Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)

1953-05-31 / 128. szám

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 május 31.- S' A VIT tiszteletére 150 százalékot teljesítünk Mi bútorgyári fiatalok egyember- ként szavaztunk a népfront pro- grammjára. 17-e előtt naponként munkánkkal is hitet tettünk ragyogó jövőnk mellett. A munkaverseny len­dülete a választás után sem lohadt le. Most azonban nagy esemény előtt állunk, találkozóra készül a világ ifjúsága. DISZ gyűlésen beszéltük meg, mi­vel készüljünk erre az alkalomra. Munkával, mint ahogy eldöntötték a felszólalók is. Többen párosversenyre hívták egymást. Török Jolán Czakő Margitot hívta versenyre. Mindkettő­jük átlaga 140—150 százalék között mozog. Mindketten megígérték, hogy ezt jóval túlszárnyalják. Szepesi János asztalos indítvá­nyára két DIS3 rohambrigád indít versenyt a VIT tiszteletére. A ro­hambrigádok 12—12 tagból állanak. Mindnyájan azt ígérték, selejtmen- tesen dolgoznak, s teljesítményük el­éri a 150 százalékot. Tudjuk, hogy nagy figyelem kíséri munkánkat. ígérjük, hogy nem fog bennünk csalódni a párt. Azt akar­juk, hogy a VIT-en mi is öregbít­hessük a békeharcos magyar fiatalok jóhírét. KÁLMÁN SÁNDOR sztahanovista, Tisza Bútorgyár. Használjunk ki minden időt a takarmány betakarítására A muLtévi gyenge fakarmránytermés és a meglévő készletek gondatlan kezelése következtében termelőiszövetkezeteinknek, — egyenleg dolgozó parasztságunknak nagy gondot okozott az állatállomány áttelel tetőse. Számos helyen a téli hónapokban ala­posan leromlott a jószágok állapota. Akkor foigadkoztak is erő­sen. hogy az idén már az első lucerna és széna kaszálásnál gon­dolnak a téli takarmány tartalékoláséra Az árokpartok és dülő- utak mentén lévő gyomokat is lekaszálják és besilózzék- Az idő elérkezett a munkához. Ennek ellenére a tsz tagok és egyéni dol­gozó parasztok fogadkozásának nem mindenütt van látszatja­A rákóczifalvai és rákócziúifalui határban mintegy 3—400 holdas gyepes terület még mindig kaszálatlan. Az árokpartokat, átmentét biria fű borítja és ezt a szinte ingyen kínálkozó lehe­tőséget mind veszni hagyják. Nem kaszálják le­A martfűi tangazdaság földjét is felveri a gyom. Ennek el­lenére Tavasz elvt^rs nem teszi meg a gyors intézkedéseiket az egyébként értéktelen, de silózás útján gazdag takarmány értéke­sítésére. A növényápolást is elhanyagolják. A hiányosságok mellett azonban nem szabad elhallgatni a jó kezdeményezéseket, melyek több helyen megmozgatták dolgozó parasztságunkat a takarmányalap biztosítása érdekében- A sza- joli dolgozó parasztok vállalást tettek növényápolási béke va­sárnapok szervezésére- A szolnoki járásban több helyen is szer­vezik a vasárnapi takarmánybetakarítást. A Tisza Cipőgyár dol­gozói, a tiszaföldvári gimnázium tanulói, az újszászi rendőrök vállalták, hogy vasárnapi szabadidejükben segítenek a termelő­szövetkezeteiknek ebben a munkában. Vegyék át ezt a kezdeményezést megyénk valamennyi közsé­gében, városában. Termelőszövetkezetek tagjgi, egyéni dolgozó parasztok okuljanak a multév tapasztalataiból. Már most teremt­sék meg az állattartás és a jó átteleltetés előfeltételeit VEDRŐDI GUSZTÁV megyei főállattenyésztő. Retkes László és Kövér István épí'ésvesetők pár osvzr senye A Megyei Pártbizottság ván­dorzászlajáért folytatott ver­senyben Retkes László, a rendelő- intézet építésvezetője párosver- sen^re hívta Kövér Istvánt, a feketeföldi építkezés vezetőjét, a következő vensenypontok alap­ján: 1. Havi tervfelbontást, bizto­sítja. 2- Havi ütemtervet előkészíti 3. A 100 százalékon alul1 teljesí­tők számát 31.5 százalékról 8 szé^ zalékra csökkenti­4. A brigádszervezést a minisz téri rendeletnek megfelelően végrehajtja. A rendelőintézet építésvezető­jének kihívását Kövér István el fogadta. Egy évvel ezelőtt, 1952 május 31-én aöták át rendeltetésének a V. I. Lenin nevét viselő Volga-Don hajózható csato inát. A csatornán már kora tavasszal megindult a hajózás. A vontatóhajók k ülönfélo terhekkel megrakott uszályok­kal nyomukban haladnak végig a csatornán. A képen: a clmljanszki tenger öblénél. „fáiíetek a fáéft'tótnwéMeU J&uMáiaí' A Tissa Cipőgyárban 38 munkaóra esett ki a késők miatt Üzemünk dolgozóinak többsége megértette a minsztertaaács munkai'»gyeimről szóló határo­zatát- Fél hétkor kezdődik a munka, s a legtöbben már 5—10 perccel kezdés előtt megérkeznek, hogy 6,30-kor késedelem nélkül tudják megindítani a köröket, Vannak azonban szép számmal fegyelembontók is, akik késve, érkeznek munkahelyükre- Vígh Pál 50 percet, Angyal Ferenc 25 percet, Gyurik László 30 per­cet, Felföldi Antalué és Molnár Erzsébet 45—45 percet, Káposz­tás István 40 percet késtek. — A rekordot Kalmár Jánosné, Fejes Irén, Petes István, Kertész La jois Szabó Erzsébet, Kóródí Má­ria tartják, akik egy óránál töb­bet raboltak el a munkaidőből Elsősorban a művezetőknek, — mestereknek kell harcolni a fe gyeim ezetlenség ellep. A mű­helybizottságok, bizalmiak ma gyarázzák meg a későknek és a hiányzóknak, hogy fegyelmezet­lenségükkel maguk és családjuk ellen vétenek. TÓTH ISTVÁN Tisza Cipőgyár. A tanács, a jászárokszállási napköziotthon és a bürokrácia Karcagon születtem, Szolnok megyében. Szü­leim szegényparasztok voltak, napszámba jár­tak, hogy valahogyan, nagy nehézségek árán is taníttathassanak. _ Ér ettségimet a felsza­badulás után tettem le, népi kollégiumba kerül­tem, majd a Képző- (művészeti Főiskolára. Államunk szerető gon­doskodása folytán la­káshoz, műteremhez ju­tottam, majd a II. Kép­zőművészeti Kiállításon bemutatott művemért a Munkácsy-díj I. foko­zatával tüntettek ki. Apám, aki a múltban a napszámosok szomorú sorsát viselte, ma tszcs- tag, megbecsült dolgozó. Képi demokráciánk megnyitotta az utat a művészeti pályára mun­kások és parasztok fiai előtti. — Ré­gen csak „őstehetségek“ lehettek a parasztok fiaiból. Most öntudatos, népüket szolgáló művé­szek. Én is most fejez­tem be tanulmányaimat a Képzőművészeti Főis­kolán. Bíztató jövő vár rám, nem pedig a múlt rendszerének művész­nyomora. — Szükséges, hogy a dolgozó-paraszt­ság soraiból minél több tehetséges fiatal jöjjön Móricz Zslffmonú — Somogyi Árpád szobra, főiskolánkra, hogy né- SOMOGYI ÁRPÁD, piink művésze legyen! a Magyar Képzőművé- Jöjjetek, szeretettel vá- szeti Főiskola V. éves runk benneteket! szobrász hallgatója. A Magyar Képzőművészeti Főis­kola felvételi vizsgái minden jelent­kező részére két hétig tartanak: 1953 VI. 29—VII. 11-ig. A felvételi ké­relmeket június 10-ig kell beküldeni Budapest,'VI.. Sztálin-út 71. Kor­határ: 18—28 év. Aratásra készül lurkeve szorgalmas népe I_A_TUBKEVEIJ dolgozó parasztok ezekben a napokban serényen ápol­ják, kapálják növényeiket, irt­ják a gyomot termelőszövetkezeteik gazdaságaiban. A traktorvezetők, a kultivátor-kezelők és a növénytermelő brigádok tagjai együtt küzdenek most azért, hogy pótolják az eddigi elmaradást és munkájukkal fokozzák a bő termést Ígérő kapásnövények' hozamát. Közben gyakran gyönyörködve né­zik az egybeszabott hatalmas táblá­kon ringó szürkés-zöld kalá^ztengert. Öszi-tavaszi munkájuk eredménye ez. Néhány hét múlva aranyszínüek lesz­nek a kalászok. Kezdődik az aratás; Most az elmúlt napokban olvasták a turkeveiek a minisztertanács hatá­rozatát az aratás, a cséplés, tarló­hántás előkészítéséről és végrehajtá­sáról. Elhatározták: az aratás kezde­téig befejezik az összes növényápo­lási munkákat, hogy az új kenyérért folyó csatából valamennyien méltóan kivegyék részüket. Ezt várja tőlük a párt, az az ember, akit mindenki­nél jobban szeretnek, aki a minisz- tertanács határozatát aláírta. Rákosi Mátyás. | I.ZURT HATÁROZTAK EL [ a tnr­kevei tértnél őszövetkezetek vezetői és tagjai, mikor az aratással kap­csolatos tennivalók nagyrészét tár­gyalták, hogy az aratást 6 nap alatt, két nappal előbb, mint a határidő előírja, az összes gabonafélék csép- lését pedig augusztus 10-ig befeje­zik városuk határában. E vállalás teljesítése nagymérték- ben azon múlik, hogy a gépállomás dolgozói, akik az idén a kalászosok 95 százalékát aratják gépekkel kör­zetükben, jól készítik-e elő a nagy munkához gépeiket. Most a kijaví­tott cséplőgépeken már az utolsó si­mításokat végzik a szerelők. Az ara­tógépek pedig már egy híján ki­javítva sorakoznak a gépállomáson. A kombájnok rendbehozása is gyors ütemben folyik. A termelőszövetkezetekben az idő­sebb asszonyok már megkezdték a ponyvák, a zsákok rend behozását, foltozását. Előkészültek a raktárak rend behozására, fertőtlenítésére. ____ I A MTi.iORli A \ FÍZETÖ TÁBLÁKAT | kijelölték. Az onnan betakarított ma­got külön raktárakban helyezik majd el. Ezzel biztosítják a <jó minőségi vetőmagot a következő esztendőre. Már most gondoskodnak megfelelő szérűkről. És a határozatnak meg­felelően szervezik majd meg a tűz elleni védekezést. A városi párt- bizottság, a termelőszövetkezetek, a gépállomás, a szakemberek újabb ér­tekezleteken közösen beszélik -majd meg a kenyércsata sikerét biztositó további tennivalókat, hogy ezzel is biztosítsák a veszteségmentes be­takarítást. a Egy éve adták át rendeltetésének V, í, Lenin nevét viselő Volga—Don hajózható csatornát Sokszor érthetetlen apró hanyagságo­kon múlik emberek sorsa. Olyanokon, melyeken egy nap, egy óra alatt lehet segíteni. Csak figyelem, odaadó figye­lem kellene, gondosság és szeretet az emberek iránt. m Jászárokszálláson voltam a napokban. Ragyogó idő volt a hét elején. Ilyen volt aznap is. A párttitkár elvtárssal be­szélgettünk, a tavaszi munkáról, az életről, a gyermekekről. Hogyan is él­nek, mit is csinálnak ebben a városnak is beillő nagy községben a tavasz leg­szebb virágai, a kicsinyek? Nem jó kertész a tanács, panasz van a napközire. Különösen a III. kerüle' tire, ahogyan azt az anyák sorban el­mondották. Bozsó Mihályné már a leendő gyermekére is gondol, amikor kimondja: — El kell költöztetni a régi napköziből a kicsiket. Dohos, régi az már, annak csak a neve — óvoda. — Inkább rom az, roskatag — ha erősen rálépnék a padlajára, beszakadna alattam — erősíti Faragó Józsefné — nem jó az már a gyerekeknek. — Fü- löpné. Kőváriné, Ézsiásné, az árokszál­lási III. kerületi anyák nevében már hónapok óta kérték a tanácsot, tegye á* a gyermekkertet a Gvóni'utca 5. szám alá. Ott jó helyük volna az apróságok­nak. !U Elmegyünk a napközibe. Harminc év­vel ezelőtt sem volt fiatal épület, most meg éppenséggel öreg. Korhadt, málló. Miért nem kaphatták a másik házat, az újat, az egészségeset a gye­rekek ? Egy éve a tanács kulcsot nyújtott át Fülöpnének. — Fogj.a ez az új napközi kulcsa. A Gyóni-utca 5. számú ház a maguké. — A kulcs megvolt, de a ház­ba mégsem a dolgozó parasztok gyer­mekei költöztek, hanem egy volt csendőr­tiszthelyettes, a tanács egyik vezetőjének rokona. — Hiszen nem káderezhetjük le, kinek adjuk a lakást. . . Nem is is­mertük — ez röviden Belényesi elvtárs véleménye (aki szintén a tanácsot kép­viseli) az egész kérdésről. Tehát napközi helyett lakáskiutalás családi alapon. Ha nem volna gyermek­hét, ha nem jelent volna meg néhány héttel a minisztertanács határozata az anya- és gyermekvédelemről, ha nem foglalkozna a sajtó, a rádió mindezzel, akkor is nagy igazságtalanság, csúf mu­lasztás terhelné a tanács vezetőit. De mert mindezt ismerik, s mert az anvák október óta járnak ez ügyben, s hogy május 26-ig csak ígéretet kaptak — nagyobb a felelősségük. A tanácstitkár — Fodor elvtárs — fiatalember. Hajlik az okos szóra. Az asszonyok elkísérik a Gyóniutcába. Megállnak az 5-ös szám előtt. Szép ház. egészséges. Amíg Fodor elvtárs szemlé­lődik, az asszonyok már azt tervezik ki mit súrol, tisztít' hogyan rendezik el az udvart, ha ideköltözik a napközi mert kell a tisztaság, meg a napfény a gyermekeknek. — Sok utat megjárt már ez a napközi, dolog — magyarázkodik a tanácstitkár elvtárs. — Csakhát, nem akadt gazdája. Mi már régen határoztunk, jöjjenek ide a gyerekek, ha ez jobb nekik. Aztán jött a járási tanács, hogy így, meg úgy meg kell gondolni az ilyesmit. Jáget elvtársnő járt itt, neki mondtuk e! a problc-mát. Azzal ment el, hogy majd átbeszélik a dolgokat... Ül Sokszor egy percnyi becsületes gondo. laton, egy határozott tetten múlik sok ember, sok kicsi élet sorsa. Nem nagy dolog az, ami Jászárokszálláson történt A járási tanácsnál Jáger Klára „átbe­szélte a dolgot", a helyi tanács várt, az asszonyok nem mentek ki a Táncsics tsz földjére, mert az apróságokra vigyázni kellett... • — Van-e gyermeke, Fodor elvtárs? — önkéntelen a kérdés, a helyzetből adó­dik a kíváncsiság. — Igen, négy van — hangzik a válasz. — Hát akkor vigyáz­zon a község gyermekeire is úgy, mint a magáéra. — Ezzel búcsúzunk. Az útnak megvan az eredménye. Négy napja, hogy végre azokkal beszélte mes a tanácstitkár a kérdést, akidre tarto­zik — az anyákkal — s az új napközi felé már csak egy lépés kell. (Ezt már telefonon hallottam pénteken délután.) Nemsokára beköltöznek a gyermekek a Gyóni-utca 5-be. Helyes lenne, ha ez­zel egyidőben a járási tanácstól Jáget elvtársnő, s az árokszállási tanács is ki költözne végleg a bürokrácia, a ,.majd holnap elintézzük" szűk utcájából. A dolgozók szeretete nem itt nyílik. A NÉPLAP CIKKET NYOMÁN Orvosi ügyeleti szolgálat Szolnokon június Hői Szolnok város körzeti orvosai június 1-től éjszakai és vasárnapi ügyeletes or­vosi szolgálatot tartanak a sürgős orvosi beavatkozást, elsősegélynyújtást igénylő, hirtelen támadt megbetegedések, súlyos sérülések, rosszullétek ellátására. Az ügyeleti szolgálatot ellátó körzeti orvos a rendelőintézetben — Szolnok Madách-u. 9. sz. alatt — lesz megtalál­ható, ahol a sürgős orvosi beavatkozást igénylő beteg felkeresheti, a járóképte­len beteghez pedig az orvos kihívható. Az éjszakai orvosi ügyeletes szolgálat este 8 órától reggel 6 óráig, a vasárnapi ,szolgálat reggel 8'től este 8 óráig tart. Az ügyeletes orvosi szolgálat meg­szervezésével lehetővé vált hogy az ain rászoruló beteg a rendelési időn kívül is könnyen, azonnal orvosi kezelésben ré­szesülhet, a körzeti orvos pedig mente­sül az állandó készenléti szolgálat alól s felelősségtejes, fárasztó napi munkája után, az éjszakai nyugalma a szolgálati időn kívül — hasonlóan más dolgozó­hoz — biztosítva lesz. A szocialista egészségügy 'egyik kö­vetelménye valósul meg ez által SzoL nokon is. Kívánatos, hogy az üzemek hozzák dolgozóik tudomására az ügyeletes or­vosi szolgálat megindítását s annak rendjét az üzemben függesszék ki. ffi NÉPLAP etűdébe Fele* Sándor ©ívtárs. a jászbe­rényi Fémnyomó és Lemezgyár dolgozója 29 dolgozó társa nevé­ben köszönptet. mondott szerkesz" tőségünknek ügye elintézéséért- Néhány héttel ezo’őtt panaszai fordult hozzánk Közölte, hogy 41 napja nem kapnak kekszet, ami védőételként szolgál szá­mukra. Szerkesztőségünk írt a gyár vezetőségének, s most Fe :ies elvtárs levele szerint meg- kaotáik az elmaradott napokra járó adagot is. * rÁprilis 29-i lapunkban Ehrlich Zoltán szolnoki levélírónk kér* déssel fordult fí> szolnoki Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat dol­gozóihoz* miért ave^s és nyers ti^h1' esetben a tepertő, miért nem készítenél nagyobb mennyi- séaű olcsó kolbászt, s miért rá­gós a csemegeszalonna. Kérdé­sére a Vállalat az alábbiakat kö­rötte: ..Előfordult néhány alkar lommal, honi, egyes tepertődara­bok nem voltak teljesen átsülve, mert a Szalonnádarabokat túl­nő'-^a vágták. A hibát elkövető dolgozókat rendbírsággal sújtoU fnk

Next

/
Oldalképek
Tartalom