Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-28 / 152. szám

4 SZGLNOKMEGYEI NlSPLAP 1953 június 28. cAz ai^a&duxL&mdíuj, fajlúdíit A mai ember már szinte el sem hiszi, hogy 100 évvel ezelőtt olyan jár­ványok dúltak, amelyek egész falvakat, városokat kipusztítottak. Megfoghatatlan előtte, hogy az átlag életkor alig 30— 35 év volt. Az orvostudomány a felfc dezéseket a maga szolgálatába állította, hogy minél eredményesebben gyógyítsa a beteg embert. Ma a laboratóriumok ez­reiben kutatók tízezrei kísérleteznek, hogy behatoljanak a természet titkaiba, hogy megismerjék az életet. Fehér egerek, pat­kányok és más állatok millióit használ­ják fel kísérleti alanyul. A sok új ismeret mindig újabb és újabb problémát vet fel az orvostudo- mányban; éppen ezért a ma orvosának állandóan képeznie kell magát. A ma orvosa jól felszerelt egyetemeken modern klinikákon és kórházakban hosszú éveken át tanulja az orvoslás tudományát. Ma már minden ezer emberre jut egy orvos hazánkban. A szocialista Magyarországon modern kórházakban, rendelőintézetekben jól kép­zett orvosok és egésaaégügyi dolgozók látják el a betegeket. A megelőző orvosi munka eredményeként egyre kevesebb i fertőző betegség. A mentőszolgálat a ■»eteget messzi vidékről is órák alatt a tcórházba szállítja. A gyógykezelések a leghatásosabb módon folynak. A mai gyögylzezelfsmár nem öt­'etszerü, nem próbálkozásokból áll. Ha a vizsgálat után kiderül a betegség oka, sör kerül gyógykezelésre. A mai orvos­nak már olyan kivizsgálási lehetőségek állnak rendelkezésére, hogy nem tanács­talan a beteggel szemben. Népi demo­kráciánk minden dolgozó számára lehe­tővé tette a legjobb és legkorszerűbb gyógykezelést. A betegségek legtöbbjét csírájában kell elfojtani, illetve gyógy­kezelésbe venni- Ezért óriási súlyt he­lyezünk a megelőző ti betegségfelkutató orvosi munkára. Ma falun és városon országszerte állandóan folynak a vérbaj-, tüdő- és rákszűrő vizsgálatok. A beteget azonnal gondozásba veszik és elmond­hatjuk, sok dolgozó köszönheti ezeknek ax szűrővizsgálatoknak gyógyulásit, éle­tének meghosszabbodását. A régi orvos gyógyszertáriban kevés hatásos gyógyszer volt. Ma már olyan biztosan ható és jó gyógyszereink van­nak, hogy egyes; egy-két évtizede még igen súlyos és életveszedelemmel járó megbetegedések (tüdőgyulladás) injet^ió és tabletta hatására gyógyíthatók. A mai gyógyszerek hatása a baktérium okozta betegségeknél szervezetünkre nem ártal masak, a kórokozókat, azonban megölik. Más gyógyszereinkkel a szervezet hiányos­ságait pótoljuk, ilyenek a vitaminok, a szervkivonatok (insulin; pepsin, hormon stb.). Felhasználjuk a gyógykezelésben a sugarak .(rádium, röntgen) sejtroncsoló tulajdonságait kóros daganatok visszafej­lesztése érdekében, A halál ellen ma sincs orvosság. Szü­letünk és meghalunk. Ez a természet «-örvénye. Életünk ma könnyebb és fáj- dalommentesebb, mint régen volt. Nagy orvos elődeinket a mérhetetlen pusztu­lás, a fájdalom vezette a kutatások el­végzéséhez, a felfedezésekhez. Életet akar­tak menteni és mentettek, segíteni akar­tak a szenvedő betegeken és segítettek. Mi, mai orvosok ezeknek az orvosoknak nyomdokain járunk. A szocialista társadalomban a legfőbb érték az ember. S a szocialista társadalom mindent megtesz a dolgozók egészségéért. Az orvosi munkát azonban komoly mértékben megnehezíti a betegek türelmetlensége. A vizsgálatra váró be­tegek a rendelőintézet várószobáiban gyakran fegyelmezetlenek, lármát csap­nak. Ez a szívet, tüdőt hallgató orvost zavarja, a vizsgálat hosszabb ideig tart a többiekre később kerül sor. Síró gyermekeket, elesett, lázas betegeket a vizsgálatra várakozók engedjenek előre, soronkívül. Ha az orvosnak sok munkája van; még sokan várakoznak vizsgálatra, a lényegtelen dolgokat a beteg ne az orvostól tudakolja meg. A beteg minden biztosítási igényjogosultságra, betegségé- vc-natkozó iratait vigye magával a vizsgálatra, hogy az orvos tisztában le­gyen az eddig lefolytatott gyógykezelés­sel. A gyomorpanaszos beteg vizsgálat előtt 6—8 ■ órát koplaljon, különben a gyomrot nem lehet megvizsgálni, s a beteg nem az orvost, hanem önmagát csapja be, mert lelete nem fedi a való­ságot. A vesére panaszkodó beteg a vizsgálatra vizeletet vigyen magával, mert a vese megbetegedéseit ebből lehet leg­inkább megállapítani. Piszkos munkából jövő beteg, hacsak módja van rá, vesse le piszkos munkaruháját és mosakodjon meg. Igen fontos a rendelési idő meg­tartása. A beteg ne utolsó percben ro­hanjon a vizsgálatra, mert az orvos! ideje beosztott, ilyen esetekben esetleg egy másik rendelésről késik el, ahol dol­gozók várják. A vizsgálatra várók hívás nélkül ne nyitogassanak be az orvosi vizsgálóba, mert ott általában az embe­rek levetkőznek. A biztosító orvosban mindig a segítő jóbarátot lássuk. Ne feledjük el, hogy az orvosnak mind a népvagyon, mind a beteg érdekeit szem előtt kel! tartania. Ne kívánjanak a betegek az or­vostól lehetetlen dolgokat. Sok beteg nem érti meg, hogy orvosi vizsgálat, valamint a gyógyszereik is csak úgy, gyó­gyíthatnak, ha az utasításokat megfogad­ják, a gyógyszereket beszedik és hibás életmódjukon változtatnak. Sok beteg vé­gigjárja az összes orvosokat, garmadá­val állanak a gyógyszerek szekrényében, de egyik gyógyító kúrát sem hajtotta még végre, ugyanakkor azonban tovább folytatja addigi életmódját, iszik, dohány­zik, éjszakázik. Ha csak kis mértékben is sikerült ez­zel a cikkel • érzékeltetni magas nívón álló és állandóan fejlődő egészségügyi kultúránk kialakulását, ha sikerült rá­mutatni a rendelőintézetekben meglévő egy-két nehézségre s ezzel megkönnyítet­tük a betegellátást, célunkat elértük. DR. BLAZSEK JÓZSEF rend. int. belgy. főorvos. A szolnoki tanács kommunális osztálya adjon több segítséget a Sütőipari Vállalatnak Könyvet vásárolnak a jászfényszarul szövetkezeti boltban A jászfényszarui iold- művesszövetkezeti boltban Kovács Dezső boltvezető­vel beszélnetek ebben, mi­kor arra leszek figyelmes, hogy egy fiatal dolgozó ba. rasztasszony hosszas válo­gatás után két könyvet vá­sárol. Ifi. Tutor Antalné a vevő. Abósának viszi a könyveket. Nem úi ielenség már Jászfényszarun a könyvet vásárló barasztember. Két éve jelent meg a bolt boU cain az úi „árúcikk". Ele­inte idegenkedéssel fogad­ták a vevők. — Azóta azonban sok víz folyt le a Zagyván — mondja Kovács Dezső. — Ma már ismerik az ol­vasás örömét. A DISZ könyvtárát sokan látogat­ják és itt a boltban is mind gyakrabban vásárol­nak könyvet a dolgozó ba­rasztok. A beszélgetés közben főn be Kurunczi Pista és egye­nesen a könyvállványhoz Az élelmiszeripari minisztérium rendelkezése alapján ez év január 1-től a megye sütőipari üzemei egv központhoz, a Szolnokmegyei Sütő­ipari Vállalathoz tartoznak. Január 1-én lettem a vállalat műszaki ve­zetője. A megalakuláskor rögtön lépéseket tettünk abban az irány­ban, hogy a legnagyobb szolnoki sütőüzemek olyan állapotba kerül­jenek. amilyennek az élelmiszert gyártó üzemnek lennie kell. Az élelmiszeripari osztálytól megkaptuk a támogatást a vál­lalat átszervezéséhez. Ahhoz azonban, hogy a szolnoki telep I. és II. számú üzemét rendbe tudjuk hozni, nem kaptuk meg a városi tanács kommunális osztályának segítségét. Hosszas tárgyalások után áprilisban kézhez vettük a kommunális osz­tály határozatát. Eszerint II. számú üzemünkben, a Hubai Ferenc-u. 7. szám alatt lakó Kerékgyártó János részére az osztály lakást biztosított. TSz a lakás a Jókai-utca 2. szám alatt van és a 62/1. Építőipari Vál­lalat használja. A vállalat korábbi szerződés alapján nem mondott le a lakásról, így a helyzet továbbra is változatlan maradt, a II. számú üzemben még ma sincs megfelelő raktárhelyiség. A kenyér tárolására pedig az eddigieknél jóval nagyobb mé­retű raktárhelyiségekre lenne szükség. E pillanatban az a helyzet, hogy kenyeret kellő­képpen előgyártani nem tudunk, ha pedig előregyártunk, a ke­nyeret a fedetlen udvaron üres zsákokra rakják le, méter ma­gaságban, több tonna mennyi­ségben. Mondani sem kell. hogy az ilyen tárolás a szeszélyes, zivataros idő­járás mellett egyik óráról a má­sikra milyen hatalmas károkat okozhat. Hasonló a helyzet a Ságvári Endre-út 9. szám alatt lévő I. sz. üzemünkben, azzal a különbséggel, hogy mivel az üzem kapacitása nagyobb, még tágasabb kenyér­tároló helyiségre lenne szükségünk. Annyi eredményt már elértünk, hogy két helyiséget megkaptunk. A harmadik helyiséget azonban még nem. Ezt a helyiséget egy, a vállala­tunktól különálló személy lakja, aki a helyiséget csak készáruraktárunkon keresztül tudja megközelíteni. Az üzemben jelenleg egy kettes magyar-kemence átépítése folyik. Ezzel egyidejűleg feltétlenül szük­séges, hogy az eddig használatban lévő, de az egészségügyi követel­ményeknek egyáltalában meg nem felelő és a városi tisztiorvos által is többször kifogásolt fürdő, WC és öltözőhelyiségeket arra alkalmas helyre tegyük át. Jelenleg az átépítés miatt az üzem 24 dolgozója részére sem öltöző, sem fürdő egyáltalán nem áll rendelkezésre. A ko­rábban megkapott két helyiség­hez tartozó fürdőszobát és WC-t az Ingatlankezelő Vállalat ért­hetetlen módon megtagadja tő­lünk, azzal az indokolással, hogy az éjszakai műszak be­fejezésekor az ott lakó ház­mester nem tűrheti a műszak- váltás ideje alatt törtéhő jár- kálást. Vállalatunknak építenie keli, mert ez szükséges a város jó ke­nyérellátása érdekében, s ha már építünk, akkor szeretnénk úgy épí­teni, hogy üzemeink valamennyire is korszerűek legyenek. Már eddig igen sok Ígéretet kaptunk arra a KIK és a városi tanács kommunális osztálya részéről, hogy biztosítják üzemeinknek a megfelelő helyisége­get. Szeretnénk, ha ezek az ígére­tek — a város dolgozóinak jó ke­nyérellátása érdekében — vaióra iS válnának. Szász István Szolnok, Sütőipari Vállalat* A kereskedelem néhány kérdése a jászapáti járásban [jARÄSUNk] területén az el­múlt hónapokban többször probléma merül fel az áruellátás terén — helytelen megrendelés, vagy gon­datlan áruelosztás következtében. A jászkiséri földművessszövetkezet például nem küldte meg idejében a megrendelést a jászberényi Füszért Vállalatnak és így tíz napra való áru kiszállítását a Füszért nem tudta biztosítani. A helytelen áru­elosztás eredményeként Jászapátin A történelem valamennyi nagy elméje mindig hittel vallotta: az 'em- béri nem boldogulásának egyetlen félté- tele a haladás. Jókai, a nagy magyar író a még feudális nyűgöktől terhes korban jövöbelátóan megmondta: ,,Jaj a tudat­lannak! Ezt érzi majd mindenki; olyan vágy viszi majd valamennyi embert a tantermekbe, mint hajdan a templo­mokba”. Azóta nagyot fordult a történelem ke­reke. Szabad hazánkban a tudatra szom­jas nép, öregek, fiatalok előtt szelesre tárultak mindenfajta iskola kapui. Az igazság, a gondolat szabadsagai irigyli a dolgozóktól a klerikális reak­ció. amelynek minden korban taktikám volt a tudatlanság megőrzése. így tudott szövetségesével, a burzsoáziávál testi- lelki ura lenni a tömegek nagyrészének a kapitalista rendszerben is. A szellemi nyomorúságot szeretné^ kon­zerválni Bárányt András tiszasülyi plé­bános. aki vak gyűlölettel rágalmazza népünk szeretett, megbecsült pedagógu 'sail; „A tanítók eladták az iskolát az államnak" — fröcsköli szét megbízható kulákbarátai körében. Sőt odáig merész­kedett, hogy az egyik pedagógust meg fenyegette; ,.Nem oldozlak fel, ha nem segítesz a hittan beíratásnál, „Elfelejtette a tisztelendő úr az állam és az egyház közötti megállapodást? Az állam, a nép alkalmazottját próbálja megnyerni szövet­ségesének, hogy ministrálasra, tudomány­talan tanok befogadására buzdítsa a rá­bízott fiatalságot? Hogy merészeli szem­beállítani a becsületes, kérgeskezü szülő­ket az iskolával, hogy van bátorsága bi zalmatlanságot hinteni közéjük híreszte­lésével: „Ne hallgassanak a tanítókra” Hazánkban teljes lelkiismereti sza­badság tan. Aki nem akarja hittanra já­ratni gyermekét, azt ne Igyekezzen tör­vényeinket megsértve rábeszélni a beira- tásra a tisztelendő úr. Figyelmébe ajánl­juk Veres Mátyásné túrkevei dolgozó asszony levelét, amelyet az Önhöz ha­sonló viszály '-:!.ükhöz írt. „Három gyer­'Jetdäiek v-agy-unk g^zitnekeittU {eii&détééAl mekem van. Többen azt kérdezték tő­lem, miért nem járatom őket hittan órá­ra. Erre csak azt feleltem, hogy nincs szükségük hittan tanulásra, amikor tudo­mányos alapon ismerhetik meg az élet keletkezését, az ember származását. A kétféle anyag zavarná a gyerekek tisztán­látását. Én is felelősnek érzem magam gyermekeim fejlődéséért. Ez szülői kö­telességem. Azt akarom, hogy nyitott szemmel, a maga valosagaban nézzék az életet. Meg kell nekik győződni arról, hogy csak saját munkájuk, emberségük építhet számukra biztos jövőt. Mindeze­ken jelül azt is látom ,hogy a hittan ok­tatás leple alatt egyik-másik oktató ellen­séges hangulatot igyekszik szítani a gyer­mekek közt. Nekem erre nincs szüksé­gem, én gyermekeimmel együtt békesség­ben akarok élni. Ezért nem írattam be vallásórára egyiket sem." Igazat ad Veres Mátyásnénak Nagy G. Pálné 5 h. jászapáti tanyai dolgozó pa- <asztasszony is, aki bizonyára meggondol- ia, beírassa-e hittanra László fiát. Farkas Sándor tisztelendő úr hízelgő szavára szorgalmasan ministrált Nagy G. László az elmúlt iskolai évben, járt a hittanra is. Megkapta a tisztelendő úrtól a díszes kenetteljes oklevelet, viszont iskolai ta­nulmányaiban szégyent vallott: két tárgy­ból — közte mértanból — megbukott. A László gyerek rossz tanulmányi jegyet nem azért kapott, mert „buta lenne. De hogy igazodna el egy fiatal, nyiladozó értelem a tanító, a körülötte folyó élet, — másfelől a tisztelendő úr által elé tárt, egymásnak ellentmondó tényeken. A tanító tanítja, az élet azt mutatja a Nagy G. Lászlóknak: nálunk a nők, tehát az 5 édesanyja egyenjogúak a férfiakkal. Olvas, hall női miniszter­ről, képviselőkről. Vékony Rózáról, az élenjáró traitoroslányról, Rimiczi János- néról, a törökmiklósi járási tanácselnök­ről, ismeri községében a tanács-előadó Káldi Erzsébetet, a gyűlések kiváló elő- adinöit. A hittan órán pedig egyszer azt mondja neki vag'y másik gyereknek Farkas tisztelendő úr: „Most pedig ol­vasd fel fiacskám szépem figyelmesen Pál apostolnak a korlnthusbeliekhez írott leveléből ezt a részt". S a gyerek olvas­sa: „A ti asszony népeitek a gyülekezet­ben hallgassanak; mert nem engedtetik nekik az, hogy szóljanak, hanem, hogy engedelmesek legyenek. Hogyha valamit meg akarnak tanulni, otthon kérdjék meg az ő férjeiket; mert oktalan dolog asz- szonyi állatnak szólni a gyülekezetben." — „Jól van, kisfiam, szépen elolvastad az Ur szavát. Leülhetsz." A gyerek bizonyára le is ül ha egy kicsit gondolkodik. Nem éppen volt hí­zelgő a titulus, kivált ha saját anyjára gondol. Meg aztán miket ajánl az asszo­nyokra nézve az öreg, begyepesedett apos­tol? Biztosan jobban tetszik a fiúnak, hogy anyja, pajtásainak anyja tanulhat, felszólalhat, ahol neki jólesik. Lehet be­lőlük agronémus, tsz elnök, de akkor miért beszél mást a tisztelendő úr?l Hogy sokáig ne törje a fejét, másik hit­tan órán következik a paradicsomi alma­kóstolás meséje. Kíváncsian fülelnek t gyerekek. „Nahát, mit csinált az az Éva?!" Rábeszélte Ádámot, hogy egye­nek d tiltott gyümölcsből s az egész emberiségre rázúdult a szerencsétlenség. Nem lehetett többé dologtalanul lopni a napot a paradicsomban — az ember­nek arca verejtékével kellett megkeresni kenyerét. A tisztelendő úr meséje sze­rint tehát büntetés a munka az emberi­ségen. Büntetés az, hogy a jászapáti, vagy kunmártoni dolgozó parasztok lel­kesen, örömmel vágnak kaszájukkal az érett búzatáblába. Büntetés, hogy Jász­berényben új gyárat építünk. Az nem bűnhődik tehát, aki elhanyagolja az ide­jében való aratást vagy nem teljesítI a tervet? Milyen jó lenne visszahozni Mar- Eovics Pál esperes világát, ugye Farkas tisztelendő úr? A múltban neki még le­hetett teljesíteni isten parancsát, mikor — a munka büntetés lévén — negye­débe adta ki a káptalan kukoricáját ka­pálásra. holott harmadában volt szokás munkáltatni. Lehetett neki a parasztok pénzén Horváth Pál úribirtokossal kár­tyacsatázni, nőkre költeni. Most elég strapa állandóan motorral járni a tanya­világot civilbe öltözve, mézes-mázos szó­val hirdetni: „Ne higyjenek a népneve­lőknek". Milyen nagy gond a motor? Alighogy befejezi a misét, szaladni kell vele a vasas KTSZ-be javítgatni. S hogy szánják az öregasszonyok: „Szegény tisz­telendő úrnak már menni kell, dolgoz­tatják a KTSZ-ben". Pedig csak azért megy, mert sietős a dolga, s a motort mégsem javíttathatja angyalokkal. Itt is, ott is elejt egy kis lelki-magot» Hogy például a „Különös házasság" c. film meséje valóban megtörtént, de az a Sze- csenia plébános „hát az nem egészen úgy csinált”. Pedig azt a tisztelendő úr is tudja, hogy Szecsenka plébános biztos nem a szentlelket hívta segítségül Dőry báró leányával való viszonyához. Vagy talán hárítsunk mindent Épára, akit minden hájjal megkent sátán elcsábított s utána már a „gyenge jellemű" nőttek könnyen ment a „teremtés koronáját' behálózni? A TTli népünk már nem hisz hazug mesékben. Ne próbálják hát Burányi, Farkas, vagy Jászladányon Kis Imre, Mogyorósi Sándor tisztelendő urak gyer­mekeinket az igazság, a tudás hajléká­tól, az élet törvényeit tanító pedagógu­soktól fényképezéssel, díszoklevelekkel elcsábítani. T. 1. Kiskereskedelmi Vállalat 40. sz, árudájában olyan nagy mennyiségű étolaj áll raktáron, hogy már nem tudják hová helyezni. Jászapátin rendszeres zsírellátás is van. Ugyan­akkor községeink részére nem biz­tosítanak megfelelő étolaj-mennyi­séget. [HIÁNYOSSÁGKÉNT I mutatko­zott járásunk területén az is, hogy sem a járási tanács kereskedelmi csoportja, sem a többi kereskedelmi szervek nem tanúsítottak kellő éberséget a kenvérellátás terén. így fordult elő,, hogy az ellenség Jász- andráson és Jászdózsán elégedetlen­séget igyekezett kelteni. Erre a ke­reskedelmi aktívák és a társadalmi ellenőrök hívták fel a figyelmünket. A kérdést megvizsgáltuk és meg­állapítottuk, hogy azok a szemé­lyek, akik az elégedetlenséget szí­tották, lakásukon nagyobb liszt­mennyiséget tároltak. így pl. Jász- andráson Kiss Sándorné. Ezek az esetek nagyobb éberségre ösztönöz­tek bennünket. A nyári nagy mezőgazdasagi munkákra járásunk mind élelmi­szer, mind iparcikkek terén felké­szül. Az arató- és cséplőmunkások részére nagymennyiségű szalonnát és gyümölcsízt biztosítottunk. Bolt­jainkat jól elláttuk minden olyan élelmiszerrel és iparcikkel, melyek az aratás és cséplés idején szüksé­gesek. Gondoskodtunk kaszáról, kalapácsról, vasvilláról stb. Remél' jük, hogy ezekből az árféleségek­ből hiányosság nem lesz. |a FÖLDMUVESSZÖVETKEZETI Járási Szövetségével karöltve vala­mennyi községünkben mozgó boltot szerveztünk. Ezek a boltok állan­dóan járják a határt és ott az ara­tás és cséplés munkáiban résztvevő dolgozókat hűsítő italokkal, pék­süteményekkel, cigarettával, cukor­kával, különböző élelmiszerekkel látják el. amennyiben pedig szüksé­ges, a mozgóboltok kaszát, kasza­követ, textilárut is árusítanak, hogy ezzel is megkönnyítsék a dolgozók munkáját. Bízunk abban, hogy helyes áru­elosztással, a kereskedelmi dolgozók jó és odaadó munkájával, valamint jó ellenőrzéssel ebben a legnagyobb és legjelentőségteljesebb munkában eredményesen tudjuk segíteni me­zőgazdaságunk dolgozóit. Mindent elkövetünk, hogy sem élelmiszer, sem iparcikk tekintetében járásunk területén hiányosság ma merülhes­sen fel. Galamb Józsefné, kér. csop. vez. Jászapáti, Járási Tanács. tart. A VIII. általános is­kola tanulója és erst ke a bolt leggyakoribb könyvvá­sárlóinak. Kuruncziék kint laknak a Homok-tanyán. Onnét jött be most is. Nagy kedvelője a Szabad­ságharcos Kisregényeknek. ■— Nagyon szeretem eze­ket az izgalmas, érdekfeszítő történeteket — mondja. — Legjobban érdekelnek ezek közölt is a partizánokról szóló regények. Most a vakáció alatt kü­lönösen sokat olvas ö is. pajtásai is. — Csak olvassanak a gyerekek! A könyvekből jót. szépei tanulhatnak. — Ezt özv. Meller Istvánná mondta, aki gyermekei ré­szére egyszerre öt könyvet vásárol. 1 Nemcsak a gyermekei olvasnak Jász fényszarun. A könyvvásáriák között c\tt vannak a dolgozó Parasz­tok, parasztasszonyok. DISZ fiatalok egyaránt. A felszabadulás előtt minden évben kiáradt a Zagyva és semmivé telte a dolgozó parasztok mun­kájának gyümölcsét. A Hortby-fasizmus urai ujjú­kat sem mozdították, bogy a falu de',gozó parasztjain segítsenek. Népi demokrá­ciánk gátak közé szorítot­ta az ellenséges folyót és örökre eltüntette Jászlény- szaru dolgozóinak feje fe­lől az árvízveszély fenye­gető rémét. A Horthy-rendszer igye­kezett minél nagyobb sö­tétségben. tudatlanságban tartani a falu népét. Ma­gas gátakat emelve, elzárta előle a tanulás, a művelő­dés lehetőségét. A népi demokrácia ledöntötte eze­ket a gátakat és most aka­dálytalanul áramlik a fel­szabadult magyar falvak dolgozóihoz a kultúra, a felvilágosodás legjobb fegyvere — a könyv. Wégner Miklós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom