Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)
1953-06-28 / 152. szám
1933 június 28. SZOI.NOKRTEGYEI NÉPI-AP 5 A Papírgyár műszaki vezetői a III. negyedévi terv sikeres megkezdésére készülnek A Papírja;’ár műszaki vezetői értekezleten tárgyalták meg a Központi Vezetőség határozatával kapcsolatos tennivalókat a III. negyedévi tervet illetően. Megbeszélték a műszaki intézkedések tervét s a megvalósítási sorrendet. Gyárunk az utóbbi idők során többször adósa maradt államunknak. A tartozás nem mindig gyá- ronkívüli hibából adódott. Főleg az energiaellátás terén mutatkozott sok hiba. Egymásután mentek tönkre a kazánok, szinte krónikussá váltak az üzemzavarok. Mint később megállapítottuk. a felelősség a műszakiakat terhelte. Több héten keresztül. egyszemélyi irányítás nélkül termelt a kazánház és mikor hiba adódott elő. nem akadt felelőse. Az I. számú kazán több hétig állt javítás miatt, ennek ellenére a salakelzárót még sem hozták rendbe. A dolgozóknak emiatt nagvobb erőfeszítéssel és egészségtelenebb körülmények között kellett dolgoz - »viok. Póriunk Központi Vezetősége és Szabad Nép vezércikke, mely a -ezetők feladatáról szólt, felhívta figyelmünket ezekre a mulasztásokra, A vezércikk arra figyelmeztetett. hogy törődjünk többet a dolgozók kívánságával és a legkisebb panaszt is azonnal orvosoljuk. Ez elmaradt nálunk. A hibát leginkább Bállá elvtárs, az üzem mérnöke követte el. Meghallgatta ugyan a dolgozók véleményét, de intézkedni elfelejtett. A felelősség ugyanakkor az üzem főmérnökét. Boskó elvtársat. és személyesen engem is terhel. Annak ellenére, hogy sokszor egymásra halmozódtak a műszaki hibák. keveset törődtünk azzal, hogy határozzunk a hibák javításának ügyében. Elmaradtak a rendszeres kétheti műszaki értekezletek. Vagy „elfoglaltsáfíra“ hivatkoztunk, vagy „elfelejtettük“ megtartani azokat. A műszaki értekezletek fontos tárgya lett volna az, hogy megjavítsuk az üzemrészek közötti együttműködést, biztosítsuk á hiánytalan energiaellátást. Ezek elhanyagolása több következménnyel járt. Miután a műszakiakat nem számoltatták be munkájukról, eltompult a számonkérés. Ez a munkafegyelem lazulásához vezetett s megmutatkozott a terv teljesítésében is. Legközelebbi feladatunk az. ho^ adóság ivükül kezdjük meg III. negyedévi tervünket. Ennek biztosítéka a műszaki vezetők kezében van. így hát nekik kell elsősorban változtatni munkájuk menetén. A most következő tervismertető értekezleten. ahol a III. negyedév feladatait és az előző negyedév tanulságait beszéljük meg. számítunk a dolgozók véleményére. Azt akarjuk, hogy mindenki kifejtse nézetét, mondja el javaslatát, mely műszaki vezetőink munkájának megjavítását szolgálja. Az eddigi termelési értekezletek. tervismertető értekezletek nem jártak mindig kellő eredmény- nyel. Hosszú jegyzőkönyvekben feljegyezték a javaslatokat, de azokat megvalósítás nem követte minden esetben. A tervismertető értekezletek előadói a műszaki vezetők lesznek. A beszámolók először is azzal foglalkoznak, hogy mit valósítottunk meg a dolgozók javaslatából. Legutóbbi műszaki értekezletünkön elhatároztuk azt, hogy a dolgozók kritikájával alaposabban foglalkozunk. Ennek segítségével megjavítjuk munkánkat. A műszaki vezetőség megértette a Központi Vezetőség határozatát s most arra van szükség, hogy a figyelmeztetés a gyakorlatban eredményekké váljon. Gál Pál igazgató. Szolnok. Papírgyár. Intézkedíen az flnritógépavár az elromlott szekrényes adagoló ügyében Nem régen a Néplap hasábjain levelet írtunk az Aprítógépgyár vezetőinek. A gyár szekrényes adagolót szállított üzemünk részére. Ez azonban rövid használat után tönkrement, félre kellett tenni, nem használhattuk a termelésben. Az adagoló kiesése nagyban hátráltatta tervünk teljesítését. A történtek után arra kértük a gépgyári vezetőket hogy javítják ki a szekrényes adagolót, vagy cseréljék ki. — Sajnos, kérelmünket nem hallgatták meg, de a Néplapon közölt levélre sem válaszoltak mindmáig. Most ismételten kérjük az Aprítógépgyár vezetőségét, legalább telefonon értesítsen bennünket, vagy küldje el megbízottját, hogy dönteni tudjunk az elromlott gép ügyében. Szégyenletes adósságunkat csak úgy tudjuk letörleszteni. ha nem hagyják figyelmen kívül kérésünket a gépgyár vezetői. Horváth Tn"*óné Mészáros János Kardos_ László gyárvezető. pártlilkár. műszaki vezető. Tlszaföldvárl Téglagyár. * Jó volna, ha az Aprítógépgyár vezetősége ezúttal nem Iufnyna szemet a tiszaföldvári téglagyár dolgozói levelének olvasásakor. A téglagyáriak leveléből világosan kitűnik, hogy az elmaradásért az Aprítógépgyár vezetőségét *is komoly felelősség terheli. Több családi házra tehető annak a téglának a mennyisége, amennyivel a szekrényes adagoló kiesése miatt kevesebbet termeltek. A gyár vezetői a legrövidebb időn belül küldjék el megbízottjukat a téglagyárba s intézkedjenek az elromlott gép mielőbbi megjavítása érdekében. — (Szerk.) fiz aratási békeversenyben Túrkeve tsz város az első 1 Turkeve (t-elnök Sz. Kovács József.) 2 Jászberényi járás (t- elnök Sípos István,) 3 Mezőtúr (tanácselnök Papp József.) 4 Törökmljílósi járás (t-elnök Rimóezl Já- nosné.) :> Kunmártoin járás Ítélnek Sós József.) ti Kisújszállás (t-elnök Ferenc*! Vendel.) T Jászapáti járás Ítélnek Bálint János.) 5 Kunhegyes! járás (t- elnök Witmann Mihály.) 9 Szolnok! járás (1-cl- nöV Bencslk Antal.) •;n Tiszafüredi járás (t- elnök Fábián István.) n Karcag (tanácselnök Szentesi László.) Megyeszerte megérett az ősziárpa. A növényápolási munkák gyors befejezése mellett döntő feladat az ősziárpa aratásának befe- ezése és a búza aratás meggyor sítása. A legtöbb községben, városban megértették a gyors aratás tőségét a tsz tagok és egyéni dolgozó parasztok. A törckmiklósi, kunmártoni dolgozó parasztok már a búza aratásával is előrehaladtak. Tudják hogv ha a gyors aratással holdanként csak 50 kg-mal kevesebb szem pereg ki, az is sokszáz mázsa gabona megtakarítást jelent sgy-egy községben. Nem tartják ezt szem előtt a ; arcagi, tiszafüredi járásbeu dolgozó parasztok. Igen elma- -■.’.dtak az ősziárpa aratásával. Karcagon még csak 10 százaléknál tartanak a turkeveiek 11 százalékával szemben. Emellett a turkevei tsz tagok a tarlóhántással és a másodvetcs- sel is igyekeznek. Követik őket a jászberényi járásJJáSibercnit ‘Tiszafüred c0*r / / f Jászapáti A / V / V- / Kunhegyes Karcag A drága liszatáj V/7-küldötte — Kürti Mária cibakházi tsz-tag Szolnok Á r»i 6 ft j ■A lót-ke üt J. Mezőtúr 'Kun marion A Nagyrév mögött méltóságteljesen hömpölygő Tisza füzesei mindjobban eltakarják a nyugovóra készülődő napot. A ■zöld lombok résein még keresztül kandikál egy-egy vörös napsugár. Végig cirógatja a cibakházi Vörös Csillag tsz konyhakertészeténck szépen díszlö növényeit. Az árnyékok már nagyra nőttek, de a Vörös Csillag tsz kertészetében mégsem látni semmi nyomát annak, hogy a piros fejkendős lányok hazafelé készülődnének. Beszélgetnek, néha hangosan felnevet az egész .brigád. Olyan a kacagásük, mintha csengők csilingelnének. Egyik menyecske most éppen Kürti Máriával csipkelődik. Fürge ujjakkal gyomlálja a palánták tövében meghúzódó gyomot és jó hangosan mondja, hogy a többiek is hallják. — BizTtrs vár a legény, azért jutsz úgy előre. Kürti Máriának jól felvágták a nyelvét, nem marad adós a válasszal. Azon aztán újból nagyot nevetnek valameny- nyien. Észre sem veszik, hogy egészen be- esteledelt, így van ez minden nap. Jó a közösben dolgozni. Kürti Mária különösen megkedvelte a közös munkát. De öt is megszerették 3 év óta a csoport tagjai. Igyekvő, ,szorgalmas lány. Tele van élettel. Olyan e-világra való. Mindenütt feltalálja magát. Az idén már 200-on jelül írják javára a munkaegységeket. % Ezen a szép nyári estén, amint hazajelé tart, az jár az eszében, milyen szép is az élet. A szokottnál is jobb a kedve. Mondja is társnőinek: — Halljátok-e, nem tudom mi van velem, de majd kibújok a bőrömből, olyan jó kedvem van. — Na-na, te lány, csak táncra ne perdülj —• mondják a többiek. — Hát ha volna zene, táncolnék is. A kis kapuban már várja az any au. — Lányom, már megint ilyen későn jöttél — mondja és aggódva simogatta meg Aíária barna arcát. — Élj áradt ál ugye ? — fin bizony nem, — mondja a szobába perdülve Kürti Aíária. — Ne, te szeles, — szól rá feddőleg édesanyja, — sosem tudsz nyugodt lenm ni, még majd ]elköltőd a gyerekeket. — Azám, — folytatta tovább, — majd elfelejtem megmondani: levelet kaptál. Holnap be kell menned a járási DISZ bizottságra. — Nekem? — kérdezte csodálkozva Kürti Aíária. — Ugyan mit akarnak ilyen nagy dologidőben? — forgolódott agya• ban a gondolat még alvás előtt is. % Aíásnap aztán a DISZ bizottságon megtudta. — Kürti elvtársnö nagy tisztesség ért. A magyar fiatalok küldöttjeként résztveszel a bukaresti Világifjúsáet Találkozón, — mondta a járási titka*. — Az nem lehet igaz, — kételkedett nagy boldogan Kürti elvtársnő. — Igaz bizony — válaszoltak mosolyogva a körülötte levők. Alikor megkérdezték tőle, mit érez, ezt válaszolta: — Az én érzésem most nem tudja senki leírni. — S bogárfekete szemében megjelent egy könnycsepp. Aztán beszélni kezdett. — Kilencéves koromban cselédnek mentem. Tanulni nem tudtam. Nem ismertem addig a boldogságot, míg be nem léptem a tsz-be. Most anyámmal együtt nagyon boldogok vagyunk. Kertészetünk nagyon szép. Most kaptam 400 forintot. Szövetkezetünknek 600.000 forint jövedelmet akarunk biztosítani a 25 hold kertészetből. Ennyi meg is lesz — mondja határozottan. Aztán így fejezi be mondókáját: — Ezt éreztem. ez jutott eszembe ősz szesüritve. De. hogy milyen érzés, az: nem tudom elmondani, — mondja mosolyogva Kürti Mária V1T küldött, a cibakházi Vörös Csillag tsz dolgozója. akinek 20 évvel ezelőtt Sárszögben, a Jakab-féle birtok egyik cselédszobájában ingott a bölcsője, és aki ma felszabadult hazánk egyik megbecsült dolgozója. Törődjön a dolgozik panaszainak elintézésével a Befonű.épiUí Vállalat vezetősége ban is, ahol elsőnek kezdték meg az aratást. A kunmártoni, jászapáti és kunhegycsi járások és Kisújszállás az árpa aratásában mutatkozó, aránylag kielégítő eredményeik ellenére sem büszkélkedhetnek a tarlóhántás cs másodvetés előrehaladásával. Mindössze 3 százaléknál tartanak. Pedig most, közvetlenül az aratás után kell a tarlóhántást elvégezni, amikor a talaj nedvessége még nem párolgóit el. A másodvetés kettős jövedelmet jelent. A learatott árpa, vagy búza területekbe vetett köles, korai kukorica, vagy takarmányfélék után beadási kö telezettséget nem kell teljesíteni és az tisztán megmarad takarmányozásra, vagy a szabadpiacon való értékesítésre. Igen helytelen, hogy a járási és városi tanácsok nem gondoskodnak a tarlóhántás és másodvetés megszervezéséről, az aratás meggyorsításáról. A „zöld elmélet“ járja Karcagon, a jászapáti és tiszafüredi járásokban is. Ezt fel kell számolni. I A MULT By I májusa óta nagyot változott a Szolnok—Szajol között húzódó határ képe. Először csak mérnökök foglalatoskodtak itt tájolókkal, mérőszalaggal. Az új országút helyét tervezték. Nemsokára ezután kubikosok lepték el a környéket. Azóta már megépült az út jelentős része. Az építők megbirkóztak a terep szeszélyességével, egykori folyómederrel, vízzel, sárral. Szolnoki István héttagú kubikos brigádja már kezdettől fogva itt dolgozik. Míg együtt voltak, nem adódott semmi hiba. Most azonban gyakran szóváltásra, vitára kerül a sor a brigádban. Szolnoki Istvánnak soif kérd.ésre kell felelni olyankor, mikor „szétrántják“ a brigádot. Sokszor aztán ilyen válasz hangzik el: — Azt csak az építésvezetőség tudja. I A GYAKORI HFDYFZOFTÉS I s ez más brigádoknál is előfordul, azt mutatja, (jogy az építésvezetőség nem veszi figyelembe a dolgozók jogos kérését a beosztást illetően. — Kezdéskor legtöbbször együtt van a csoport — mondja Szolnoki István. — De este nem tudom, kit hol keressek. Idősebb tagbaszakadt munkás, Gáspár Antal szólt közbe. — Már sokat gondolkoztam ezen — mondja. — Ott látom a hibát, hogy nekünk nem tervezik meg a munkát. Más építkezésen, ha egy brigád munkához lát. először a munkalapot kapja kézhez. Nálunk ez „fehérholló“ számba megy. Három héttel ezelőtt kaptunk munkalapot. Most pedig, hogy követ lapátolunk, teljesen megfeledkeztek rólunk. Felföldi Ferencnek is van szava — A munkalaphiány sokszor fizetésünk rovására megy. Csak akkor tudjuk meg, mennyit kerestünk, mikor kézhez kapjuk a borítékot. Mikor ketten a brigádvezetővel utat mértünk egy hétig, mindössze 51 forintot kerestünk. A vezetőség megígérte, hogy intézkedik, de vál tozás még sem következett. [ezEKT VAN MOStI gyakor szóváltás a brigádban. Mindezt má el panaszolták Roll Ottónak is. a: építésvezetőnek. ígéretén túl azon ban nem sokat tett. A dolgozók kérelmével való „labdá zás * miatt történik meg az is. hog1 egész nap nem jut meleg ételhe a brigád. Délben teherautó hozz; az építkezésre az ebédet. Mindéi olyan helyen megáll, ahol kisebl csoport dolgozik. Ahol azonban két ten-hárman dolgoznak. továbl megy. hivatkozva arra, hogy __ ké em berért nem állunk meg, mer hosszú a 6 kilométer, s így elapróz zuk az utat. Ez a kifogás helytállt De mindezt el lehetne kerülni, h ebéd idején a sok teherautóbe kettő, három egyhelyre szállítaná dolgozókat. Erre még nem gondol az építésvezetőség. Valószínű azéri mert ez némi szervezést kíván. Ft,VTÁ ns | és az épftéc vezetőség többi tagja megfeledkez nek a dolgozókról való állandó gon doskodásról. Pedig a legkisebb pa nasz a dolgozót ért legapróbb se relem is megérdemli, hogy nag figyelemmel és gyorsasággal vizs gáljuk ki. Azok a hibák pedií amelyek az építkezésen előfordu; nak. bérügyek, ellátás, szervezetlen ség stb. nem is olyan „kis apróság ügyek. És hogy ez így van, az i mutatja, hogy nem ritka a normá alul- teljesítő brigád. A Szolnol brigád tervét a II. dekádban 12 százalékra teljesítette. Mikor külör böző helyekre irányították őke például a múlt hónap III. dekádif ban. csak 67 százalékot teljesítei tek. Azonnali intézkedést kívánna ezek a mulasztások. Csak úgy vái hat eredményt a vezetőség, ha met hallgatja a dolgozók jogos panaszá s arra nem ígérgetéssel, hanem te’ tekkel válaszol. DOLGOZÓPARASZIOK! & tomajmonsioriak példáját követve adjátok az első gabonát a hazának!
