Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)
1953-05-31 / 128. szám
A nők és a családtagok bevonásával vigyük sikerre a növényápolást! Büszkék vagyunk termelőcsoportunk női dolgozóira őre fjek és fi at a Lök a hő fezméséit Csoportunkban folyik a növény, ápolás, s ahogy ilyenkor mondani szokás: ,,nyakig vagyunk munkával''. Bizony elérkezett a legnagyobb dologidő. Aki most henyél, annak üresen marad a kamrája. Aki most nem iparkodik, annak őszre nem is terem. Csoroghat a nyála az ilyen embernek, amikor az igyekvő családoknál leölik a kövér disznót. Az az igazság, hogy most kell gondolnia mindenkinek a közmondásra: „Ahol nyáron hopp, ott télen kopp". Tudja ezt nálunk a tagság nagyrésze, de mi nem panaszkodunk, van is mit csinálni. Termés is lesz, mégpedig olyan, hogy megnézheti bárki. Május 17-én reggel 9 óráig csoportunk valamennyi tagja leszavazott. Akkor határoztuk el, hogy minden munká. ban élenjárunk. Láttuk, milyen egységesek, mennyire erősek és egyakaratöh lévők vagyunk. Éreztük, meg kell mutatnunk, mire vagyunk képesek. A választás a mi fényes győzelmünket hirdeti. Ezért most a tettek következnek. A magasabb terméseredményekért indulunk harcba. A területet egyénekre osztottuk. így minden tagban növekedett a felelősségérzet. Tudjuk, hogy a ránk bízott területen becsületbeli kötelességünk jól és gyorsan végezni a növényápolással. A felosztott területeken gyorsabb a munka. Legjobban a gyapotbrigádunk tagjai dolgoznak. 120 hold gyapotunk van és ennek művelését lányok, asszonyok, családtagok vállalták. Egy-egy főre 2 hold jutott. Asszonyainkra, leányainkra nagyon büszkék vagyunk. Kevés tsz-ben dicsekedhetnek ilyen nagyszerű segítőtársakkal. Mi bizony elmondhatjuk, az ő munkájukat kevesen tudják Utánozni. Csütörtökön már befejezték a gyapot első kapálását. A brigád vezetője Is asszony, Jár- j vás Ferencné, aki felveszi a versenyt j a férfiakkal. Jól szervezi a munkát, f a brigádtagok szeretik, mind a hat- vanan. En most azért vagyok a legnagyobb baj. ban, mert, ha a jól dolgozók neveit le akarnám írni, papiromon nem maradna hely, ugyanis mind a 60 brigádtagdt fel kellene sorolnom. Megemlítek miág egy párat, Berdó Istvánná 74 éves asszony, de próbáljuk csak mondani, hogy idős. Munkaegységeivel bizonyltja be, hogy nem az. Két unokájával napVörös Hajnal-brigácj tagjai időben munkához láttak és már elvégezték az egyelést. Én a Petőfi-brigádban dolgozom. Földjeink szétszórtan vannak, s ez egy kicsit nehézzé teszi a munkát. Még sem siránkozunk. Ehelyett Borbás Pál, Kalmár Kálmán, Ballagó Emánuel és Tófli R. Ferenc legjobb dolgozóinkkal az élen napról napra munkában vagyunk. Brlgádértekczleten megbeszélt terv szerint vesszük sorra a növényápolásra váró földtáblákat. A lucernát már lekaszáltuk. A szénát kazalba raktuk. Befejeztük a cukorrépa egyelését. Jó példát mutatnak a Dózsa-brigád tagjai is. Éppen ezért, mert sok jó dolgozó van, szégyen a csoportunkra, hogy mégis akad olyan bri^gd, melyről nem lehet sok jót mondani. Bármennyire is restellik a tagok, a Petőfi-brigád minden munkában leghátul kullog. Pataki Gábor a brigád vezetője. Nem régen irányítja a brigádot, így nem elég jártas a dolgokban. Elnökünk és az agronómus pedig nem adnak segítséget, nem bírálják, nem vonják felelősségre. A brigád tanyáján szanaszét Jievernek, rozsdásodnak az ekék és tolókapák. Hanyagságukat hirdeti a kukoricát ölő gaz. A brigádvezető pedig a szentek segítségét várja. Ebben a nagy dologidőben szorgalmasan hallgatja a pap prédiká- lását. Az elmúlt napokban a járási tanácsnál értekezlet volt. Oda nem jött el, pedig nagyon sok hasznos tapasztalatot szerezhetett volna. A brigád tagjai is olyan nyugodtak, mintha nem, május, hanem december lenne. Mi, becsületes dolgozók joggal kérdezzük, miért hanyagolják a munkát? Joggal követeljük azt is, hogy javítsanak sürgősen ezen pipogyaságon. Azt akarjuk, hogy rólunk ezt mondhassák: „Derék emberek dolgoznak a jászapáti Alkotmány tsz-ben olyanok, akik Rákosi Mátyás útmutatása nyomán meg tudják valósítani a Magyar Függetlenségi Nép. front prQgrammjának rájuk eső részét". A Petőfi-brigád tagjai legyenek rajta, hogy minél előbb így beszéljenek rólunk ! NAGYPÁL BÉLA Jászapáti, Alkotmány tsz A jászdózsai »Dózsa népe» tsz apraja, nagyja résztvesiz a fontos növényápolási munkákban. Képünkön Sedon Jánosnó és leánya Ilona (balról jobbra) már kora hajnalban indulnak a kukoricaföldre, hogy mfr&l előbb g-yommentes legyen a tsz kukoricája. A két testvér, Balogh Ilona és Mihály (jobbról balra) sem marad el mögöttük. Még nagynénjiik, özv. Gyurkó Mlhályné is segít nekik a cukorrépa kapálásában. Pedig ő nem is tartozik a tagok közé. De tudja, hogy neki is több kenyér jut, ha a növény ápolási munkák hamarabb befejeződnek. A tószegi Dózsa tszcs tagsága a felosztott területen másodszor is elvégezte a napraforgó kapálását A tószegi Dózsa ts^cs tagságának az idén 106 hold kapásnövéNövényápolást végző leány-munkacsapat A jászapáti »Velem! Endre» tsz-ben ilyen vidám lányok I viszik előre a növényápolás munkáit, mint az I. számú | lcánycsoport tagjai: Libi Borbála, Beresdl Piroska, Tóth Mária, Radios Borbála, Ádám Viktória, Csisztó Borbála, Ádám Erzsébet és Gál Mária. iiye van. Ä 24 főből álló növény* termelő brigádn-aik ezen a területen kell elvégeznie a talaj művelést Okulva a tavalyi hibákból, a kapásnövények területét a vezetőség az idén a talajművelés megkezdése előtt egyénekre osztotta. A három növénytermesztő munkacsapat tagjai pedig egymással versenyezve láttak a növényápoláshoz. Mikor a napraforgó kibújt a földből, 3—4 levelet hozott. ,s el' érte az 5—10 cm magasságot, azonnal megkezdték a kapálást. A versenyben S. Tóth István munkacsapata ért el legjobb eredményt. Elsőnek végezték el a répa egyelését és a napraforgót már kétszer megkap áltóik. A munkacsapatok nemcsak: azért érnek el kiváló eredményt, mert egymással versenyben vannak, hameim azárt is. mert kialakult az egyéni verseny. Lázár József, Mezei Béla, S. Tóth Gyu- láné, do valamennyien párosversenyben vannak egymással, s nemes vetélkedés folyik aiz első helyért. At, ep-yéni versenyben ejjdig Lázár József vezet- Földterületén legelőször ő végzett minden munkával. A csoport tagjai az első helyet el akarják hódítani Lázár Józseftől, de ő sem hagyja magát. Annyi bizonyos'; bárki is lesz az első, valamennyien nyernek. Megnyerik a bő termésért folyó harcot. A tiszatenyői Lenin tsz, a kerékpárok és a növényápolás ról-napra kint van a gryapotföldön. Szeretettel gondozza a növényeket. Hatvan esztendeig másnak dolgozott, most meg az övé is a mi hatalmas gyapottáblánk. A fiatalok között Mihályi Teri, Molnár Verái, Ádám Boriska a legügyesebbek. Persze Debreceni Andrásné, Nagy István Jánosné, Demeter Péterné és Fazekas Ferencné sem marad el a munkából. Csoportnnknál az a legnagyobb boldogság, amikor egy-egy munkát jól elvégeztünk. Valamenyi brigádunk tud valamivel büszélkedni. A Vörös Hajnal-brigád cu. korrépája és mákja legszebb a járásban. A tagságnak ez válik dicséretére. Szépek a növények, de ez nem csodái mert a ohsem hinné az ember, hogy a kerékpár, melyből megyénkben is napról) napra több lesz, egy tsz-ben milyen ihajnak lehet előidézője. Persze az a jó árszáz tsz-tag, aki kerékpárral jár 'munkahelyére, hitetlenkedve csóválja a fejét. Hiába mondogatják magukban: ..Ez nem lehet igaz, hiszen egy ártatlan kerékpárral még a légynek sem lehet véteni." A légynek nem is, hanem a tiszatenyői Lenin tsz tagjainak annál inkább. Mert ettől a bizpnyos biciklitől valamennyinknek epeköve lesz — a méregtől. De el ne vétsük a sorrendetkezdjük csak elölről. Úgy történt a dolog, hogy a tiszatenyői Lenin tjz előrelátó vezetősége a közelgő növényapolási munkára tekintettel egy hónappal ezelőtt két kerékpárt vásárolt. A határozat szerint Takács Pál és Fehér Lajos növénytermesztési brigádvezetök lettek a kerékpárok gazdái, mert hogy így gyorsabban megy a növényápolás, jobb lesz az irányítás — a könnyebb közlekedés miatt. Miután vannak érdekes véletlenek, a két brigádvezető alig használt küllőst- paripát kapott. — No,' majd most megmutatjuk, hogyan kell dolgozni! — mondták ingujjra vetkőzve a növénytermelés derék irányítói. Aztán izibe ki is próbálták a masinát. A földekről már gyalog jöttek vissza, mert a gépek — a rosseb tudja, miért — elromlottak. Sebaj, mert nincs objektív akadály. Ha rossz, hát azért rossz ihogy megjavítsuk — mondá Fehér Lajos és Takács Pál. — Így is van — helyeselt a tagság. Persze arra még csak álmukban sem mertek volna gondolni, hogy milyen felelőtlenség volt részükről szerelő munkára buzdítani a brigádvezetőket. Mert hát leesett a sok májusi eső. A kerékpárvásárlás óta eltelt egy hónap. A növényeket belepte a gyom. A két brigádvezető pedig mindezt, hogy a csudába venné észre, mikor javítanak, javítanak és javítanak. Ugye igaz, hogy a kerékpárok néha bajt okoznak: a tagok epekövet kapnak, a földek gazosodnak és a brigádvezetők sóira nem látott szorgalommal javítanak és a földeknek tájára sem mennek. Gyalog tán csak nem járnak, mikor van kerékpár! (Sze.) A jákóhalmi Béke tsz Sztálin-brigádja A jászjákóhalmi Béke tsz legjobb brig áll .iában dolgozik (balról) Knezki Vera, ld Lukács Imrcné és Kaptár Béláné. A lelkiismeretes növényápolásért kapta a l.rti.á.L a .SztáUiu. naeftt. A mezőtúri Haladás tsz tagjai maguk győződtek meg a gépi növényápolás előnyeirői Termelőszövetkezetünk területe közel 2000 hold- — Taglétszámunk 300 ío, mely a területhez viszonyítva kevés. A soron lévő munkák idejében való végzésére szerződést kötöttünk a mezőtúri gépállomással gépi munkára- Hiszen már a növényápolás kezdetén láttuk, hogy 840 hold kapás növényünket a növénytermelésben dolgozó 90 taggal, nem tudjuk kellő időben megművelni. Meg kell mondanunk, amikor a növényápoló gépek, kulti- vátorok megérkeztek, a term előszó ^ékezetünk brigádvezetői és tagjai idegenkedtek tőle. Nem engedték azokat munkábaálLnis Amelyik már dolgozott, azt is leállítottákGellert Sándor brigádvezető és még többen idegenkedtek az újtól, azt mondogatták, nem végeznek a gépek jó munkát. A tagság na ""'-része is úgy vélekedett, a vaskerekű traktor igen megnyomja a talajt, elpusztítja növényeinket és nem terem semmi. Semmi módon nem akarták megérteni, hogy legfőképpen azért van szükségünk a gépi munkára, mert a magsabb terméseredmények elérésének ez az egyik biztosítékaVégül odáig eljutottunk, hogy a tagság helytelen nezeté-M egy kicsit engedett. „Jól van, no*— mondogatták, — hát, ha any- nyira vagytok azzal a géppel, jöjjön és dolgozzon- Azt azonban kikötjük, csak gumikerekű Zetor lehet.“ Már nem tudtam, mit csináljunk. Míg aztán Böjti János elvtárs, a mezőtúri gépállomás vezető mezőgazdásza — segítségemre sietett és engem is meggyőzött kétségeim alaptalanságáról Helyes és meggyőző munkával vette fel e maradi nézet ellen a harcot Ügyesen bebizonyította, a gépekkel igenis lehet dolgozni. Termelőszövetkezetünk egyikbrigádterületén egyszerre állított munkába három gépet, egy G 35-ös vaskerekűt, egy gumikerekűt és egy Zetort. A traktorok megkezdték a kultivátorozást, Böjti bizonyos idő múlva megkérdezte a jelenlévő tsz tagokat, állapít* sák meg, melyik területen, melyik erőgép dolgozott Különbséget azonban .nem tudtak tenni- A maradi nézetek felett ismét győzött az líj módszer El kellett ismerniök a gépek egyforma jó munkáját. Ha kézierővel végeztük volna el a kapálást, a növényterme' lésben dolgozó 90 tagunknak csak az első kapálás 2Ó napig tartott volna. Gépi erővel viszont 6 nap alatt befejeztük. — Ily módon jut. időnk, hogy a kukoricát háromszor, a gyapotot hatszor kapáljuk megTagjaink ma már maguk számolnak be a brigádértekezleten a gépi munka nagy segítségéről Sokszor hallani, amint mondo* gffltják: „Mégis csak jó a gép!“ Megyénk többi termelőszövetkezetei is kövessék példánkat és gazdaságuk felvirágoztatása és a magasabb terméseredmények elérése érdekében alkalmazzák a gépi növényápolást. vékony ferenc tsz elnök Mezőtúr, Haladás tsz.
