Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-28 / 23. szám
SZOLNOK.MEGYE5 NÉPLAP [Sa^í>^ri,~c*MSI 1354 január 2ii. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1953- ban a következő adatok jellemzik: Ipar A párt és a kormány határozatai nyomán az ipar termelési tervét a második félévben módosították: a termelési eszközök rovására növelték a fogyasztási javak termelési tervét. Az így módosított éves tervet a szocialista ipar 101.3 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves tervüket a következőképpen teljesítették; Az 1958. évi tervteljesítés */o-a Kohó- és gépipari miniszt. 99.8 Nehézipari minisztérium 102.5 Könnyűipari miniszt. 99.9 Élelmiszeripari miniszt. 100.6 Építésügyi minisztérium ipari vállalatai 101.5 Kisipari termelőszövetkezetek 113.1 1953-ban terven felül többek között több mint 700 motorkerékpárt, 140.000 mázsa műtrágyát, 700.000 pár pamutharisnyát. 77,000 pár bőrcipőt, 27.000 mázsa cukrot. 56.000 hektoliter sört, 100 millió db cigarettát. 5300 mázsa kolbászfélét termeltek. Egyes fontos termékek termelési tervét azonban nem teljesítették: pL a kohó- és gépipari minisztérium hengereütacélból és tehergépkocsiból, a nehézipari minisztérium szénből és villamosenergiából. és a többi minisztérium néhány egyéb cikkből kevesebbet termelt, mint amennyit a terv előírt. Néhány fontos exportcikk termelési tervét az ipar nem teljesítette. A szocialista ipar 1953-ban 11.8 százalékkal termelt többet, mint 1952-ben, 1953-ban a legfontosabb iparcikkek termelése 1952-höz képest a következőképpen alakult; Az 1955. évi termelés az 1932 évi termelés °/o-ában Szén 113.6 Villamosenergia 109.2 Vas- és acél 108.6 Hengereltacél 106.6 Esztergagépek 121.8 Tehergépkocsi 106.3 Autóbusz 115.2 Diesel-motor 133.1 Motorkerékpár 114.1 Gép- és motorolaj 133.8 Világítógáz 116.1 Műtrágya 121.0 Tégla 120.0 Mész 110.0 Cement 100.3 Pamutszövet 97.3 Kötöttáru 111.7 Nylonharisnva 263.4 Bőrcipő 93.5 Csizma 130.2 Liszt 100.5 Cukor 171.2 Likőr 115.6 Sör 134.9 Kolbászfélék 141.5 Cigaretta 168.2 Édesipari készítmények 118.3 Pipereszappan 122.2 A pamutszövetnek, amiből egyéb'"ént nagy készletek vannak, és a bőrcioőnek az előzőévinél alacsonyabb termelése részben külkeres- Kedelmi okokra vezethető vissza. 1953-ban az Ipar összesen mintegy 21.3 millió tonna szenet. 4.6 milliárd kwó villamosenergiát. 830 ezer tonna nversolaiat. 760.000 tonna nyersvasat .több mint másfélmillió tonna acélt, több mint 840.000 tonna hengereltacélt. mintegy 14.300 motorkerékpárt. 136.400 kerékpárt. 155.500 rádiót, 220.000 tonna műtrágyát. mintegy 1.1 millió tonna cementet, mintegy 209 millió négyzetméter pamutszövetet és 8.4 millió pár bőrcipőt termelt. Több fontos fogyasztási cikk és mezőgazdasági termelési eszköz termelése — az úi kormányprogrammnak megfelelően — 1953 második félében jóval több volt. mint az első félévben. Igv pl. traktorból 170 darabbal, műtrágyaszórógépből mintegy 400 darabbal, kazalozóból mintegy 700 darabbal, fogatos fűkaszálógépből több mint 500 darabbal. rádióból 16.000 darabbal, flanellból 3.6 millió négyzetméterrel selyemszövetből több mint 730.000 négyzetméterrel, férfiingből 181.000 darabbal bakancsból 58.000 párral kötöttáruból 2600 mázsával, pamutharisnyából több mint 1.1 millió oárral. selvem és nylonharisnyából együttesen több mint 80 000 párra1 cukorka- és csokoládéfélékből kereken 40.000 mázsával, felvágottakból 3700 mázsával kolbászfélékből 3100 mázsával, szappanból több mint 8300 mázsával termeltek többet a második félévben, mint az elsőben. 1953-ban a termékék önköltsége nem alakult kielégítően. A termelékenység — az egy órára esó termelés — a minisztériumi iparban átlag 4.4 százalékkal, a kohó- és gépipari minisztérium vállalatainál 11.2 százalékkal magasabb volt. mint 1952-ben. 1953 második felében a múlt év azonos időszakához képest a kortnányprogrammnak megfelelően csökkent a túlórák száma. A kormájnyprogramm óta több cikk minősége javult, pl. a selyem- és pamutharisnyáé, a férfiöltönyé, a gyermekkabáté, a férfiingé és a férficipőé. Az élelmiszeriparban javították a felvágottak és kolbászfélék minőségét. Számos fogyasztási cikk választéka bővült: a második félévben többek között a cipőiparban 26 új modell gyártását kezdték meg, növelték a női ruházati cikkek választékát. A fogyasztási cikkek minősége és a választék bősége a javulás ellenére általában még nem éri el a dolgozók által megkívánt színvonalat. 1953-ban az ipar több új gyártmány termelését kezdte meg. mint pl. a villamos kézi szénfúrógép, szérarakodógép. traktoros fűkasza, fejőgép. sztreptomicin. vérszegénység elleni kristályos vitamin, valamint új ruházati és élelmiszercikkek gyártását. Mezőgazdaság 1953-ban a párt- és kormányhatározatok által nyújtott kedvezmények, valamint a jó terméseredmények jelentős mértékben javították a mezőgazdasági termelők helyzetét. Az egyénileg gazdálkodó parasztok és a termelőszövetkezetek különböző juttatások, valamint hitelek és hátralékok elengedése révén többmilliárd forint értékű támogatást kaptak. A növénytermelés hozamai 1953- ban megközelítették, sőt egyes növényeknél felülmúlták a kiemelkedően jó 1951. év eredményeit is. Gabonafélékből országosan több mint 7.2 millió, burgonyából mintegy 7.3 millió, kukoricából 13.9 millió, cukorrépából 12.8 millió, lucernából 5.3 millió mázsával több termett, mint 1952-ben. Az állatállomány 1953 végén a juhállomány kivételével alacsonyabb. a hízósertéséül: száma magasabb volt. mint az előző évben. Az állami gazdaságok nem teljesítették sertéshús- és tejtenhelési tervüket. A mezőgazdaság szocialista szektorához tartozott az év végén az ország szántóterületének mintegy 32 százaléka. A kormány intézkedései következtében a tartalékfölde. két bérboadták. illetve hasznosították. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme 1953-ban többszörösét tette ki az előzőévinek. Egy munkaegységre közel kétszerannyi kenyérgabonát. három és félszerannyi kukoricát és egyéb terményt, másfélszerannyi készpénzt osztottak ki a tagok között, mint 1952-ben. Az egyénileg dolgozó és szövetkezetekbe tömörült parasztság termelési kedve a mezőgazdaságnak nyújtott fokozott segítség eredményeként a második félévben nagymértékben megélénkült., Ennek következtében az előzőévinél gyorsabb ütemben hajtották végre az őszi mezőgazdasági munkákat. A búza és rozs vetésterülete 1953 őszén közel félmillió holddal volt több. mint egy évvel előbb. Minőségi vetőmaggal jelentősen nagyobb területet vetettek be. mint 1952-ben. 1953-ban a gépállomások több mint négymillió kát. hold különféle szántási munkát végezlek. 30 százalékkal többet, mint egy évvel előbb, azonban nem nyújtottak kellő segítséget a termelőszövetkezeteknek a növényápolási munkák elvégzésénél. A gépállomások mélyszántás} tervüket nem teljesítették és az egyénileg dolgozó parasztok számára még mindig keveset szántottak. 1953-ban 124.000 kát. hold erdőt ‘elepítettok, többet, mint az előző évben. Az állami erdőgazdaságok az elmúlt évben mintegy 11.000 vason tűzifával többet adtak a népgazdaságnak. mint 1952-ben. Közlekedés A vasút 1953-ban 12.7 százalékkal több árut szállított, mint az előző évben. Az őszi csúcsforgalomban a kocsiforduló átlagos ideje fél nappal rövidebb volt. mint a megelőző évben. A hajón szállított áru menynyisége 13 százalékkal volt több. miint 1952-ben. — Tehergépkocsin 1953-ban 41.1 százalékkal több árut szállítottak, mint egy évvel azelőtt: a gépkocsiállomány egy év alatt 13 százalékkal emelkedett. Vasúton 1953-ban két százalékkal többen utaztak, mint 1952-ben. távolsági autóbuszon 37 százalékkal többen. Az autobuszállomány az előző évhez képest 33.5 százalékkal emelkedett, nőtt a vasúti személykocsik száma is, mindamellett a személyszállítás terén a helyzet nem kielégítő. 1 / Aiuforgalom A párt és a kormány határozatai alapján a lakosságnak nyújtott számos kedvezmény: a badási kötelezettség csökkentése, a július 1-i és a szeptember 6-i árleszállítás, a békekölcsön alacsonyabb összegben történt kibocsátása, valamint a régebbi államkölcsönök egyre nagyobb összegű törlesztése stb. jelentősen növelte a lakosság vásárlóerejét. Ennek folytán a kiskereskedelmi eladási forgalom 1953-ban 10.2 százalékkal nagyobb volt az előzőévinél. A fontosabb élelmiszercikkek eladása 1952-höz képest a következőképpen emelkedett: a cukoré 18 százalékkal, a zsíré huszonnégy százalékkal, az étolajé és margariné 15 százalékkal, a húsé 23 százalékkal, az édesipari termékeké 15 százalékkal: a főbb iparcikkek közül férfikabátból 23.6 százalékkal női kabátból 9.4 százalékkal, női cipőből 10.7 százalékkal, gyermekcipőből 16.4 százalékkal, fehérneműanyagból 9.3 százalékkal tűzhelyekből 15.5 százalékkal, rádióvevőkészülékből 12.1 százalékkal, edényáruból 18.3 százalékkal, mosószappanból 15.5 százalékkal, pipereszappanból 37.8 százalékkal adtak el többet, mint 1952-ben. A forgalom növekedése elsősorban a'párt- és a kormányhatározatok végrehajtásának eredménye. 1953 első felében a kiskereskedelmi forgalom lényegében azonos volt a megelőző év első félévének forgalmával, míg az év második felében 1952 második félévéhez képest a forgalom jelentősen emelkedett. Így például 1953 második félévében cukorból 13 millió kilogrammal, zsírból 6 millió kilogrammal, húsból 5 millió kilogrammal, bőrcipőból 729 ezer párral, kabátból 125.000 darabbal, férfiruhából 59.000 darabbal flanellból mintegy 290.000 négyzetméterrel fésűs gyapjúszövetből 205 ezer négyzetméterrel, kerékpárból mintegy 15.800 darabbal, tűzhelyből 11.500 darabbal rádióból kb. 24.400 darabbal többet vásároltak, mint 1952 második félévében. A lakosság szeptember 6-tól. az árleszállítás időpontjától december 31-ig 935 millió forinttal többet költött ruházkodásra, mint 1952 azonos időszakában. A fogyasztók szeptember 6-tói az év végéig egyedül a kiskereskedelmi vásárlásoknál fa szolgáltatásokat és a piaci vásárlásokat nem számítva) mintegy 700 millió forintot takarítottak meg. A városi lakosság élelmiszerellátását javította, hogy 1953-ban a falusi termelők jóval több mezőgazdasági terméket hoztak piacra, mint 1952-ben; pl. zöldség- és gyümölcsfélékből 87 százalékkal, baromfiból 23 százalékkal tej- és tejtermékekből 28 százalékkal volt több a felhozatal. A piaci árak — főleg a zöldség- és gyümölcsféléké — általában lényegesen csökkentek, azonban a baromfi, a tóiás és zsír ára valamivel magasabb volt az 1952. évinél. A lakosság áruellátása a fogyasztási cikkek termelése érdekében hozott intézkedések következtében az év második felében lényegesen javult, de a kereskedelem az erősen megnövekedett keresletnek nem tudott teljes mértékben eleget tenni. Hiány van például: egyes fűszerfélékből, gumi- és bőrkonfekcióárukból, bizonyos építőanyagokból, mezőgazdasági szerárukból és kisgépekből, olcsóbb rádiókból háztartási kisgépekből és egyes edényfajtákból. Előfordult. hogy az áruk nem megfelelő területi elosztása akadályozta a lakosság jó ellátását. Az áruk minősége nem volt mindig kielégítő Panaszok voltak egyes ruházati cikkek. háztartási felszerelési táravak a háztartási szén és a tűzifa minőségére. Az áriforgalom növekedésével a kiskereskedelmi bolthálózat nem fejlődött arányosan: főleg az élelmiszerbolt kevés. Kereskedelmünknek még további erőfeszítéseket kell tennie a lakosság jó ellátása érdekében. Beruházások—építkezések Az 1953-ban megvalósított beruházások értéke kereken 16.3 milliárd forint volt. Az építkezések terjedelme mintegy három százalékkal haladta meg az 1952. évit. A kormány intézkedései nyomán a fogyasztás növelése érdekében egyrészt a minisztériumok leszállították a beruházások összegét, másrészt az év második felében megváltozott a beruházások szerkezete is: csökkent a nehézipari beruházások aránya és ennek megfelelően megnőtt a fogyasztási iparokba fektetett, valamint a mezőgazdaság és a szociális-kulturális beruházások aránya. Az év folyamán több új üzem kezdte meg működését, és számos meglévő üzemet bővítettek, illetve korszerűsítették. Üzembe helyezték a Tűzállóanyaggvár új magnezitgyárát. a Kőbányai Gyógyszergyár, valamint a Csepel Autógyár új üzemépületét, a Láng Gépgyár kazánszerelőcsamokát, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár présműhelyét. a Heiőcsabai Cement- és Mészművek további úi üzemrészeit. Az alumíniumgyártás fejlesztésére jelentősen bővítették a bauxitfeldolgozó-üzemeinket, így az almásfüzitői és mosonmagyaróvári timföldgyárakat, A könnyű- és élelmiszeripar területén a lakosság 1obb ellátása érdekében üzembehelyezték a Zalaegerszegi Tejüzemet, a veszprémi és oroszlányi kenyérgyárat, a debreceni és győri hűtőházat. Bővítették a Pécsi Bőrgyárat, a Tisza Cipőgyárat, a Kőbányai Fonóipari, a Székesfehérvári Konfekcióüzemet és még számos egyéb könnyűipari gyárat. A mezőgazdaság fejlesztésére, különösen a második félévben, jelentős összegeket fordítottak, a mezőgazdaság gépesítésére az év folyamán 1216 kombájnt, 670 kévekötőaratógépet. valamint többezer traktort, toaktorekét, traktortárcsát stb. helyeztek üzembe. 81 községet. 33 gépállomást, 96 állami gazdaságot, és 102 termelőszövetkezetet villamosítottak. Bővítették az öntözéses gazdálkodást, a szocialista szektorban növelték az állatférőhelyek számát .Az állatférőhelyek bővítése azonban nem tartott lépést a szaporulattal. ezért számos helyen az istállók és ólak túlzsúfoltak. Átadták rendeltetésének az ország legnagyobb sportlétesítményét, a 80.000 férőhelyes Népstadiont, és az újjáépített 37.000 férőhelyes Vörös Lobogó-stadiont. Üzembehelyezték a 135 Kw-ob balatonszabadi rádió-nagyadót. Az üzemegészségügyi és munkavédelmi beruházások összege nagy mértékben emelkedett. A vállalatok e beruházások megvalósítására a párt és kormány határozata óta több gondot fordítanak: sok üzemben új balesetelhárííó- és szellőzőberendezéseket szereltek fel új öltöző- és mosdóhelyiséget bocsátottak a dolgozók rendelkezésére, és jelentősen bővítették a bölcsődei hálózatot. Bér a rendelkezésre álló keretet nem használták fel teljesein, számos helyen kezdték meg új bölcsődék, üzemegészségügyi és munkavédelmi berendezések létesítését. A karmányprogiamm intézkedései következtében a lakásépítkezések üteme a második félév folyamán jelentősen meggyorsult. 1953. év második felében mintegy 24 százalékkal több lakás készült el állami erőből, mint 1952 azonos időszakában. Az 1953. évben befejezett lakásokon kívül közel 16.000 lakás építése van folyamatban, illetőleg megkezdődött. Az év második felében megkezdték a lakóépületek tatanozási munkáit. A minisztertanács által előírt 100 millió forintos tatarozás! programmof az építőipari vállalatok nem minden részletében teljesítették. Az építőipari vállalatok az 1953-as évben önköltségcsökkentési tervüket nem teljesítették. A beruházások előkészítése és végrehajtása az év folyamán nem volt eléggé tervszerű. Az év első felében a túlfeszített beruházási feladatokkal nem tartott lépést a műszaki tervezés, az építkezések előkészítése és az anyagellátás. Az év második felében a kormánvpro°ramm alapián előírt átcsoportosításokat a minisztériumok nem teljes egészében hajtották végre. Szociális és kulturális eredmények . Az év folyamán 800-zal emelkedett a kórházi ágyak száma, úi kórházi osztályok, falusi és városi körzeti orvosi rendelők létesültek, a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma növekedett. Az egészségügyi intézmények bővítése ellenére számos kórházban és rendelőintézetben zsúfoltság volt, különösen a belgyógyászati, gyermek- és szülészeti osztályokon. Az anya- és cseesemővédelemről szóló minisztertanácsi határozat eredményeképpen javult az anyák és csecsemők egészségügyi ellátása. A születések száma több mint 20.000- rel emelkedett. A természetes szaporodás 40 év óta 1953-ban volt a legmagasabb. A bölcsődei férőhelyek száma 40 százalékkal haladta meg az 1952. évit, azonban különösen a vidék bölcsődei ellátottsága még nem megfelelő. Az év folyamán az állam mintegy 74 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. 1953-ban az üzemorvosi munkaórák száma 12 százalékkal nőtt. Fejlődtek a társadalombiztosítási és egészségügyi intézmények is, de fejlődésük nem tartott lépést a biztosítottak számának rohamos növekedésével: a társadalombiztosítás 1953 végén már az összlakosság 62 százalékára terjedt ki, 1953-ban fejlődtek oktatás! és kulturális intézményeink. Az általánosiskolai tantermeli szánva az év folyamán emelkedett. Budapesten a XI. kerületben 672 férőhellyel, a XVIII. kerületben 336 férőhellyel új általánosiskolákat adtak át rendeltetésüknek, bővítették az I. kerületi Attila-utcai általánosiskolát 336 férőhellyel. Az általánosiskolai tantermek száma mé; nem elegendő: mintegy 10.000 osztályteremben délelőtt és délután is oktatnak. 1953-ban átadtak a rendeltetésének Oroszlányban egy 400 férőhelyes, Perecesen egy 500 férőhelyes váiártanulóiskolát. Özdon egy 200 férőhelyes vasipari tanműhelyt. Az ev folyamán 37 százalékkal többen szereztek középfokú képesítést, mint a megelőző évben. Felsőfokú képesítést 6100-an szereztek, ezek közül 1800 mérnök és 1400 általánosiskolai pedagógus. A kinyomtatott művek száma 25 százalékkal, példányszáma 6 százalékkal emelkedett. Az év folyamán több mint ISO területi kultúrotthon és 540 népkönyvtár létesült. A népkönyvtárak könyvállománya is emelkedett 1953-ban több új mozgóképszínházat létesítették, elsősorban falvakban. A helyárak 33 százalékos leszállítása után közel 50 százalékkal nőtt a mozilátogatók száma: az év folyamán elérte a 72 milliót. A rádióelőfizetók száma 1953 végén mintegy 1.080.000 vcát, 22 százalékkal több. mint 1952 végén. A vezetékesrádió-előfizetők száma 84 százalékkal emelkedett A munkások és alkalmazottak számának és bérének alakulása Nemzeti jövedelem Ä munkások és alkalmazottak 1953. évi átlagos létszáma az egész népgazdaságban 2.410.000 volt. 175 ezerrel több, mint az 1952-es év átlagában. A munkások és alkalmazottak egyes kategóriái bérének felemelése és a dolgozók létszámának emelkedése következtében a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetett öszszes bérek összege 1953-ban 14.2 százalékkal volt magasabb, mint 1952-ben. A párt és a kormány határozatainak alapián végrehajtott árleszállítás, a csökkentett értékben kibocsátott békekölcsön és az egészségügyi, szociális és kulturális célokra fordított jelentős összegek., valamint a mezőgazdaság terméseredményei nagy mértékben hozzájárulták a munkások és alkalmazottak életszínvonalának emelkedéséhez. A munkások és alkalmazottak reálbére a második félévben jóval magasabb volt. mint az előző év azonos időszakában. Az 1953. évi nemzeti jövedelem — az előzetes számítások szerint — körülbelül 12 százalékkal magasabb, mint az 1952. évi. 1953-ban a szocialista szektor a nemzeti jövedelemhez lénveeében azonos arányban járult hozzá, mint 1952- ben: a tőkés szektor részesedése 1 százalékra csökkent: a kisárutermelőké a ió mezőgazdasági termés következtében magasabb. mint 1952-ben. Központi a tisztikai Hivatal Budapest, 1954 január 26.
