Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-28 / 23. szám

ö SZOinvtmMEGYEl NÉPLAP ’övi ianuár 28 1 A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL | Fitaminellátás télen Irta: Dr. Tangi Harald, a mezőgazdaság tudományok kandidátusa ISMERD MEG a kimiyezfc oilágol Köztudomású, milyen fontos sze­repet látszanak táplálkozásunkban a vitaminok. Ezek a tápanyagok rendkívül kis mennyiségben talál, hatók eledeleinkben, mégis életfon­­tcsságúak, mert ha hosszabb ideig hiányoznak ételeinkből, akkor el­gyengülünk. megbetegszünk. Már azt is tudjuk, hogy nemcsak a telies. hanem a részleges vita­minhiánykövetkeztében is megbete­gedhetünk. Ha ezekből a tápanya­gokból nem iut elegendő mennyi­ség szervezetünkbe, akkor csökken az ellenállóképessége. A C-vitamin hatása Hazánkban leginkább a C-vita­­min hiánya okoz gondot tél végen és a tavasz eleién. Éppen ezért ala­posabban foglalkozom ezzel a vita­mi nfaitával. A vitaminkutatás bebizonyította, hogy a testi munkát végzők mun­kabírását növeli. ha megfelelő mennyiségű C-vitamint juttatunk szervezetükbe. Bányákban folytat­tak kísérleteket, amelyek ugyan­csak ezt igazolták. Azok a dolgo­zók, akiknek naponta száz milli­gramm C-vitamint adtak. iobb munkaeredményt értek él. mint társaik, akik nem kaptak. A szel­lemi munkára is hatással van. Különösen időszerű ezzel a kér­déssel ezidőtá.it foglalkozni, ami­kor az élelemben legkevesebb a C- vitamin. Pedig ebből a vitaminféle­ségből aránylag sok — naponta öt­ven milligramm — kell az átlagos munkát végző embernek. A C-vita. min főként friss gyümölcsökben és friss színes főzelékekben található. De felettébb kényes vegvület. A legtöbb leszedett, több napig heverő élelemben tönkremegy. Azért van az üzemi konyháknak olyan nagy jelentőségük, mert gondoskodnak arról, hogv lehetőleg mindig friss árut használjanak fel és a kész été nyomban a dolgozók asztalára ke­rüljön. Régen, amikor a munkás otthonról vitte az előző napon ké­szített ennivalót munkahelyére, csak felmelegített ételt fogyaszthatott. Abban bizony már hiába kereste volna a C-vitamint. Az üzemi konyhák főztiében azonban iórészt benne van ez a fontos hatóanyag így a dolgozók sokkal könnyebben vészelik át a tél és a koratavasz vitaminszegénv hónapjait. Ha a zöldségféléket a szokásos módon levesnek vagy főzeléknek készítjük el, nagyrészt elpusztul a C-vitamin. Bőséges vitaminforrásunk: a burgonya Vannak olyan élelmianvagok. amelyek télen, sőt még késő ta­vasszal is jelentős mennyiségű C- vitamint szolgáltatnak olcsó áron. Egyik bőséges C-vitaminforrásunk a burgonya. Kilogrammonként kö­rülbelül 12 milligramm C-vitamint tartalmaz és ezt a mennyiséget nagyrészt megőrzi télen is. A leg­kevesebb altkor pocsékolódik el az értékes vegyületből, ha héjában főzzük a burgonyát. A táplálkozás­sal foglalkozó kutatók azért ajánl­ják, hogy minél több héjában főtt burgonyát fogyasszunk, mert bizo­nyos tekintetben még a kenyeret is felülmúlja. A burgonyából ugyanis nemcsak a szükséges keményítő iut szervezetünkbe, hanem a C-vitami­­non kívül még más értékes anyag, közöttük több szükséges sőfaita is. Másik C-vitamint tartalmazó fon­tos téli élelmiszer a savanyúkáposz­ta. A savanyú közeg jól tárolja a C-vitamint. Igv marad meg a cit­romban is olyan sokáig. Ellehetünk azonban citrom nlkül. ha DótoHuK a dús C-vitamin tartalmú savanyú­­káposztával. De ne csak főzelék­ként együk, hanem nyersen, salátá­nak készítve is. Levét pedig ne öntsük ki. hanem keverjük étele­inkbe. És lehetőleg tálalás előtt, mert a hosszú forrósáé nem tesz iót neki. A nyers savanvúkáoosztában lóval több hatóanyag van. mint például a töltöttkáposztában. Télen is rendelkezésre álló sava­nyú élelmianvag az ecetes paprika Általában ismeretes, hogy a zöld­paprika igen sok C-vitamint tartal­maz. És mert — miként már tud­tuk — savanyú közegben a C-vita­min iói tárolható, az ecetes papri­ka különösen hasznom eledel télen Iktassunk tehát étrendünkbe heten­ként egv-két ecetesoaorikát. Fagyasztott gyümölcs és ‘őzeiéi* A főzéssel és sütéssel ellentétben a C-vitamin nasvon iól állia a hű­tést és a fagyasztást. A Mirelité különféle fagyasztott főzelékelve] és gyümölcseivel szintén jól fedez­hetjük ezt a szükségletünket. Az élelmi anyagokat ugyanis teljesen friss állapotban dolgozzák fel. Igv hát télen is tartalmazzák mindazo­kat az anyagokat, amelyekhez egyébként csak nyáron, a főidény­­ben juthatunk. Télen is számtalan lehetőség kí­nálkozik tehát, hogy szervezetünket megfelelő mértékben ellássuk, C- vitaminnal. A változatos, gondos táplálkozás segít bennünket, hogy megóvjuk egészségünket és meg­őrizzük munkakészségünket. KÉRDÉS Sugár Máté (Turkeve): Milyen körülmények játszottak közre az ember bőrszínének kiala­kulásában; miért lett egyik ember bőre fehér, a másiké sárga, a har­madiké fekete? VÄLASZ: Az ember bőrszínének kialakulása a szervezet aklimatizá­­ódóképességével függ össze. A bőr legfelső rétege a hámréteg, amelynek legalsó sejtjeiben képző­dik egy barnaszínű festékanyag: a pigment. E festékanyag mennyisé­gétől függ a bőr világosabb (fehér) vagy sötétebb (sárga, barna, fekete) színárnyalata. Ez a pigment mint védőberendezés szerepel az ember) szervezetben; védi a bőrt a sugarak ellen. Erős napsugárzásnak kiteti helyen fokozódik a bőr pigment­­tartalma. A napsugarak energiái­­ugyanis ingerli az élő sejteket és fokozza működésüket. Az ibolyán­túli sugarak hirtelen nagymértékű hatása azonban napégést vált ki. A hám alsó sejtsora e sugarak hatá­sára gyorsabban szaporodik, több pigmentet termel és felfogja a ka­ros mértékű sugarakat (nyári le­barnulás). A különböző emberfajták bőrszí­nét hosszúidéig tartó sugárhatások hozták létre. A tudomány megállapítása szerini a mai emberfajták aránylag nem régen alakulhattak ki. A cromag­­ioni ember kifejlődésének idején fkb. 75 ezer év) még nem voltak meg; abban az időben Közép-Ázsiá­­tól az Atlanti-óceánig húzódó mér­sékelt éghajlatú földsávon egyetlen emberfajta élt. A termelőeszközök fejlődése tette ehetővé, hogy ez az emberfajta szétterjedjen a Föld távoleső vidé­keire, Kelet-Ázsiában, Afrikában Ausztráliában, legkésőbb pedig Amerikában. (A Nap sugárzó ener­giája a Föld különböző pontjain nem egyforma.) Ugyanakkor még nem fejlődött annyira a termelés, hogy az emberek teljesen függetle­níteni tudták volna magukat a köp* nyezet behatásaitól. A forró égöv alá kerülő emberek még csak úgy tudtak megmaradni ezeken a vidé­keken, hogy testükkel alkalmazkod­tak az éghajlathoz, bőrük sötéteb­bé, verejtékmirigyekben gazdagabbá vált. Szívós Éva gimn tanár, a Társulat bioi. szakcsoportjának tagja KÉRDÉS Szeberényl László (Tö­rökmiklós): Miért éppen jégvirág formájában ’agy meg az ablakon a pára? VÁLASZ: Amikor a vízgőz 0 fok alatti hőmérsékletű helyre kerül, megfagy anélkül, hogy a légnemű­ből a szilárd halmazállapotba átme­neteit cseppfolyós állapot közvetí­tené. Apró jégkristályok keletkez­nek, amelyek leginkább szabályos hatszögű geometriai alakzatban nő­nek össze. Szépen megfigyelhető csendes időben kialakult hópely­­heknél. Nagy hidegben az ablak­üvegre is kristályosán fagy rá a szobalevegő páratartalma. Itt a kris­tályszemcsék nem illeszkedhetnek minden irányban szabadon, a jelen­séget több mellékkörülmény befo­­’yásolja. A kristályok nem szim­metrikus növekedése hozza létre a szabálytalan alakú jégvirágokat, • KÉRDÉS Szeberényl László (Tö­.•ökmiklós): Miért rcpeszti szét a befagyott víz az üveget? VÁLASZ: A 0 fokos jég sűrű-* söge alig több mint kilenctized ré­sze a 0 fokos víz sűrűségének. A víz térfogata megfagyásnál közel 9 százalékkal megnő. Ezért repeszti szét a befagyott víz az üveget és ezért úszik a jégtábla a vízen. Buhovszky Ferenc tanszékvezető docens Közi. Műszaki Egyetem xxxiocoaoccOooc)ocK30oooocxxxxx»oooocxxxx)OOQcoxxxxxxxox>aooo(»oooooooGa< Ethel és Julius Rosenberg levelei a siralomhazből Á Szikra kiadásában megjelent kőnyvalakban azoknak a levelek­nek gyűjteménye, amelyet Ethel és Julius Rosenberg írtak a siralom­házból. Hároméves küzdelmük az igazságért és a maguk életéért fel­rázta az egész világ közvéleményét. A tiltakozások milliói ostromolták az Egyesült Államok kormányát, hogy emberséges elbánásra bírják az ártatlanul megvádolt házaspárral szemben. Minden erőfeszítés hiábavaló volt. A yenki milliomosok kormá­nyának bűnbakok kellettek. Áldozatok, akiiére rákényszeríthessék a hidegháború kudarcainak felelősségét. Rosenbergéket megfizetett de­­nunciánsok és hivatásos hamistanuk mozgósításával Dörbefogták azzal a váddal, hogy állítólag ellopták és a Szovjetunió kezére játszották az atombomba titkát. Rosembergék nem voltak a kommunista párt tagjai, csak rokon­szenvező utitánsai voltak. Arra akarták kényszeríteni őket, hogy a politikai rendőrségen megfogalmazott vallomásaikkal bekeverjék az állítólagos kémkedés ügyébe a kommunista pártot és mert erre nem voltak haiiandók. halálra ítélték és a per különböző fokozatainak háromévi tortúrája után kivégezték őket. Ennek a borzalmas három esztendőnek lélekbemarkoló izgalmait, két egymást és gyermekeit for­rón szerető emberpár tragikus harcát mondják el Julius és Ethel Ro­senberg börtönlevelel. Ezek a levelek páratlanul állnak a maguk nemében a világiroda­lom dokumentumai között, mert valóban irodalmi becsű dokumentu­mok vannak közöttük, megrázóan mély emberi érzéssel átfűtött írá­sok, melyek egyben politikailag is rendkívül tanulságot adnak a yenki imperializmus sötét terroruralmáról. A több, mint kétszáz oldalas kötetben szereplő leveleket a Rosen­­berg-házaspár többszáz írása közül válogatták ki. A levelek nem so­kat beszélnek a per anyagáról, inkább egyéni történetüket mondiák el, a hús és vér mélységes tragédiáját, melyen áttetszik az egész em­beri élet. A gyüiteményt Ethel Rosenbersnek „Ha meghalunk1’ című. gyer­mekeihez írt megrázó verse vezeti be. majd pedig 1950 július 25-től a kivégzés napjáig kronologikus sorrendben következnek a levelek. A könyv függelékében részletek szerepelnek Rosenbergék beadvá­nyából. amelyet az elnöki kegyelem elnyeréséhez nvuitottak be a Fe­hér Háznak, továbbá azokból a nyilatkozatokból, amelyeket kiváló sze­mélyiségek, szervezetek tettek világszerte érdekükben. Az alábbiakban közöljük Ethel Rosenbersnek versét, amelyet 1953 január 24-én írt: HA MEGHALUNK Tinektek tudnotok kell fiaim. rráért szakadt félbe a dal, a feladat, miért a könyv letéve olvasatiam, s miért' nyugszunk már a hideg hant alatt. Ne gyászoljatok immár fiaim, mert ellenünk hazug vádat kohol­tak. hirdessétek, hogy égő könnyeink — ártatlanul omoltak. Jöj jön el végre mosolyok világa, mire zöldéi sírunk felett a föld. hirdessetek megértést, békességet, hirdessétek: az ártatlant ne öld! Hitünk az ember örök érdemében, melyet töretlen adunk tinektek át, vegyétek ím ,— s » munka szene­mében. fiaim, építsétek a béke oszlopát! Az alábbtaM**] kö*®fök a könyv utolsó (13-ik fejezetét). mi mim az gumi rtsizmis els5 teára Június 19-én haragos vOrOsen kelt fel a nap. Délután 1 órakor a Leg­felsőbb Bíróság hatályon kívül he­lyezte Douglasnek a kivégzés elha­lasztásáról szóló határozatát. Dél­után 1 óra 40 perckor Eisenhower elutasította a kezeim! kérvényt Délután 4 óráig mindenki megtud­ta, hogv Rosenbergék 8 órakor — mielőtt a nap lenyugszik — met fognak halmi. % New Yorkban és Washingtonban az ügyvédek azzal töltötték az időt. hogy előreláthatóan hiábavaló fel­lebbezéseket intéztek a bírákhoz Hat óra 15 perckor Emánuel H. Bloch. Rosenbergék ügyvédje és barátja, mielőtt a Fehér Házba in­dult, hegv egv ugyancsak előrelát­hatóan hiábavaló erőfeszítést te­aven az elnökkel való találkozásra Washingtonból telefonált a Síné Singbe és a bírósági tisztviselő út­ján a következő utolsó üzenetet küldte Rosenbergéknek: „Mond’a meg nekik, hogy min­dent elkövettem, amit csak tudtam Mondia meg nekik, hogv tisztelem és csodálom őket. Mondia meg ne­kik. hoev szeretem őket — és az egész világ szereti őket ** Julius és Ethel elkülönített cel­lájukban délután 7 óra 20 percig °£Tütt voltak, beszélgettek —■ ki tudja, mit mondtak? — és együtt írták utolsó leveleiket gyermekeik­hez és barátaikhoz. KEDVES MANNY. Megírtam Végakaratomat és vég­rendeletet készítettem. Ebben min­den kétséget kizáró módom leszö­geztem. hogv azt akarom, mint mostanáig, úsv ezután is Te intézd a család minden ügyét és a gyere­kek a Te felügyeleted alatt állia­­nak. Ethel teljesen egyetért ezzel a kérésemmel és sajátkezűleg is meg­erősítette. Gyermekeink szemünk fényénél is drágábbak nekünk, ők a mi büszkeségeink és legdrágább kin­cseink. Szeresd őket szívből és vi­gyázz rájuk mindig, hogy egészsé­ges, rendes emberekké váljanak. Bizonyos vavvok benne, hogy úgyis ezt teszed, de mint gyermekeire büszke aoa élek azzal az előjo­gommal, hogy ezt kérjem is Tőled, a legdrágább baráttól, a ragaszkodó testvértől, mélységesen szeretem fiaimat. Nem nasvon szeretek búcsúzkod­­ni, mert hiszem, hogy a ió cseleke­detek örökre fennmaradhatnak, de mégis azt mondhatom: még soha­sem szerettein volna ennyire élni, mint most. mert látom, hogv mi­lyen gyönyörű lehet a iövő. Amióta érzem, hogy bizonyos kis mérték­ben mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy ilven leeven a iövő azt gon­dolom. fiaimnak és általában az emberek millióinak javát szolgáljuk vele. Nem találok szavakat, amikor megpróbálok élettársamnak. drága, odaadó feleségemnek nemeslelkűsé­­géről. fennkölt gondolkodásáról be­szélni. Mélységes szeretet, csodála­tos összhang kapcsol össze bennün­ket — ez tette életemet teljessé és gazdaggá. Idős. beteg édesanyám mindig azon fáradozott, hogy megkönnyít­se helyzetemet s a kölcsönös szere­tet és odaadás szálai fűznek ben­nünket egymáshoz. Valóban önzet­lenül fáradozott mindig érdekünk­ben. Nővérem és fivérem kezdettől fogva támogattak bennünket, teljes mértékben mellettünk álltak és mindent elkövettek, hogy segítsenek rajtunk. Igazán elmondhatjuk, hogy nagy megpróbáltatásaink idején családom kitartott mellettünk. Téged pedig. Manny, nemcsak családtagnak tekintünk. hanem hozzánk mindenki másnál köze­­lebbálló ióbarátnak is. A testvéri­ségnek és szeretetnek kötelékeit, amelyek bennünket egymáshoz kapcsolnak, az élet harcai s mind­az, ami ezekke] egvüttiáir. fűzték szorosra, és barátságunk hatalmas erőforrást jelent a számunkra. Tarts ki mellettünk, szeretett Ba­rátom, hosszú életet kívánunk Ne­ked. hogy egészségben és boldog­ságban folytathasd áldásos munká­dat, tóért Te kétségtelenül kiváló ember vagy. ió barát, és őszintén képviseled az embereit ügyét. Üd­vözletemet küldöm Neked és szív­ből iövő szeretettel ölellek. Sohase engedd. ho«v hazugsága­ikkal visszájára fordítsák igazun­kat. ártatlanságunkat A békét, kenyeret és rózsákat ígérő jövőért egyszerűen, de emberi méltóságunk tudatában várjuk a hóhért, bátran, bizalommal, a pilla­naton felülemelkedve és egy percre sem csüggedünk. Őszinte barátsággal JULIUS P. S. Minden személyi tárgya­mat három dobozba csomagolva megkaphatod a börtönfelügvelőtől. Szeretettel ölel JULIUS Ethel azt akar ja. tudják meg az emberek, hogv mi vacvunk az ame­rikai fasizmus első áldozatai. ETHEL és JULIUS KEDVES MANNY, az itt következő levelet add át gyermekeimnek. Édes bogárkáim, szeretett, drága gyermekeim, még csak ma reggel is úgy látszott, hogy mindenek ellené­re ismét együtt lehetünk maid. Most, hogy ez mégsem vált lehet­ségessé. nagyon szeretném, ha meg­értenétek mindazt, aminek megér­téséhez én eljutottam. Sainos. csak néhány egyszerű szót írhatok: a többire az életnek kell megtaníta­nia Benneteket, úgy. ahogyan en­gem is megtanított rá. Elsősorban természetesen tudjuk, hogy keservesen fogtok gyászolni bennünket, de gyászotokban nem lesztek egyedül. Ez a mi vigaszunk és végülis ezzel kell nektek is vi­gasztalódnotok. És éppen így végülis el kell jut­notok odáig, hogv higvietek benne: érdemes élni. Vigasztaljon Bennete­ket az. hogv mi még most is. ami­kor életünk lassan végéhez köze­ledik. tudiuk ezt és ezt a meggyő­ződésünket a hóhér sem másíthatja meg! Az életnek arra ts meg kell ta­nítania Benneteket, hogy a ió nem tud igazán kivirágozni a rossz kö­zepette. hogy a szabadságot és mindazt, ami az életet igazán tel­jessé és értékessé teszi, néha na­gyon drágán kell megvásárolni. Vi­gasztaljon maid akkor Benneteket az a tudat, hogy mi higgadtak vol­tunk és megértettük p dolgok mé­lyének ismeretéből fakadó megér­téssel. hogy az emberi civilizáció még nem jutott el addig a fokig, ahol majd már nem kell elveszíte­niük életüket azoknak, akik az éle­tért harcolnak: vigasztaljon Benne­teket. hogv megnyugvással töltött el minket annak a biztos tudata, hogv miutánunk mások maid si­kerre viszik ezt a harcot. Azt kívánjuk, hogy bárcsak ré-: szünli lehetett volna abban az óriá-* si örömben, hogy Veletek együtt végigélhessük életünket. Anuská­­tok. aki mellettem van ezekben az utolsó, jelentőségteljes órákban, szi­ve minden melegét küldi Nekteki mindazt a szeretetet. amit drága fiai iránt érez. Sose felejtkezzetek meg arról, hogy ártatlanok voltunk és nem szegtük meg lelkiismere­tűnk parancsát. Szívünkhöz szorítunk Benneteket és forró szeretettel csókolunk. PAPA ÉS MAMA JULIUS. ETHEL UTÓIRAT MANNYNEK. Azt akarom, hogy a tízparancso­latot ábrázoló órmet és a hozzátar­tozó láncot, meg a jegygyűrűmet adja oda gyermekeinknek halhatat­lan szeretetünk jeléül. Utóirat Mannynek. Kérem, fel­­tétlenül adia át legszívélyesebb jó­kívánságaimat S. M.-nek. Mondia meg neki, hogv szívből szeretem és tisztelem Mondia meg neki, hogy azt akarom tudja meg. hogy úgy érzem diadalomnak ő is ré­szese. — Csak az bánt. hogv nem sikerült teliesen kiszabadulni a kelepcéből és hogy képességeimet nem tudtam teljesein kibontakoz­tatni —, azt akarom, töltse el örömmel az a tudat hogv milyen sokat jelentett számomra, hogy mennyit tett fejlődésemért. — Leg­­őszintébb szeretetünket küldjük mindazoknak, akik közelálltak hoz­zánk. — Végtelenül szeretlek Ben­neteket. ETHEL % Az óra valahol — mindenütt s— nyolcat ütött. Nyolc óra negyven Derekor az éter hullámain szálló dzsessz <zín­­kópás ütemű hangjait félbeszakítot­ta egy hír közlése: „Julius és Ethel Rosenberget ki­végezték.“ És a bemondó egyhangúan to­vább olvasta a hírt: „Először Júliust végezték ki Me­rev tekintettel lépett be a halál - kamrába ... Csak a harmadik elek­tromos ütés után állapították meg q halál beálltát.. . Utána került sor Ethel Rosen­­bergre... Mielőtt beleült a székbe kinyújtotta karját és megcsókolta a női fegvőrt... Az első elektromos ütés után egy kevés füst szállt fel az arcát és fejét borító bermaszk­­ból... Még két elektromos ütést kapott... és azután még kettőt...” Háromszáz mérföldnvire onnan Washingtonban ügyvédjük. Emá­nuel H. Bloch tágranyitotta szállo­­daszobáiának ajtaiát a várakozó új­ságírók előtt és ennyit mondott ne­kik. „HALLGASSAK MEG EZT ÉS NE FELEJTSÉK EL SOHA!“

Next

/
Oldalképek
Tartalom