Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-12 / 37. szám

1953 február 12. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP s Jzomoi NÉPLAP „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A nagy érdeklődésre való tekintettel — mint azt lapunkban már közöltük __ a pályázatok beküldésének határidejét 10 nappal, f. hó 20-ig meghosszabbítottuk. Így azok is beküldhetik pályázatukat, akik eddig elkéstek volna vele. Mai számunkban, s az új határidőig is, azokat a pályázatokat, amelyek már most megvalósítható, hasznos útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteink­nek, közöljük a Szolnokmegyei Néplapban. A pályázatok határidő előtti köz­lése semmi befolyással nincsen a jutalomdíjak odaítélésére, A jó pályázatok be­küldői mind számíthatnak arra, hogy jutalmak egyikét-másikát, így az 300 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik dijat, vagy az értékes könyvjutalmakat elnyerik. Az eddig beérkezett pályázatok közül mai számunkban K. Szűcs Imre elv­társnak, a kunmadarast Kossuth tsz tagjának írását - közöljük. ,A sült galamb nem repül senkinek a szájába... te Termelőszövetkezetünk, a kunmada­rast „Kossuth'1 termelőszövetkezet alaku­lása óta nagy fejlődésen ment- kérész tül. Ennek bizonyítására elegendő né­hány szám. Mikor három évvel ezelőtt megalakult a termelőszövetkezet, állat- állományunk 2 ló, 2 ökör és 12 anya- sertés volt. Ma 184 szarvasmarhánk, 42 lovunk, 560 sertésünk, 280 birkánk, 460 baromfink van. Ehhez a fejlődéshez nagymértékben hozzájárult a tagok jó munkája. A szemmellátható fejlődés ellenére az elmúlt esztendőben termelőszövetkeze­tünk tagjai nem részesültek olyan jöve­delemben, mint vártuk. Ennek az oka a fagykár és az aszály volt. Sokat beszél­gettünk erről, s megállapítottuk, hogy nemcsak a fagy és az aszály volt az ok, hanem mi magunk is, hiszen jól tartja a közmondás: „a sült galamb nem re­pül senkinek a szájába..." A földből munkával, akarattal kell kicsikarni z jó termést. Az ember dacolhat az időjárás­sal. Ezért vezetőségünk összeült, hogy megbeszélje, mit kell tennünk a szövet­kezet megerősítése és gazdagítása érde­kében. Kerepesi Lajos, az elnökünk azt javasolta, hogy ki kell terjeszteni az öntözéses gazdálkodást. Ezzel két legyet ütünk egy csapásra, mert gondoskodunk a tagok téli foglalkoztatásáról is, hiszen 150 kát. hold öntözött terület megépí­tése elegendő munkát biztosít. Először idegenkedéssel fogadták a tagok ezt a j-v-slatot. Kálmán Sámuel elvtárs; párt­szervezetünk titkára azonban rávilágított arra, hogy a téli munka komoly segít­ség a tagoknak, hiszen minden héten munkaegységenként 8 forintot kapnak a munkában résztvevők, Solymosi Imre pedig azt mondta el, hogy ez az egy­szeri befektetés hosszú éveken át bősé­gesen gyümölcsözik a szövetkezet tagjai számára, növeli a közös vagyont, s az egyéni jövedelmet. A felvilágosító munka nyomán szépen halad az öntözött terület beépítés: Kerepesi elvtárs igen behatóan fog­lalkozott a konyhakertészet komoly jövedelmezőségével. „Egy négy­szögölön 16 fej káposztát tudunk ter­melni. ^Egy fej jól előkészített talajon átlagosan 2 kg-ra növekedhet. Egy négy­szögöl káposztatermése tehát 32 kg kánoszta, mondjuk, 50 fillérbe került Ebben az esetben egy kát. holdon 25.600 forint jövedelmet értünk el. Ha ennek 50 százalékát termelési költségnek szá­moljuk, akkor is 12.800 forintot hozott az egy kát. hold.“' S ugyanígy bebizo­nyította a karalábé, karfiol, paprika ter­melésének érdemességét. Számoltunk, s amint a számok sora­koztak ceruzáink nyomán, úgy világo­sodott meg előttünk, mit jelent egy ko­moly- konyhakertészet a szövetke-et szá­mára. S ennek a számolásnak lett az eredménye, hogy 27 kát. holdon öntözé­ses konyhakertészetet rendezünk be. Ezért határozta el Tőrös Sándor és Tőrös Péter, hogy a kertészethez szük­séges 400 négyzetméter melegágyat ha­táridő előtt elkészítik, s 50 négyzetméte­ren korai paprikát termelnek. Kétszáz négyzetméter ágynak a kiásását már el­végezték, s nagy gondot fordítanak arra. hogy a melegágyakra megfelelő takaró is kerüljön. Ezért maguk vágtak le 200 kéve nádat. Mikor a káposzta termeléséről folyt a vita, felvetődött a szó, hogy ,,ha már káposzta lesz. legyen nyúl is“. Az elnök elvtárs elmondotta, hogy egy 50—100 anyanyúlból álló tenyészet a szövetkezetben 3 idős tagnak nyújt mun­kát, s mennyire jövedelmező a tsz szá­mára is. Bökkenő volt azonban a hely- lyel és a ketrecekkel kapcsolatban. Erre aztán Juhász Ferenc, az éoítési brigád vezetője rukkolt elő, s vállalta, hogy rejtett tartalékokból még a tél folyamán elkészíti a brigáddal együtt a ketrece­ket. Erre még Ujfalusi Sándor elvtárs is nagyot suppantott folvtonégő pipájá­ból, mondván, hogy ebből aztán ő sem marad ki. Az építési brigád azt is vál­lalta, hogy megépít 100 méh-családnak szükséges méhest. A téli foglalkozás ide­ién szén méhkasokat fonnak már most. Naay Gábor ennek a mestere. A téli munkából nem maradnak ki a kertés-et női dolgozói sem. Bérezi Esz tér. Molnár Tolán és K'sati Róza szor- okötik a nádból a melegág’-- takarókat. Az idősebb asszonyok, mint ^zűcs Ba'ázsné, a zsákok javításával foglalkoznak. S amint elnézem mostanában termelő- szövetkezetünket, bátran elmondhatom, megmozdultak a tagok a szövetkezet megerősítése, gazdagítása, a nagyobb jövedelem érdekében. Rájöttünk arra. hogy a helyi lehetőségek kihasználásával milyen nagy eredményeket tudunk fi­ám!. Öntözött telepünkön hdtenvésztés- -el is foglalkozunk. So'cfizemáeú Hsz te­jét t“rmelő'zövetkezeh"nlc, s én és tag­társaim is ebh-n látjuk a megerősödés, i gazdagodás útját. K. S7ÜCS IMRE Kunmadaras, Kossuth tsz Távolítsák el az ellenséges elemeket a Gyapottermeltető Vállalattól Féltő gonddal őrködjenek üzemeinkben a dolgozók egészsége felett Pártunk Központi Vezetőségének no­vember 29i határozata óta sokat iavult megyénk üzemeiben a dolgozók ellá'ása. Hatalmas összegeket fordítottak a bal­esetvédelmi berendezések felszerelésére, az egészséges munkafeltételek h-ztosírá- slra. A tapasztalat, s az előforduló üzemi sérülések és szakmai megbetege­dések aránya azonban azt mutatja, hogy még nem tettünk meg mindent a dolgo­zók védelmére. Ebben az évben a jelentősen megnővekedett terv­feladatok teljesítése még az ed­diginél is fokozottabb gondo^ ságot követel meg vezetőinktől1! orvosainktól és gyógyintézeteink egészségügyi személyzetétől. Néhány nappal ezelőtt azért hívták össze a megyei egészségvédelmi és bal esctelhárítísi konferenciát, hog7 kötelező határozatokat hozzon a h-bák kiküszöbö­lése érdekében s az ezévi megnövekedett munka arányában előkészítse a meg felelő egészségvédelmi intézkedéseket is. A tanácskozás világosan megielölte a feladatokat. Áll’munk minden lehetősé­get biztosít a dolgozók egészségének vé eleimére. Újabb kórházak létesültek Szol­nokon és Jászberényen kívül Karcagon és Mezőtúron is. A kórházi ágyak száma 458-ról 1309-re növekedett megyé kben, s csupán Szolnokon három új röntgenkészülék működik, melyek közül egy kizárólag speciális gyógyítási célokat szolgál A szakorvosi rendelcórák szími 32-ről 265 re emelkedett, a mentőállomások fáma kettőről 7-re. Kengyel, Nagyiván. /’Víyán gyógvfertárat kapott. Minden Iirfsbnn .működik a mozgó szakorvosi szolgálat s sorolhatnánk tovább azokat a tényeket, melyek azt mutatják, hogv egészségvédelmi intézményeink hatalmas 1 "esésre haladhat előre néhány esztendő alatt. Üzemeinkben is megfelelő anyagi ke rét áll a dolgozók egészs-gvédelmének biztosítására. A Járműjavítóban 100 sze mélyes munkásfürdőt építettek. A tilal masi állami gazdaság három 60 szemé­lyes modern munkásszállást , építtetett dolgozóinak. Egyes vezetőink felelőtlenségét, a munkásoktól való elszakadást műt úja azonban az a tény, hogy több üzemb-n fel sem használták az anyagi erőforrá­sokat a dolgozók munkaiéit í*‘,,'i-e': megjavítására, egészséges munkakörül ményeinek biztosítására. A bánhalmai állami gazdaságban 30,000 forintot ,,takarítottak meg“ a dolgozók egészségének rovására. A jászárckszállási já­tékán! üzemben is 39,000 forint maradt meg a kiadott anyagi ke­retből, senki sem gondolt arra, b~gy ebből a pénzből tisztálkodási felszereléseket egyéb jóléti eszközöket ke!'“ét veim vá­sárolni. A mezőtúri gépállomáson más célokra h-sználték fel a dolgozók mun­kakörülményeinek megjavítására szánt összeget. Elsősorban ezeken a területeken ke" gyöker-sen más irányt adni vezetőink munkájának. A dolgozók egészségén re taka­rékoskodjanak, ilyen módszerrel nem tudják teljesíteni a tervet, vagy az önköltséget csökkenteni. A konferencián felszólaló orvosok egészségügyi aktívák is fényt derítettek a hibákra. Élesen elítélték a még min­dig megmutatkozó hanv’gságot, a dől gozókk-d való nemtörődömséget. Pálinkás Imre, a Szolnoki Gőzffirőszek egészség- ügyi felelőse elmondotta, hogy ebédlőjük piszkos, fürdőjük hasz­nálhatatlan. A védőitalt egy bögréből kell elfogyasztania mind annyinknak egymást kivár­va, mert rom gondoskodnak ren­des bögrékről. Dr. Gergely Tibor, a Tisza Cipőgyár üzemi orvosa arra hívta f“f a jelenlévők figyelmét, hogy kapcsolódjanak be a tervezés munkájába. A munkásvédelmi intézmények tervezése is szo-os tartóik* a termelési tervnek. Enélkül nem lehet komoly eredményeket várni a termelés­nél sem — mondotta Sok panasz van trrig a szálláshelyek zsúfoltsága miatt is. Dr. Besze Pál, a Cukorgyár üzemi orvosa megemlítette, hogy a Cukorgyár 300 személyes mun­kásszálláson — mely jelenleg is egészségtelen és zsúfolt — a ter­vek szerint jövőre 500 embert kívánnak elhelvezni. Semmi kö­rülmények között sem lehet ilyen tömegű embert bezsúfolni a szál­lásra a dolgozók egészségének veszélyeztetés^ nélkül. Üzemi orvosaink, egészségvédelmi ak­tíváink lelkesen készülnek fel ezévi munkájukra s szeretettel foglalkoznak a gondjaikra bízott emberekkel, féltve őr­ködnek munkaerejük, testi épségük fe lett. Dr. Besze Pál orvos elvállalta, hogs április 4-ig a Cellulóz®?yárépítkezés dol­gozóit szürőviz'gilat alá veti s gondjaiba veszi a betegeket. Kormányzatunk intézményesen — újabb és újabb rendeletekkel is biztosítja a dolgozók jó ellátását, egészséges mun­kafeltételeiket. Most üzemeink vezetőin, művezetőinken a s®r, b^gy élienek a le­hetőségekkel. őrködjenek a legfőbb ér­ték, az emb“r felett, valósággá váltsák a határozati javaslat pontjait. A Gyapottermeltető Vállalat me­gyei kirendeltségének fő feladata, hogy a gyapot termelését elősegítse, felhívja a dolgozó parasztság fi­gyelmét a termelés jelentőségére, biztosítsa a megfelelő minőségű ve­tőmagot, műtrágyát és védekező sze­reket. Kötelessége az is, hogy gya­korlati tanácsokkal segítse a terme­lőszövetkezetek dolgozóit ós az egyé­nileg dolgozó parasztokat. Az elmúlt évben ért el eredménye­ket a vállalat. A vetés közel 80 szá­zalékát hatszor megkapálták a me­gyében a termelők. A növényegész­ségügy, valamint a fagy elleni ve­szély leküzdése terén eredményes munkát végeztek, s ebben kitűntek: Baláz-s Sándor, Kácz Sándor és E. Tóth László felelősök. Hibák vannak azonban a felvilágo­sító munka, s az éberség terén. A kirendeltség vezetője. Kovács János elvtárs, s a többi dolgozó úgy gon­dolja, hogy a szerződtetésen, — a begyűjtésen kívül egyéb feladataik nincsenek. Politikai munkát nem végeznek. A kirendeltségen belül nem volt poli­tikai oktatás, az utóbbi hetekben indult meg egy tanfolyam. Nincs sajtóolvasás, s így nem csoda, ha a kirendeltség dolgozói nem tartanak lépést a fejlődéssel. A képzetlenségből adódik az, hogy MEGTÉRIK MAGUK KÖZÖTT A KULAKOKAT és egyéb osztályidegen elemeket, akik ott romboló munkát fejtenek ki. Senki sem hiszi el, hogy Bodnár István volt törvényszéki bíró, nyu- gatos, tartalékos főhadnagy, a bronz­es kisezüst vitézségi érmek tulajdo­nosa, munkájával a többtermclést segíti elő. vagy Straub Imréné, egy volt ügyvéd neje szívesen beszélget el a dolgozókkal a termelés növelésé­ről, vagy Dósa Erzsébet kulákeseme- te, akinek szülei Jászapátiban, a fel- szabadulás előtt a dolgozók verejté­kével növelték vagvonukat. Gulvás Albertnak 70 hold földje volt a fel­szabadulás előtt, s most megbújik a kirendeltség berkeiben. Bodnár István. . Dósa Erzsébet. Gulyás Albert, mint adminisztrátorok tették magukat „nélkülözhetetlenné“. Hanyag munkájuk miatt terhelték meg a rákóezifalvai .,"Rákóczi“, a tö- rökmiklósi I. típusú és a megyében még több csoport dolgozó paraszt­jait kétszer az előlegekkel, hógv ez­zel elvegvék kedvüket a termeléstől. Straub Imréné pénztárosi beosztást kapott, s neki is része van abban, hogv 260 forintba került I hold gvn- notnak a leszerződtetése a kiszállási és más költségek miatt. Nemcsak a kirendeltségen; a JÁRÁSI FELELŐSÖK KÖZÖTT IS megtaláljuk a kulákok képviselőit.. Gyulai József nemrégen még 90 hold földön gazdálkodott. Most a jászbe­rényi és jászapáti járás csoportfe’e- lőse. Ugyanitt találjuk ellenőri mi­nőségben Kovács József kulák'vadé- kot is. Felelőtlen munkájuk követ­kezménye az, hogy a járások dolgozó parasztjai többszöri igénylésre és utánjárásra kapták meg a gyapot­szedéshez szükséges kötényeket, vagy például: Jászalsőgyőrgyre 5 nappal későbben küldték ki ázt a szert, mely a gyapot érését meggyorsította. A kunmártoni járásban Ecaédi Kálmánt egy 52 holdas kulák fiát alkalmazták. Gyalai László, a kiren­deltség helyettes vezetője tudott ar­ról, hogy Ecsédmek van valami a füle mögött. Tudta, mivú egy hű­ségbe valók, hogy több dolgozó pa­raszt vergődött szolgwui sra Kárhoz­tatva birtokukon. Kovács és Gyalai egymásra hárít­ják a kulákok beállítása miatti fele­lősséget. Még mindig nem veszik észre hogy az oíztályidegtn e!emek jeíerlito gátolja a munkák elvégzé­sét. e azok hazug jelentései félreve­zet: k a felettes hatóságokat. Többek között jelentették, hogy a megve te­rületén nincsen kint gyapot a földe­ken. Az ellenőrzések után tűnt ki, hogy ez nem igaz. Több helyen le­kaszálva kint hevert, s például a tiszavárkonvi tanács mezőgazdasági előadója földjén ezer, apjának 600 négyszögölön. , ' A hiányos politikai munka követ­kezménye az is, hogy megyén :ben 223 hold hiányzik a szerződési elő­irányzatból. Ha holdanként 5 mázsa átlagot veszünk, akkor 1115 mázsa gyapot esik ki a termelésből. 1 má­zsa gyapotból pedig 780 méter oa- tiszt, vagy 300 méter lepedővászon, vagy 100 méter vastag ruhaszövetet tud iparunk gyártani. Kovács János kirandeltségvezető nem mindenkivel szeműén olyan el­néző, mint a kulákokkal. Azokat, AKIK BÍRÁLNI MERNEK, vagy felhívják a figyelmet a hibák­ra. igyekszik nem jő dolgozóként feltüntetni, így tett Tóth Lászlóné esetében is, aki fel merte tárni a mulasztásokat, bátran megmondta a vezetőnek, hogy törődjön többet a beosztottakkal, ne csináljon egyed­uralmat a kirendeltségen, hanem időnként hallgassa meg a dolgozókat is. Ezért a felvetéséért Kovács elv­társ két hét alatt elintézte Tót.hné elbocsátását, míg a kulákokét hóna­pok óta halasztgatja. Malenkov elvtárs a XIX. kongresz- szuson többek között azt mondotta: ..Nem egyszer találkozhatunk még olyan funkcionáriusokkal, akik vég­nélkül hangoskodnak a Párt iránti odaadásukról, a valóságban pedig nem tűrik és elfojtják az alulról jövő bírálatot, s bosszút állnak a bírálókon ... Azok a funkcionáriusok; akik nem segítik elő a bírálat és ön- bírálat kibontakozását, fékezik hala­dásukat, nem elég érettek, hogy vezetők lehessenek, s nem számít­hatnak a Párt bizalmára.“ A Gyapottermeltető Vállalat Me­gyei kirendeltsége sürgősen küszöböl­je ki az eddigi mulasztásokat, távo­lítsa el a dolgozók közül az osztály­idegen elemeket. Csak így tudja végrehajtani ebben az évben a ter­melés terén ráháruló feladatokat. Sági Béla segíti a normán alul teljesítőket Tolómérővel a kezében éppen a csavarokat méregette Sági Béla. mikor rátaláltak munka­helyén, a Járműjavító mozdony- osztályán. Műszaki ellenőr. A A meamunkált csavarokat, al­katrészeket, vizsgálta, ellenőrizte. A sötétes helyséaben is csillog a ■frissen esztergált vaskarika, — amint a tolómérő átfonja, s mu­tatja rajta a tizedmilliméiernyi egységeket, is Sági elvtárs ellenőrző man­kó ia mellett mással is foglalko­zik. SzcipJeltel neveli a fiatalokat, azt akarja, hogy ők is hamia- rább megtanulják az esztergá­lyos munkát. Ö maga is esztergályos. A Jár­műjavítóban. — akkor még MÁV műhelyben — tanult. Keserűen mosolyog, ha inaséveiről érdek­lődünk, homlokát összeráncolja kissé, amint beszél róla. — Eszelernályos szakmát ta­nultam s többnyire a királyok elhalásának évszámaival, a „tör­ténelemmel“ ismerteitek meg bennünket. Mikor pedig munkára került a sor, nem tudtam kiszá­molni egy fogaskerék méreteit. Ma máskénen tanulnak szakmát a fiatalok s rövidebb idő alatt lesznek szakemberek. Nemréa került az esztergályos műhelybe u fiatal Csabai József. dot s a földre repült, úgy ugrott, mint egy órarugó. Ekkor tudta meg Csabai Jóska, hogy a Mpos anyagoknál nagyobb előretolást kell alkalmazni. Ezután bátrabb lett. Mind többször állította meg Sági elvtársat. Elhatározta, hogy április 4- tiszteletére Csabait a ,100 száza­lékos teljesítményhez segíti. — Örömmel indítja meg mostaná­ban reggelenként az eszterga­padot Jóska. Most már mindig eléri a 100 százalékot. Sági elvtárs szorgalommal tel­jesíti április 4-iki vállalását. Azt akarja, hog'll műhely részében —■ egyetlen 100 százalékon alul tel­jesítő dolgozó se legyen. Rend­szeresen tanul. íny ismerte meg a szovjet gyorsfornácsolás tit­kát. ez nuujt lehetőséget, arra, hogy taníthassa a •rászorulókat és mén sok Csabai Jóskái segít­sen ahhoz, hogy teljesítse nor­máját. Tanácsaink osztályai külön, fognak pénzügyi tervet készíteni Tárnicsaink ebben az él­ben áttérnek a szovjet módszer szerinti költségve­tési tervek decentralizálá­sára. Eddig a pénz- és tervügyekkcl főleg a pénz­ügyi és a tervosztály fog­lalkozott. Most majd a ta­nács minden osztálya kű. lön készíti el költségveté’i tervét és anntk szellemé­ben gazdálkodik. A tervéi jólleljesilő já­rás, vagy város országos beruházási kap, ami terven felüli építkezések megvaló­sítását teszi lehetővé. Vál­lalataink tervének túltelje­sítésénél keletkező lobbid nyereség 30 százaléka a vállalat tulajdonában ma, rád. Kitűzött céljaink teljesí­tése az akarat és áldozat- készség kérdése. C s ató Ferencné Megyei Tanács, Szolnok \ Jászberényből. az Aprítógép- gyárból jött. Csabai Jóska ott többnyire durvább munkát vég- zeit- Öntvényekről forgácsolta te gépével a felesleges részeket- Nem pontos méreteket kívánó min ka volt az. Szokatlan volt kezdetben az új környezet. Ki- sej!/ génét, kisebb munkadara­bot kapott megmunkálásra. — Kissé bátortalanul fogta fel az első munkadarabot a padra. Csa­varokat esztergált, csőkarimá­kat, amit a mozdonyhoz használ­nak- Lassan ment először a munka csóválta is egy kicsit a fejét, mikor kiszámolták telje­sítményét. 67 százalék- Sági elvtárs vette át tőle a munkát, nap, mint nap vele ta­lálkozott legtöbbet Csabai. Egyik alkalommal c v kúmalakú mun­kadarabot fogott fel a gépére, s akárhogy akarta, sehogy sem tudta megmunkálni a darabot. Az egvik végét tudta csak meg­munkálni. Sági elvlárs segített ö vette kezébe a szuport kere­két. A kést kicS't előretolta, s a forgács zizegve hagyta el a pa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom