Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-14 / 39. szám

1953 február 14. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 0 szomokmeguel NÉPLAP „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnokra egyet Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A nagy érdeklődésre való tekintettel — mint azt lapunkban már közöltük __ a pályázatok beküldésének határidejét 10 nappal, f. hó 20-ig meghosszabbítottuk. Így azok is beküldhetik pályázatukat, akik eddig elkéstek volna vele. Mai számunkban, s az új határidőig is, azokat a pályázatokat, amelyek már most megvalósítható, hasznos útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteink­nek, közöljük a Szolnokmegyei Néplapban. A pályázatok határidő előtti köz­lése semmi befolyással nincsen a jutalomdíjak odaítélésére. A jó pályázatok be, küldői mind számíthatnak arra, hogy jutalmak egyikét-másikát, így az >00 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik díjat, vagy az értékes könyvjutalmakat elnyerik. Az eddig beérkezett pályázatok közül mai számunkban Kovács Imre elv­társnak, a csataszögi „Szebb élet" tszcs tagjának írását közöljük. „Csak akarat kejl hozzá.. A termelő szövetkezet, vagy NAGY PALYÁZAIA Termelőszövetkezeteink fordítsanak nagyobb gondot az állatállomány átteleltetésére A jószágállomány átteleltetésének sikere nagymértékben a ta- karmánypazarlás megszüntetésén és a helyes gondozáson múlik. Héken a Táncsics tsz vezetői lebecsülik <a jószágállomany átteleltetésének komoly problémáját- Engedik, hogy a jószúg" gondozók pazarolják az amúgy is szűkös takarmány készle tét Hasonló nemtörődömséget lehet tapasztalni a t i s z a füredi Harcos tsz'nél. Elhanyagolják juhállományuk gondozását. > Rég eldöntött kérdés, hogy a tehenek 8—10 liter tejtermelésé­hez nem kell abrak, s hogy télen is éppúgy alkalmazni lehet, sőt alkalmazni kell a napi háromszori fejőst, az egyedi takar­mányozást, mint nyáron. A kisújszállási Petőfi tsz"ben mégis vannak olyan ..okosok“, akik mindezt nem akarják tudni- Nem tanulnak a szovjet szakkönyvekből és buta tanácsaikkal meg­károsítják a tagságot. Annak ellenére ugyanis, hogy tehénállo­mányuk igen jó kondícióban vau, a tehenek háromszori fejé- sét minden ok nélkül elhagyták. tagság nem veszi észire, hogy önmagát csapta be, mert tehenenként és naponként azóta 2 liter tejjel fejnek kevesebbet." 'T'akarmányoocsékolás, az új módszerek sutbadobása jel- lemző a rákócziújfalui Uj Élet, a martfűi Tisza, a szol- noki Tisza Antal, a tiszaroffi Haladás, a tiszagyendai Vörös Csillag tsz-ekre is- A hibákért nemcsak a tsz vezetősége, ha­nem elsősorban a járási tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői a felelősek. — Jogos kérdés, hogy vájjon mit csinál az ál­lattenyésztési csoport, ha tűrik a pocsékolást, az állatok ren­detlen gondozását a termelőszövetkezetekben. A jászberényi Kossuth tsz jószággondozóinak nincs takar- mánygondja. Nem mintha ott több termett volna, mint a héki Táncsics tsz’bent hanem azért, mert _ silótervüket teljesítették- Takarmiánykészleteiket nem pocsékolják. — Pontosan napról- napra megmérik egy-egy jószágra eső takarmány mennyiségét és így ta,karmányoznak. A jászlakat kijavították, hogy ott se szóródjon el egy szem se az értékes takarmányból. Eredmény­nyel végzik a szalmafeltárást. Ezzel nemcsak a takarmánygon- dokat szüntetik meg. hanem 100 kg feltárt szalma etetésével 80 literre növelték a napi tejtermelést. VEDRÖDI GUSZTÁV főállattenyésztő, Megyei Tanács. Gépállomásaink okuljanak a bírálatból 111. típusú termelőszövetkezeti csoport előtt nyitva van á megerősödés és a meg­gazdagodás útja. Hogy ez mennyire így van, szeretném egy élő példával bebizo­nyítani. Termelőszövetkezeti csoportunk, a csa­taszögi „Szebb élet" tszcs tagjai 19öl­ben jól dolgoztak. Bőséges, szép és gaz­dag termést takarítottunk be búzából, árpából, kukoricából, burgonyából, min­den terményféleségből. A beadási kötelezettségen, a gépállo­másnak járó munkadíjon és a közös va­gyon növelésén túl ezekből a termény­féleségekből szép jövedelmre tettek szert a tagok, természetesen azonban csak azok, akik egész éven át becsülettel dol­goztak, s sok munkaegységet teljesítet­tek. Mégsem voltunk elégedettek, hiszen tudtuk, olvastuk, tanultuk, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás sokkal nagyobb jöve­delmet biztosit, mint az egyéni gazdál- ! kodás. Nagyon sokan törtük a fejünket azon, miért nem lett jelentősen maga- t sabb a jövedetnünk, mint az egyénileg j gazdálkodó dolgozó parasztoké, akiket ' éppen nagyobb eredményeink példájával I szerettünk volna bevonni a nagyüzemi gazdálkodásba. Rájöttünk, hogy termelőszövetkezetünk nem használta ki a közös, nagyüzemi •gazdálkodás nyújtotta lehetőségeket. Csak azokat a növényféleségeket termeltük, amelyeket egyénileg gazdálkodó korunk­ban: tehát búzát, árpát, kukoricát, bur­gonyát, stb., amelyek csak jóval nagyobb termés esetében biztosítanak nagyobb jö­vedelmet a szövetkezeti tagok számára. Ezért egynéhányan arra biztattuk ter­melőszövetkezeti csoportunk elnökét. Molnár Sándor elvtársat, javasolja, s tegye közakarattá nagyobb jövedelmet biztosító növényféleségek termelését is. így elhatároztuk, hogy rizstelepet épí­tünk. Láttuk, hogy az öntözéses gazdál­kodás milyen nagy jövedelmet biztosí­tott egyes termelőszövetkezeteknek. A tusok véleménye az volt, hogy nem tudjuk a rizstelepet megépíteni. mert a rizstelep építése nagy munka, mi meg kevesen vagyunk hozzá. Én és Pongrácz Pál más véleményen voltunk. Mi azt mondtuk, hogy meg le­het csinálni a rizstelepet, csak akarat kell hozzá! Az akarat, a tagok egyesült ereje le tudja gyűrni a nehézségeket, meg tud birkózni a nagy munkával. Ez az akarat azonban kezdetben nem igen volt meg, s Molnár Sándor elv­társ, termelőcsoportunk elnöke is kezdte már bánni, hogy ilyen nagy fába vágtuk, a fejszénket. Nem szégyenlem leírni, hogy a kívülálló dolgozó parasztok ki­nevették az egész vállalkozást. Ezen nem is csodálkoztunk, hiszen csak ketten- hárman, esetleg négyen jártunk-ki dol­gozni a leendő rizstelepre. A nevetés nem vette el a kedvünket. S végül a mi igazunk, néhányunk . igaza bizonyosodott be. Mert mi történt? Az A minisztertanács határozata sze­rint mindenkinek kötelessége már most gondoskodni a tavaszi vető­magszükségletről. Különösen fontos a zabot tavaszi árpát, tavaszi búzát és a kukorica vetőmagot időben besze­rezni. Valamennyi egyénileg dolgozó paraszt, ha jől széjjelnéz a rokonok, s ismerősök között, csere útján ve­tőmagszükségleté cek túlnyomó részét, legtöbbször valamennyit be tudja szerezni. Ott ahol mégsem lenne megfelelő minőségű és mennyiségű tavaszi ve­tőmag, cseretermény ellenében az állami készletből jő minőségű tava­szi búza vetőmaghoz juthat minden termelő. Az a dolgoző, aki cseretermény el­lenében tavaszi búza vetőmagot attar igényelni, igényét először a helyi ta­nácsnál jelentse he. Ezzel egyidőben a tény, hogy a gúnyolódásra mi még jobb munkával feleltünk, s az a tény, hogy munkaegységeink száma egyre job­ban szaporodott, megmozgatta azokat a tagokat is, akik addig hallani sem akar­tak arról, hogy csákányt, ásót, lapátot lógjanak, s kijöjjenek a rizstelepet épí­teni. Nem csupán párunknak a lelkese­dése ragadta magával a tagokat. Abban az időben igen sokat lehetett a csoport­ban hallani arról, hogy amíg egyesek otthon ülnek, addig mi munkaegységei teljesítünk, tehát biztosan nagyobb lesz a jövedelmünk it az évvégi zárszámadás­kor. S ezt mi hangoztattuk is. A rizstelepet építő tagok száma napról.napra szaporodott. S az eredmény az lett, hogy a rizstelepet mégiscsak megépítettük, s ami fő, határidőre épí­tettük meg. Legyűrtük a nehézséget, csak akarat kellett hozzá. Ez az akarat ter­meié meg azt a 742 mázsa rizst, amit ősszel szállítottunk be a Rizstermeltető Vállalathoz. A tagok nem csalódtak. Megérezték a jövedelmükön, hogy nem hiába dolgoz­tak a telep építésekor. A rizstelep építésének kezdetén azt is javasoltam, hogy a telepen rögtön kezd­jük meg a haltenyésztést is. Erre azon­ban már nem tudtuk rávenni a tagokat. Most azonban halat is tenyésztünk a rizstelepen. S ez még'tnkább gazdagítani fogja termelőszövetkezeti csoportunkat. KOVÁCS IMRE Csataszög, „Szebb élet" tszcs a megfelelő mennyiségű csereter­ményt a helyi földmüvesszövetkezst vagy a terményfergalmi telep rak­tárába kell beszállítani. A beadott csereterményről cserevételi jegyet, kap, melynek ellenében a vetőmag megérkezése után az Igénylő meg­kapja a tavaszi búzát. Cseretermény­ként búzát, rozsot, árpát, zabot és kukoricát lehet adni. A megfelelő átszámítási arány minden földműves- szövetkezetnél, vagy terményforgal­mi irodában megtudnatö. Az I. és II. típusú termelőcsopor- tok tavaszi búza beszerzése szem­pontjából ugyanúgy járjanak el mint az egyéniek. Vagyis csak akkor igé­nyelhetnek az állami készletből, ha más módon nem tudják beszerezni. Minden dolgoző paraszt tartsa köte­lességének a tavaszi vetéstervek idő- bori teljesítését, amelynek egyik elő­feltétele a vetőmag beszerzése. U Szolnokmegyei Néplap február 6-i számában bírálat érte a jászkiséri gépállomás vezetőségét nemtörődöm­ségéért. Elhanyagolták a termelőszö­vetkezetekben a mélyszántást, holott a gépjavításban előrehaladtak, s minden lehetőségük megvan annak határidőre való befejezésére. 16 erő­gépük áll teljesen készen, ebből né­hányat már munkába állítottak. A szántás azonban egyáltalán nem ha­lad., Az elmúlt héten 8 ejrőgépjük egy hét alatt mindössze 10 holdat szán­tott fel. Nem gondolnak arra, hogy saját magukat is megkárosítják. Hi­szen . a termelőszövetkezetek Is úgy tudják teljesíteni a gépi munka utáni fizetési kötelezettségüket, ha a gépállomás jobb munkájával segíti elő őket a magasabb ter­méseredmények elérésében. A minisztertanácsi határozat elő­írja, hogy a vetőmagvak szelektoro­zását, tisztítását legkésőbb február 28-ig be kell fejezni. Mit tett ennek érdekében a jászkiséri gépállomás. Február 12-én még egyetlen szelek­toruk sem végzett vetőm» "tisztítást. őket. Nemrég kaptak egy Sztalinyec- traktort. Az igazgató elvtársnő meg­ígérte, hogy másnap már szántani fog a Szabadság tsz egyik tábláján; a Harangzugban. Sem másnap, sem har­madnap nem volt ott a gép. De ma sem. Mikor a termelőszövetkezet ve­zetősége telefonon érdeklődött az erőgép felől, Gulyás elvtárs, a gép­állomás agronómusa kijelentette, nincs motorolajuk. Gondoskodjon a tsz róla. Akkor majd szántanak. Hogy véli a mesterszállási gépállo- ■ más vezetősége? Vájjon a termelő- szövetkezet kötelessége gondoskodni az olaj beszerzéséről. A tsz és a gép­állomás közötti szerződés kötelezi a gépállomást az előírt munkák határ­időre, megfelelő minőségben való el­végzésére. Nyilván ennek előfeltéte­lét nemcsak a termelőszövetkezetke- zetnek, hanem a gépállomásnak is meg kell teremtenie. Gondoljanak arra, hogy ha már most elmaradással kezdenek, mi történik később a nagy munkák idején. Hiszen a tervek teljesíté­sét biztosítaniok keil. A mos­tani elmaradás folytatódik ak­kor tavasszal, nyáron és ősszel is Valamennyi dolgozó paraszt gondoskodjon a tavaszi vetőmag beszerzéséről A 62-es építő tröszt munkavédelmi konferenciájának tapasztalatai MEGYÉNK étúkezéseinek vezetői igazgatók, főmérnökök, főgépészek s munkavezetők jöttek össze konfe­renciára a szolnoki Trafó-építkezésen. A konferenciának az volt a célja, hogy a vezetők beszámoljanak arról, mit tettek építkezésükön a balesetek elhárítása érdekében. A,62/1 Építőipari Tröszt igazgató­ja, Üveges József elvtárs beszámoló­jában hangsúlyozta, hogy a balese­tek arányszáma csökkent a múlt évi­hez viszonyítva. Gyökeres javulás azonban még nem történt. A minisz­tertanács határozatát kell ismerni és ismertetni. Dolgozóinkkal meg kell szerettetni munkahelyüket, ezt csak úgy tudjuk elérni, ha gondoskodnak az építésvezetők a tiszta munkahely­ről, a kényelmes szállásról, egészség­védelmi berendezésekről. | ÜVEGES^ elvtárs referátuma után Tóth László az építő tröszt főmérnö-* ke számolt be. Megállapította, hogy a balesetek legnagyobb része az óvó- rendszabályok és' védőberendezések elhanyagolásából, azok mellőzéséből adódik. Hangsúlyozta, hogy nagy fi­gyelmet kell szentelni az elektromos védőberendezések beszerelésére. Az álló gépeket árammentesíteni kell s nem szabad födött helyiségben, szi- geteletlen huzalt hasznláni. Tóth elv­társ számos példát hozott fel arra nézve, miképpen lehet megelőzni a baleseteket. Beszámolója után a kon­ferencia résztvevőinek egy része fel­szólalt, ; Elsőnek Bálint József a ’62/8. Épí­tőipari Vállalat főmérnöke mondta el, hogy építkezéseinken a vállalat vezetősége ellenőrzi a balesetelhárí­tási berendezések megvalósítását, s a balesetvédelmi intézkedéseket. Bá­lint elvtárs felajánlotta, hogy min­den vállalatnál előadást tart nrr<51, hogy miképpen védekezzenek az elektromosság okozta balesetek ellen. Bodrogi János a 62/2 Epitöipari Vál­lalat biztonsági megbízottja kifogá­solta azt, hogy a Trafó építkezésen sok helyütt szigeteletlen ásamvezoté- keket hasz-álnak. Ez a gyakorlat el­térő a kötelező előírástól, mely sze­rint épületben csak szigetelt vezeté­ket lehet használni. Felvetette azt is, hogy a hegesztők nem használják a szükséges védőszemüveget. I SZATMÁRI János a tröszt disz­pécsere arra hívta fel a figyelmet, hogy a lift-berakó már akkor utasí­tást ad a gépkezelőnek, indításra, mikor még lába a járom felvonóján van. Ilyesmiből könnyen baleset szár­mazhat, s itt azonnal kell intézkedni. Szatmári elvtárs javasolta, hogy el­lenőrizze a tröszt vezetősége a bal­eset oktatást a Trafó-építkezésen. György Ferenc elvtárs a 62/1 Épí­tőipari Vállalat építésvezetője fel­hívta a tröszt vezetőinek figyelmét, hogy nagyobb munkákhoz több fa­anyagot utaljanak ki, mert ez egyik nélkülözhetetlen feltétele a baleset megelőzésének A KONFERENCIÁT ( értékelve azt kell megállapítani, hogy nem töl­tötte be a szerepét kellő mértékben. Már a szervezésben is hiba volt. Kint a Trafó építkezés egyik eléggé szűkös hűvös ebédlőjében zajlott le a konferencia. A megjelent vezetők sem tanúsítottak kellő aktivitást. Néhányan elmondták a Trafó-épít­kezésen észlelt hibákat. Úgy gondol­ták azonban; hogy a konferencián csak a rosszról kell beszélni. Pedig sok érdekes kéj) tárult a látogatók szeme elé ezen a fontos építkezésen. Nem mondták el azt, hogy itt van olyan példa is, amit majd hazatérve megvalósítanak saját munkahelyei­ken is. Nem beszéltek, arról sem. hogy munkahelvrikcn hogyan harcol­nak a balesetek elkerüléséért a biz­tonságos munkafeltételek meghonosí­tásáért. A megye építkezés, vezetői­nek meg kellene szívlelniük Üveges elvtárs tanácsát: ,.Minden vezető is­merje és ismertesse a kormányhatá­rozatot, mely a balesetelhárításről szól“. Ezt a határozatot amellett, h(ogy majd megismerik a vezetők, alkalmazzák a gyakorlatban is. így tudják helyesen összekapcsolni a ter­melést a munkavédelemmel. Hogy gondolják akkor hozzásegí­teni Jáskisér, Jászladány, Tisza- süly és a többi község dolgozó parasztjait a magasabb termés­hez, melynek egyik előfeltétele a tiszta vetőmag. Mindössze két hét van hátra. Haladéktalanul kezdjenek hozzá a vetőmag tisz­tításához is. A mesterszállási gépállomáson vál­tozatlanul szervezetlenség, hanyagság tapasztalható. ­flüandnan munkaerőhiányról pa­naszkodnak, a termelőszövetkezettől odaküldött traktoristákról meg nem gondoskodnak. Nem becsülik meg s kitolja a további feladatok végzé­sének idejét is. Nem érik utói magu­kat a teljesítésben. A mesterszállási gépállomás veze­tői lássák be, milyen fontos feladat­tal bízta meg őket a párt és kor­mányzatunk. Mesterszállás termelő­szövetkezeti község, az öcsödi és a környező termelőszövetkezetek tag­jait és egyéni dolgozó parasztjait kell gépi munkával segíteniök a magasabb terméseredmények elérésében. No kés­lekedjenek tehát. Fejezzék be a még elmaradt gépjavítást és ezzel egy­időben a kijavított gépekkel folya­matosan pótolják múltévi mulaszt ft- saiket. A Tisza Cipőgyárban 16.000 forint jutalmat oszlottak ki a verseny élenjárói között A csütörtök délután megtartott termelési értekezleten értékelték a Tisza Cipőgyár dolgozóinak április 4-e iszteletére folyó versenyét. A műhelyek versenyének legjobbjai kö­zött összesen 16.000 forint jutalmat osztottak ki ez alkalommal. A nemes vetélkedésből a 3335-ös tanműhely fiataljai kerültek ki győz­tesen. Párosversenytársukat, a 3337- es bakancsműhelyt megelőzve javí­tottak munkájuk minőségén; s tel­jesítették tervüket. A tanműhely dolgozói egy összeg­ben 2.000 forint jutalmat kaptak, melyet a műhely vezetője oszt ki majd a legjobbak között. A bakancs- műhely dolgozói közül Tasi Gizella Arany Mária és többen mások 300—300 forint pénzjutalmat kaptak. Gajdos János művezető 500 forint jutalamat érdemelt ki jő szervező munkájával. A gumicsizmaműhelybeS Szölősi József művezetőt 500, Ágoston Fe­rencet és Csitári Júliát 300—300 fo­rinttal jutalmazták a műhely többi ió dolgozójával együtt. A 45-ös mű­itekben Muzsnyai Jolán, Garai Gi­zella bizonyultak a legjobbaknak, A keverőben ürge művezető és Móczár Ferenc keverőmester érdemelt ki 500—500 forintos pénzjutalmat. Nem kapott jutalmat a 3338-as műhely, mely a legjobban le van ma­radva tervének teljesítésével. Hozzá hasonlóan még több- műhelynek visz- szaesett a termelése február elején. Az első tíz nap eredményei alapján a műhelyek többsége 94—95 száza­lékban tett eleget tervfeladatának. A termelési értekezleten kiosztott jutalmak lendületesebb munkára kel­let volna; hogy ösztönözzék a dol­gozókat. Az elmaradás pótlására azonban nem hangzottak el ígéretek, úgy látszott, mintha az első hónap eredményeivel megelégedve most már be is szüntették volna a harcot a fo­kozott tervfeladatok teljesítéséért. Erre vallott Kiss Jánosnak a 45-ös műhely vezetőjének felszólalása is, aki például az első hónap eredmé­nyein feíFűzdulva az élüzem címig való csendes felemelkedésről beszélt. Ettől azonban még sok választja el az üzemet. Mindenek előtt az hosrv pótolják a lemaradást, tovább rsök- lrr‘T1<SÓk a Tnií«!7pkil«qr hil'ó«? á'”1 arányát, fokozzák a felsőrészanya- gok jó kihasználását. Az üzem igzagatója maga is elő­mozdította a verseny iránti érdekte­lenséget, a ;,megbékélés“ általános hangját, mikor az igazgatói alapot a ,,szabványos“ egyenlő részekre bontotta és egyenlően osztotta ki. Az üzem dolgozói előtt már szinte tör­vénnyé és szokássá vált, hogy a jó­nak minősített munkás 300, a jónak minősített művezető 500 forint jutal­mat kap. A jók és a legjobbak kö­zött nem tesznek különbséget, az egyenlösdi a versenyben is az egyen­lőséghez; s nem az előretöréshez ve- zet< A Tiszai Cipőgyár vezetői ne elé­gedjenek meg a januári tervteljesí­téssel. Jelenleg 15-20 . dolgoző is hiányzik egy-egy műhelyből naponta,, ez azonban nem jelenti azt, hogy; ilyen esetben nem is kötelező teljesí­teni a tervet. Éppen most kellenel minden lehetőt elkövetni, hajy a ver­senyszellem felélénkítésével; a dolgo­zók felelősségérzetének felkeltésével emeljék az egyéni teljesítményeket,-1 s így a cipőkörök is teljesíteni tud- i - ’ I r-oi t-'-\ iihrcf. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom