Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)

1953-05-31 / 128. szám

4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 május 31. , A PÁRTOKTATÁS HÍRADÓJA . iiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiuiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimmiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiii RÁKÓCZIÉ ALVÁN a ;,Béke“ ter­melőszövetkezet II. éves politikai is­koláján a hallgatók mindannyian megjelentek. Szurgyi István propa­gandista elvtárs jól felkészült a sze­mináriumra. melyen élénk vita folyt. Az anyag megbeszélése után jó mód­szereket adott elvtársainak az ismét­lésre és a vizsgákra való felkészü­léshez. A TISZA CIPŐGYÁRBAN Martfűn a Párttörténetet tanuló 18 hallgatóból a választások előtt csak hatan-nyolcan je­lentek meg. Legutóbb már mindannyian resztvettek a szemináriumon. Jól szervezi az oktatást az új párttitkár, Vák Mihály elvtárs Nagy András propagandista se­gítségével. TISZAFÜREDEN az I-es alap- szervezetnél a II. éves politikai is­kola 22 hallgatójából 18-an jelentek meg. G. Csitár Jolán propagandista elvtársnő jól felkészült a szeminá­riumra. A hallgatók hozzászólásai is a jó felkészülést bizonyították. Ráez József elvtárs hozzászólásában a be­adás kérdését ügyesen összekapcsolta Rákosi elvtárs beszédével. Elmondta, hogy az ötéves terv befejezése, a szocializmus felépítése terén a dol- r ■ —-------------------­gozó parasztságra is komoly felada­tok hárulnak. A jó növényápolási munka, a jó beadás mind egy-egy lé­pés azon az úton, mely a szocializ­mushoz vezet. JÁSZÁROK.SZÁLLASON a helyi ta­nácsnál a 11. éves politikai iskolán 15 hallgató jelent meg. Négyen igazolatla­nul távolmaradtak. Özv. Nagy Sándorné propagandista elvtársnő jól felkészült a szemináriumra. Lassan indult a vita, de később igen élénkké vált. Végén a hall­gatók felajánlásokat is tettek. Többen megígérték, hogy ellátogatnak azokhoz a tanyai dolgozó parasztokhoz, akik nem teljesítették beadásukat. Nagy Lászlóné négy család látogatását vállalta. A hall­gatók szavait tett követte. A következő napokban már emelkedett a beadott to­jások száma. A TISZASÜLYI állami gazdaság­ban az I. éves politikai iskolán 19-böl 12-en ' jelentek meg gyenge felkészültséggel. A II. éves politikai iskola hallgatóiból hárman hiányoz­tak. Heller István propagandista és a hallgatók is jól felkészültek. így a szemináriumon élénk vita folyt. JÁSZJÁKÓHALMÁN a Béke isi­ben a 21 hallgatóból hatan hiányoztak. A szemináriumon az eddig tanult anya­got ismételték. Sok értékes hozzászólás hangzott el. Kis csal ári József beszámolt arról, hogy a SZKP XIX. kongresszusa anyagának tanulmányozása milyen nagy segítséget jelentett pártszervezetükben a bírálat és önbírálat fejlesztéséhez. MARTFŰN az alapismereti tan­folyamról heten hiányoztak; annak ellenére, hogy rossz szervezés miatt hétfő helyett csak csütörtökön tar­tották meg. Kiss Mátyás propagan­dista erre sem készült fel, így helyet­tese könyvből olvasta fél az előadást, melyet a múlt héten kellett volna megtartani. — A politikai iskola I. évfolyamán 23 hallgatóból tíz hiány­zott. Kiss Jánosné propagandistának javítania kell szervezőmunkáján. A martfűi pártszervezet titkárának is nagyobb gondot kell fordítania az oktatásra. SZANDASZÖLLŐSÖN az elsőéves politikai iskola hallgatói nem jelentek meg. — A másodéves politikai iskola hallgatóinak csak 30 százaléka vett részt a szemináriumon. Az előadó nem jeleni meg. Helyettese a múlt hétről elmaradt előadást jelolvasta. így nem is lehet eredményes az oktatás. Mikor lesz a szolnoki múzeumnak állandó kiállítása? Városunk és megyénk dolgozói gyakran felvetik ezt a kérdést nemcsak a múzeumban, hanem tanácstagi beszá­molókon, népművelési értekezleteken, iskolákban is és a kérdésük teljesen jo­gos. A Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak 1949. évi 1}. sz. törvényerejű ren­deleté előírja, hogy: „A magyar törté­net, tudomány és művészet emlékeit és eredményeit, mint közművelődésünk örökbecsű értékeit fokozott védelemben kell részesíteni és azokat az egész nép számára hozzáférhetővé lenni". Hogy a múzeum e hivatásának eleget tehessen, elsőrendű feltétel, hogy ehhez megfelelő elhelyezése legyen. Szolnok város tanácsa átérezve a mú­zeum fontos népművelő feladatát, 1951 december 21-én kiutalta a múzeum szá­mára a Kossuth Lajos'tér 4. szám alatt lévő épület földszintjének utcai részét. A helyiségeket addig a Textilnagykeres­kedelmi Vállalat cipőnagykereskedésnek használta. A tanács egyidejűleg csere­képpen a Textilnagykereskedelmi Válla­latnak a volt Vegyianyagnagykereskedés nagyobb alapterületű helyiségeit utalta ki. A városi tanács ebben a határozatá­ban leszögezi, hogy: „A fejlődő és mind komolyabb igényekkel fellépő szolnoki kulturélet nem tűri tovább, hogy az el­múlt népnyúzó rendszer által elhanyagolt állapot fennmaradjon és a történelmi, művészi hagyományokkal bőven rendel, kező város, megfelelő kiállítási helyiség­gel ne rendelkezzék... A múzeumnak Szolnok város kulturális életével kap­csolatos súlyos határidős kötelezettségei nem engedik meg, hogy az ügy tovább húzódjék ..." Mi történt azonban ebben az ügyben 1952 augusztus éta? A Textil­nagykereskedelmi Vállalat a részére ki­utalt cserehelyiséget használatba vette ugyan, azonban a múzeumnak kiutalt helyiséget nem ürítette ki. A városi ta­nács 1953 április 22. napján hozott ha­tározatban elrendelte, hogy a Textilnagy­kereskedelmi Vállalat a Kossuth-tér 4. sz. alatt lévő helyiségeket ürítse ki má­jus 16-án és a múzeumnak engedje át. Ez nem történt meg. És a városi tanács a mai napig nem gondoskodott fenti határozatának megvalósításáról. A múzeumnak határidős kötelezettsé­gei vannak a Rákóczi-szabadságharc 250 éves évfordulójának megünneplésével kapcsolatban. A Népművelési Miniszté­rium Múzeumi Főosztálya a Szolnok utolsó 400 évét bemutató állandó kiállí­tás megrendezésére 49.000 Ft-ot biztosi, tott, ez azonban hónapok óta felhasználat, nul hever. Az elmúlt években már elmulasz­tottunk fontos határidőket, mint a szolnoki vár építésének 400 éves jubileumát. Ta­valy Budapesten az Ernszt-múzeum ösz- szes helyiségeiben megrendezték a „Száz éves a szolnoki művészet" című képző- művészeti kiállítást. S ugyanezt Szolno­kon helyiség hiányában megrendezni nem lehetett. Pedig városunk dolgozói és ta­nulói a rövidebb időre- rendezett kiállí­tásainkat hatalmas érdeklődéssel nézték. Az elmúlt évben a kiállítások látogatói­nak száma 47.771 volt. 1952-ben a hatalmas építkezések és földmunkák megyénk területén is ko­moly régészeti leleteket hoztak felszínre. A Szandán feltárt 170 sírból álló ge­pida temető a hun korszakból olyan je­lentős volt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia soronkívül a tervásatások so­rába iktatta. Ezek a leletek ládába cso­magolva vannak a múzeum raktárában, ahelyett, hogy kiállításon mutathatnánk be. Az Irodaház építésénél feltárt vár­árokból és a Tiszapartról változatos és érdekes törökkori anyag került elő. Hosszú volna felsorolni azt a sok új leletet, amelyek nap-nap után előkerül­nek, mint pl. a Bánhalmi Á. G. rizs telepén a napokban feltárt 1300 éves avar temetőt, ahol az avar harcosokat lovukkal együtt, teljes felszerelésükkel találtuk meg a sírokban. Meg kell még említenünk a múzeum raktárában lévő értékes őslénytani anyagot: mammut, rinocérosz, ősbölény, stb., amelyhez, ha­sonló szép anyag nincs egyetlen vidéki múzeumban sem. Ezért vette tervbe a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya egy nagyszabású természettudományi kiállítás megrendezését Szolnokon, a „Tisza élete" címmel. A Kossuth-tér 4. sz. épü­let műemléki jellegénél fogva is alkal­mas arra, hogy egyelőre a földszinti ut­cai részének baloldalán a történeti kiál­lítást megrendezzük, a Cipőipari KTSZ ebben az évben megüresedő helyiségében pedig a természettudományi kiállítás kapjon helyet. A város főtere inkább való kulturális intézmények elhelyezé­sére, mint egy nagykereskedelmi raktár­nak, legyen annak bármilyen gazdasági jelentősége is; mert az a megye terüle­tén bárhol elhelyezhető. Szolnok város ipari és kereske­delmi fejlődésével a kulturális életnek is lépést kell tartania. Ez pedig a mú­zeum kiállításának rendezésével kapcso, latban halasztást nem tűr. Cselekednünk kell, hogy városunk továbbhaladjon azon az úton, amely a következő ötéves tervben kulturcentrummá való kifejlesz­téséhez vezet. Kaposvári Gyula, a DamjanidvMúzeum vezetője A Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat két árudájában ahol jól \ ahol rosszal alszik a arankát Népbolt dolgozóinak jó munkája nagyban hozzá­járul a környék lakosságának zavartalan élelmiszer- ellátásához. A Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat 17. sz. Thököly- úti boltja a város központjától távolabb, a legnagyobb mun­káslakta kerületben van. Az áruda vezetője, Benkö Istvánné már régen az üzletben dolgozik, de csak kél hónapja állí­tották a bolt élére, hogy annak munkáját irányítva, a kör­nyék fogyasztóit ellássa megfelelő áruval. Benkőné azt tartja, hogy nagyon sok nehézséget lehet leküzdeni és elhárítani, ha a bolt dolgozói — élen a bolt vezetőjével — lelkiismerete­sen végzik a rájuk hízott feladatokat. i.Mi vagyunk a vásárlókért és nem ők miértünk" — mondja Benkőné. Ez meg is látszik a bolt forgalmán. Szíve­sen jönnek a vevők, mert minden esetben megfelelő udva­riassággal kapják meg a kért árut. A vevőkkel való kedves bánásmód mellett igen nagy gondot fordít Benkőné a dolgozók megfelelő áru. ellátására. Az üzlet hiánykönyvébe naponta, szinte óráról órára bevezeti a dolgozók által keresett árucikket, ennek alapján hetenként pontosan beküldi rendelését és így idejé­ben meg is kapják a rendelt árut. „Az a legszörnyűbb számomra, ha a vevőknek „nincs" szóval kell válaszolnom, különösen, ha a cikkféleség hiánya az én hanyag munkám következtében fordul elő" — mondja. A tizenhetet számú bolt betölti feladatát a fejlődő szo­cialista kereskedelemben. Rendjét három, tisztaságra pedáns dolgozója őrzi. Benkőné és az üzlet bármelyik dolgozója nem restel naponta tízszer is kezet mosni, ha éppen élelmi­szeren kívül más áruféleséget szolgálnak ki. „Ezért szerelek én idejönni vásárolni, mert tiszták és gyorsak, s ami kell. meg is kapom" — mondja az egyik vásárló. Bozóki Belőné. — ..Bármikor is jöttem ide, még ha sokan is voltak, ha a pult rendje megkívánta, letöröl­ték azt." A gyors kiszolgálás érdekében előre kicsomagolják az árut, mert tudják, hogy a dolgozó asszonyoknak nincs ide­jük a hosszú t árásra. Minden itt vásárló elmondotta már ugyanazt, amit Dobos Teréz elmondott: „Meg vagyok elégedve a bolt munkájával." A Kiskereskedelmi Vállalat 81. sz. Mártírok-úti áru­dája a város másik részén, szintén munkáslakta negyedben van. Az áruda vezetője fiatal. Alig pár hónapja végezte el a háromhónapos belkereskedelmi iskolát. Ha gyakorlati tudása kevesebb is, annál több az elméleti. Kovács Erzsé­bet okos, értelmes, képzett. A vállalat éppen ezért állította a bolt élére. Ellentétben azonban a 17. sz. áruda vezetőjé­vel, nem végzi el lelkiismeretesen a munkáját. Jelentéseit nem küldi pontosan, amivel megnehezíti a központ munkáját. Rendelése nem érkezik időben az áru­forgalmi osztályra. Ezzel késlelteti az áru érkezését és nem tudják kiszolgálni a vevőket esetleg olyan árucikkekből sem. amiből mindig lenni kell raktáron. Legutóbb például két napig nem volt mosópor a boltban, s ez éppen a bolt­vezető hanyagsága miatt történt. Igaz, hogy a Kiskereskedelmi Vállalattól sem kap kellő segítséget, amin sürgősen változtatni kell a központ dolgo­zóinak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Kovács Erzsébet ne vegye észre, hegy rendetlen az üzlet, zsír, liszt keveréke tornyosul a pulton, hogy a kartársán ragad a piszoktól a fehér köpeny. Nem jelenti azt, hogy ne bánjon kellő udva­riassággal a vevőkkel. Ugyanez az ideges udvariatlanság jel­lemzi a szintén fiatal Tóth Zsuzsanna pénztáros mun­káját is. Kovács Erzsébet fiatal, lendületes, van benne akaraterő és ha akar, tud példásan is dolgozni, hiszen ezt már be­bizonyította. Munkájában minden esetben tartsa szemelőtt Benkő Istvánnénak, a 17. sz. áruda vezetőjének véleményét: „Mi vagyunk a vevőkért". Tegyen meg mindent azért, hogy a környék vásárlóinak igényeit tőle telbetőleg biztosítsa. Bánjon türelmesebben és igazságosabban a vevőkkel, ne tegyen kivételt a fogyasztókkal, mint ahogyan eddig tette. Folytasson pultagitációt és magyarázza meg türelmesen minden háziasszonynak, hogy takarékoskodniok kell nekik is a liszttel, kenyérrel, ne gyűjtsenek, mert a szükséges mindenapi az ellátatlanok számára biztosítva van. Munkája csak úgy lesz egész, ha ebbe munkatársait is bevonja. Népek harca a békéért SANGHÁJ. (TASZSZ). Japánon a tiltakozás hulláma vonult végig, ami­kor tudomást szereztek arról, hogy Ueinada falu ós Aszama hegység környékén területeket akarnak ki­sajátítani amerikai katonai építkezé­sek céljára. A naganoi megyetanács határozatban tiltakozott az ellen, hogy az Aszama hegység környékét amerikai katonai támaszponttá vál­toztatják. A tiltakozó határozatot el­juttatják a japán kormányhoz. A katonai támaszpontok megszün­tetéséért indított mozgalom mind­inkább országos jelleget ölt. Szer­vezetek alakulnak a japán ifjúság körében is, ennek követelésére. A mozgalomba bekapcsolódott a Baloldali Szocialista Párt is. A Bal­oldali Szocialista Párt arra szándé­kozik felhívni a katonai támaszpon­tok és a gyakorlóterek környékén lakó japánokat, hogy ..alakítsák meg a támaszpontépítkezés ellen harcoló japánok országos szövetségét és in­dítsanak országos méretű ellenállási mozgalmat.“ A japán nép szembeszáll a japán kormány háborús előkészületeivel. Otara város lakossága határozottan tiltakozik a közelben folyó gyakorlő- térépítés ellen, BUENOS-AIRES. (TASZSZ). Bo­líviában megalakult az imperialista­ellenes ifjúság népi frontja. Az új ifjúsági szervezet felhívással fordult az ifjú latinamerikai hazafiakhoz, hogy harcoljanak országaik függet­lenségéért, az imperializmus ellen. A szervezet követel több olyan in­tézkedést, amely az ország gazdasági függetlenségének biztosítására irá­nyul. LONDON. (TASZSZ). Az elmúlt héten több angol társadalmi szerve­zet tartotta meg szokásos évi kon­ferenciáját. Ezeken a konferenciákon több ízben kifejezésre jutott az. an­gol nép béketörekvése, a kelet és nyugat közötti baráti kapcsolatok megteremtésére irányuló óhaj. Llandudnoban (Észak-Wales) szö­vetkezeti szervezet évi kongresszusán meleg fogadtatásban részesítették D. Tyimofejevet, a Szovjetunió képvi­selőjét. aki a szovjet szövetkezeti dolgozók testvéri üdvözletét tolmá­csolta. Scarboroughban (Yorkshire) az angol Öntömunkások Egyesült Szak- szervezetének évi konferenciája kö­vetelte, hogy az angol katonákat hozzák vissza hazájukba és hárítsa­nak el minden olyan tényezőt, amely akadályozza a koreai béke létrejöt­tét. A konferencia elítélte az ameri­kaiak halogató taktikáját a pan- mindzsoni tárgyalásokon. Követelte, hogy a Népi Kínát haladéktalanul bocsássák be az Egyesült Nemzetek szervezetébe. A konferencia egyik határozata felhívja az angol kor­mányt, távolitson el az országból minden idegen csapatot; mivel azok veszélyeztetik Anglia függetlenségét. Kaufman szövetségi bíró kitűzte a Rosenberg- házaspár kivégzésének időpontját A Reuter" jelentés szerint Kaufman t dődő hétre tűzte ki a Rosenberg-házas­szövetségi bíró a június 15-ével kéz* I pár kivégzését. (MTI) Togliatti választási beszéde Novarában n a óm a (TASZSZ). A „ITJnitá" közli, hogy Palmiro Togliatti beszédet mondott Novarában egy választási gyű­lésen, amelyen mintegy 40.000 ember vett részt. Az Olasz Kommunista Párt — mon­dotta Togliatti — olyan politikát védel­mez, amely megfelel a haza érdekeinek és a nép óhajainak. Amikor a választók a Kommunista Pártra adják szavazatu­kat, bizonyosak lehetnek afelől, hogy olyan erő mellé állnak, amely egyetlen becsületes olaszt sem fenyeget és amely a nép jelentős többségének érdekeiért harcol. (MTI) Sajtóértekezlet Eisenhowernél Washington (TASZSZ). Május 28-án Eisenhower elnöknél sajtóértekez­letet tartottak. A sajtóértekezleten elsősorban Taft köztársaságpárti szenátor cincinnati-i be­szédét vitatták meg. Eisenhowert meg­kérdezték, hogy egyetért-e Taftnak az­zal a véleményével, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak a koreai háború­ban figyelmen ^kívül kell hagyniok az ENSZ-et. Eisenhower kitérően válaszolt és arra hivatkozott, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor valamely ország önállóan cselekedve, többet érhet el, mint hogyha egybehangzó véleményt igyekszik biztosítani. Az egyik tudósító megemlítette Taft, nak azokat a szavait, hogyha nem sike­rül megkötni a fegyverszünetet akkor az Egyesült Államoknak egyedül kell cse. lekedniök. Eisenhower azt válaszolta, hogy Taft nyilván arra utalt, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak ki kell tartaniok meggyőződésük és véleményük mellett és nem azt akarta mondani, hogy az ősz- szes többiekét egyszerűen el kell vetni. Eisenhower rámutatott, hogy itt nem minden világos és hogy ő nem egészen érti mindezt. A fegyverszünet kérdésében a véleménykülönbségnek nem kell azt jelentenie, hogy a barátok ellenségekké válnak. Eisenhower arra a kérdésre, egyetért-e Churchillnek és Mayemek, Franciaország volt miniszterelnökének korábban kifej, tett véleményével, hogy a bermudai ta' nácskozás a négy hatalom képviselőinek találkozójára vezet majd — eleinte ha­tározatlanul azt mondotta, hogy a há­rom hatalom tanácskozása „önmagában hordja a jelentőségét". Ha a bermudai tanácskozás később a négy hatalom ta­lálkozására vezet — jelentette ki Eisen, hower —, akkor ez annak eredménye­képpen történik, hogy az események menete igazolja ezt a tanácskozást. Eisenhower hozzátette, hogy a bermudai tanácskozásnak nem kell feltétlenül erre a találkozóra vezetnie. Eisenhower kijelentette; hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya — ugyanúgy, mint azelőtt — ellenezni fogja, hogy a Kínai Népköztársaságot bebocsássák az ENSZ be. (MTI) A NATO főtitkár „örömmel fogadná" üugoszláviát az atlanti szövetségben A „DPA" jelentése szerint lord Is- may, a NATO főtitkára csütörtökön a sajtó képviselői előtt kijelentette: „Örömei fogadná Jugoszlávia belépését az atlanti szövetségbe". (MTI) Csak eav pillanatra Mark Ttvaint gyanúba fogták .SzÓlo.SSZO.bCLClsCiQCl csak a halottaknak van. Csak a halottaknak engedik meg, hogy kimondják az igazságot. Amerikában, mint mindenütt, a szólássza­badság a halottaké". Ezek a szavak Mark Twaintől származnak. A híres amerikai író nem gon­dolta volna, hogy fél évszázaddal azután, hogy elhangzottak, McCarthy szenátor lényeges változtatást eszközöl a szomorú aforizmán és a halott Mark Twaintől is megvonja a szólás szabadságát... Az Egyesült Államokban a „veszélyes gondolatok" elleni hadakozás ered­ményeképpen Mark Twain több művét kivonták az iskolai könyvtárakból, köz­tük a „Jenkik Arthur király udvarában" című híres regényét is. Most újabb probléma merült fel: megtarthatják-e Twain könyveit az amerikai külképvisele­tek könyvtáraiban? Mint a „Novoje Vremja" hírt adott róla, McCarthy, a szenátus állandó nyomozó albizottságának feje, nemrégiben két revizort küldött a bonni és bécsi amerikai külképviselet könyvtárának felülvizsgálatára. Hogy ezek a szigorú el­lenőrök mit fedeztek fel azt nem tudjuk pontosan. Tevékenységük azonban ha­lálra rémitette a külügyminisztérium Nemzetközi Tájékoztatási Hivatalát, amely a könyvtárak kiegészítésével foglalkozik. A hivatal félt attól, hogy baladó és kommunista szerzőktől származó müvek terjesztésének gyanújába kerül és ezért MacLeodhoz. a külügyminiszter helyet­teséhez fordult annak a kérdésnek tisztázására, hogy „vörös" volt-e Mark Twain? MacLeod megtagadta a választ erre a bonyolult kérdésre. Ha a Nemzet, közi Tájékoztatási Hivatal „harcol a kommunizmus ellen, akkor fel kell ismer­nie, hogy ki kommunista szerző és ki nem" — mondotta. A hivatal most sötét gondolatokba merült és izgatottan várja McCarthy szenátor újabb kirohanását, de a Mark Twaintre vonatkozó kérdés mindezideig tisztázatlan maradt... Kár, hogy e zűrzavar okozója nem mondhat maga véleményt erről az egész történetről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom