelemhez jutottak — elhatározták, a hőforrás körül üvegházakat építenek, amelyekben „élen is tudnak majd termelni paprikát, paradicsomot és más zöldségféléket. Az építkezés azonban sokba kerül. •

A megyei tanácshoz fordultaik segítségért. A helyszíni szemlén a tanács szakemberei kijelentették, támogatják a tsz kezdeményezését. Mindjárt ki is számították. hogy a tervbevett 5000 négyzetméter területű hajtatott kertészet létesítése mintegy hárommillió forintba kerül. Január 23-án szombaton már a földművelésügyi minisztériumban tárgyalták a szakemberek és a tsz vezetői a hatalmas beruházás, a kertészet létesítésének ügyét. /

A tárgyalás eredménye: az állam segíti a tsz tervének valóraváltását. hosszúlejáratú hitelként biztosítja részükre az építéshez szükséges összeget. így hamarosan megkezdik s március végéig be is fejezik 1000 négyzetméter nyergesablakú tenyészterület építését. Az új üvegházakban a tsz kertészbrigádja —* — amint lehet — azonnal megkezdi a növények hajtatását.

Évvégéig újabb 4000 négyzetméter felületű üvegházat építenek majd a forrás mellett. A termelőszövetkezet vezetői, kertészei úgy számítják, hogy a haitatott növények termesztésével az idén mintegy negyedmillió forint jövedelmet biztosítanak. Számításba vették, a beruházáshoz kapott kölcsönt az 5000 .négyzetméter tenyészterület építésének befejezésétől számítva előreláthatólag 5—6 év alatt már vissza is tudiák adni az államnak, hiszen csupán a víz hőenergiáiénak felhasználásával évente mintegy 1500 tonna szenet, illetve ennek az árát takarítják meg.

Januárban 30.000 hanglemez készül a Kábel- és Műanyaggyárban

^ Kábel- és Műanyaggyár dolgozói még a múlt évben elhatározták: minőségi munkával kezdik az úi esztendőt. December végén szoviet dokumentáció és hazai kutatások alapián új technológiai eljárást dolgoztak ki a hanglemezgyártásra. Január elején az úi módszerrel lényegesen csökkentették ia hanglemezek mellékzörejeit.

A gyár dolgozói a gépi berendezések korszerűsítésével ugyancsak a jobb minőségre törekednek. Az elmúlt évben a lemezek présszerszámainak felületét kézicsiszolással simították. Néhány hete ezt a műveletet esztergagépen végzik. Ilymódon tükörsima felületet és egyenletes vastagságot kapnak. Egv présszerszám segítségével többszáz lemez készül a Kábel- és Műanyaggyárban. Az üzem kutatólaboratóriumában ellenállóbb. tartósabb pérsszerszámok előállításával kísérleteznek, hogy egy szerszámmal többezer lemez készülhessen.

Januárban 30.000 hanglemezt készítenek. A vásárlóközönség kérésére még decemberben művészlemezek gyártását kezdték meg — külföldi felvételek

alapján. Januárban eddig már újabb 2000 művészlemez készült, köztük az ..Aida-’, a ..Trubadúr” és ..A sevillai borbély” operarészleteit is megtalál iuk.

A fenyőfa ünnepére készült meselemezeket ebben a hónapban is gyártják. ..A kakas és tyúk ócska” szoviet és a .Derék Jankó” székelv népmeselemezből mintegy 600 darabot szállítanak e hó végére. Ugyancsak január végéig gyártanak még 5000 magyar operalemezt. köztük a ..Bánk bán”-t. a „Pillangókisasszony” maevamvelvű felvételeit és 12.000 úi tánclemezt. (MTD

Egy levél nyomán

a (áizapáti napközi őUÍiottióL

Lovas Lajos, a turkevei Vörös Csillag tsz elnöke a többi között ezeket mondotta az országgyűlés szombati ülésén.

— Pártunk Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak határozata nagy megelégedést váltott ki az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság és a termelőszövetkezetek tagjai között. A több évre szóló új begyűjtési rendelet is egyike volt azoknak a rendeleteknek, — amelyeket termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink nagy örömmel vettek.

A beadási kedvezmény hatalmas anyagi támogatás volt, ez emeli a dolgozók életszínvonalát és fokozza termelési kedvét.

A mezőgazdaság fejlesztéséről megjelent párt- és kormányhatározat lényeges változást hoz egész mezőgazdaságunk részére. Megtanította a mezőgazdaság irányító szerveit, a szakembereket és termelőszövetkezeteket a reális tervezésre.

Nagy segítséget jelentene mezőgazdaságunk számára a mezőgazdadaság fokozott gépesítésére vonatkozó határozat gyors végrehajtása. Dolgozó parasztjaink és termelőszövetkezeteink bizalommal tekintenek munkásosztályunk felé, mert tudják, hogy amint a felszabadulástól idáig minden támogatást megadott a parasztságnak, — nőst is éppúgy segít a mezőgazdasági gépek határidőre való elkészítésével. A mezőgazdasági gépek gyártásának fokozása és fokozott alkalmazása egyik alapja a terméseredmény növelésének és a takarmánybázis megteremtésének.

Semmi sem bizonyítja jobban, hogy a kormányprogramm végrehajtása milyen nagyarányú támogatást jelent, mint az. hogy á határozat megjelenése e’őtt szövetkezetünk 1100 tagja közül nyolcvanan ingadoztak, de csak hárman léptek ki. Ugyanakkor a három kilépővel szemben 136 új belépő tagunk van.

Ennek az a magyarázata, hogy a tsz-tagok megtanultak számolni, kiszámították, hogy a

beadási kedvezmény, hitelelengedés, szerződéses termelési kedvezmény mind emelni fogja a következő év osztható jövedelmét.

Pár szóval meg kívánok emlékezni a szakemberek kérdéséről is. Ha végre akarjuk hajtani a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot, feltétlenül több megbecsülést kell adni szakembereinknek. A termelőszövetkezeteinknél és a gépállomásainknál lévő ágronómusok és technikumot végzett szakembereink kezdeményezéseit nem támogatják kellőképpen. A régi szakemberekkel szemben meg bizalmatlanok, ezzel elveszik munkakedvüket. Pedig szakemberek nélkül az előttünk álló feladatokat nem tudjuk megoldani. Nekünk szükségünk van és szükségünk is lesz olyan szakemberekre, akik jártasak a mezőgazdaság szervezési és termelési kérdéseiben.

Azoknak a szakembereknek, akik minisztériumokból, vállalatoktól és egyéb helyekről kérik magukat

Nemrégen levelet kaptunk 8ív Mihályi Jánosné jászapáti levelezőnk, tői Megírta, benne, hogy sok a panasz a helybeli napközire, mert rossz koszlot adnak a gyermekeknek. — Kérte vizsgáljuk ki az ügyet, miért végez rossz munkát a gondnok.

JT ivizsgáltuk. Jászapátin először is a járási tanácshoz fordultunk felvilágosításért. Vájjon ellenőrzik-e a napközit, s mit tudnak annak munkájáról. Szénási Béla elvtárs, amikor megkérdeztük, mosolyogva válaszolt: „Hogy ellenőrizzük-e, hát hogyne tennénk, mikor nem is kerül sok fáradságunkba. Az én gyermekem is ott van, s még jó néhányunké, így hát tudjuk milyen ott az ellátás, hogyan gondoskodnak fiainkról, lányainkról. Nincsen arra semmi panaszunk. Ismerem Andrási nénit, a gondnokot. Becsületes, rendes aszszony, ha hibája van, csak az, hogy túlérzékeny“.

ÍV ode folytassuk tovább a ki- L ~ vizsgálást. Felkerestük a szülői munkaközösség elnökét, Lajtos

gépállomásra, állami gazdaságokhoz, termelőszövetkezetekhez, régi munkakörüket felcserélik egy nehezebb, de szép munkakörrel, hogy résztvegyenek az előttünk álló mezőgazdasági kérdések megoldásában — ezeknek a szakembereknek minden támogatást meg kell adnunk és meg is fogunk adni.

A kormányprogramm megjelenése után sokan kételkedtek annak megvalósításában. Ellenségeink üres ígéretnek nyilvánították. Ma már azonban mindenki látja, hogy a kormányprogramm nem maradt papíron. A megtett intézkedések megmozdították egész parasztságunkat, újra megnőtt a föld megbecsülése; parasztságunk soha nem látott kedvvel fog a mezőgazdasági termelés fejlesztésére hozott határozat végrehajtásához. Termelőszövetkezeti tagjaink is megnövekedett bizalommal néznek a jövőbe, mert látják, hogy a szocializmus építése népünk szebb, boldogabb jövőjét biztosítja.

Sándomét is. Amikor megtudta, miügyben járok, ugyancsak megharagudott. „Andrásinéról mondanak rosszat, hogy ő nem gondoskodik megfelelően a gyermekek ellátásáról!? Hiszen az ő munkájának köszönhető, hogy létrehozhattuk ezt a napközit, s azóta sincsen panaszunk munkájára. Elárulom azt is, van egy kis „önzés“ is az ő jó munkájában. Nincsen gyermeke, pedig nagyon szereti a kicsiket. Most. hogy a napközi valamennyi gyermeke az övé. boldog, s örömmel végzi munkáját, valóban úgy gondoskodik róluk, mint a legjobb édesanya“. *

If’ nyi jót hallva, ugyancsak kí^ váncsian mentünk el a napközi otthonba Amikor elmondtuk Andrási néninek, mi járatban vagyunk, elfutotta szemét a könny,

úgy mondta: „Csak nézzen meg mindent az elvtárs alaposan, s aztán írja meg az igazságot“. Megnéztem az étlapokat. Ezek arról tanúskodtak, hogy változatos a koszt, az elszámolási napló pedig, melyet szintén átnéztem, azt is megmutatta, nem a gyermekeken takarékoskodik Andrási néni. Hogy minél inkább elláthassák a napköziben étkezőket, a húsellátásra kiutalt pénz egy részén tavaly két malacot vettek, maguk hizlalták, s így olcsóbban jutottak húshoz. A megtakarított pénzen aztán ismét malacokat vásároltak, hogy az idén is legyen elegendő hús Andrási néni „gyermekeinek“. A raktár befőttekkel, zsírral, liszttel teli, sőt még kakaót és fügét is láttunk ott. Bizony sok édesanya, aki otthon gondoskodik gyermekéről,

megirigyelné a napköziek jó ellátását. Andrási néni a raktárban felhalmozott befőttekre, tarhonya rakásokra mutatva mondta: „Ezt is mi készítettük, szeretik Is a gyerekek“,

2^’ppen az ebédet vitték, mikor búcsúztunk, finom burgonyaleves és sárgarépafőzelék kolbászszál gőzölgött a lábasokban, fazekakban. Megkóstoltuk. Nemcsak a szaga, de az íze is finom volt.

Kivizsgáltuk hát az ügyet, tisztáztuk az igazságot. — Nyugodtan kü'dhetik a napközibe gyermekeiket a jászapáti édesanyák.

Levélírónk bizony csak hallott a hibákról, s nem győződött meg a való helyzetről. Kár volt így tennie, mert becsületes, munkáját jól végző embernek okozott vele szomorúságot, bánatot.