Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)
1953-06-28 / 152. szám
4 SZGLNOKMEGYEI NlSPLAP 1953 június 28. cAz ai^a&duxL&mdíuj, fajlúdíit A mai ember már szinte el sem hiszi, hogy 100 évvel ezelőtt olyan járványok dúltak, amelyek egész falvakat, városokat kipusztítottak. Megfoghatatlan előtte, hogy az átlag életkor alig 30— 35 év volt. Az orvostudomány a felfc dezéseket a maga szolgálatába állította, hogy minél eredményesebben gyógyítsa a beteg embert. Ma a laboratóriumok ezreiben kutatók tízezrei kísérleteznek, hogy behatoljanak a természet titkaiba, hogy megismerjék az életet. Fehér egerek, patkányok és más állatok millióit használják fel kísérleti alanyul. A sok új ismeret mindig újabb és újabb problémát vet fel az orvostudo- mányban; éppen ezért a ma orvosának állandóan képeznie kell magát. A ma orvosa jól felszerelt egyetemeken modern klinikákon és kórházakban hosszú éveken át tanulja az orvoslás tudományát. Ma már minden ezer emberre jut egy orvos hazánkban. A szocialista Magyarországon modern kórházakban, rendelőintézetekben jól képzett orvosok és egésaaégügyi dolgozók látják el a betegeket. A megelőző orvosi munka eredményeként egyre kevesebb i fertőző betegség. A mentőszolgálat a ■»eteget messzi vidékről is órák alatt a tcórházba szállítja. A gyógykezelések a leghatásosabb módon folynak. A mai gyögylzezelfsmár nem öt'etszerü, nem próbálkozásokból áll. Ha a vizsgálat után kiderül a betegség oka, sör kerül gyógykezelésre. A mai orvosnak már olyan kivizsgálási lehetőségek állnak rendelkezésére, hogy nem tanácstalan a beteggel szemben. Népi demokráciánk minden dolgozó számára lehetővé tette a legjobb és legkorszerűbb gyógykezelést. A betegségek legtöbbjét csírájában kell elfojtani, illetve gyógykezelésbe venni- Ezért óriási súlyt helyezünk a megelőző ti betegségfelkutató orvosi munkára. Ma falun és városon országszerte állandóan folynak a vérbaj-, tüdő- és rákszűrő vizsgálatok. A beteget azonnal gondozásba veszik és elmondhatjuk, sok dolgozó köszönheti ezeknek ax szűrővizsgálatoknak gyógyulásit, életének meghosszabbodását. A régi orvos gyógyszertáriban kevés hatásos gyógyszer volt. Ma már olyan biztosan ható és jó gyógyszereink vannak, hogy egyes; egy-két évtizede még igen súlyos és életveszedelemmel járó megbetegedések (tüdőgyulladás) injet^ió és tabletta hatására gyógyíthatók. A mai gyógyszerek hatása a baktérium okozta betegségeknél szervezetünkre nem ártal masak, a kórokozókat, azonban megölik. Más gyógyszereinkkel a szervezet hiányosságait pótoljuk, ilyenek a vitaminok, a szervkivonatok (insulin; pepsin, hormon stb.). Felhasználjuk a gyógykezelésben a sugarak .(rádium, röntgen) sejtroncsoló tulajdonságait kóros daganatok visszafejlesztése érdekében, A halál ellen ma sincs orvosság. Születünk és meghalunk. Ez a természet «-örvénye. Életünk ma könnyebb és fáj- dalommentesebb, mint régen volt. Nagy orvos elődeinket a mérhetetlen pusztulás, a fájdalom vezette a kutatások elvégzéséhez, a felfedezésekhez. Életet akartak menteni és mentettek, segíteni akartak a szenvedő betegeken és segítettek. Mi, mai orvosok ezeknek az orvosoknak nyomdokain járunk. A szocialista társadalomban a legfőbb érték az ember. S a szocialista társadalom mindent megtesz a dolgozók egészségéért. Az orvosi munkát azonban komoly mértékben megnehezíti a betegek türelmetlensége. A vizsgálatra váró betegek a rendelőintézet várószobáiban gyakran fegyelmezetlenek, lármát csapnak. Ez a szívet, tüdőt hallgató orvost zavarja, a vizsgálat hosszabb ideig tart a többiekre később kerül sor. Síró gyermekeket, elesett, lázas betegeket a vizsgálatra várakozók engedjenek előre, soronkívül. Ha az orvosnak sok munkája van; még sokan várakoznak vizsgálatra, a lényegtelen dolgokat a beteg ne az orvostól tudakolja meg. A beteg minden biztosítási igényjogosultságra, betegségé- vc-natkozó iratait vigye magával a vizsgálatra, hogy az orvos tisztában legyen az eddig lefolytatott gyógykezeléssel. A gyomorpanaszos beteg vizsgálat előtt 6—8 ■ órát koplaljon, különben a gyomrot nem lehet megvizsgálni, s a beteg nem az orvost, hanem önmagát csapja be, mert lelete nem fedi a valóságot. A vesére panaszkodó beteg a vizsgálatra vizeletet vigyen magával, mert a vese megbetegedéseit ebből lehet leginkább megállapítani. Piszkos munkából jövő beteg, hacsak módja van rá, vesse le piszkos munkaruháját és mosakodjon meg. Igen fontos a rendelési idő megtartása. A beteg ne utolsó percben rohanjon a vizsgálatra, mert az orvos! ideje beosztott, ilyen esetekben esetleg egy másik rendelésről késik el, ahol dolgozók várják. A vizsgálatra várók hívás nélkül ne nyitogassanak be az orvosi vizsgálóba, mert ott általában az emberek levetkőznek. A biztosító orvosban mindig a segítő jóbarátot lássuk. Ne feledjük el, hogy az orvosnak mind a népvagyon, mind a beteg érdekeit szem előtt kel! tartania. Ne kívánjanak a betegek az orvostól lehetetlen dolgokat. Sok beteg nem érti meg, hogy orvosi vizsgálat, valamint a gyógyszereik is csak úgy, gyógyíthatnak, ha az utasításokat megfogadják, a gyógyszereket beszedik és hibás életmódjukon változtatnak. Sok beteg végigjárja az összes orvosokat, garmadával állanak a gyógyszerek szekrényében, de egyik gyógyító kúrát sem hajtotta még végre, ugyanakkor azonban tovább folytatja addigi életmódját, iszik, dohányzik, éjszakázik. Ha csak kis mértékben is sikerült ezzel a cikkel • érzékeltetni magas nívón álló és állandóan fejlődő egészségügyi kultúránk kialakulását, ha sikerült rámutatni a rendelőintézetekben meglévő egy-két nehézségre s ezzel megkönnyítettük a betegellátást, célunkat elértük. DR. BLAZSEK JÓZSEF rend. int. belgy. főorvos. A szolnoki tanács kommunális osztálya adjon több segítséget a Sütőipari Vállalatnak Könyvet vásárolnak a jászfényszarul szövetkezeti boltban A jászfényszarui iold- művesszövetkezeti boltban Kovács Dezső boltvezetővel beszélnetek ebben, mikor arra leszek figyelmes, hogy egy fiatal dolgozó ba. rasztasszony hosszas válogatás után két könyvet vásárol. Ifi. Tutor Antalné a vevő. Abósának viszi a könyveket. Nem úi ielenség már Jászfényszarun a könyvet vásárló barasztember. Két éve jelent meg a bolt boU cain az úi „árúcikk". Eleinte idegenkedéssel fogadták a vevők. — Azóta azonban sok víz folyt le a Zagyván — mondja Kovács Dezső. — Ma már ismerik az olvasás örömét. A DISZ könyvtárát sokan látogatják és itt a boltban is mind gyakrabban vásárolnak könyvet a dolgozó barasztok. A beszélgetés közben főn be Kurunczi Pista és egyenesen a könyvállványhoz Az élelmiszeripari minisztérium rendelkezése alapján ez év január 1-től a megye sütőipari üzemei egv központhoz, a Szolnokmegyei Sütőipari Vállalathoz tartoznak. Január 1-én lettem a vállalat műszaki vezetője. A megalakuláskor rögtön lépéseket tettünk abban az irányban, hogy a legnagyobb szolnoki sütőüzemek olyan állapotba kerüljenek. amilyennek az élelmiszert gyártó üzemnek lennie kell. Az élelmiszeripari osztálytól megkaptuk a támogatást a vállalat átszervezéséhez. Ahhoz azonban, hogy a szolnoki telep I. és II. számú üzemét rendbe tudjuk hozni, nem kaptuk meg a városi tanács kommunális osztályának segítségét. Hosszas tárgyalások után áprilisban kézhez vettük a kommunális osztály határozatát. Eszerint II. számú üzemünkben, a Hubai Ferenc-u. 7. szám alatt lakó Kerékgyártó János részére az osztály lakást biztosított. TSz a lakás a Jókai-utca 2. szám alatt van és a 62/1. Építőipari Vállalat használja. A vállalat korábbi szerződés alapján nem mondott le a lakásról, így a helyzet továbbra is változatlan maradt, a II. számú üzemben még ma sincs megfelelő raktárhelyiség. A kenyér tárolására pedig az eddigieknél jóval nagyobb méretű raktárhelyiségekre lenne szükség. E pillanatban az a helyzet, hogy kenyeret kellőképpen előgyártani nem tudunk, ha pedig előregyártunk, a kenyeret a fedetlen udvaron üres zsákokra rakják le, méter magaságban, több tonna mennyiségben. Mondani sem kell. hogy az ilyen tárolás a szeszélyes, zivataros időjárás mellett egyik óráról a másikra milyen hatalmas károkat okozhat. Hasonló a helyzet a Ságvári Endre-út 9. szám alatt lévő I. sz. üzemünkben, azzal a különbséggel, hogy mivel az üzem kapacitása nagyobb, még tágasabb kenyértároló helyiségre lenne szükségünk. Annyi eredményt már elértünk, hogy két helyiséget megkaptunk. A harmadik helyiséget azonban még nem. Ezt a helyiséget egy, a vállalatunktól különálló személy lakja, aki a helyiséget csak készáruraktárunkon keresztül tudja megközelíteni. Az üzemben jelenleg egy kettes magyar-kemence átépítése folyik. Ezzel egyidejűleg feltétlenül szükséges, hogy az eddig használatban lévő, de az egészségügyi követelményeknek egyáltalában meg nem felelő és a városi tisztiorvos által is többször kifogásolt fürdő, WC és öltözőhelyiségeket arra alkalmas helyre tegyük át. Jelenleg az átépítés miatt az üzem 24 dolgozója részére sem öltöző, sem fürdő egyáltalán nem áll rendelkezésre. A korábban megkapott két helyiséghez tartozó fürdőszobát és WC-t az Ingatlankezelő Vállalat érthetetlen módon megtagadja tőlünk, azzal az indokolással, hogy az éjszakai műszak befejezésekor az ott lakó házmester nem tűrheti a műszak- váltás ideje alatt törtéhő jár- kálást. Vállalatunknak építenie keli, mert ez szükséges a város jó kenyérellátása érdekében, s ha már építünk, akkor szeretnénk úgy építeni, hogy üzemeink valamennyire is korszerűek legyenek. Már eddig igen sok Ígéretet kaptunk arra a KIK és a városi tanács kommunális osztálya részéről, hogy biztosítják üzemeinknek a megfelelő helyiségeget. Szeretnénk, ha ezek az ígéretek — a város dolgozóinak jó kenyérellátása érdekében — vaióra iS válnának. Szász István Szolnok, Sütőipari Vállalat* A kereskedelem néhány kérdése a jászapáti járásban [jARÄSUNk] területén az elmúlt hónapokban többször probléma merül fel az áruellátás terén — helytelen megrendelés, vagy gondatlan áruelosztás következtében. A jászkiséri földművessszövetkezet például nem küldte meg idejében a megrendelést a jászberényi Füszért Vállalatnak és így tíz napra való áru kiszállítását a Füszért nem tudta biztosítani. A helytelen áruelosztás eredményeként Jászapátin A történelem valamennyi nagy elméje mindig hittel vallotta: az 'em- béri nem boldogulásának egyetlen félté- tele a haladás. Jókai, a nagy magyar író a még feudális nyűgöktől terhes korban jövöbelátóan megmondta: ,,Jaj a tudatlannak! Ezt érzi majd mindenki; olyan vágy viszi majd valamennyi embert a tantermekbe, mint hajdan a templomokba”. Azóta nagyot fordult a történelem kereke. Szabad hazánkban a tudatra szomjas nép, öregek, fiatalok előtt szelesre tárultak mindenfajta iskola kapui. Az igazság, a gondolat szabadsagai irigyli a dolgozóktól a klerikális reakció. amelynek minden korban taktikám volt a tudatlanság megőrzése. így tudott szövetségesével, a burzsoáziávál testi- lelki ura lenni a tömegek nagyrészének a kapitalista rendszerben is. A szellemi nyomorúságot szeretné^ konzerválni Bárányt András tiszasülyi plébános. aki vak gyűlölettel rágalmazza népünk szeretett, megbecsült pedagógu 'sail; „A tanítók eladták az iskolát az államnak" — fröcsköli szét megbízható kulákbarátai körében. Sőt odáig merészkedett, hogy az egyik pedagógust meg fenyegette; ,.Nem oldozlak fel, ha nem segítesz a hittan beíratásnál, „Elfelejtette a tisztelendő úr az állam és az egyház közötti megállapodást? Az állam, a nép alkalmazottját próbálja megnyerni szövetségesének, hogy ministrálasra, tudománytalan tanok befogadására buzdítsa a rábízott fiatalságot? Hogy merészeli szembeállítani a becsületes, kérgeskezü szülőket az iskolával, hogy van bátorsága bi zalmatlanságot hinteni közéjük híresztelésével: „Ne hallgassanak a tanítókra” Hazánkban teljes lelkiismereti szabadság tan. Aki nem akarja hittanra járatni gyermekét, azt ne Igyekezzen törvényeinket megsértve rábeszélni a beira- tásra a tisztelendő úr. Figyelmébe ajánljuk Veres Mátyásné túrkevei dolgozó asszony levelét, amelyet az Önhöz hasonló viszály '-:!.ükhöz írt. „Három gyer'Jetdäiek v-agy-unk g^zitnekeittU {eii&détééAl mekem van. Többen azt kérdezték tőlem, miért nem járatom őket hittan órára. Erre csak azt feleltem, hogy nincs szükségük hittan tanulásra, amikor tudományos alapon ismerhetik meg az élet keletkezését, az ember származását. A kétféle anyag zavarná a gyerekek tisztánlátását. Én is felelősnek érzem magam gyermekeim fejlődéséért. Ez szülői kötelességem. Azt akarom, hogy nyitott szemmel, a maga valosagaban nézzék az életet. Meg kell nekik győződni arról, hogy csak saját munkájuk, emberségük építhet számukra biztos jövőt. Mindezeken jelül azt is látom ,hogy a hittan oktatás leple alatt egyik-másik oktató ellenséges hangulatot igyekszik szítani a gyermekek közt. Nekem erre nincs szükségem, én gyermekeimmel együtt békességben akarok élni. Ezért nem írattam be vallásórára egyiket sem." Igazat ad Veres Mátyásnénak Nagy G. Pálné 5 h. jászapáti tanyai dolgozó pa- <asztasszony is, aki bizonyára meggondol- ia, beírassa-e hittanra László fiát. Farkas Sándor tisztelendő úr hízelgő szavára szorgalmasan ministrált Nagy G. László az elmúlt iskolai évben, járt a hittanra is. Megkapta a tisztelendő úrtól a díszes kenetteljes oklevelet, viszont iskolai tanulmányaiban szégyent vallott: két tárgyból — közte mértanból — megbukott. A László gyerek rossz tanulmányi jegyet nem azért kapott, mert „buta lenne. De hogy igazodna el egy fiatal, nyiladozó értelem a tanító, a körülötte folyó élet, — másfelől a tisztelendő úr által elé tárt, egymásnak ellentmondó tényeken. A tanító tanítja, az élet azt mutatja a Nagy G. Lászlóknak: nálunk a nők, tehát az 5 édesanyja egyenjogúak a férfiakkal. Olvas, hall női miniszterről, képviselőkről. Vékony Rózáról, az élenjáró traitoroslányról, Rimiczi János- néról, a törökmiklósi járási tanácselnökről, ismeri községében a tanács-előadó Káldi Erzsébetet, a gyűlések kiváló elő- adinöit. A hittan órán pedig egyszer azt mondja neki vag'y másik gyereknek Farkas tisztelendő úr: „Most pedig olvasd fel fiacskám szépem figyelmesen Pál apostolnak a korlnthusbeliekhez írott leveléből ezt a részt". S a gyerek olvassa: „A ti asszony népeitek a gyülekezetben hallgassanak; mert nem engedtetik nekik az, hogy szóljanak, hanem, hogy engedelmesek legyenek. Hogyha valamit meg akarnak tanulni, otthon kérdjék meg az ő férjeiket; mert oktalan dolog asz- szonyi állatnak szólni a gyülekezetben." — „Jól van, kisfiam, szépen elolvastad az Ur szavát. Leülhetsz." A gyerek bizonyára le is ül ha egy kicsit gondolkodik. Nem éppen volt hízelgő a titulus, kivált ha saját anyjára gondol. Meg aztán miket ajánl az asszonyokra nézve az öreg, begyepesedett apostol? Biztosan jobban tetszik a fiúnak, hogy anyja, pajtásainak anyja tanulhat, felszólalhat, ahol neki jólesik. Lehet belőlük agronémus, tsz elnök, de akkor miért beszél mást a tisztelendő úr?l Hogy sokáig ne törje a fejét, másik hittan órán következik a paradicsomi almakóstolás meséje. Kíváncsian fülelnek t gyerekek. „Nahát, mit csinált az az Éva?!" Rábeszélte Ádámot, hogy egyenek d tiltott gyümölcsből s az egész emberiségre rázúdult a szerencsétlenség. Nem lehetett többé dologtalanul lopni a napot a paradicsomban — az embernek arca verejtékével kellett megkeresni kenyerét. A tisztelendő úr meséje szerint tehát büntetés a munka az emberiségen. Büntetés az, hogy a jászapáti, vagy kunmártoni dolgozó parasztok lelkesen, örömmel vágnak kaszájukkal az érett búzatáblába. Büntetés, hogy Jászberényben új gyárat építünk. Az nem bűnhődik tehát, aki elhanyagolja az idejében való aratást vagy nem teljesítI a tervet? Milyen jó lenne visszahozni Mar- Eovics Pál esperes világát, ugye Farkas tisztelendő úr? A múltban neki még lehetett teljesíteni isten parancsát, mikor — a munka büntetés lévén — negyedébe adta ki a káptalan kukoricáját kapálásra. holott harmadában volt szokás munkáltatni. Lehetett neki a parasztok pénzén Horváth Pál úribirtokossal kártyacsatázni, nőkre költeni. Most elég strapa állandóan motorral járni a tanyavilágot civilbe öltözve, mézes-mázos szóval hirdetni: „Ne higyjenek a népnevelőknek". Milyen nagy gond a motor? Alighogy befejezi a misét, szaladni kell vele a vasas KTSZ-be javítgatni. S hogy szánják az öregasszonyok: „Szegény tisztelendő úrnak már menni kell, dolgoztatják a KTSZ-ben". Pedig csak azért megy, mert sietős a dolga, s a motort mégsem javíttathatja angyalokkal. Itt is, ott is elejt egy kis lelki-magot» Hogy például a „Különös házasság" c. film meséje valóban megtörtént, de az a Sze- csenia plébános „hát az nem egészen úgy csinált”. Pedig azt a tisztelendő úr is tudja, hogy Szecsenka plébános biztos nem a szentlelket hívta segítségül Dőry báró leányával való viszonyához. Vagy talán hárítsunk mindent Épára, akit minden hájjal megkent sátán elcsábított s utána már a „gyenge jellemű" nőttek könnyen ment a „teremtés koronáját' behálózni? A TTli népünk már nem hisz hazug mesékben. Ne próbálják hát Burányi, Farkas, vagy Jászladányon Kis Imre, Mogyorósi Sándor tisztelendő urak gyermekeinket az igazság, a tudás hajlékától, az élet törvényeit tanító pedagógusoktól fényképezéssel, díszoklevelekkel elcsábítani. T. 1. Kiskereskedelmi Vállalat 40. sz, árudájában olyan nagy mennyiségű étolaj áll raktáron, hogy már nem tudják hová helyezni. Jászapátin rendszeres zsírellátás is van. Ugyanakkor községeink részére nem biztosítanak megfelelő étolaj-mennyiséget. [HIÁNYOSSÁGKÉNT I mutatkozott járásunk területén az is, hogy sem a járási tanács kereskedelmi csoportja, sem a többi kereskedelmi szervek nem tanúsítottak kellő éberséget a kenvérellátás terén. így fordult elő,, hogy az ellenség Jász- andráson és Jászdózsán elégedetlenséget igyekezett kelteni. Erre a kereskedelmi aktívák és a társadalmi ellenőrök hívták fel a figyelmünket. A kérdést megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy azok a személyek, akik az elégedetlenséget szították, lakásukon nagyobb lisztmennyiséget tároltak. így pl. Jász- andráson Kiss Sándorné. Ezek az esetek nagyobb éberségre ösztönöztek bennünket. A nyári nagy mezőgazdasagi munkákra járásunk mind élelmiszer, mind iparcikkek terén felkészül. Az arató- és cséplőmunkások részére nagymennyiségű szalonnát és gyümölcsízt biztosítottunk. Boltjainkat jól elláttuk minden olyan élelmiszerrel és iparcikkel, melyek az aratás és cséplés idején szükségesek. Gondoskodtunk kaszáról, kalapácsról, vasvilláról stb. Remél' jük, hogy ezekből az árféleségekből hiányosság nem lesz. |a FÖLDMUVESSZÖVETKEZETI Járási Szövetségével karöltve valamennyi községünkben mozgó boltot szerveztünk. Ezek a boltok állandóan járják a határt és ott az aratás és cséplés munkáiban résztvevő dolgozókat hűsítő italokkal, péksüteményekkel, cigarettával, cukorkával, különböző élelmiszerekkel látják el. amennyiben pedig szükséges, a mozgóboltok kaszát, kaszakövet, textilárut is árusítanak, hogy ezzel is megkönnyítsék a dolgozók munkáját. Bízunk abban, hogy helyes áruelosztással, a kereskedelmi dolgozók jó és odaadó munkájával, valamint jó ellenőrzéssel ebben a legnagyobb és legjelentőségteljesebb munkában eredményesen tudjuk segíteni mezőgazdaságunk dolgozóit. Mindent elkövetünk, hogy sem élelmiszer, sem iparcikk tekintetében járásunk területén hiányosság ma merülhessen fel. Galamb Józsefné, kér. csop. vez. Jászapáti, Járási Tanács. tart. A VIII. általános iskola tanulója és erst ke a bolt leggyakoribb könyvvásárlóinak. Kuruncziék kint laknak a Homok-tanyán. Onnét jött be most is. Nagy kedvelője a Szabadságharcos Kisregényeknek. ■— Nagyon szeretem ezeket az izgalmas, érdekfeszítő történeteket — mondja. — Legjobban érdekelnek ezek közölt is a partizánokról szóló regények. Most a vakáció alatt különösen sokat olvas ö is. pajtásai is. — Csak olvassanak a gyerekek! A könyvekből jót. szépei tanulhatnak. — Ezt özv. Meller Istvánná mondta, aki gyermekei részére egyszerre öt könyvet vásárol. 1 Nemcsak a gyermekei olvasnak Jász fényszarun. A könyvvásáriák között c\tt vannak a dolgozó Parasztok, parasztasszonyok. DISZ fiatalok egyaránt. A felszabadulás előtt minden évben kiáradt a Zagyva és semmivé telte a dolgozó parasztok munkájának gyümölcsét. A Hortby-fasizmus urai ujjúkat sem mozdították, bogy a falu de',gozó parasztjain segítsenek. Népi demokráciánk gátak közé szorította az ellenséges folyót és örökre eltüntette Jászlény- szaru dolgozóinak feje felől az árvízveszély fenyegető rémét. A Horthy-rendszer igyekezett minél nagyobb sötétségben. tudatlanságban tartani a falu népét. Magas gátakat emelve, elzárta előle a tanulás, a művelődés lehetőségét. A népi demokrácia ledöntötte ezeket a gátakat és most akadálytalanul áramlik a felszabadult magyar falvak dolgozóihoz a kultúra, a felvilágosodás legjobb fegyvere — a könyv. Wégner Miklós.
