Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-22 / 46. szám

1953 február 22. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 A jászberényi járás termelőszövetkezetei kövessék a jákóhalmi „Béke44 tszcs példáját A JAKOHALMI „BEKE“ termelő- szövetkezetnél a héten tapasztalat- cserére gyűltek össze a jászberényi járás tsz elnökei. Megtekintették a szövetkezet gazdaságát, tavaszi mun­kára tett előkészületeit, megvizságál. ták a brigádszervezést. Saját szemükkel győződtek meg a rendről. Az állatállomány egészséges, tiszta istállókban van. Nagy gondot fordítanak az almozásra, a takarmá­nyok előkészítésére. Valamennyi bri­gádtanyán egyszerű házi-készítésű szin alá, az időjárás viszontagságai­tól védett helyre gyűjtötték össze a gondosan kijavított és olajozott gazdasági szerszámokat, ekéket, bo­ronákat. Az istállőtrágyát min­denünnen kihordták, szétterítették és jelenleg négy traktor és valamennyi fogat az elmaradt mélyszántást végzi. Telepítik a gyümölcsöst, gondozzák a dülőutakon levő fákat és építik a 15 holdas öntözéses kertészetet. A GYAKORLATI TAPASZTALA­TOK után a termelőcsoport központi irodájában értékelték a megjelent tsz elnökök a Béke tszcs munkáját. Számosán vállalást tettek, így a Tán. csics termelőcsoport versenyre lépett a Békével. Megfogadták a megjelent termelőszövetkezeti elnökök, hogy odahaza az itt látottak alapján szer­vezik meg a munkát. Súlyos hiba; hogy éppen azoknak a termelőszövetkezeteknek képviselői, elnökei nem jelentek meg, ahol bi­zony sok hiányosságot kell felszá­molni az eredményes munka érdeké­ben. A jászfényszami Lenin tszcs elnöke, Koós elvtárs és Lovász Dénes brigádvezető nem jöttek el az érte­kezletre, pedig a munka újjászerve­zésében igen sok gyakorlati útmuta­tást kaptak volna. Ebben a tszcs-ben alig tettek valamit eddig a brigádok megszervezéséért. Nem osztották fel a területet, pedig tavaly is hibák voltak emiatt. NEM JÖTT EL az értekezletre Bata elvtárs, a jánoshidi Dimitrov tsz elnöke sem. Pedig náluk is van . mit javítani. Sok bírálatot kapott már Bata elvtárs a szervezetlen mun­káért, melyre mindig talál valami kifogást. Itt a jákóhalmi Béke tsz- nél saját szemével meggyőződhetett volna; mit, hogyan lehet és hogyan kell megvalósítani. A Dimitrov tsz tagjai elvárják Bata elvtárstől: sok. kai lelkiismeretesebben készítse elő ebben az évben a szövetkezet munká­ját. Kutron elvtárs, a jászágői Alkot­mány tsz elnöke egyszerűen otthagyta a tapasztalatcsere értekezletet. Hol­ott egyáltalán nincs előkészítve ter- mclöcsoportja tavaszi munkája. Gyak­ran hangoztatja, hogy ehhez nem kap elég segítséget. Most itt lett volna a segítség, sok hasznos tapasztalatot és munkamódszert tudott volna elsa- játítani, erről is elmaradt. A JÁSZBERÉNYI KOSSUTH tér. melőcsoportnál sok hiányosságot tár­tak fel a tagok a legutóbbi közgyű­lésen. Az állatállomány gondozása, átteleltetése nem megfelelő. A mun­kaszervezés, a brigádok kiépítése las­san halad. A* termelőszövetkezet tag­jai a helytelen vezetés következté- ben nem érzik eléggé magukénak a szövetkezetét. A szövetkezeti demo. krácia és az alapszabály megtartá­sában is hiányosság van. Mindezek­nek a feladatoknak helyes megoldá­sához komoly segítséget kaphatott volna Demo János elvtárs, a termelő- csoport elnöke, mégis elmaradt az értekezletről. JÁRÁSUNK termelőszövetkezetei a jákóhalmi Béke tsz-ben tapasztal­tak alapján a mélyszántás befejez­tével, a gazdasági szerszámok kijaví­tásával, a vetőmagnak, ha kell, csere útján történő beszerzésével, azok sür­gős kitisztításával készüljenek. Kös­sék meg mielőbb a termelési szerző­dőseket, készítsék el a termelőszövet­kezet évi üzemtcrvéböl a negyedéves tervet, bontsák fel brigádokra; mun­kacsapatokra és egyénekre. Lássa a termelőszövetkezet minden tagja, mi a feladata. így tudják csak jól el­látni, teljesíteni, sőt túlteljesíteni tervüket. Som József, Jászberény. Járási Mezőgazdasági Oszt. Vékony Róza, sztahanovista trnhtorista vállalta: ebben az érben kétszeresen teljesíti tér rét Vékony Róza elVtársnö; a kisúj­szállási gépállomás sztahanovista traktorosnője, tavaly jelentősen túl­teljesítette évi tervét, így az ország legjobb traktorosai kőié tartozik. Most elhatározta, hogy az idén is fá­radságot nem kímélve küzd termelő- szövetkezetének jő terméséért. Ezért versenyre hívta az ország valamennyi traktorosnőjét. A versenyfelhívás így szól: „Mezőgazdaságunk fejlesztéséért, békénk védelméért versenyre hívom az ország valamennyi traktorosnőjét. Vállalásom a következő: 1. Mind tavaszi, mind évi tervemet 200 százalékra teljesítem, 2, Gépem tavaszi és egészévi üzem­anyagfogyasztását 20 százalékkal csökkentem. B. Védnökséget vállalok egy olyan dolgozó felett, akit a termelőszövet. kezeiből a gépállomásra osztottak be. Munkamódszerem átadásával hozzá­segítem ahhoz, hogy ő év végére el­érje a sztahanovista szintet. Felvilá­gosító és oktatómunkával, munka­módszerem ismertetésével elérem, hogy abban a traktorbrigádban, amelynek tagja vagyok, egyetlen 100 százalékon alul teljesítő dolgozö se legyen. Vállalásom teljesítése szorgalmas munkát követel. ígérem, hogy munka­időm minden percét jól kihasználom, gépemet szakszerűen, gondosan ápo­lom és munkámat a termelőszövet­kezet növénytermelő brigádjával meg­felelően összeegyeztetem. 3. A traktort gondosan kezelem, s így a megengedettnél 40 százalékkal kevesebb tartalékalkatrészt használok fel. 4. A termelőszövetkezet földjén mindig mindig jóminőségű munkát végzek. Traktorosnők! Indítsunk nemes versenyt, hogy munkánkkal elősegít­sük jövőnk építését! VÉKONY RÓZA, a kisújszállási gépáll, sztahanovista traktorosnője. Az idénybölcsőde segítségével Katona Gáborné is bekapcsolódhat a munkába Széchenyi-út 36. Katona Gábornak, a kunmártoni ,,Zalka Máté*' termelőszö­vetkezet tagjának háza ez. A belépő idegent öt apró. szőkehajú gyermek veszi körül. Kedves képet nyúj­tanak. Édesapjuk nem győzi csendre inteni a kis han- goskodókat: ..Gyerekeim, legyetek csendben nem, le­het szót érteni!'1 Ez azon. ban egyáltalán nem zavarja a csöppségeket és tovább hangoskodnak. Katona Gábor a felsza­badulás előtt Bíró József kuláknál kocsiskodott. Havi keresete 30 pengő volt. Ebből éldegélt. A jelsza­badulás után 3 hold földet kapott, családot alapítha­tott. Mindjárt volt életének célja. Évekig egyéni gaz­dálkodást folytatott. Az­után úgy döntött, hogy jobb lesz, ha a közös gaz­dálkodás útjára lép. Egy éve már elmúlt, hogy a „Zalka Máté“ termelőszövetkezet tagja. __ Eleinte nehézségek vo ltak a szövetkezetben — mondja Katona elvtárs. — Türelmetlenek voltunk. Egyszerre akartunk min­dent elérni. Az eltöltött idő alatt sokat tanultunk, s eredményeink is nőttek. Az elmúlt évben szépen volt munkaegységem, jövedel­mem, de öt csalidnak sok is kell. __ Bizony sok. De miért nem dolgozik a felesége is, Katona elvtárs? — kérdez­zük. __ A gyerekektől nem tu dott dolgozni, minden évbm született egy, pedig szüÉség lett volna az ö munkájára is. Most hato­dik gyermekünket várja. Katona elvtárs ezután ar­ról beszél, hogy a most megjelent minisztertanácsi határozat milyen nagy se­gítség a sokgyermekes ter­melőszövetkezeti dolgozók­nak. — Nem tudom eléggé megháláni kormányzatunk­nak ezt a nagy gondosko­dást. Ha a hatodik gyer­mekünk megszületik, már sokkal könnyebben tudjuk nevelni. Ez valóban így is van. A családi pótlék összegét minden hónapban teljes egészében a gyermekekre lehet fordítani. A nyáron pedig már idénybölcsöde is lesz a termelőszövetkezet­ben. Ekkor Katonáné is bekapcsolódik a munkákba. Javítsák meg a 62/1. Építőipari Vállalatnál az üz’emi étkeztetést A 62/1 Építőipari Vállalatnál dol- gozók már régóta panaszkodnak az ételek minősége ellen. Javulás valami kicsi mutatkozott az eltelt két, három héten, de ez még mindig nem elegendő, mert most is fennállnak olyan hibák, amelyek nem engedhetők meg. Az Irodaház építkezésén dolgozók ar­ról panaszkodtak, hogy mindig hidegen kapják az ebédet és az Így, nem is min­den esetben élvezhető. A megyei ren­delőintézet építésén dolgozók panasza még nagyobb. Az ács-telep munkásai el­mondották, hogy eleinte ők is a válla­latnál étkeztek, de gyenge az étel, s ígv lemondták. A kiszabott mennyiséget sem kapták meg minden esetben. Hú­sos ebédnél két dolgozó kap egy csirke szárnyat. A kubikos brigád vezetője Tóth András is hasonlóan panaszkoddtt Egyik alkalommal idegen anyagot talált levesében. A brigád másik tagja Ssikós elvtárs, spárgára lelt, amelyem még a plomba is rajta volt. Többen kifogásol ták, hogy egy edénybe raknak mindent a konyhán. A pörköltet összerakják a tar­honyával, s mire elérkezik az ebédidő, a tarhonya teljesen elázik. Gyönge az étel kalóriatartalma. A tejeskávé olyan, mint­ha feketekávét kapnának. A felmerült panaszok jogosak. Egyes napokon egészen jóízű ételt főznek az Ady Endre úti üzemikonyhá­ban, míg más napokon csaknem ehetet­lent. Felmerül itt az is, miért küldik már szét 10 órakor a munkahelyek­re az ebédet. A legtávolabbi építkezés 8 kilométerre van. Ha 11 órakor indulna a kocsi, ami az ebédet szállítja, akkor is fél 12-re megkapják és fél óra alatt el­készülnek az előmelegítéssel, hogy az út­közben kissé kihűlt ebéd, kellemes me­leg legyen a dolgozóknak. Arra még senki nem gondolt, hogy ha 10 órától délig áll az étel, kevésbbé lesz jóízű. Két-három fokos hidegben, amikor szük­ség lenne meleg ételre, hidegen kapják azt. Ez a legsérelmesebb a dolgozóknak. TJ iba van az ételek szétosztásánál is. A konyhából minden építkezés megkapja a szükséges mennyiséget és mire az ételfelelős kiosztja, nem jut mindenkinek elegendő. Az éoítkezés ve­zető ellenőrizze, vagy ellenőriztesse, nincs-e kivételezés és ügyeljenek arra is,' hogy az ételt kellően felmelegítve kap­ják meg a dolgozók. A konyha vezetője Koncz elvtárs tö­rődjön jobban az ételek minőségével. A dolgozók felvetett panasza jogos, s jog­gal követelik meg, hogy ízletesen elké­szített ételt kapjanak. őrizzük meg a termőtalaj nedvességét Korai símítózással A. magasabb terméseredményekért vívott harc alapja a korszerű, gondos talajmüvelés. Elsősorban is az idejé­ben és mélyen felszántott talaj jelent magasabb terméshozamot. Ez azonban még nem minden. Az őszi mályszán- tással a talajban tárolt téli nedves­séget meg is kell őriznünk, s ezt si. mitózással érjük el. Amikor a föld felszíne már meg- pirkadt és rá lehet menni, haladék­talanul el kel simítőzni az őszi mély­szántást. Ez a szántás felületét tel­jesen elegyengeti, vékony porhanyó talajréteggel vonja be. A porhanyó réteg szigetelő hatá­sánál fogva megőrzi a talajban lévő nedvességet. Ha ezt a szige­telő réteget símítózással nem te­remtjük meg, a talaj megcserepe- sedik, kiszárad. A sokévi tapasztalatot figyelembe véve a talaj felső mélyszántott Té­tege katasztrális holdanként átlago­san 18—20 ezer hektoliter vizet tar­talmaz a tél végén. Ez komoly víz­mennyiség és ha helyesen gazdálko­dunk vele, bőségesen elég az elvetett vetőmag gyors, egyenletes kikelésé­hez és erőteljes tavaszi fejlődéséhez. A Szovjetunióban és hazánkban vég­zett kísérletek beigazolták, hogy a március I-én simítózott őszi mélyszántás március 20-ig, tehát a legtöbb növény — tavaszi árpa, zab, cukorrépa, napraforgó — legjobb vetési idejéig a télvégi víztartalmának legfeljebb 8—9 százalékát veszti el. Ugyanilyen minőségű mélyszántás simitőzás, vagy fogasolás nélkül március 20-ig 39—40 százalékát is el* veszti víztartalmának. Különbség 32 százalék és ez kereken 0000 hektoliter víznek, 100 millimé­teres csapadéknak felel meg holdan­ként. Simítózásra bármilyen eszköz meg felel amivel a szántás hantjait, a ta­laj felületét elegyengetjük. Ha tehát nincs külön simító, jól megteszi a hátára fordított fogasborona, szekér- oldal, vagy két-három összekapcsolt gerenda. Ha nem volt elég alapos a szántás és a talaj összotömödött, ak­kor használjunk szöges simítót. Ez abban különbözik a boronától, hogy rajta csak egy sor fog van. A simítót mindig a barázdára ferdén, és ne hosszában, vagy keresztbe vontassuk. így érjük el, hogy a barázdák kiemelkedő erma, a mélyedésekbe kerül és az őszi mélyszántás teljesen elsimul. A simítót legjobb lóval vontatni, de megfelelő a lánctalpas és könnyű traktorok alkalmazása is. E célra legalkalmasabbak a lánctalpas Sztali- nrccek, vagy könnyű gumikerekű traktorok. A koratavaszi simítózást minden ősszel szántott területén elvégezzük, függetlenül attól, hogy mikor és mit vetünk bele. A két utolsó év tapasztalatai azt mutatják, hogy tsz-eink megismerték a simítózás jelentőségét és széles kör­ben alkalmazzák azt. A karcagi Táncsics tsz jelentős részben annak köszönheti a cu­korrépából 1951*ben elért 240 má­zsás, az 1952-es aszályos évben pedig a 120 mázsás termésátla­got, hogy a földet koratavasszal megsimltézta és ezzel a répa szá­mára fejlődése egész szakában több vizet, a több táplálék fel­vételének lehetőségét biztosí­totta. Az előttünk álló tavaszi munkák végrehajtásáról bzóIó minisztertanácsi határozat kimondja: ,,A felszántott földeken, amint a talajra rá lehet menni, a slmítózást azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb 3 napon belül be kell fejezni." Kormányzatunk ezzel a határozat­tal dolgozó parasztságunknak ad út­mutatást, hogy megfogadta, köteles­ségének tartsa minden termelő a si­mítózás elvégzését, mint a magasabb terméshozam, a beadási kötelezettség könnyebb teljesítésének egyik előfel­tételét. Már most készüljön fel min­den termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt, hogy a simítózás ha­táridőn belül történő elvégzésével biztosítsa a magasabb termésátlagot. Magas László agronómus, Szolnok, Megyei Tanács. QIxujh nlhna. meqhaiátkozott a qyáti munkáoaL A PAPÍRGYÁR világos csarnokában szorgalmasan dolgoznak a fiatal vá­logató nők. Az új munkásokat türelmesen nevelik a régiek, kollektív munká­ra, a munka szeretetére, Nagy Ilona ifjúmunkás alig 2 hónapja Ujszászról került az üzembe. Régi vágya teljesült Ilonának. Üzemi munkásnő lett. Gyermekkora nem volt olyan gondtalan és boldog, mint a mai gyermekeké. Édesapja MÁV elő- munkás volt, s egészen fiatal korában, 1938-ban halt meg. Abban az időben sok nagy családos apa került ki az utcára, munkanélkülivé vált. Kevésbbé volt lehetőség arra, hogy Ilona özvegy édesanyafa munkát vállalhasson valamely üzemben. Tizennégy pengő nyugdíjat kapott, s abból nem tudta gyermekét gondok nélkül emberré nevelni. Anyja a nyomorúságban megtanult varrni, ebből tengette Hetüket. Később, mikor Ilona és buga már nagyobbacskák voltak, maguk is anyjuk mellett dol­goztak. Segítettek varrni. Később mezőgazdasági munkát végeztek és mindent ami jött. Ma már Ilona dolgozik anyja helyett is, 5 a családfenntartó. Nagy szere­tettel, féltőn gondoskodik édesanyja nehéz munkától megtört egészségéről. Fel-fel csillan barna szeme az örömtől, miközben új életéről mesél. Sokat olvasott már az üzemi dolgozó nők életiről és most már gyakorlatban, saját éle­tén is tapasztalhatja, hogy a nők ma elismert és megbecsült tagjai a szocialista társadalomnak. Férfiakkal egyenlő munkáért, egyforma bérezést kapnak. Igqz, kezdetben idegennek tűntek számára a gépek. Azelőtt nem látott ilyet hatalmas „félemeletes'* gépér'ásókat. Ma már összebarátkoztak, megszerette, őket. Megszerette munkatársait is, akik oly nagy szeretettel segítetek neki. eleinte. Jó munkájával bizonyította be. hogy azok közé tartozik, akik harcolnak a békéért. Jó munkájával köszöni meg alkotmányunk által biztosított jogait. A válogatónők csoportjában mindenki szerei Nagy Ilonát. Jó barátság ala­kult ki közöttük. Ennek is köszönhető, hogy a csoport 100 százalékon felül tel­jesíti tervét. Castiglioni trieszti olasz bankár el akarja árvereztetni Titó milánúi konzulátusát Párizs. A »Continental Daily Mail« milánói tudósítója írja: • „Camillo Castiglioni trieszti bankár lefoglaltatta Jugoszlávia milánói konzu látusát és azzal fenyegetőzik, hogy nyil­vánosan elárverezteti, ha Tito nem ren­dezi 600.000 dollár tartozását.1' „A ravasz olasz bankár és a jugoszláv diktátor közötti fantasztikus üzlet törté­nete visszanyúlik 1948-ig — írja a tudó­sító, majd így folytatja: __ „Ebben az idő ben jelent meg Belgrádban Casti­glioni, aki miután megegyezett Titóval. sűrűn utazgatott Trieszt és Belgrád kö­zött, mint a jugoszláv hatóságok »bizal­mas barátja«. Castiglioni közbenjárására 1949 elején a newyorki export-import bank húszmillió dolláros kölcsönt adott Jugoszláviának, amit rövidesen egy má­sik kölcsön követett. Castiglioni Titó­val folytatott tárgyalásai során kikötötte, hogy minden sikeres kölcsönfolyósításí tárgyalás lebonyolítása után jutalékot kap. Az olasz bankár most a jutalékok kifizetését követeli.'‘ A tudósító ezután megírja, hogy Tito nem akart fizetni, mire az ügy bíróság elé került. A per Castiglioni javára dőlt el, megítélve neki a kamatokat és költ­ségeket is. „A bankár most utolsó lehe­tőséget nyújt Titónak a fizetésre. Ha most nem fizet, elárverezteti a milánói jugoszláv konzulátust1' — írja a »Con­tinental Daily Mail«. (MTI) SÍRÁSÓK ÍV. Fomicsev rojza.*

Next

/
Oldalképek
Tartalom