Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-24 / 47. szám

Í953 február 24. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A Vegyiművek kommunistái felhasználják gyakorlati munkájukban a pártoktatáson tanultakat A Tiszamenti Vegyiművek hó’ napokon át adósa maradt nép- gazdaságunknak terve teljesíté’ sóvei. Az elmaradás oka volt az is* hogy nem szerveztek meg kellőképpen a munkaversenyt. Az üzemi bizottság, melynek feladata lett volna a verseny szervezése, gyengén működött* A politikai oktatásban részt­vevők csak az utóbbi időben szervezték peg a munkaver’ senyt Feltételeinek kidolgozá­sánál jó munkát végzett Palin’ kás Imre készülékes és Sántha János művezető- Népnevelő értekezleten U fojrUtkoz- tak a verseny kérdésével. Ez tette lehetővé, hogy február 18—20-án az eddigi 60—70 százalék helyett 100 százalékon lelöl teljesítsék a napi tervet 'A műszakok versenyben ’áll­nak egymással; a párosverseny is kibontakozott- Az értékelést naponta megtartják. Azóta a dolgozók jobban ügyelnek a hi­bákra és igyekeznek azokat ki­küszöbölni* Példa erre a kennen’ eéknél az anyag jobb kiégeté­séért indított verseny. Az asz­talosok, kovácsok a hulladék­anyagokat is igyekeznek fel­használni- Április 4-re a ková­csok egy mázsa acélt, az aszta­losok közel 800 forint értékű fa­anyagot takarítanak meg. — A munkák elvégzésében G-erő elv- társ november 29-i útmutatásai szerint dolgoznak, példát matat a párttagok közöl töb­bek között Kálmán Imre savkeverő, Tóth Vlktórlta segéd készfiié 1ces, a prtonkírüliek kfizöl pedig Sinkó Rókus készUlékcs­Mindhárman a gyakorlatban bi­zonyítják be; hogy sokait jelent a politikai oktatásban való rész­vétel* A versenyszellem megerősíté­sére az üzemben meg kell való­sítani a jól dolgozók és jól ta­nulók népszerűsítését. A jó munkáért meg kell dicsérni az elvtársiakat. Nem válhat szo­kássá; hogy a hirdetőtáblára csaJk a büntetéseket írják ki. — Tavaly, a tervteljesítéssel egész évben lemaradtak. Elha­nyagolták az üzemben a baleset­védelmet és a dolgozók által be­nyújtott újításokat sem valósí­tották meg* Törős István elvtárs újítása Is, a csörgedező melletti tartályok léte­sítésével kapcsolatban csak terv maradt. Emiatt több tonna értékes anyagot engedtek le a Tiszára. — A pártszervezet felfigyelt ezekre és a javaslatok megvaló­sítását akadályozó igazgatót ki­zárták a párt soraiból. Azóta lényeges javulás mutatkozik a tervteljesítésben. Tőrös elvtárs javaslata a többi újítással együtt megvalósul. Á Vegyiművek kommunistáira nagy feladat vár még. Szakmai ismereteiket fokozva jobban el kell sajátítani* ennek az előttük új iparágnak minden csínját* bínját- Harcolni kell azért, hogy a dolgozók újításait minél előbb megvalósítsák és a különböző új módszerek bevezetésével — előrevigyék a tervtéljesítés ügyéi Leróhatják tartozásukat, ha a politikai oktatáson tanul­takat még jobban; még széle­sebb köriben értékesítik. A nyugalom, az elégedettség ellen kell harcolnia a törokmíklósi gépállomás ^pártszervezetének A törökmiklósi gépállomáshoz 2 la»; öt TTTj és hét I. tipusú tszcs tar­tozik. Mintegy 40.000 hold szántóföld termése, jövőéri kenyerünk jérészé- nek biztosítása függ munkájától. A gépállomás jelenlegi felkészült­sége azonban nem kielégíts a rá váré nagy feladat megoldására. A minis», tertanács által kitűzött határidőre nem végeztek a javítási munkával. A műhelyben öt traktor, az udvaron több vetőgép és tárcsa vár rendbe­hozásra. Negyven eke közül 34-et javítottak ki. Ugyanakkor az őszi mélyszántás­ból még 1100 hold van hátra. 45 erőgépükből csak 21 van műn* — “•• • ' kában. K gépáBosnás vezetői anyaghiány­ra hivatkoznak, mikor az elmaradás okát kérdezzük tőlük. Ezt megelőz­hették volna, ha idejében igyekeznek beszerezni a szükséges alkatrészeket. Két és fél hónap alatt 8 igazgató és három főgépész váltotta egymást. Mindegyik az elődje hibájával taka- ródzott, de vajmi kevesett tett a hi­bák kiküszöbölésére. A pártszervezet sem foglalkozott kellőképpen a gép­állomás műszaki ügyeivel. Ennek kö­vetkezménye, hogy a munkagépeket — melyekhez tartalék alkatrész sem kellett] __ szintén nem javították ki ha táridőre, Stalmajer elvtárs; az igazgató helyettes ezt azzal magya­rázza, hogy kevés a vontató és így nem tudták időben beszállítani azo­kat a gépállomásra. Vájjon az erőgépekkel együtt nem lehetett volna hehozni a munkagépeket is? A kíbák keletkezésének valódi oká­ra Ballagó elvtárs főgépész mutat rá. „A politikai vonal kevés segítsé­get adott a javítások időben történő elvégzéséhez“ — mondja. Hogy az mennyire igy van, bizonyítja az a tény, hogy a dolgozók nem ismerték a minisztertanács gépállomásokra vo­natkozó határozatát. A helyi párt- szervezet nem használta fel az agi- tációs munka lehetőségeit. Elhanya­golták a pártonkívüliekkel való fog­lalkozást is. Szarvas László párton- kívüli dolgozó elmondja, hogy a ti- szapüspöki {.előre“ tsz-ből C-an jöt­tek a gépállomásra, de mivel nem foglalkoztak velük, már csak egyedül van ott. i ■ i !. Székács József traktorosbrigád jó­nak még 800 hold őszi mélyszán­tást kell elvégeznie. A pártszer­vezet velük sem beszélgetett eL Nem bírálta, nem is lelkesítette őket. A gépállomás pártszerv esetének, hogy a lemaradást sürgősen pótolhas­sák, el kell mélyíteni a dolgozókban az egyéni felelősségérzetet. A hanya­gokat felelőségre kell vonni. Nem engedhetők meg olyan megnyilvánu­lások; mint Ladányi Kálmán szerelő kijelentése. C,Hyen sárban nem me­gyek gépet átvenni“. Jobban kell tö­rődni a munkálatok ellenőrzésével ás. A gépjavítást nem csak anyag­hiány hátráltatja, hanem olyan jelen­ségek is, mint Busi Antal esztergá­lyos ténykedése. Egy munkagép csapágyát kellett volna rendbehoznia, ő azonban egész nap motorkerékpárt Javí­tott, annak ellenére, hogy a fö- gépésztől utasítást kapott a csapágy sürgős megjavítására. A gép és vezetője két napon keresz­tül tétlenkedett emiatt. Vannak a gépállomáson olyan munkások; akiket a pártszervezetnek jobban kell népszerűsíteni, példaké­pül állítani a többiek elé. Ilyen Vas Károly elvtárs; aki egész tél folya­Keezon (TJj Kína). Az ame­rikaiak múlt óv októberében űszabadonbocsátás" ürügye alatt tizenegyezer hadifoglyot szol­gáltattak ki titokban Li Szin Man bábkormányának és kény­szerítették őket, hogy Li Szin Man hadseregében ágyútöltelék- kémt szolgáljanak. Egy Li Szín Man hadseregébe kényszerített, majd később a koreaiak és kí­naiak fogságába esett hadifo­goly csoport számol be erről az elvetemült eljárásról. Ha ehhez a tizenegyezer hadi­fogolyhoz hozzászámítjuk azt a huszonhétezer hadifoglyot; akit az amerikaiak 1952 júliusában szolgáltattak ki a Liszinmanista banditáknak, akkor kiderül, hogy az amerikaiak’ legalább mán végezte munkáját á nyitott szín alatt is. Vagy Hoppál István trakto­rom elvtárs, aki ugyanitt dolgozott, majd az elsők között indult ki az őszi mélyszántás befejezésére. A DISz alapszervezet sem végez felvilágosító munkát. Ténykedése ki­merül a kulturmnnkában. Arról meg­feledkeznek, hogy elsődlegee felada­tuk a termelő munka segítése, A DISz szervező titkára Patő Mária elvtársnő szintén nem is­meri a minisztertanács határoza­tát. Nem foglalkoznak kellően a fiata­lokkal sem. A 16 éves Fejes Mária két éve van a gépállomáson. Hibáira a kezdeti időszakban nem figyelmez­tették, Most kedvetlenül dolgozik, nem tanul. Hanyagságáért fegyelmi bizottság elé állították. A pártszervezet új vezetősége ta- nuljon a régi hibákból — a kommu­nisták mozgósításával — adjon meg minden segítséget a gépállomás ve­zetőségének, a jelenleg mutatkozó nyugalmi helyzet; megelégedettség mielőbbi felszámolására. A tavaszi munkák állandó ellenőrzésével pedig nyújtson támogatást jövő évi termé­sünk — mindannyiőnk kenyere — biztosításához. 8. tíarmincuyolcezer hadifoglyot kényszerítettek a legaljasabb fenyegetésekkel és kínzásokkal ágyútöltelékül háborús agreszr sziójuk szolgálatába* Ezek a tények újból azt bizo­nyítják hangsúlyozza befejezé­sül az ,.Uj Kína"; hogy amikor az amerikaiak konokul ragasz­kodnak az 7,Önkéntes hazatele­pítés" tarthatatlan elvéhez és ezzel megakadályozzák a fegy­verszüneti tárgyalások befejezé­sét akikor csak azt a célt szol­gálják,’ hogy a hadifoglyokat ágyútöltielékül a Liszinmanista banditák szolgálatába kénysze­rítsék és ezzel megvalósítsák azt a bűnös tervüket’ hogy ..ázsiaiak harcoljanak — az ázsiaiak ellen-’1 (MTI). ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ >♦♦♦♦♦♦< Az amerikaiak 11.000 hadifoglyot adtak át titokban Li Szin Man bábkormányának A Kizárták a kisipari Szövetkezetekből a saját zsebükre dolgozó mestereket A Szolnokmegyel kiszűr fe­gyelmi bizottsága több szövetkezeti vezető ügyében indított fegyelmi el­járást. Súlyos visszaélések kerültek napfényre, melyek összeegyeztethe­tetlenek a szövetkezeti fegyelemmel és súlyosan veszélyeztették az orszá­gos tervgazdaságba szervesen beil­lesztett szövetkezeti tervteljesitést. A fegyelmi bizottság súlyos ítéleteket hozott a szövetkezeti vagyon tékoz- lőival szemben. A szolnoki bőrhulladék feldolgozó kisipari szövetkezet 1952. júniusában még 50.000 forintos nyereséget mu­tatott ki. Ez az összeg aztán az év végén 1.000 forintra zsugorodott össze. Azért csappant le a nyereség, mert az elnök és a vezetőségi tagok: Navratil Imre, Juhász József, Dögéi Imre és Bodzsár Gyula engedménye­ket tettek egymásnak. Juhász Gyula december 24-én Navratil elnök en­gedélyével és a többi vezetőségi ta­gok tudtával 3 pár cipőre való anya­got vitt el a szövetkezet műhelyéből ellenérték nélkül. Más engedményeket is tett Navratil elnök Juhász részére. Meg­engedte; hogy 1953. január 23-án halálesetből kifolyólag — az ilyen esetben engedélyezhető 3 nap szabad­ság helyett — 8 napig hiányozzék. Juhász ezalatt odahaza iparengedély nélkül kontár munkát végzett. Egyéb szabálytalanságok sorozatára is fényt derített a vizsgálat; melynek ered­ményeként Navratil Imrét, Juhász- Jőzsefet, Dögéi Imrét a tagság he­lyeslésére kizárták a szövetkezetből. Áz ellenőrzési kötelezettséget elmu­lasztó Bodzsár Gyulát a tisztségek viselésétől fosztotta meg a fegyelmi tárgyalás. Navratilt, Juhászt é3 Dö­géit az okozott kár megtérítésére kö­telezték. További sorsuk felől majd a szolnoki Államügyészség fog dön­teni. A szövetkezet taggyűlése Nagy Imrét a kunhegyes! szolgáltató ktsz tagját választotta elnökének, akinek öntudatos, lendületes munkájától várják a szövetkezetben a meglazult munkafegyelem és társadalmi vagyon védelmének megszilárdítását, Zsidei Istvánt is kizárták a szövetkezetből és ügyét a fegyelmi bizottság a bí­rósághoz tette át. Zsidei a jászdózsai vegyesipari szövetkezet vezetőségi tagja volt. Az elnök távollétében 6 vezette a szövetkezetét; s ezt az al­kalmat kihasználta saját érdekében. A raktár hanyag, gondatlan kezeié, sével 1.000 forint értékű kárt oko­zott. A szövetkezeti anyagból készí­tett szandálok munkabérét: 200 fo­rintot saját magának tartotta meg. A Szolnoki Mezőgazdasági Feiszereléstgyártó Szövetkezet veze­tősége bér és norma csalásokért már korábban kizárta tagjai közül Tímár Gyula, Werderberg Gyula, Szabó Béla, Horváth József és Horváth Já­nos tagokat. Ok fellebbeztek, s most az újratárgyalás során a KISZOV fe­gyelmi bizottsága úgy határozott, hogy kizárásukat fenntartják. Wer- derber Gyula és Horváth József ügyét az Államügyészségnek adták át. Ez a két volt szövetkezeti tag sikkasztással; normacsalással és áru­halmozással foglalkozott a szövetke­zeti tagság leple alatt. Horváth Jó­zsef havonta 4.500—5.000 forint mun­kabért kapott a szövetkezettől, s ugyanakkor a nyári hőnapokban sa­ját cséplőgépéből pénzelt. Az ünne­peket sem kivéve napi 35 órás át- lagmunkateljesítményt mutatott ki, Ezt csak úgy érhette el, hogy maga helyett alkalmazottakat dolgoztatott és ezek munkáját számolta el saját­jaként, Werdberger Gyula lakásán egész vaskereskedésre való készárut és félkészárut és nyersanyagot talált a vizsgálat. Mint mondta ezeket ,,el­felejtette a szövetkezetbe bevinni“. Találtak nála: 7 új tizedes mérleget, 22 új kofamérleget, 17 nyers mérleg­kart; 8 mérlegszánkót; kb. 30 kg. súlyú különböző mérlekalkatrészt és rengeteg újonnan készített súlyt. Kertész Miklós elnök éberségén múlott, hogy a szövetkezetbe befér- között nagymestereket leleplezték és most elnyerik méltó büntetésüket, A j 5 vőben az a feladat hárul a KISZÖV vezetőire és szövetkezetek ellenőrző bizottságaira, hogy gyakran ellenőrizzék a kisipari szövetkezete­ket és számoljanak fel minden olyan magatartást és tevékenységet, ami az ellenségnek a szövetkezetbe váló be­férkőzését lehetővé teszi. A becsüle­tesen dolgozó tagság, segítségével leplezzék le a jogtalan vagyonherdá., lókat és juttassák méltó helyükre,, végső soron a vádlottak padjára. TÓTH FERENC Kisipari Szövetkezetek Szolnokmegyei Szövetségének szervező titkára. A kunmúrtoni Zalka tiltakozó Mi; Kunmárton külterületén, Kun­gyalu alsón lakó tsz dolgozók tilta­kozunk a Rosenberg házaspár halálos Ítélete ellen. Tudjuk,* hogy a tudo­mánynak és az emberi szabadságnak e két harcosa ártatlan. Eisenhowerék szemében az a bűnük, hogy nem akar­nak háborút, nem akarják tovább tűrni néger honfitársaik megaláztatá­sé^, s dolgozótársaik kegyetlen ki­zsákmányolását. Nincs joga az amerikai hóhérok­nak arra, hogy ártatlan emberek vé­rével felemlítsék meg a rabszolga­sorsban élő, imperialisták jármában Máté tsz dolgozóinak távirata sínylődő dolgozok millióit. Követel­jük, hogy azonnal adják vissza sza­badságát a hónapok óta börtönben sínylődő halálraítélt Rosenberg házas, párnak. Ml; a Zalka Máté tsz egyes és ötös brigád dolgozói a termelés frontján* a terméshozam emeléséért folytatunk harcot: a békéért, gyermekeink szebb és boldogabb jövőjéért. Több és jobb munkával válaszolunk az amerikai Imperialisták hóhérainak. A kungyalui alsói békebizott­ság nevében: 34 aláírás. Franco halogatja az amerikai-spanyol katonai egyezmények megkötését Párizs (TASZSZ). Az Egye­sült Államok és Franco Spa­nyolországa között már hónapok óta tárgyalások folynak a kato­nai és gazdasági egyezmény megkötéséről* Az egyezményter­vezet értelmében az Egyesült Államok jogot kapna spanyol repülőterek és haditengerészti támaszpontok használatára- Az amerikaiak cserébe 125 millió dollár segélyt ígértek Franco- nak. aki eből az összegből tekin­télyes részt stratégiai utak, tá­maszpontok, repülőterek építésére köteles fordítani. Gyakorlatilag ezek az építkezések is az ameri­kaiak céljait szolgálják. Az ameriaki uralkodó körök arra számítottak, hogy hamaro­san sor kerül e katonai és gaz­dasági természetű egyezmények aláírására* — Sajtójelentésekből azonban kiderül, hogy. Franco Londonra és a nvusratnémet mo­nopolisták fellépésiére számítva alkudni igyekszik és halogatja az egyezmények megkötését. — JULIUS Gyönyörű és reményteli VOLT Julius Fucsik élete. Milliók isme­rik a csehszlovák nép hősét, akik tiszte­lettel, lelkesedéssel és szeretettel ejtik ki nevét. A háború után milliók olvasták remegő ajakkal „Üzenet az élőknek" c. könyvét. Ismeri Fucsikot a taskenti, tal- lini, odesszai ifjúság éppen úgy, mint a berlini, hamburgi, vagy párizsi. A fiatal­ság ezrei olvasták Ausztriában, Német­országban Svájcban „Üzenet az élőknek" c. müvét, szeretik őt a franciák is, akii éppen úgy tisztelik Fucsikot, mint hősü­ket Gabriel Perit. Igen sok közős vonás fűzi össze Fucsikot Gábriel Périvel, mert ugyanazon harcból indultak ki, egyforma úton, egy célért harcoltak, mindketten szerették a népet és gyűlölték zsarno­kaikat. Február 23 árt töltötte volna be Julius Fucsik 50. életévét. Ezt nem érhette meg, mert 16 hónapi küzdelem után ki­végezte a Gestapo. Emberfeletti harc folyt le, de Fucsik elviselte az elviselhe­tetlent is. Nem törte meg a dühöngő FUCSIK terror, nem hagyta kiütni újságírói tollát a náci kínzókamrában, a legnehezebb illegalitás idején sem. A SZABADSÁGHARCOSOK ÉS A BÉKEHARCOSOK milliói vésték emlé­kezetükbe Fucsik szavait. Elviszik azokat a világ minden részébe, a Varsói Béke­kongresszus küldöttei. Az egész világ tiszteletéti adózott akkor Varsóban Julius Fucsik nevének említésekor, amikoris in memóriám a Világ Békedíját nyerte el művéért, életéért, harcáért és nevéért. Fucsik egész élete a békéért folytatott harc volt. Harcolt a háborús előkészüle­tek ellen, mindenki békéjéért, akik be­csülettel dolgoznak ezen a világon. Fu­csik szerette az életet, vidám volt, sze­rette az embereket, szorosan együtt élt velük, életét áldozta értük. Május 1-én, a nagy örömök napján, amikor a zászlók lángoló színei, a tavaszi virágok ezrei lebegnek a menetelők felett __ ilyen na­po k alkalmával emlékezünk Julius Fu- csikra. A jogokért, munkáért, a háborús előkészületek ellen, a szabadságért és minden ellenség elleni harcban ott ma- gaslanak a marseillei kikötőmunkások, a turki dokkmunkások és tuniszi, iráni tüntetők feje felett Fucsik utolsó szavai: „Emberek, őrködjetek, szerettelek benne, leket". Fucsik él az emberekben. Az emberek iránti szeretet, az élet örömei, a fasiz­mus és valamennyi kizsákmányoló elleni gyűlölet vezette őt a harcba hősiesen és felemelt fővel. Egy pillanatra sem szűnt meg szeretni a népét. Utolsó szavaiban, az első szocialista államra gondolt, meg. ölelte pártját — ezért él Fucsik minden becsületes ember szivében. Julius fucsik a nép hőse LETT, mert nagy és igazi hazafi volt. 1942-ben, az illegalitás idejében ezt írta: „Habozás nélkül kész vagyok életemet áldozni, hogy áttörjük és szabaddá té­gy ük. azt az utat, amely az igazi, szabad örömteljes élethez vezet.” Böhm, a Gestapo biztosa jól tudta mit csinál, amikor felvezette Fucsikot arra a helyre, ahonnan szabad kilátás nyílt szá­mára Prága egész életére, építkezéseire, az öreg város háztetőire, gondolván, hogy ezzel meghatja öt. Igen. Fucsik szerette az életet, de nem minden áron. Szabód életet akart, nem nyomort, ezzel nem tu. dott megalkudni. 1942-ben az illegális Rudé Právóban megjelent cikkében ezeket írja: „Nem lehet a nép szabad, nem indulhat meg az,alkotó erők szabad virágzása, nem le­het tartós a béke, ha csak egyetlen-egy nemzet is elnyomás alatt él; nem lehet­séges igazi szabadság, ha csak egyetlen­egy nemzet elnyomja a másikat". Ebben rejlik nagy hazafisága, mély nemzetközi, sége. A forradalmi zászló magasságára emelte a cseh nemzet klasszikusait, mint Bozena Neme óvá, Alois Jirasek, Bedrich Smetana stb. Fucsik müveit újságíró volt. Sokat ol­vasott nemcsak a cseh írók müveiből, ha­nem olvasása kiterjedt az orosz klasz­szikusok, valamint a nyugati világ __ Baudelaire, Flaubert, Romain Rolland, Goethe, Heine, Hebbel, Shaw, Wels, Ibsen stb. fontos müveire is. Nagy tudá­sát azonban sohasem használta fel eszkö­zül arra, hogy fitogtassa. Életszükséglet volt számára a tudás, világító eszközül szolgált a helyes út megtalálására a kö­zös harcban. T ŐRHETETLEN * ÉS LEKÜZDHE­TETLEN VOLT szeretete és hite a Szovjetunióban. 1931-ben a háború előtti köztársaság idején börtönbe vetet- ték, ahonnan ezeket írja: „Ha kienged­nek, odaállok, ahonnan elvittek. A rendőrségi reláció, amit kivizsgáláskor végighallottam, mutatja, hogy nem szíve­sen hallanak a Szovjetunióról és hogy nagyon jól vélik, hogy mi a Szovjetuniót példaként dicsérjük. A biztosúr ért a sza­vak mögött, az állami képviselőtestület szintén. — Egy kicsit, egy kicsikét, ha előbbre látnának, megadnék magukat”. Ez Fucsik, aki él és akinek élnie kell a világ békeharcosaiban. B 'KF.H ARCOSOK, AKIK SZÍVÉ. BEN FUCSIK ÉL, előrelátnak és ezért harcolnak azon cél eléréséért, hogy meg­mentsék a békét, boldog fiatalságot biz. tositsanak gyermekeiknek, megakadá­lyozzák a háború borzalmait, hogy bol­dogan élhessenek. Mindegyikük felett ott csengnek Fa- esik figyelmeztető szavai: „Emberek, őr. ködjetek!" 4 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom