Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-12 / 37. szám

4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 február 12. Látogatás a szolnoki képzőművészeti kör foglalkozásán Csendes téli este. A szolnoki Beloi- annisz-úti általános iskola egyik emeleti tantermében rajztáblás fiúk, lányok, gyári munkások és más szakmabeli dol­gozók gyülekeznek. Mind olyanok, akik­nek tehetségük van a rajzoláshoz és sze­retnek rajzolni. Képességeiket akarják fejleszteni, hogy termelőmunkájukban is hasznosítani tudják képzőművészeti tu­dásukat. Az asztalokra gipszmodellekel raknak-, lábfejet, arc-részletet és „izom­embert". Ezeket azok rajzolják, akik nem régen járnak a képzőművészeti kör fog­lalkozásaira, A haladók már élő modell­ről dolgoznak: Kovács János kétszeres sztahanovistát rajzolják. Chiovini Ferencnek, a kör vezetőjének irányítása mellett nagy figyelemmel raj­zolnak a akör tagjai. Ceruzájuk nyomán a fehér rajzlapon életre kelnek a model­lek. Összehúzott szemekkel figyelik a legfinomabb árnyékokat is, hogy rajzuk élethű legyen. » % Az egyik rajzbaknál Lovász Imre ipart tanuló ül. Egy lábfej anatómiai rajzát készíti nagy gonddal. Egy hónapja jár a körbe. — Azelőtt önállóan dolgoztam — mondja. _ Szobrokat is készítettem, de cs ak itt a ' körben kezdtem igazán ta­nulni. Megfigyelem az árnyékokat, a for­mát, Chiovini elvtárs azonnal kijavítja a hibákat és megmagyarázza, megmu­tatja, hogyan kell csinálnom. Megtanul­tam, hogy nagyon meg kell figyelni a test formáit. így aztán önkéntelenül meg figyelem az üzemben is. ahol a kovács- műhelyben dolgozom. Azonnal észreve- szem, ha a vas nem egyenes, vagy ha a formája a legkisebb eltolódást is mu­tatja. Nagyrészt itteni munkámnak kö­szönhetem, hogy szakmailag 5-ös tanuló vagyok az iskolában. A kör egyik legtehetségesebb és leg­fiatalabb tagja, az élínkmozgású. fekete szemű Pásztor József, aki a Rákóczi-úti általános iskola VI. a) osztályos tanu­lója. Már két. éve rajzol rendszeresen. Ő is itt tanulta, hogyan kell a ceruzát használni, az árnyékokat és a formát hűen visszaadni. — Most fejeztem bé egy arcképet_ mo ndja „igazi müvészhöz'* illő komoly­sággal, Szakszerű hangon kezd magya­rázni, miközben fürkésző szeme hol a módellt, hol pedig az előtte fekvő raj­zot figyeli. — Ha rajzolunk, nem a különálló ré­szeket kell nézni, hanem az egészet, mert csak akkor lesz arányos és termé­szetes a kép. Mielőtt belekezdek egy rajzba, megmérem az arányokat. — Az iskolában -faliújság-képeket, történelmi képeket, a földrajzhoz pedig térképeket csinálok — folytatja. — Segítem azokat a pajtásokat, akik­nek tehetségük van a rajzoláshoz. Mint pl. Fekete Imrét, akiből még jó festő léhet, ha — teszi hozzá kellő szigorral — rendszeresen tanul' Susognak a ceruzák a papírlapokon, a csendet csak néha töri mg Chiovini elv­társ hangja, mikor egy-egy rajzot kija­vít, s megmagyarázza a hibát. Fiatalok, akikből talán kiváló festők lesznek, dol­gozók, akik képzőművészeti tudásukat akarják növelni, hogy munkájukat még eredményesebben végezhessék, rajzolnak és tanulnak nagy szorgalommal. Számuk egyre növekszik, de még több fiatallal és dolgozóval együtt szeretnének tanulni, mint ahogyan Szekeres János, a Jármű­javító esztergályosa mondta: — Jobban megy a munka, ha többen vagyunk. A csecsemő táplálása A CSECSEMŐ | fejlődését leg* Ausztriában számos gyűlés résztvevői iuttatiák kifejezésre, hogyan támogatják az osztrák néni ellenzéket. Bocs (TASZSZ). - Mimt az -.Oesterreichische Volksstimme“ közli: Ausztriában az utóbbi időben számos gyűlés résztve­vője nyilatkozott amellett, hogy támogatja a munkanélküliek or­szágos értekezletén hozott hatá­rozatokat. A gyűlések résztvevői egyhangúlag támogatták az ér­tekezlet felhívását, amely arra szólít fel, hogy szavazzanak az' osztrák népi ellenzékre. (MTI). Folvik a balesetelhárítási óvórendszabályok felülvizsgálata A minisztertanácsnak és a SZOT-nak- az üzemi balesetelhá­rításról múlt év augusztusában hozott határozata előírta a már kiadott balesetelhárítási óvó- rendszabályok fel átvizsgálását. A határozat értelmében 1952 végéig harminc óvóreiidszabályt vizsgáltak felül. Közülük tizeír ötöt teljesen átdolgozak. Ezen­kívül új óvórendszabályt alkot­tak a rost, len, kender, gyapot és gyaujúipari dolgozók részére­EGY SZÍNDARAB ÉLŐ HŐSEIVEL BESZÉLGETÜNK ... DCötséla az „'llrí muri“ mező tűri ősbemutatója dőli — AZ EGYIKBEN a krajcár is isten volt, a másikban meg a párnát is magasabbra nyomta egykor a húr rom dunnával, tollvánkosokkal mennye­zetig emelkedő ágyban az alája dugott pénz__ íg y jellemzi Mezőtúr körről-körre egymásbafűződő utcasorainak a múltját Danist Győző, a szolnoki Szigligeti Szín­ház igazgatója, amint lassan haladunk a tanácsháza felé. Egy nagyporta előtt megtorpanunk. A ház ormán ez áll: „D. D." — Nahát, itt lakott az a ,,D. D.H — Dörgő Dani: ennek az alakjáról min­tázta Cseörgheö Csalit Móricz Zsigmond. Lassan haladunk tovább és sorról sorra, utcáról utcára az „Úri muri“ szín­helye elevenedik meg előttünk. Megállunk a „Nyalka tetű” előtt. — Ez volt a teltkamrás. egyre jobban zsírosodé gazdák gyülekező helye. A dzsentrik, a „történelmi családok“ tag­jai nevezték el ilyen csúfosan, nyers le­nézéssel ezt a „paraszt klubot". Áz urak­nak is volt egy kaszinója. Azt meg eme­zek — kisebb éllel — „Selyemkörnek" hívták. Noha reszkettek a vágytól, hogy oda i r bejáratosak lehessenek ... A CSŐD felé tartó urak, félurak, hasetparasztoh, kisgazdák dölyfét. nagyra, törését, esztelen mulatérozásait most mozdulatokkal, mimikával „utánjátssza" az igazgató: — A huszas él ek közepén, amikor a korona helyett a pengő jött, a társula­tunk éppen Túron látszott. Nagy eset tanúja lettem cn akkor ott! Először ol­dódott fel a két „kaszinó“ közt a feszült­ség. mert a „Selyemkör"-hen éppen lako­dalmat tartottak. A menyasszony apja a ,,Nyalka tetű", a vőlegényé pedig a „Selyemkor“ tagja volt. A nagy össze- boruláshan három éjjel, három nap folyt a dinom-dánom. A „menyasszony-tánc" sem maradha­tott el. Itt már akarat 'n kívül maga a fiatal bont’iván lett a főszereplő. — Alighogy elkezdődött a menyasz- szonytánco’tatás, félrehúz ám engem a menyasszony apja. Markomba nyom egy új milliós bankjegyet. Vastag tenyerével a kaszinó közepére kitett menyasszony­tánc pénzes kosara felé vág: — Nem Htod, milyen nehezen telik? — J-á'om én. — Látod? Nahát akkor tudod, mi a tennivalód. — Nem tudom én. — Te, tesze tosza! Menj oda. Kérd el a lányom. Ezt meg dobd a kosarába. — Ezt mind? — Éppenséggel mindet! Toppan a bonviván s máris karja közt forog a menyasszony. A TEREMBEN nagy felhördülés. Szétlan szembeszéddel egymásra hunyo­rít a „Selyemkor'* és a „Nyalka tetű" t.-.gj: egytől egyig. — Hogy ez az éhenkórász komédiás minket lepipáljon? Olyan nincs, olyat se lájott még az églen a túri atyaisteni... Sorra lekérik. A milliósok meg csak úgy surrogva repülnek bele a kosárkába. Hajnalra egy kis tanya megvételére ele­gendő összegyűlt benne. Kivilágos-kivir- radtkor meg a megbántott gőgjében nem tudott hoválenni a nagyúri társaság: az új páll hazamuzsikálták véges végig Aíc- zötúr minden utcáján ... W íme, a történet. Szinte kár, hogy ki­maradt az „Úri muri"-ból. Ahol 27 esztendeje a muzsikás nász- reggeli kiséret végigdubajkodta az utcá­kat — most csendben, ugyanazokon a kopott köveken a városi tanácsházhoz érünk. KOVÁCS ISTVÁN tanácse’nöihelyet­teshez nyitunk be. fí is ott cselédeskedett hol Szakhmáry Zoltán — valódi nevén Mészáros Sándor polgármester —, hol meg Szőke Barna földesúrnál. Család­jukban sok volt az aprógyermek, kellett a kenyérkeresö. Emiatt lett már tízéves korában „iskolahagyott1'. Az egykori polgármester székében most 5 ül, aki a II. magyar tiarasztkül- döttséggel járt a Szovjetunióban és a csugariakkal cletrehívta az egyik legtehe­tősebb termelőszövetkezetet, a „Szabad Nép" nevezetűt. rámondjuk, mi járatban vagyunk. A szolnoki színészek itt is elő­adnák az „Úri muri"-!. A menyasszony­tánc történetéről is szót váltunk. — Tudok én annál különbet is! — feleli rögtön. — Móricz Zsigmond sok­félül megvilágította ugyan, hogy az urak itt igazában a gazdálkodás helyett in­kább a mulatozást űzték szakmánybán. A ..sz'-kkel" ugyan megcsinálták, hogy „adóllanírották". — Ahhoz kellett tudomány? — A fenébe! Az úri törvényhozók kiokosíodták, hogy ha valamelyikük pár ölet ítt néhány fával beszegett _ akkor má r százholdak után sem kellett adóz- niok. így értettek ők az „erdősítéshez" Sose felejtem, mikor valamékiik félitta- san lefeküdt a szikes földre. A tippan- füvel kezdett társalogni: mit tegyünk veletek, hogy már cgys~er egy kis zöd kisarjadjon belőletek? De a szik nem felelt. Bezárkózott a munkáltán, mások zsírján élősködő urak előtt a hallgatag anyaföld. KÖZBEVETJÜK: ez mennyivel ta­nulságosabb a menyasszonytánc történe­ténél? Megfelel. _ A folytatásból kijön az is. Az eg ykori cselédekből és napszámosokból nem siránkozó, tippanfűhöz forduló gazda lett. Mi a sziket is legyőzzük. Az anyaföld, melyet másnak miseitek apáink, nagyapáink századok óla — ne­künk kinyitotta a titkait. . to i. — Az urak soha egy kttmmát nem ol­vastak! Egy vakarítást nem szívesen tel­tek. Az ispánra bízták azt is. lír kezébe nem való penna. Pedig, de " jól megírta az a Móricz Zsigmond még Ifi-ben. hogy az egész világforradalom az írás- olvasásból kerekedett. Olvassunk a sze­münkkel. a szivünkkel, a lelkűnkkel. Minti az urak lelke, olyan fekete volt az a régj tudomány. Az új tudomány vörös, mint a viruló, természetes zsenge, fej­lődő élet. A régi fekete tudomány zsar­noki hatalom volt. Montag Ágoston, me­zőtúri földbirtokos, aki kártyán elvesz­tette a feleségét s majd főbelötte magát — azt mondta itt egykor: — Elég, ha a paraszt annyit tud. hogy ha esik az eső, az eresz alá kell állni s a jobb csizmáját a jobb libára, a balt a ballábára fel tudja húzni. No. a nevét is levakaríthatja. De számolni ne nagyon tudjon, hátha rajta kapja az ispánt, ha kevesebbel fizet neki . . . — AZT IS megírta 19-ben Móricz Zsigmond — folytatja a tanácselnök- helyettes —, hogy „a vörös tudomány felszabadító hatalom lesz", Legyen gon­dunk rá. hogy azok is részesüljenek be­lőle, akiket a régi zsarnokok, a túri urak irtú-olvasni nem engedtek megtanítani. Mi itt. az egykori „iskolahagyottak" 45 óta alaposan, rendre részesülünk is be­lőle. Most jóízűen felkacag: — Mi nem a tippanfü el tárgyalunk a szik javításról, hanem Viljamsz szovjet tudóssal... Méetöbbet mondok! A Szov­jetunió nemcsak a Móricz Zsigmond megjósolta „vörös tudománytV adta. Ide küldte a digózó gépeit is. Szolnok me­gyében. hazánk leeszikesehb megyéjében csak 1951-ben ezek a gépek 2070 hold. addig temékellen földet tettek termé­kennyé. És most szinte elénltoppannak Cseör­gheö Csuli jertelmes ügyesen, úri raffi- nériával becsapott kopoltyúst napszá­mosai. — No, a potombéré t felfogadott ko­poltyúsiak tíz. embere öt kordéval tíz napig terített be egy hold szikes földet jó földdel. A szovjet tala-gyalu meg fi óra alatt 600 négyszögöl szikesföldön teríti el jó vastagon. 6—8 centire azo­kat a drága jó termőrétegeket. Amit meg velünk az észak felől határos Silly ön csináltak: csoda! 102 munkanap alatt 546 holdat javítottak meg. Ennyit ti- kopoltyús'-, vagy csngari kubikos közel tíz évig hordhatott volna , .. — ELMONDJA ezt Kovács elvtárs az előadás előtt, mikor a függöny legör­dül? — szegezi a kérdést az elnökhelyet tesnek a szolnoki színigazgató. — El én, még többet is! — No. akkor viszontlátásra az „Úri muri” túri ősbemutatóján .,. . Erdős jen'ő jobban az anyatej biztosítja. Ez nem­csak a legszükségesebb tápanyagokat a legkönnyebben felszívódó formában tartalmazza, hanem a csecsemő ellen­álló képességét fokozza, megvédi, bizonyos betegségek ellen. Éppen ezért mindenképen törekedni kell arra hogy a csecsemő részére az anyatejet biztosítsuk. Ha valamilyen oknál fogva elegendő anyatej nem áll rendelkezésre, kormányzatunk anyatejgyűjtő állomások létesítésével gondoskodik arról, hogy a legjobban rászoruló 'fiatal csecsemők és bete­gek anyatejhez jussanak. A megfelelő szoptatási módnak el­engedhetetlen feltétele a mell rend­szeres leszívása és fejőse. Már az új­szülöttet is 6—8 óra múlva a szülés után azért tesszük mellre, hogy rész­ben gyakorolja magát a szopásban, részben, hogy ingert gyakoroljon a mellre és a tej-elválasztás mielőbb meginduljon. A mellre helyezés rend­szeresen 2 és fél, 3 óránként törté­nik naponta hétszer, éjjel 6 órás szünettel. Kezdetben mind a két mel­let nyújthatjuk, de ha a tej-elválasz­tás megindult, már csak egy mellet adunk felváltva és a fölösleg leszívá­sáról mellszívó alkalmazásával gon­doskodunk. FONTOS ________ a mell alapos kiürí­tése, mert ez a tejképződést legjob­ban fokozza. Ha a tej-elválasztás jól kialakult és a csecsemő testsúlyának kb. egyhatod részét megszopja, tehát 3 kg-os csecsemő napi 50 dkg-ot, ami a 10—14-ik napon szokott megtör­ténni, áttérünk a napi hatszori szop­tatásra, .éjjel 8 órás szünettel (pl. 0— 9%, Í—4—7—10 órakor), de kb. 6 hetes korig a mell lefejéséről, ilyenkor legjobb a kézzel való fejés, gondoskodnunk, mert ezzel az eljárás­sal tudjuk az esetleges tejpangást el­kerülni, ami a tejelválasztás csökke­nésére vezethet, illetve ezzel tudjuk leginkább . biztosítani, hogy a cse­csemő részére a további hónapokban is elegendő anyatej álljon rendelke­zésre. Hathetes kortól áttérünk á 4 óránkénti, vagyis naponként ötszöri szoptatásra.' Kéthónapos kortól kezdve a csecsemő a szopás mellett gyümölcslevet is kap. Ez le­het alma, sárgarépa, nyáron paradi­csom leve, eleinte két szopás között 1, majd két kávéskanállal, fokozato­san felmegyünk 10 kávéskanálig. Ha citrom van, 1—2 kávéskanálnyi szin­tén adható teával, később almapépet, répas/.eléket, őszibarack, sőt jó meg­mosott eper pépjét is kaphatja. O TH ONAPOS I korban megkezd­jük a fokozatos elválasztást. Legcél­szerűbb burgonyapéppcl. A sós víz­ben megfőtt burgonyát egyenlő rész tehéntej és főző viz keverékével pu­hára törjük és eleinte 2—4 kávés­kanállal adunk belőle a déli szoptatás előtt. Ezt a mennyiséget naponként fokozatosan emeljük 2 deciig, mikor azután a déli szoptatást teljesen el­hagyjuk. Ezután váltakozva egyéb főzelékeket (sárgarépa, spenót, kel­káposzta, zöldborsó, bab, tök, saláta) áttörve adunk a burgonya helyett, de már ezeket mogyorónyi vajjal, vagy zsírral és egy kávéskanál liszttel be­rántjuk és ezt is felesaránvú tej és főző vízzel feleresztjük. Később le­vest is adhatunk (hús, csont, zöldség, paradicsom levest). Ilyenkor a leves menyisége 1 deci, a főzelék 1 és fél deci legyen. Ezután havonként elhagyunk egy- cgyszopúst és helyette fél hígításban tejben darát, majd kétharmad tej malátakávét adunk decinként 1—1 kockacukorral és a 9. hónapra-az el­választást befejezzük. Ilyenkor már a levesbe időnként 1 tojás sárgáját, 1 kávéskanálnyi főtt csirke, vagy boTjúmájat keverünk és ajánlatos időnként vacsorára is főzeléket adni. Első év vége felé piskóta, keksz. nyér nyújtása egészítheti ki a étkezést, megjegyezve, hogy a na. i étkezéseket igyekszünk a nagyoob gyermekéhez hasonlóan közelebb hozni egymáshoz. A reggeli később, a vacsora korábban történjen, hogy íg^ hosszabb éjjeli szünet legyen. I ENNE A I ellenőrzése leghclye­sebben az Egészségvédelmi Szolga.»«, tanácsadó rendelésein történik hol nemcsak a csecsemő súlyát mérik le; hanem egyúttal táplálási és ápolási tanácsokkal szolgálnak. A csecsemig jó súlygyarapodása bizonyítéka an- nak, hogy tápláléka kielégítő. Fél-' éves koráig havonta 600 gr-ot, az*, után havi 500 gr-ot hízik, általában 5 hónapos korára megkétszerezi, egy- éves korára megháromszorozza szü­letési súlyát. Ha az anyának nincs teje, vagy olyan kevés, hogy nem fedezi a cse­csemő tápszükségletét és női tej ki­egészítést az anyatejgyűjtő állomás­ról sem tudunk szerezni, kénytelenek vagyunk mesterséges tápláláshoz fo­lyamodni. E célra a tehéntej jön szóba, kecsketej csak akkor, ha meg­bízható tehéntejet nem tudunk sze­rezni, megjegyezve, hogy a kecsketej könnyen vérszegénységet okoz. A csecsemötáplálék főzéséhez kü­lön edényeket kell haszálni és ezeket fokozott gonddal tartsuk tisztán, használat után azonnal mossuk el. A tejet a házhoz szállítás után azon­nal forraljuk fel, felhasználásig pe­dig hideg helyen tartsuk. Minthogy a tehéntej kétszer annyi fehérjét tar­talmaz, mint a női tej, a tehéntejet feles hígításban kell adni. Ezzel azonban csökken cukor- és zsírtar­talma. Ezek pótlására cukor és nyák­főzetet kell adni, illetve a hígítást nyáklisztlevesekkel kell végezni és cukorból decinként egy kockacukrot adni. 1A CSECSEMŐ I általában fél higítású tejet kap 5 százalék cukor-' ral mindaddig, míg súlya 5 kg-on alul van és tejből kb. testsúlyának cgytizedét kapja. Ot kg-on felül már kétharmados hígítást készítünk (két rész tej, egy rész hígító folyacjék), Hígításul általában rizsnyákot, árpa- nyákot, 2—3 hónapos koron túl liszt- levest, malátakávét haszálunk. Pl. a rizsnyák készítése úgy történik, hogy egy evőkanál rizst yt liter vízbe egy óráig főzünk, vászonruhán átszűrjük, fél liter forralt vízzel feleresztjük, picit sózzuk. Szárított rizsnyák, „Oriza“ használata esetén elég 5 per­cig főzni. Hasonló módon készül a zabnyák zabpehelyből, zabdercéből, valamint az árpanyák árpakásából vagy árpadarából, csak a zabpehclv, zabderce rövidebb főzést igényel. Négyhónapos kortól fél, vagy kéthar­mados higítású tejben darát adha­tunk, 5 hónapos kortól pedig éppen úgy adunk főzelékeket, mint a szo- ■pós csecsemő elválasztásánál leírtuk, megjegyezve, hogy gyümölcsnedvet már két hónapos kortól adhatunk. Érdemes megemlíteni, hogy újabban kiterjedten használjuk még egészsé.- ges csecsemők táplálásánál a citro­mos, vagy ci.tromsavas tejeket, me­lyeknek nagy előnye, hogy közvetle­nül étkezés előtt elkeverve a citrom­lét, vagy 5 százalék citromsav-olda- tot (1 kávéskanál 1 decire) a tej hígításban, a tejet megpelvhesíti, ez­zel a fehérje emésztését lényegesen megkönnyíti. MEGYEI KÓRIUZ Gyermek Osztálya. KÉSZÜLNEK ÜNNEPÉRE A tiszafüredi MSZT tagjai kollektíván látogatják a Szabad Fölt Téli Eseteket. — Legutóbb mintegy 35 fiatal nézte végig a szovjet ki »filmeket. Ezen az es­tén Borsos elvtárs, a mozi ve­zetője ismertette a Szovjet Film Ünnepének jelentőségét. Az MSZT tagjai megszervez­ték a kollektív mozilátogatást. Választottunk egy mozi felelőst. Vállaltuk, hogy 30—40 fiatal néz meg egy-egy előadást és elbe­szélget a filmekről a dolgozók­kal. Minden fiatal egy dolgozót elvisz magával a bemutatókra­ifj. Gál Zsipmoncl Tiszafüred. Szovjet és magyar mezőgazdasági ismeretterjesztő filmekkel tanítja tagságát a karcagi „Rákosi Csillaga" tsz A közepi altban egyesült két karcagi termelőszövet­kezet, a Rákóczi és a Kos­suth, amely most már kö­zel 6000 kai. holdon gaz­dálkodik. A tavaszi munkák kez­dete előtt a tsz vezetősége állandó elméleti oktatásban részesíti a tagságot a szov­jet agro- és zootechnikáról. K SZOVJET FILM ban és még jobban végezni munkánkat, ha átvesszük azokat a tapasztalatokat, melyek a Szovjetunióban beváltak. Úgy lesz a mi munkánk napról-napra könnyebb és eredménye­sebb. KOVÁCS FERENC tudósító, Karcag Legutóbb több mezőgaz­dasági tárgyú szovjet és magyar filmet vetítettek le a dolgozóknak. Legnagyobb érdeklődést a „Képek a szovjet kolhozok életéből" című váltotta ki. Az elő­adás után Sánta Mihály brigádvezető ezt mondta a brigád tagjainak: — Csak úgy tudjuk job-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom