Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-19 / 144. szám

1953. június 19., péntek Ára SO fillér . évfolyam. 144. szám A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TA N ÁCS LAPJA Szívbőljövő, meleg szeretettel sok sikert kívánunk a békeharc vezérkarának — az egész emberiség boldog jövőjéről való tanácskozáshoz I J Békeharc a földeken A csépai Alkotmány tszcs tagjai már 10 hold ősziárpát learattak A csépai Alkotmány tszcs-ben szerdán este láttak hozzá az őszi­árpa aratásához. A tiszaugi gépállomás egy aratógéppel segítette a munkát. Csütörtök délig már 10 holdat learattak. A csépai egyénileg dolgozó parasztok is igyekeznek követni a ter­melőszövetkezet példáját. Légrádi Mihály 400, Nagy István 600, Veres Imre 200, Kocsis András 600 négyszögöl ősziárpát aratott már le. — Túri József 1 hold, Korpácsik Mátyás pedig 100 négyszögöl árpa ara­tásával végzett. A kenderesi Vörös Csepel tsz földjén a fegyverneki gépállomás két gépje aratja az árpát IA KENDERESI | Vörös Csepel tsz 10 hold ősziárpáját is aranysárgára ér­lelték már a júniusi nap forró sugarai. A tsz tagjai már előre elkészített szerszámaikkal szerdán délben hozzálát­tak az aratáshoz. Elsőnek Dömötör Ist­ván, Kéki János tsztagok kezében su­hant meg a kasza. Amikor a gépállomáson megtudták, hogy a tsz-tagok már vágják az árpát, Magyar Béla traktorosbrigádvezető irá­nyításával nyomban két aratógép vonult fel a tsz ősziárpatáblájához, hogy se­gítse a tagok munkáját. A szövetkezet tagjai utat vágtak az aratógépeknek és azok csütörtökön reggel már teljes erő vei hozzáláttak a munkához. A Vörös Csillag tsz tagjai versenyre hívják a turkevei Harcos tsz tagjait hogy az ősziárpa aratását, szemveszteség nélkül hamarabb befejezik, mint ők és magasabb terméseredményt érnek el. A tsz tagjai vállalják, hogy elérik a 14 mázsás holdanként! átlagtermést. Az aratóbrigád tagjai egymással ver senyezve dolgoznak. A legjobb marok szedő lányok piros fejkendőt köthetnek fel. Az aratógépek segítségével 6 hold­ról vágták már le az árpát. beérett. Legkésőbb szombaton meg lehet kezdeni az aratást.“ Sassi elvtárs intézkedése miatt azonban nem tudják az egyébként jó állapotban lévő gépeket üzemel­tetni. Késik az aratás, mert a gé­pek fontos alkatrészét eldiszponál­ták. „Az ilyen intézkedéssel — he­lyesen mondta Göblyös elvtárs — zűrzavart és kapkodást idéznek elő.‘‘ Az efajta intézkedések nem egye­dülállók. A jászfelsőgyörgyi gép­állomáshoz is hasonló utasítás ér­kezett. Ha a gépállomás vezetője végrehajtja a rendelkezést, a jász- fényszarui Lenin tsz árpája még mindig talpon áll. A iászandrási és a iászkiséri gép­állomásokról is eldiszponálták a két aratógép meghajtótengelyét. Az igazgatóságon nagyobb gond­dal cselekedjenek. Az aratást min­den erejükkel segítsék. Legyenek azon, hogy a jászsági gépállomások aratógépei munkába állhassanak. Fel kell tárnunk a népek előtt saját erejük hatásosságát Vanda Vasziljevszkaja A szovjet emberek szeretnék még jobban kiszélesíteni kulturáli9 és tudományos kapcsolataikat más országokkal A Béke-Világtanács szerdai ülé­sén a részvevők ünneplése közben kezdte meg beszédét a következő felszólaló: Vanda Vasziljevszkaja, Sztálin-díjas írónő, a Béke-Világ- tanács tagja. — Drága barátaim! Azt hiszem, nem szükséges bizonygatnom, hogy a béke megszilárdítása terén mily fontos szerepet töltenek be a népek közötti kulturális és tudományos kapcsolatok, s hogy a béke ügyé­ben, mely mindnyájunk számára oly drága, milyen szerepük van a személyes találkozásoknak. — A kulturális és tudományos eredmények kölcsönös kicserélése révén szilárdulnak meg a tömegek barátságának igazi kötelékei, ame­lyekre mindnyájunknak szüksé­günk van, s akár a levegőre, any- nyira szüksége van rájuk a béke ügyének. — Nem csupán mi vagyunk ezzel tisztában, hanem azok is, akik nem a békéről ábrándoznak, hanem a háborúról, s akik nem az egyetér­tést és a kölcsönös megértést akar­ják meghonosítani a népek között, hanem a viszályt és a gyűlöletet. — Miből fakadnak és mire vezet­nek az olyan kiállítások, mint Tu- pini úr nevetséges kiállítása Ró­mában? Mire vezetnek az olyan akadályok, amelyeket Svájcban a Jack London regénye nyomán ké­szült „Fehér agyar“ című szovjet film bemutatása elé gördítettek, vagy mit jelent az a tilalom, ame­lyet az Adenauer-kormány a „Ka­zahsztán“ című szovjet dokumen­tumfilm bemutatásával szemben életbeléptetett? Mire vezetnek az olyan módszerek, hogy bevonják az útlevelet az olyan emberektől, akik­nek egyetlen bűne, hogy a Szovjet­unióban jártak? Ezek a tények csak egyet bizonyítanak; azok, akik háborút akarnak, akik háborúra tö­rekszenek, halálosan félnek a kul­turális javak kicserélésétől, félnek a találkozásoktól és az ismeretsé­gektől, mert mindez feltétlenül a népek kölcsönös megértéséhez, köl­csönös megbecsüléséhez — vég­eredményben pedig a békéhez ve­zet. — Ha tehát a sötét erők aS 'em­beriség többségének akarata és szándéka ellenére a gyűlölet, a vi­szály és a tudatlanság szolgálatába állanak, nekünk annál fokozottab­ban kell minden erőnket latbavet- nünk, hogy szembeszegezzük velük mindazt, amit helyesnek és szüksé­gesnek tartunk. — A legutóbbi évek folyamán százával jártak külföldi küldöttsé­gek nálunk, a Szovjetunióban. Mint eddig, ma is milliós példányszám­ban jelennek meg nálunk külföldi szerzők művei, színházaink százai­ban külföldi szerzők darabjait ad­ják elő. Mi azonban mindezt ke­vésnek tartjuk, különösen ma, ami­kor a világ népeit mind jobban és jobban áthatja a békeakarat és a barátság szándéka. A szovjet kül­döttség felhatalmazást kapott, hogy itt, a Béke-Világtanács ülésén be­jelentse: a szovjet társadalom leg­szélesebb körei készek arra, hogy más országokkal jelentékenyen szé­lesítsék kulturális és tudományos kapcsolataikat. — Az idén a lengyel Operaház együttese látogatott el hozzánk és a moszkvai néző lelkesen fogadta előadásait. Mi azonban más opera- társulatokat Is szeretnénk nálunk látni és színpadunkon meghallgatni. És feltehető, hogy különböző orszá­gok számos városában szívesen lát­nák a nézők a mi operánkat és balettünket. Ellátogatott hozzánk a kínai színtársulat és zsúfolt néző­terek előtt tartott előadásokat. Mi számos ország színtársulatait sze- retnők színpadjainkon látni és szá­mos országnak szeretnők bemutatni a mi színtársulatainkat, amelyekre büszkék vagyunk. Nemrégiben Le- ningrádban és Moszkvában elragad­tatással hallgatták meg svéd mű­vészek dalait és zeneszámait: mi azonban sok-sok különböző nemze­tiségű énekest és zongoraművészt szeretnénk meghallgatni. Azt sze­retnénk, ha a szünidőt nálunk nem­csak Lengyelország, Románia és Bulgária diákjai töltenék el. hanem más országok diákjai is. hogy lás­sák a mi Fekete-tengerünk kék­ségét, nyári napsütésben élvezzék a Krim illatát, hegyi vízeséseink hűsét, erdeink susogását, zöldelő mezőinket, megismerjék egyszerű, becsületes embereinket, akik öröm­mel fogadják őket. Az a vágyunk, hogy fiatalságunk számára más or­szágok ne pusztán földrajzi tan­könyvek fejezetei legyenek. Azt akarjuk, hogy a tudósok ellátogas­sanak hozzánk és tudományos munkásságunkkal ne a sárga sajtó ostoba cikkei alapján ismerkedje­nek meg, éppúgy, ahogy magunk is a világ tudományos vívmányai­val az elért eredmények kölcsönös megismerése és kicserélése alapján, közvetlenül, élő kapcsolatban az alkotókkal akarunk megismerkedni. — Hiszem, hogy ma a tudomány emberei, a kultúra munkásai, or­szágunk és más országok külön­böző foglalkozású emberei közötti igaz. szoros baráti kapcsolatok tel­jesen reálisak és megvalósíthatók. Első fecskének — mely hírül hozza, hogy valami változás megy végbe a világon — tekintjük azokat a meghívásokat, amelyek az utóbbi időben a szovjet emberekhez Ang­liából érkeztek, abból az országból, amely még nem is olyan régen arra törekedett, hogy országa a szovjet ember számára tilos terület legyen. — Kiev városában, kertemben nagyon sok ország virágai nyílnak és amikor a hó alól kibújnak a lila és fehér krókuszok. cseh bará­taimra és a béketanács prágai ülé-. seire kell gondolnom. Amikó» kerítésemnél virágbaborulnak az aranyszínű, hatalmas, négyméteres magasságú napraforgók. Stockholm» ra és a stockholmi békeülésszakra emlékezem. Amikor a virágágy fölé színpompás szekfűk szőnyege borul, — ez olyan számomra, mint a kínai barátaim mosolya, kiktől a virágok magvait kaptam. Egyetér­tésben. gyönyörűen virágzik a kert­ben sok ország virága, virágok, melyek mindegyike a béke valame­lyik ülésszakához, kongresszusához fűződik. — Szeretném megmutatni nektek is. barátaim, ezeket a virágokat — virágaimat és a ti virágaitokat, ame­lyek otthonra találtak a Szovjet­unióban. — Szilárd meggyőződésem, hogy ezzel a vendégszerető, szívélyes, minden népet, minden nemzetet és minden kultúrát mélyen tisztelő és szerető szovjet nép érzéseit tolmá­csolom. — És most önöké a szó. Vanda Vasziljevszkaja beszédét sokszor szakította meg taps. Depierre abbé (Franciaország): A háborús szerződések ratifikálása az ördöggel kötött paktum volna Depierre abbé felszólalásában a béke megvalósításának azokról az akadályáról beszélt, amelyekkel a franciák és általában a nyugati né­pek szemben találják magukat. Legnagyobb akadályként az úgy­nevezett „európai védelmi közössé­get“, a bonni és párizsi szerződé­seket jelölte meg, amelyek a fegy­verkezés vészterhes politikájának folytatását jelentik. „E szerződések jóváhagyása annyit jelentene — mondotta — bocsássanak meg e ki­fejezésért —, mintha az ördöggel kötnénk paktumot. Ha ugyanis egy egész nemzetet egy másik önké­nyes akaratához láncolunk, ez az­zal a kockázattal jár, hogy lemon­dunk lelkiismeretünk szabadságá­ról, zsákbamacskaként adjuk el lelkünket. A továbiakban kifejtette, hogy Nyugat-Európa országaiban milyen rendkívül erős a háborús egyezmé­nyek ratifikálásának elutasítását követelő mozgalom. Depierre abbé ezután a német kérdésre tért át és állást foglalt a négyhatalmi tár­gyalások mellett. Minden német óhaja Németország egyesítése — mondotta. — Szomszédai, nyuga­tiak és keletiek egyaránt elismerik a német nép nemzeti törekvései­nek jogosságát. így tehát meg le­het valósítani a német probléma békés megoldását. A német nép tisztánlátásával, az újrafelfegyver- zéssel szemben tanúsított ellenállá­sával minden nap bebizonyítja, hogy méltó bizalmunkra. A német probléma egyetlen megoldása a né­gyes értekezlet. Depierre abbé ki­fejtette azt a véleményét ezután, hogy „a békemozgalom a Kelet és Nyugat közt ívelő élő híd.“ — Feltin bíboros — mondotta fel­szólalása befejező részében az abbé — a minap békéről szóló beszédé­ben emlékeztetett arra, hogy min­ket szoros szálak fűznek a kelet­európai testvérnemzetekhez. S mi több: számunkra Ázsia mindig szel­lemileg gyümölcsöző anyaföldet je­lentett. Ebben a szellemben fogjuk holnap együttesen megteremteni a békét. Eme meggondolás fényénél kell felmérnünk keresztény felelős­ségünket. Depierre beszédét nagy sei fogadta az értekezlet. Ezután Ikuo Ojama Nemzetközi Sztálin- Békedíjjal kitüntetett japán pro­fesszor, a Béke Világtanács irodá­jának tagja emelkedett szólásra. Ikuo Ojama professzor beszéde a japán nép békeharcáról' Ikuo Ojama, a japán békebizott­ság elnöke azzal kezdte beszédét, hogy a koreai hadifogolycserére vonatkozó egyezmény megkötése elhárította az utolsó akadályt a fegyverszüneti tárgyalások sikeré­nek útjából. A koreai fegyverszü­net, amely az első lépés a nemzet­közi feszültség enyhülésében, meg­fosztja az Egyesült Államokat min­den indokától, hogy ismét meg­szállja Japánt. A fegyverszünetnek mégsem örülhetnek a japánok ma­radéktalanul, mert többszázezer amerikai állomásozik az országban és többszáz amerikai támaszpontot létesítettek Japán területén. Ugyan­ekkor tovább fokozzák Japán újra- felfegyverzését is. — Kijelentette, hogy amíg az idegen uralom alól nem szabadul fel Japán, mindaddig katonai bázis marad Ázsiában. Kifejtette, hogy ez a helyzet a sanfranciscói „békeszerződésnek“ a következménye. E szerződés el­len eleinte csak a nemzet kisebb­sége emelte fel a szavát, ma azon­ban már a békét és függetlenséget követelő nemzetközi mozgalom gyors kibontakozásának jelei mu­tatkoznak. Ojama három olyan té­nyezőt említett, amely elősegítette a mozgalom kibontakozását. Első­sorban és főképpen az elhunyt Sztálin miniszterelnöknek a japán néphez intézett újévi üzenetét em­lítette, továbbá a múlt év októbe­rében az ázsiai és csendesóceáni országok Pekingben tartott béke­értekezletét és harmadsorban a Népek Békekongresszusát. Hang­súlyozta, hogy a nemzetközi támo­gatás nagy ösztönző erőt jelentett a japán békemozgalom számára. Ma már a leigázó szerződések ér- (Folytatása a 2-ik oldalon.) A búza aratásáig végzek a harmadik kapálással A míg a Béke Világtanács Budapesten ülésezik és a világbéke megszilár- dításáról tárgyal, addig én itthon, szerszámmal a kezemben vívom a növényápolás és az aratás csatáját. Gyakorlatból tudom, hogy az idejében és jó minőségben elvégzett növényápolás a magasabb terméseredmény elérésének az alapja. Ezért igyekeztem a kapálást időben és jól elvégezni. A cukorrépa és kukorica másodszori kapálását már elvégeztem. Most már harmadszor kapálok. A Béke Világtanács budapesti ülésének tiszteletére ígéretet tettem, hogy az árpa aratásáig a növényápolást befejezem. így nem kell félnem, hogy az ara­tás alatt elgyomosodnak növényeim. Állandóan figyeltem, hogyan érik másfél hold ősziárpám. Alig vártam a pillanatot, amikor elkezdhetem az aratást. A forró júniusi nap sugarainak hatására szinte óráról órára sárgultak a kalászok. Kedden reggel megállapítottam, hogy ősziárpám sárgaérésben van. Mar kora reggel hozzáfogtam a munkához. Egymás után dűltek rendre a dús kalászok. Becslésem alapján 20 mázsa termést váróik a másfél holdról. ígéretet teszek, hogy beadási kötelezettségemet egyenesen a géptől teljesítem. Az árpa aratása után hozzálátok a harmadik kapáláshoz, mellyel a búza aratásáig vég­zek. A gyors, veszteségmentes betakarítással méltóképpen akarom kivenni része­met a békeharcból. BENEDEK IMRE nyolc és fél holdas dolgozó paraszt, Tiszapüspöki Minden ember előtt, aki a megyét járja, már a múlt héten világos volt; az aratás a jászságban e héten teljes erővel megkezdődik. Mindenki azt gondolná, hogy az ilyen adottságok láttán a jász- oerényi járásban lévő gépállomások a gépállomások megyei igazgatósá­gától segítséget kaptak. Az igazgatóság műszaki csoportja a segítség helyett a jászárokszállási »épállomás két arató-gépét egysze­rűen hasznavehetetlenné tette. Ki­adott egy utasítást, mely szerint az íratásra kész állapotban lévő gépek neghajtótengelyét a gépállomás iolgozói azonnal küldjék el egy másik gépállomásra. Csányi János, a jászágói Alkot­mány tszcs elnöke a hét elején fel­kereste Göblyös elvtársat, a gép­állomás politikai helyettesét. El­mondta. hogy ..az árpa és a rozs Tímár László szolnoki dolgozó paraszt csütörtök délig már fél hold ősziárpát learatott Tímár László 18 holdas ugari dolgozó parasztnak is megérett az őszi­árpája, Csütörtök reggel fiával együtt hozzálátott a nagy munkához, s délig már 800 négyszögöl árpa borult rendre. Tavaly sem késlekedett, akkor is első volt az aratásban. Mint mondotta — sárgaérésben kell aratni. így nem lesz szemveszteség. A betakarítás mellett a növényápolással és az állam iránti kötelezettsé' geinek teljesítésével is igyekszik. Rajta kívül Balázs István 15 holdas dolgozó paraszt is levágta már fél hold ösziárpáját. ő sem akar alulmaradni az aratási békeversenyben. A leara­tott területre még e héten másodnövényként korai kukoricát vet. Körültekintőbben intézkedjen az aratás érdekében a gépállomások megyei igazgatósága B. Kovács Mihály is arat már Szapárfalun B. Kovács Mihály há­rom és félholdas szabár- falui dolgozó paraszt. I-es tíbusú tszcs-lag ió béke­harcos. Becsületes, szorgal­mas gazda hírében áll az egész faluban. 16 munkálat igazolta gondosan ábolt gyommentes földié. Már a választási békeversenyben is becsülettel megállta helyét. Nála a szó egyet ielent a tettel. A világbéke élharcosai­nak hazánkba érkezése még nagyobb lelkesedést adott munkáidhoz. Egészévi to­lás- és haromfibeadását tél­iesítetté már. Növényeit már harmadszor is meg- kabálta. ezzel akarta ter­méseredményeit növelni. Úgy tervezte, hogy az ara­tás megkezdéséig végez a növényábolással így is tett. lói felkészült, nyugodtan nézett az aratás elé. Már az elmúlt héten ál­landóan figyelte, hogyan érik ősziárbáia. Alig győzte kivárni a számára szinte ünnepet ielentő nabot. az aratás első nabiát. Szerdán reggel már aranylóan sár­gállott az árba. Nem is kés­lekedett sokáig, megkezdte az aratást. Minden évben már a géb­től téliesített» állam iránti kötelezettségét. Most meg­fogadta. hogy árbabeadásál egyenesen a cséblőgébtől 200 százalékra leliesíti. ló munkájával igazolja, hogy a 800 milliós béketábor élenjáró békeharcosa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom