Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-14 / 39. szám
1953 február 14. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 0 szomokmeguel NÉPLAP „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnokra egyet Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A nagy érdeklődésre való tekintettel — mint azt lapunkban már közöltük __ a pályázatok beküldésének határidejét 10 nappal, f. hó 20-ig meghosszabbítottuk. Így azok is beküldhetik pályázatukat, akik eddig elkéstek volna vele. Mai számunkban, s az új határidőig is, azokat a pályázatokat, amelyek már most megvalósítható, hasznos útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteinknek, közöljük a Szolnokmegyei Néplapban. A pályázatok határidő előtti közlése semmi befolyással nincsen a jutalomdíjak odaítélésére. A jó pályázatok be, küldői mind számíthatnak arra, hogy jutalmak egyikét-másikát, így az >00 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik díjat, vagy az értékes könyvjutalmakat elnyerik. Az eddig beérkezett pályázatok közül mai számunkban Kovács Imre elvtársnak, a csataszögi „Szebb élet" tszcs tagjának írását közöljük. „Csak akarat kejl hozzá.. A termelő szövetkezet, vagy NAGY PALYÁZAIA Termelőszövetkezeteink fordítsanak nagyobb gondot az állatállomány átteleltetésére A jószágállomány átteleltetésének sikere nagymértékben a ta- karmánypazarlás megszüntetésén és a helyes gondozáson múlik. Héken a Táncsics tsz vezetői lebecsülik <a jószágállomany átteleltetésének komoly problémáját- Engedik, hogy a jószúg" gondozók pazarolják az amúgy is szűkös takarmány készle tét Hasonló nemtörődömséget lehet tapasztalni a t i s z a füredi Harcos tsz'nél. Elhanyagolják juhállományuk gondozását. > Rég eldöntött kérdés, hogy a tehenek 8—10 liter tejtermeléséhez nem kell abrak, s hogy télen is éppúgy alkalmazni lehet, sőt alkalmazni kell a napi háromszori fejőst, az egyedi takarmányozást, mint nyáron. A kisújszállási Petőfi tsz"ben mégis vannak olyan ..okosok“, akik mindezt nem akarják tudni- Nem tanulnak a szovjet szakkönyvekből és buta tanácsaikkal megkárosítják a tagságot. Annak ellenére ugyanis, hogy tehénállományuk igen jó kondícióban vau, a tehenek háromszori fejé- sét minden ok nélkül elhagyták. tagság nem veszi észire, hogy önmagát csapta be, mert tehenenként és naponként azóta 2 liter tejjel fejnek kevesebbet." 'T'akarmányoocsékolás, az új módszerek sutbadobása jel- lemző a rákócziújfalui Uj Élet, a martfűi Tisza, a szol- noki Tisza Antal, a tiszaroffi Haladás, a tiszagyendai Vörös Csillag tsz-ekre is- A hibákért nemcsak a tsz vezetősége, hanem elsősorban a járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői a felelősek. — Jogos kérdés, hogy vájjon mit csinál az állattenyésztési csoport, ha tűrik a pocsékolást, az állatok rendetlen gondozását a termelőszövetkezetekben. A jászberényi Kossuth tsz jószággondozóinak nincs takar- mánygondja. Nem mintha ott több termett volna, mint a héki Táncsics tsz’bent hanem azért, mert _ silótervüket teljesítették- Takarmiánykészleteiket nem pocsékolják. — Pontosan napról- napra megmérik egy-egy jószágra eső takarmány mennyiségét és így ta,karmányoznak. A jászlakat kijavították, hogy ott se szóródjon el egy szem se az értékes takarmányból. Eredménynyel végzik a szalmafeltárást. Ezzel nemcsak a takarmánygon- dokat szüntetik meg. hanem 100 kg feltárt szalma etetésével 80 literre növelték a napi tejtermelést. VEDRÖDI GUSZTÁV főállattenyésztő, Megyei Tanács. Gépállomásaink okuljanak a bírálatból 111. típusú termelőszövetkezeti csoport előtt nyitva van á megerősödés és a meggazdagodás útja. Hogy ez mennyire így van, szeretném egy élő példával bebizonyítani. Termelőszövetkezeti csoportunk, a csataszögi „Szebb élet" tszcs tagjai 19ölben jól dolgoztak. Bőséges, szép és gazdag termést takarítottunk be búzából, árpából, kukoricából, burgonyából, minden terményféleségből. A beadási kötelezettségen, a gépállomásnak járó munkadíjon és a közös vagyon növelésén túl ezekből a terményféleségekből szép jövedelmre tettek szert a tagok, természetesen azonban csak azok, akik egész éven át becsülettel dolgoztak, s sok munkaegységet teljesítettek. Mégsem voltunk elégedettek, hiszen tudtuk, olvastuk, tanultuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodás sokkal nagyobb jövedelmet biztosit, mint az egyéni gazdál- ! kodás. Nagyon sokan törtük a fejünket azon, miért nem lett jelentősen maga- t sabb a jövedetnünk, mint az egyénileg j gazdálkodó dolgozó parasztoké, akiket ' éppen nagyobb eredményeink példájával I szerettünk volna bevonni a nagyüzemi gazdálkodásba. Rájöttünk, hogy termelőszövetkezetünk nem használta ki a közös, nagyüzemi •gazdálkodás nyújtotta lehetőségeket. Csak azokat a növényféleségeket termeltük, amelyeket egyénileg gazdálkodó korunkban: tehát búzát, árpát, kukoricát, burgonyát, stb., amelyek csak jóval nagyobb termés esetében biztosítanak nagyobb jövedelmet a szövetkezeti tagok számára. Ezért egynéhányan arra biztattuk termelőszövetkezeti csoportunk elnökét. Molnár Sándor elvtársat, javasolja, s tegye közakarattá nagyobb jövedelmet biztosító növényféleségek termelését is. így elhatároztuk, hogy rizstelepet építünk. Láttuk, hogy az öntözéses gazdálkodás milyen nagy jövedelmet biztosított egyes termelőszövetkezeteknek. A tusok véleménye az volt, hogy nem tudjuk a rizstelepet megépíteni. mert a rizstelep építése nagy munka, mi meg kevesen vagyunk hozzá. Én és Pongrácz Pál más véleményen voltunk. Mi azt mondtuk, hogy meg lehet csinálni a rizstelepet, csak akarat kell hozzá! Az akarat, a tagok egyesült ereje le tudja gyűrni a nehézségeket, meg tud birkózni a nagy munkával. Ez az akarat azonban kezdetben nem igen volt meg, s Molnár Sándor elvtárs, termelőcsoportunk elnöke is kezdte már bánni, hogy ilyen nagy fába vágtuk, a fejszénket. Nem szégyenlem leírni, hogy a kívülálló dolgozó parasztok kinevették az egész vállalkozást. Ezen nem is csodálkoztunk, hiszen csak ketten- hárman, esetleg négyen jártunk-ki dolgozni a leendő rizstelepre. A nevetés nem vette el a kedvünket. S végül a mi igazunk, néhányunk . igaza bizonyosodott be. Mert mi történt? Az A minisztertanács határozata szerint mindenkinek kötelessége már most gondoskodni a tavaszi vetőmagszükségletről. Különösen fontos a zabot tavaszi árpát, tavaszi búzát és a kukorica vetőmagot időben beszerezni. Valamennyi egyénileg dolgozó paraszt, ha jől széjjelnéz a rokonok, s ismerősök között, csere útján vetőmagszükségleté cek túlnyomó részét, legtöbbször valamennyit be tudja szerezni. Ott ahol mégsem lenne megfelelő minőségű és mennyiségű tavaszi vetőmag, cseretermény ellenében az állami készletből jő minőségű tavaszi búza vetőmaghoz juthat minden termelő. Az a dolgoző, aki cseretermény ellenében tavaszi búza vetőmagot attar igényelni, igényét először a helyi tanácsnál jelentse he. Ezzel egyidőben a tény, hogy a gúnyolódásra mi még jobb munkával feleltünk, s az a tény, hogy munkaegységeink száma egyre jobban szaporodott, megmozgatta azokat a tagokat is, akik addig hallani sem akartak arról, hogy csákányt, ásót, lapátot lógjanak, s kijöjjenek a rizstelepet építeni. Nem csupán párunknak a lelkesedése ragadta magával a tagokat. Abban az időben igen sokat lehetett a csoportban hallani arról, hogy amíg egyesek otthon ülnek, addig mi munkaegységei teljesítünk, tehát biztosan nagyobb lesz a jövedelmünk it az évvégi zárszámadáskor. S ezt mi hangoztattuk is. A rizstelepet építő tagok száma napról.napra szaporodott. S az eredmény az lett, hogy a rizstelepet mégiscsak megépítettük, s ami fő, határidőre építettük meg. Legyűrtük a nehézséget, csak akarat kellett hozzá. Ez az akarat termeié meg azt a 742 mázsa rizst, amit ősszel szállítottunk be a Rizstermeltető Vállalathoz. A tagok nem csalódtak. Megérezték a jövedelmükön, hogy nem hiába dolgoztak a telep építésekor. A rizstelep építésének kezdetén azt is javasoltam, hogy a telepen rögtön kezdjük meg a haltenyésztést is. Erre azonban már nem tudtuk rávenni a tagokat. Most azonban halat is tenyésztünk a rizstelepen. S ez még'tnkább gazdagítani fogja termelőszövetkezeti csoportunkat. KOVÁCS IMRE Csataszög, „Szebb élet" tszcs a megfelelő mennyiségű csereterményt a helyi földmüvesszövetkezst vagy a terményfergalmi telep raktárába kell beszállítani. A beadott csereterményről cserevételi jegyet, kap, melynek ellenében a vetőmag megérkezése után az Igénylő megkapja a tavaszi búzát. Csereterményként búzát, rozsot, árpát, zabot és kukoricát lehet adni. A megfelelő átszámítási arány minden földműves- szövetkezetnél, vagy terményforgalmi irodában megtudnatö. Az I. és II. típusú termelőcsopor- tok tavaszi búza beszerzése szempontjából ugyanúgy járjanak el mint az egyéniek. Vagyis csak akkor igényelhetnek az állami készletből, ha más módon nem tudják beszerezni. Minden dolgoző paraszt tartsa kötelességének a tavaszi vetéstervek idő- bori teljesítését, amelynek egyik előfeltétele a vetőmag beszerzése. U Szolnokmegyei Néplap február 6-i számában bírálat érte a jászkiséri gépállomás vezetőségét nemtörődömségéért. Elhanyagolták a termelőszövetkezetekben a mélyszántást, holott a gépjavításban előrehaladtak, s minden lehetőségük megvan annak határidőre való befejezésére. 16 erőgépük áll teljesen készen, ebből néhányat már munkába állítottak. A szántás azonban egyáltalán nem halad., Az elmúlt héten 8 ejrőgépjük egy hét alatt mindössze 10 holdat szántott fel. Nem gondolnak arra, hogy saját magukat is megkárosítják. Hiszen . a termelőszövetkezetek Is úgy tudják teljesíteni a gépi munka utáni fizetési kötelezettségüket, ha a gépállomás jobb munkájával segíti elő őket a magasabb terméseredmények elérésében. A minisztertanácsi határozat előírja, hogy a vetőmagvak szelektorozását, tisztítását legkésőbb február 28-ig be kell fejezni. Mit tett ennek érdekében a jászkiséri gépállomás. Február 12-én még egyetlen szelektoruk sem végzett vetőm» "tisztítást. őket. Nemrég kaptak egy Sztalinyec- traktort. Az igazgató elvtársnő megígérte, hogy másnap már szántani fog a Szabadság tsz egyik tábláján; a Harangzugban. Sem másnap, sem harmadnap nem volt ott a gép. De ma sem. Mikor a termelőszövetkezet vezetősége telefonon érdeklődött az erőgép felől, Gulyás elvtárs, a gépállomás agronómusa kijelentette, nincs motorolajuk. Gondoskodjon a tsz róla. Akkor majd szántanak. Hogy véli a mesterszállási gépállo- ■ más vezetősége? Vájjon a termelő- szövetkezet kötelessége gondoskodni az olaj beszerzéséről. A tsz és a gépállomás közötti szerződés kötelezi a gépállomást az előírt munkák határidőre, megfelelő minőségben való elvégzésére. Nyilván ennek előfeltételét nemcsak a termelőszövetkezetke- zetnek, hanem a gépállomásnak is meg kell teremtenie. Gondoljanak arra, hogy ha már most elmaradással kezdenek, mi történik később a nagy munkák idején. Hiszen a tervek teljesítését biztosítaniok keil. A mostani elmaradás folytatódik akkor tavasszal, nyáron és ősszel is Valamennyi dolgozó paraszt gondoskodjon a tavaszi vetőmag beszerzéséről A 62-es építő tröszt munkavédelmi konferenciájának tapasztalatai MEGYÉNK étúkezéseinek vezetői igazgatók, főmérnökök, főgépészek s munkavezetők jöttek össze konferenciára a szolnoki Trafó-építkezésen. A konferenciának az volt a célja, hogy a vezetők beszámoljanak arról, mit tettek építkezésükön a balesetek elhárítása érdekében. A,62/1 Építőipari Tröszt igazgatója, Üveges József elvtárs beszámolójában hangsúlyozta, hogy a balesetek arányszáma csökkent a múlt évihez viszonyítva. Gyökeres javulás azonban még nem történt. A minisztertanács határozatát kell ismerni és ismertetni. Dolgozóinkkal meg kell szerettetni munkahelyüket, ezt csak úgy tudjuk elérni, ha gondoskodnak az építésvezetők a tiszta munkahelyről, a kényelmes szállásról, egészségvédelmi berendezésekről. | ÜVEGES^ elvtárs referátuma után Tóth László az építő tröszt főmérnö-* ke számolt be. Megállapította, hogy a balesetek legnagyobb része az óvó- rendszabályok és' védőberendezések elhanyagolásából, azok mellőzéséből adódik. Hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet kell szentelni az elektromos védőberendezések beszerelésére. Az álló gépeket árammentesíteni kell s nem szabad födött helyiségben, szi- geteletlen huzalt hasznláni. Tóth elvtárs számos példát hozott fel arra nézve, miképpen lehet megelőzni a baleseteket. Beszámolója után a konferencia résztvevőinek egy része felszólalt, ; Elsőnek Bálint József a ’62/8. Építőipari Vállalat főmérnöke mondta el, hogy építkezéseinken a vállalat vezetősége ellenőrzi a balesetelhárítási berendezések megvalósítását, s a balesetvédelmi intézkedéseket. Bálint elvtárs felajánlotta, hogy minden vállalatnál előadást tart nrr<51, hogy miképpen védekezzenek az elektromosság okozta balesetek ellen. Bodrogi János a 62/2 Epitöipari Vállalat biztonsági megbízottja kifogásolta azt, hogy a Trafó építkezésen sok helyütt szigeteletlen ásamvezoté- keket hasz-álnak. Ez a gyakorlat eltérő a kötelező előírástól, mely szerint épületben csak szigetelt vezetéket lehet használni. Felvetette azt is, hogy a hegesztők nem használják a szükséges védőszemüveget. I SZATMÁRI János a tröszt diszpécsere arra hívta fel a figyelmet, hogy a lift-berakó már akkor utasítást ad a gépkezelőnek, indításra, mikor még lába a járom felvonóján van. Ilyesmiből könnyen baleset származhat, s itt azonnal kell intézkedni. Szatmári elvtárs javasolta, hogy ellenőrizze a tröszt vezetősége a baleset oktatást a Trafó-építkezésen. György Ferenc elvtárs a 62/1 Építőipari Vállalat építésvezetője felhívta a tröszt vezetőinek figyelmét, hogy nagyobb munkákhoz több faanyagot utaljanak ki, mert ez egyik nélkülözhetetlen feltétele a baleset megelőzésének A KONFERENCIÁT ( értékelve azt kell megállapítani, hogy nem töltötte be a szerepét kellő mértékben. Már a szervezésben is hiba volt. Kint a Trafó építkezés egyik eléggé szűkös hűvös ebédlőjében zajlott le a konferencia. A megjelent vezetők sem tanúsítottak kellő aktivitást. Néhányan elmondták a Trafó-építkezésen észlelt hibákat. Úgy gondolták azonban; hogy a konferencián csak a rosszról kell beszélni. Pedig sok érdekes kéj) tárult a látogatók szeme elé ezen a fontos építkezésen. Nem mondták el azt, hogy itt van olyan példa is, amit majd hazatérve megvalósítanak saját munkahelyeiken is. Nem beszéltek, arról sem. hogy munkahelvrikcn hogyan harcolnak a balesetek elkerüléséért a biztonságos munkafeltételek meghonosításáért. A megye építkezés, vezetőinek meg kellene szívlelniük Üveges elvtárs tanácsát: ,.Minden vezető ismerje és ismertesse a kormányhatározatot, mely a balesetelhárításről szól“. Ezt a határozatot amellett, h(ogy majd megismerik a vezetők, alkalmazzák a gyakorlatban is. így tudják helyesen összekapcsolni a termelést a munkavédelemmel. Hogy gondolják akkor hozzásegíteni Jáskisér, Jászladány, Tisza- süly és a többi község dolgozó parasztjait a magasabb terméshez, melynek egyik előfeltétele a tiszta vetőmag. Mindössze két hét van hátra. Haladéktalanul kezdjenek hozzá a vetőmag tisztításához is. A mesterszállási gépállomáson változatlanul szervezetlenség, hanyagság tapasztalható. flüandnan munkaerőhiányról panaszkodnak, a termelőszövetkezettől odaküldött traktoristákról meg nem gondoskodnak. Nem becsülik meg s kitolja a további feladatok végzésének idejét is. Nem érik utói magukat a teljesítésben. A mesterszállási gépállomás vezetői lássák be, milyen fontos feladattal bízta meg őket a párt és kormányzatunk. Mesterszállás termelőszövetkezeti község, az öcsödi és a környező termelőszövetkezetek tagjait és egyéni dolgozó parasztjait kell gépi munkával segíteniök a magasabb terméseredmények elérésében. No késlekedjenek tehát. Fejezzék be a még elmaradt gépjavítást és ezzel egyidőben a kijavított gépekkel folyamatosan pótolják múltévi mulaszt ft- saiket. A Tisza Cipőgyárban 16.000 forint jutalmat oszlottak ki a verseny élenjárói között A csütörtök délután megtartott termelési értekezleten értékelték a Tisza Cipőgyár dolgozóinak április 4-e iszteletére folyó versenyét. A műhelyek versenyének legjobbjai között összesen 16.000 forint jutalmat osztottak ki ez alkalommal. A nemes vetélkedésből a 3335-ös tanműhely fiataljai kerültek ki győztesen. Párosversenytársukat, a 3337- es bakancsműhelyt megelőzve javítottak munkájuk minőségén; s teljesítették tervüket. A tanműhely dolgozói egy összegben 2.000 forint jutalmat kaptak, melyet a műhely vezetője oszt ki majd a legjobbak között. A bakancs- műhely dolgozói közül Tasi Gizella Arany Mária és többen mások 300—300 forint pénzjutalmat kaptak. Gajdos János művezető 500 forint jutalamat érdemelt ki jő szervező munkájával. A gumicsizmaműhelybeS Szölősi József művezetőt 500, Ágoston Ferencet és Csitári Júliát 300—300 forinttal jutalmazták a műhely többi ió dolgozójával együtt. A 45-ös műitekben Muzsnyai Jolán, Garai Gizella bizonyultak a legjobbaknak, A keverőben ürge művezető és Móczár Ferenc keverőmester érdemelt ki 500—500 forintos pénzjutalmat. Nem kapott jutalmat a 3338-as műhely, mely a legjobban le van maradva tervének teljesítésével. Hozzá hasonlóan még több- műhelynek visz- szaesett a termelése február elején. Az első tíz nap eredményei alapján a műhelyek többsége 94—95 százalékban tett eleget tervfeladatának. A termelési értekezleten kiosztott jutalmak lendületesebb munkára kellet volna; hogy ösztönözzék a dolgozókat. Az elmaradás pótlására azonban nem hangzottak el ígéretek, úgy látszott, mintha az első hónap eredményeivel megelégedve most már be is szüntették volna a harcot a fokozott tervfeladatok teljesítéséért. Erre vallott Kiss Jánosnak a 45-ös műhely vezetőjének felszólalása is, aki például az első hónap eredményein feíFűzdulva az élüzem címig való csendes felemelkedésről beszélt. Ettől azonban még sok választja el az üzemet. Mindenek előtt az hosrv pótolják a lemaradást, tovább rsök- lrr‘T1<SÓk a Tnií«!7pkil«qr hil'ó«? á'”1 arányát, fokozzák a felsőrészanya- gok jó kihasználását. Az üzem igzagatója maga is előmozdította a verseny iránti érdektelenséget, a ;,megbékélés“ általános hangját, mikor az igazgatói alapot a ,,szabványos“ egyenlő részekre bontotta és egyenlően osztotta ki. Az üzem dolgozói előtt már szinte törvénnyé és szokássá vált, hogy a jónak minősített munkás 300, a jónak minősített művezető 500 forint jutalmat kap. A jók és a legjobbak között nem tesznek különbséget, az egyenlösdi a versenyben is az egyenlőséghez; s nem az előretöréshez ve- zet< A Tiszai Cipőgyár vezetői ne elégedjenek meg a januári tervteljesítéssel. Jelenleg 15-20 . dolgoző is hiányzik egy-egy műhelyből naponta,, ez azonban nem jelenti azt, hogy; ilyen esetben nem is kötelező teljesíteni a tervet. Éppen most kellenel minden lehetőt elkövetni, hajy a versenyszellem felélénkítésével; a dolgozók felelősségérzetének felkeltésével emeljék az egyéni teljesítményeket,-1 s így a cipőkörök is teljesíteni tud- i - ’ I r-oi t-'-\ iihrcf. '
