Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-22 / 46. szám
4 SZOI.NOKMEGYEI NÉPLAP 1953 február 22. 250 éae kezdődött | KÉTSZÁZÖTVEN | éve, hogy az osztrák császár vérebei elől Lengyelor- országba menekült ifjú Rákóczi a Lemberg melletti Brezan várában kiadott első manifesztumával fegyverbe szólította a „nemes és nemtelen magyarokat — a képtelenül hatalmaskodó. porcióztató adóztató, sónkat, kenyerünket elevő német ellen, édes hazánk és nemzetünk mellett'*. Erdő sűrűjében, rejtett völgyek mé Iyén, határmenti falvakban gyülekezett a nép és várta vezérét. A bécsi kormány és a császári hadsereg zsirnoksága hosszú esztendők óta egvre elviselhetetlenebbé tette az életet, haldokolt, pusztult a magyar föld. A súlyos adókkal kifosztott ország falvait, városait évről évre több császári katona szállta meg. Üres tarisznyával és égő gyűlölettel jöttek. A kvártélyos nemcsak puszii tóttá a magyar paraszt kenyerét, borát de belegázolt asszonya, leánya becsüle tébe és végül a házából is kiverte. A nép háza a sűrű erdő lett, ágya hulló falevél. A puszta hírre, hogy császári katonákat szállásolnak be, egész falvak váltak néptelenné. | A KESEItúSÉQ | pohara csordultig telt, amikor a bujdosó Rákóczi küldött üzenetet, jobbágyai Tarpán, Várib-n Beregszászon kibontották a vörös selyemzászlókat, amelyeket Lengyclországhó' küldött nekik, rajtuk nagy ar.inv betűkkel a felirat: „Pro patria et libertate*' __ a hazáért és a szabadságért. Gyűltek Rákóczi zászlaja alá az otthonukból el üldözött, szegénylegényekké vált jobbágyok. Ezrek meg ezrek, fegyveresen, magyarok, kisoroszok. Kapitányokat is választottak maguknak: Esze Tamást Kis Albertet, Móricz Istvánt, a vármegyei nemesség ijedten nézte sereglc- süket. Rákóczi sokáig habozott, nem kereste a vezéri szerepet, de egy napon érezte cselekednie kell. 1703 március dereká> két öreg magyar paraszt — Pap Mihály és Bige György — hosszas vándorlás után rátalált a bujdosó Rákóczira é: Bercsényire a rengeteg mélyén húzódó lengyel kastélyban. Amikor meglátták az -ifjú Rákóczit, percekig nem tudtak szólni. Aztán megroggyant a térdük, leborultak előtte, majd összehasogatták vastag vándorbotjukat, amelvből elre'teh papírtekercsek kerültek elő. Megbízó levelek voltak, titkos népgvűlcsek üzenetei a bujdosó Rákóczinak tudomására adták: A nép nem felejtette el és kéri. térjen vissza hazájábi, álljon élükre hogy leszámolhassanak a császári zsarnoksággal. Most itt az alkalom! A spanyol örökösödési háború miatt a császári hadsereg nagyrészét kivonták az országból. | RÁKÓCZI | eddig inkább diploma ciai úton próbálta szövetségeseinél előkészíteni a felkelést, de a diplomáciai légvárak egymás után összeomlottak. Végre megértette, hogy harcában csak a népre számíthat. Rákóczi vállalta a történelmi szerepet 1703 június 9-én elhatározta, hogy _ nem álltatja magát többé az üres ígérgetéseknek bizonyult francia, svéd és egyéb felajánlott segítséggel — hanem élére áll népének a császári zsarnokság elleni harcban. Amikor 1703 június 16-án átlépft a határt, a koldusok szegénységében vergődő nép egyemberként sorakozott föl mögéje. Kollonich Lipót bíbornok, esz‘ergom! érsek azt javasolta a császárnak, hogy a török uralom alól felszabadított Magyar- országot előbb katolikussá és koldussá kell tenni, hogy aztán németté változtat hassák. A nép már koldus volt, ezt elérték a gyarmati sorsba züllesztett országban. A jobbágyparasztok mélységes bizalommal néztek Rákóczira, akitől sorsuk fordulatát remélték s a jobbágyai sorsát emberségesen átérző ifjú Rákóczinak, a sokszázezer holdas földbirtok urának — aki korántsem gondolt a jobbágyok felszabadítására, legfeljebb terheik megkönnyítésére — sikerült a szégyenletes Werbőczi-törvénnyel meg nyomorított népet felrázni, Rákóczi akkor vált igazában a nemzet vezérévé, amikor szűk köréből a nincstelenek forradalmának élére állott. Nem készült hadvezérnek, mégis nyolc évig vezette a felkelők küzdelmét, váltakozó Szerencsé vei, de mindig becsülettel helytállva Katonai hősiességének híre még vesztett csaták után is bejárta a messze országi kát. A rákóczi-hadsereg fegyverforgató iobbáevkatonái voltak elődei a 48-as forradalom sok dicsőséget szerzett néphadseregének. | tlGYfiT | a belső ellentmondások eleve bukásra ítélték. A koldusok sere gének vezérségét együtt kellett vállal nia a fő- és középnemes birtokososztállyal, amely a felkelés programmjából csak a függetlenség megvalósításáért volt hajlandó küzdeni. Egvik főparancsnoka lett az a Károlyi Sándor szatmári főispán, aki néhány nappal a I.engvel országból érkező Rákóczi hazatérése előtt a dolhai ütközetben fegyelmezett császári muskétásokkal és vasasokkal széi- jelverte a hiányosan felszerelt felkelő talpasokat. A nemesi birtókososztály és a nincstelen parasztság közötti osztályellentétet Rákóczinak sem sikerült áthidalnia. Maga írja panaszosan, hogy „a birtokososztály és a jobbágyok között természetes gyülölség áll fenn'*. Ezek a belső ellentmondások kudarcra ítélték Rákóczi szabadságharcát, ő az egységes, boldog magyar haza álmát őrizte szívében. De keserűen csalódnia kellett reménységében s ez a csalódás éppen az emlékezetes ónódi gyűlésen tartogatti számára élete legkeserűbb perceit, amikor egyes követek vádaskodásaira ígv fakadt ki kemény beszédben: | „ftDES UAZ iM. [ ne szenvedd rajtam ezt a gyalázatot!*' De nemcsak Rákóczi csalódott, csalódtak a jobbágyot is, akiknek egyre inkább látniok kellett hogy a felkelés élén álló nemesi birtokososztálytól nem várhatják sorsuk vál tozását. Á felkelés katonai csődjét végül iettette, hogy a földesurak Rákóczi ren delete ellenére sem engedték jobbágyaikat katonának s a szegény nép. amely annyi bizalommal várta Pákóczitól helyzete javulását a háborúdúlta országban, belefáradt a többéves harcokban Károlyi Sándor, Rákóczi külföldi tartózkodását kihasználva, előkészítette Majtényi fegyverletételt és az 1711. évi szatmári békekötést, hogy a császári hadsereg vezérével, Pálffy Jánossal folytatott alkuban elsősorban a maga földes úri érdekeit védje meg. | RÁKÓCZI | lehanyatló csillaga a törökországi Rodostó felé mutatott. A magyar nép szívébe zárta Rákóczit. II. József császár németesítő törekvései idejében Rákóczi emlékében talált újra önmagára a nemzet. Később az elpuhult magyarságé Kölcsey Ferenc figvelmezfe‘te a hazafisáe géniuszára, gondolatban Rákóczi sírjábo vezette a nemzetet. Vörösmartvt is meg ihlette Rákóczi szelleme, két kőkemény írt Rákócziról. A szabadság lángle'kü dalnoka, Petőfi több költeményben énekelte meg Rákóczit. Arany János is fel ismerte a saját és Rákóczi korának küz delmei között a közös eszmét. A költő'-- egész sorát említhetnők meg. A század elején keményszavú, új kuruc rigmusok riogatták a tisza-grófok politikájában újra labancsorsban tengődő nemze'et Ady Endre Rákóczi emlékével készítette elő népét a forradalmi változásokra. Kétszázötven évvel a Rákóczi-felkelé: után hazájában ma földjéhez és jogaihoz jutott fölszabadult magyar nép épít jövendőjét: a szocialista Mag-arorszá got. Nemzetünk történelmének legna gyobb építő korszakában ma is hálával gondolunk arra a férfiúra, aki Dózsa György népének hosszú idő után újr; utat mutatott a szabadság felé. A szolnoki Műszaki Egyetemen a tanulás mellett sok fontos feladat bárul a fiatalokra: olyan kulturmunkát kell végezniük, amely megszeretteti, megismerteti az egyetemet s ezzel elősegíti a beiskolázást, azonkívül egyik hathatós segítsége a tanulmányi színvonal emeléséért, folyó harcnak, a hnnyagság a felelőtlenség kiküszöbölésének. Különösen fontos a jó kulturmunka, mert az új iskolát a város és a megye dolgozót fiataljai még nem igen ismerik. Az egyetem eddigi kulturmunkája nem volt rendszeres, nem volt benne mozgató, agitatív erő, nem tudott eggyé forrni az iskola életével, nem tükrözte azt. Hiba volt, hogy minden cél és terv- szerűség nélkül működtek a kulturcso- portok, melyeknek tagjai és vezetői nem kaptak kellő útmutatást, s így bizonyát lókig tájékozatlanok. A legutóbbi klub esten például a rigmusokat az „Apu hocy med be" táncszám dallamára énekelték. A klubest műsora szemléltetően megmutatta azokat az égető hiá nyosságokat. amelyeket sürgősen fel kel számolni. A műsornak — akárcsak az előzőeknek is — nem volt egységes képe. Tóth Árpád-verssel kezdődött, ku Iákokat leleplező villámtré’ával, Martak „Csomag" című vertével folytatódott é népi tánccal végződött. Egy kis vidám monológon kívül, amely a későn kelő tanulóról szólt, semmi kapcsolata sem olt az egyetem életével és problémáival Ennek egyik oka az, hogy nincsenek olyan műsorszámaik, amelyek az egyetem kérdéseivel foglalkoznának. A rig- musbrigád is csak most alakult meg Ezért feltétlenül szükséges, hogy a fiatalok alakítsanak író kollektívát, am eh egyfelvonásotokban, villámtréfákban doI gozza fel a hiányosságokat, az eredményeket. GEORGIJ VARDZ1ELIVEL A MOSZKVAI OPERETT SZÍNHÁZ RENDEZŐJÉVEL A „Szovjet Tájékoztatási Iroda'* tudósítója a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából beszélgetést folytatott Georgij Vardzielivel, a „Csínom Palkó*' moszkvai előadásának rendezőjével. Georgij Vardzieli, a moszkvai operettszínház rendezője a következőket mondotta a daljátékkal kapcsolatban végzett munkájáról. — A „CSÍNOM PALKÓ'• bemutatását nagy munka előzte meg. A V. 1. Lenin összszövetségi állami könyvtárban sok oroszra lefordított magyar irodalmi művel ismerkedtünk meg, tanulmányoz tunk történelmi, gazdasági, népművészet• és művészeti könyveket. Mihail Varpeh festőművésszel együtt, aki a dekorációkat és ruhákat tervezte, a magyar nép életét, kultúráját és művészetét bemutató, bőséges ábrázolóanyagot néztünk végig. Georgij Fuksz-Martin karmester, a festőművész, a rendező és a színészek sok magyar népdalt és táncdallamot hall gattak meg. Az összszövetségi rádióbizottság érdekes gramofonlemezeket bocsátott rendelkezésünkre. A magyar művészek műveivel megismerkedtünk akkor is, amikor a baráti Magyarország művészei Moszkvában vendégszerepeltek Moszkvai vendégszereplésük idején meghallgattuk énekeseik; zeneművészeik hangversenyeit, ének- és táncegyütteseik előadásait. Nagy segítséget nyújtott nekünk az a megbeszélés, amelyet a mai Magyar Köztársaság életét és történelmét jól ismerő szakemberekkel folytattunk. A színdarabbal kapcsolatos közvetlen munka is egy olyan beszélgetéssel kezdőtt, amelynek folyamán a magyar népnek a külföldi elnyomóik ellen vívott felszabadító harcával foglalkoztunk, és megismertük, kik is voltak a bátor, meg- félemlithetetlen kurucok, hazájuk szabadságának és függetlenségének dicsőséges harcosai. Ezen a beszélgetésen a színház egész kollektívája részt vett. % G YAKORLAT1 segítséget kaptunk magyar barátainktól is: A budapesti állami Operaház elküldte nekünk a Nemzed Színház színpadán bemutatott „Csínom Palkó'' című dalmű díszleteinek éj kosztümjeinek vázlatait. Egész kollekti- iánk szívből jövő köszönetét mond ezer a magyar kollégáknak. A moszkvai Operettszínház kollektívája lelkes munkát végzett a ,.Sastollak'' (ezzel a címmel mutatták be Moszkvában a Csínom Palkót) című daljáték bemutatásával kapcsolatban. Meghatott bennünket: a két testvér, a két egyszerű zsellér: „Csínom Palkó és Csínom Jankó" alakja, akik a népi felkelők, a rettenthetetlen kurucok soraiban fegyverrel kezükben harcoltak szülőhazájuk szabadságáért és függetlenségéért, A kurucok kiérdemelték a halhatat lanságot. A népművészet megörökítette a kurucok dicsőséges alakját és a háto szabadságharcosok több mint két évszá zad távlatában ma is élénken élnek a hálás nép emlékezetében, az egyszerű emberek dalaiban, % A SZÍNDARAB előkészítése folya mán a legnagyobb figyelmet Csínom Palkónak és segítőtársainak hősi jellemvo násai feltárására fordítottuk és arra törekedtünk, hogy minél mélyebben és minél több oldalról mutassuk meg a népet a nép gyűlöletét az idegen elnyomókkal szemben, a nép szabadságszer elet ét és nemzeti büszkeségét. A mű eszmei tartalmát nézetünk szC rint, bár a kuruc kornál későbben élt. — legjobban a nagy migyar költő, Pe tő fi Sándor versei fejezik ki: Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom szerelmemet. Az egész együttest magával ragadta Farkas Ferenc zeneszerző érdekes és kifejező zenéje. Ez a költői népdalokra ér a temperamentumos nemzeti táncokra támaszkodva, széles teret nyitott a ren dezői alkotás előtt, a művészek előtt. Galina Sahovszkája baléttmester előtt ■ I aki számos magyar táncot tanított be I Farkas Ferenc zenéje a hallgatókat és az előadóművészeket egyaránt lenyűgöző kifejező zenei jellemzőkészségével, a hősi és a lírai elemek tehetséges összekapcsolásával, a drámaiság és komikum nagyszerű kifejezésével, A mesteri hangszerelés is nagy érdeme Farkas Ferencnek, tehetséges zeneszerzőnek. SZÍNDARABUNK mintegy legenda megelevenitése kezdődik. A nyitány első hangjainál szétnyílik a függöny és a né zök magyar népi motívumokkal keretezett festői szőnyeget látnak maguk előtt A szőnyeg Csínom Palkó, Csínom Jankó és bajtársaik bátor alakjait ábrázolja. A nyitányban a kórus magyar népdalt énekel, utána a függöny legördül, szőnyeg eltűnik és a nézők előtt a színpadon már ott állnak az élő hősök. A legenda alakjai testet öltenek és a színház közönsége Magyarország hősi múltjának dicsőséges fejezetével ismerkedik meg. A moszkvai Operettszinház iollekt: vaja most, amikor elsőizben adja elő Parkas Ferenc, a baráti Magyar Népköz- társaság egyik zeneszerző-ének alkotását, arra törekedett, hogy kifejezésre jut tassa az egész magyar nép iránt érzeti forró rokonszenvét. A darab sikere azt bizonyítja, hogy a szovjet nép nagy érdeklődést tanúsít Magyarország nemze kultúrája iránt. % A SASTOLLAK'• előadásiban vezető művészek vesznek részt. A művészi kollektívában ismert mestereket, Sztálin díjas művészeket látunk. A kollektíva tagjai közé tartoznak Sz. Anyikejev és Nyikolaj Ruban Sztálin-díras. érdeme, művészek, R. Lazareva és J. Hmelnyic- kij, az OSZSZK érdemes művészei, L Lapsin, A. Gedroszjlsz, Sz. Vermel, D Szokolszkaja művészek, a tehetséges fia talok közül Z. Bjelaja, I. Kudrjavceva A. Pinevics, V. Csufarova és mások Nagy segítséget nyújtott nekem és a: gész kollektívának I. Tumanov, a szín ház főrendezőié. A moszkvai közönség, a főváros társadalmának képviselői és a sajtó melegen fogadta a „Sastollak" című darabol a moszkvai Operettszinház új alkotását ÁHendizeieiebb és főbb kálinmuuiká( a smlneki JHíumkL /jjtjdemen A másik hiba, hogy még a bemuta- tott számok eszm.i politikai mondanivalóját sem tudták kifejezni. Az elö- idismód felszínes, külsöséges volt. Ez az elmélyült, rendszeres próba hiányát mutatja. De visszaveze>hetö ahhoz a szegényes anyagi és erkölcsi támogatáshoz is. melyet a kulturmunkások kapnak. A pártszervezet segítségét kivéve, kevés támogatást kaptak a csoportok, ’egfeljebh a tanulmányi osztálytól bement valaki a főpróbára és „ellenőrizte'' a műsort. A csoportoknak nincs biztosítva kulturhelyiség, megfelelő szak- t-önvvek és művé'-eti folvón-alok, amelyekből magukat képezhetnék. Tfannak azonban eredmények és jó ' kezdeményezések is. Az új kul- turfelelős, Németh Vilmos, lelkesen dolgozik, hogy a kulturmunka egészségesebb tegyen. A mozival szocialista szerződést kötöttek, vállalták, hogy a Szovjet Film Ünnepe alatt a fiatalok többsége megnézi az előadásokat. A jó kulturmunká- sokat könyvjutalomban részesítik ingyenes színház, és mozibérletet kapnak. A tánc cső port vezetője. Csikós Sándor, egyre több fiatalt von be a csoportba. A klubesten már hat új tag táncolt. Pabszt Béla, a színjátszócsoport vezetője, megszervezte a rigmusbrigádot. Az énekkar. Reményi Ferenc vezetésével, már eddig is elismerésre méltó színvonalra jutott. A fiatalok felajánlották, hogy tavasszal kijárnak vidékre, megismertetik a dőlpo-ó parasztokkal egyetemük életét, s kulturmunkájukkal igyekeznek elősegíteni a mezőgazdasági munkákat. A fiatalok lelkesen és oda dó n dol- goznak azért, hogy a kulturmunka nélkülözhetetlen segítőtársuk legyen, kiegészítse a tudásukat. Ehhez azonban a tanárok és a tanulmányi osztály fokozottabb irányítása és segítsége it szükséges. Kövessék a pártszervezet Pfldáját és a fiatalokkal karöltve erősítsék meg az egyetem kulluréletét. \ szolnoki dolgozók szeretik és megbecsülik mindennapi segítőtársukat, a szovjet könyvet A SZOLNOKI KÖNYVTARAT, | amely november 7-én lett megyei könyvtár, különösen estefelé keresik fel csoportostól az iskolai tanulók, üzemi dolgozók, értelmiségiek, ipari tanulók, egyetemisták, különböző kulturcsoportok tagjai, hogy kiválasszák maguknak a megfelelő szépirodalmi, szakmai és tudományos könyvet. A könyvek iránt fo kozódó érdeklődést mi sem bizonyí'ja jobban, mint az, hogy tavaly 99.720 kötetet olvastak el. Akár mikor nézünk be a barátságosan berendezett könyvtárhelyiségbe, a 8.155 kijtet könyvnek negyedrészét sem találjuk meg a polcokon | KÜLÖNÖSEN NAGY | az érdeklődés a szovjet ifjúsági, szépirod-lmi. ismeret- terjesztő és tudományos könwek iránt. A dolgozók mindennapi életében nélkülözhetetlenné vált a szovjet könyvek ba ráti segítsége. Közel 3-000 olvasó használja fel naponta azt az értékes tanítást, szakmai, politikai és erkölcsi segítséget, amelyet az élenjáró szovjet iro dalom ad számukra. Az ifjúság __ a 14 éves horhatárie —, kielégíthetetlen szomjal veti migát a szovjet mesés és ifjúsági könyvekre Volt olyan nap, amikor 900 kötet ifjúsági könyvből csak négv darab pihent bent a könyvtárban. Az „Alekszmdr Matrozov'* tizenöt példánya egy hónap ban átlag négyszer, ötször fordul meg az úttörő pajtások kezében. Ugyanilyen népszerű olvasmánya a fiataloknak Bolondina „Moszkvai úttörők*', Musza tov: „Felragyognak a csillagok'*. G-jd-r „Timur és csapata*'. Ez utóbbinak húsz példánya havonként hatszor, hétszer cserél gazdát. Az úttörők az ajtóban vadásznak pajtásaikra. Ha valamelyik megmlenik rög tön lecsapnak rá és kicserélik könyveiket. ök olvassák legnag-obb szorgalom mai az ismeretterjesztő könyveket is amelyeknek a lapjai rongyokban lógnak a sok olvasástól. \\ \AGYOPbXk~| a fiú és leány- gimnázium, az ipari technikum, a köz gazdasági gimnázium tanulói az „Ifjú gárdá'*-t, az »Acélt megedzik»-et, az »Anyá»-t, a „Távolban egy fehér vitor lá*'-t olvassák leginkább. A tanulóifjúság körében olyan nagy az érdeklődés a felsorolt könyvek iránt, hogy soha nem lehet egyet sem bent találni. Nagy szerencsének számít, ha valamelyikhez hozzájutnak. Ezért csoportos olvasást szerveznek __ ahol tíz. húsz hallgató előtt eg y tanuló felolvassa a könyvet _ hogv valamennyien megismerhessék. Kiterjed a fiatalok figyelme azokra a könyvekre is, amelyek szórakoztató módon vezetik be az ifjúságot a tvdománv világába, s nagyszerűen kiegészítik az iskolában tanultakat. Ilyen sokat olvasott könw Kurepin: „Az elekrtotech-aika alapelemei'*, Borisz Zsitkov: „Elbeszélések a technikáról*'. | AZ EGYETEMISTÁK. 1 az orvosok, mérnökök és djgronómusok is éppen olyan lelkes, mindennapos vendégei a könyvtárnak, mint az úttörő pajtások, vagv a diákok. Érdeklődésük éppen úgy kiterjed N. I. Sacov: „Olajkutak forrására'* mint A. A. Jakovlev: „Kőszén, kőolai, földgáz*'-ára, Liszenko: „Agrobioló- gíá‘-jára és Voroncov-Veliaminov: „A világmindenség*'-ére, és jCsillagászatiéra. A színjátszók Szteniszlavszkij módszerével ismerkednek, amikor tömegesen olvassák a nagy rendező könyvét. A népi táncosok V. V. Okunveva „Oro-z népi táncok'* című könyvén keresztül ismerkednek a szovjet nép művészetével és Vaganova: „A klasszikus bal'ett alapjai*' című műve révén a ballettel. | A 1ÁRMÜJAVÍTÓBÓL. I a Cukorgyárból, a tanácsoktól, a Tejüzemből, a bíróságtól és még sok más üzemből, hí vatalból keresik fel a dolgozók a kon-v tárat, hogy munkájuk után a szovjet könyveket olvashassanak. S-e-etett vendégek és barátok a dolgozók otthonában az „Aratás"*, a »Gyujtog-rtók» a „Csendes Dón*', az »Arsn"csill-g lov-gja». a „Távol Moszkvától'* és .sok más szovjet szépirodalmi könyv. A szovjet nép testvéri segítsége eg-re növekszik. Most. a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap idején a szovjet könyvek is még nagyobb számban segítik dolgozóinkat ötéves tervünket megvalósító munkájukban. c4 iiszabutai „Menti” tszcs-ben miízt nuies ^DlSŰí szemezel ? Politikai oktatásunkon általában összejönnek a fiatalok, de mire a foglalkozást megkezdenénk, gyakran elmennek vagy nem szólnak hozzá, mint Gál Miklós, Borbély István. En a hibát ott látom, hogy a Lenin tsz-ben nincs DISZ szervezet. A tsz vezetősége nagyon keveset törődik a fiatalokkal, nem használja fel azt a rejtett erőt, ami az ifikben van.. Hiba. hogy a járási DISZ-, bizottság sem hívta még fel erre a figyelmet. Elsősorban azonban a pártszervezettől várnánk a fiatalok nevelését, tanítását. Ha a párttagok beszélnének velük a rájuk váró feladatokról, ha biztatnák őket ifibrigád alakítására, könnyebb lenne a tsz-nek is. Most a tavaszi munka idején a fiatalokmk is több felelősséget kell érezni, mert hiszen az 5 jövőjük épül. Tanulni, do’gozni kell, hogy ősszel, ha lemérjük, mit tettünk a magasabb termésért, ne kelljen szégyenkeznünk. IFJ. GAL ZSIGMOND. Tis zabura A a Rákóczi szabadságharc
