Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-13 / 11. szám
r .............................M.H.mi.uMMmmM.. I Art akarjuk, hogy minden békeszerető ember résztvegyen a mai békenagygyűlésen A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. évfolyam, 11. szám Ára: 50 fillér 1953 január 13, kedd Ma délután 5 érakor békenagygyűlés a megyei tanács nagytermében Ma délután 5 érakor a megyei tanács nagytermében békenagygyűlés lesz. Jőzsa Ferencnő ceglédi tanítónő, békevilágkongresszusi küldött számol be a népek bécsi békekongresszusárőL A nagygyűlésen résztvesznek a környékbeli községek, Szandaszöllő, Czajol, Kákőczifalva, Zagyvarékas és TJjszász legjobb békeharcosai. Szolnok város kerületei is felkészültek, hogy minél több békeszerető dolgozó fültanúja legyen a népek békekongresszusáről szőlő beszámolónak.. A megyei békebizottság szeretettel hív és vár minden békeszerető embert a nagygyűlésre. „Rákosi Csillaga“ néven egyesült a karcagi Rákóczi és Kossuth tsz A karcagi Rákóczi és a Kossuth termelőszövetkezetek megerősödésüknek újabb állomásához érkeztek. Egyesült a két tsz. Karcag dolgozó parasztjainak nevét már eddig is beírták szocializmust építő hazánk történetébe. Túrkevén és itt bontakozik ki elsőnek hazánkban a nagyüzemi gazdálkodás nagyszerű jelene. Voltak mindkét tsz-ben, akik még aem ismerték fel az egyesülés előnyeit. Egy páran még idegenkedtek tőle. A párttagok, népnevelők elmondották nekik, milyen fontos az egyesítés. Még gazdagabb lesz termelőcsoportjuk. A közös vagyon meghaladja a 4 millió forintot. A gépeket, az igaerőt jobban ki tudják használni. A két termelőszövetkezet földjei egymással határosak. A termények szállítása, a gépek teljesítőképességének kihasználása jobb lesz. Az az egy-két elvtárs is, aki eddig idegenkedett, most már helyeslőén fogadta az egyesülést. A két szövetkezet tagjai Rákosi Csillaga névon megalakították országunk egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemét. A közgyűlésről táviratban köszöntötték Rákosi elvtársat. Drága Rákosi elvtárs! Ml a karcagi Rákóczi és Kossuth termelőszövetkezet tagjai beláttuk, hogy a földterületünknél még nagyobb földterülettel rendelkező termelőszövetkezetben sokkal Jobban tudunk gazdálkodni, ezért elhatároztuk a két termelőszövetkezet egyesítését. Az új termelőszövetkezetnek a „Rákosi Csillaga« nevet adtuk. ígérjük Rákosi elvtársnak: úgy fogunk dolgozni, hogy jó munkánkon keresztül kiérdemeljük ezt a nevet, a párt és Rákosi elvtárs bizalmát.“ A tagság ígéretéhez hívem máris harcba indult a szebb élet megteremtéséért. Erdősávokat ültetnek, a termények szállításának megkönnyítése végett a eserháti vasútállomástól iparvágányt vezetnek földjeiken keresztül. Építkezéseiket központosítják. Cserhát mellett majort létesítenek hatalmas gazdasági épületekkel. Bevezették a villanyt és a nyáron már villannyal csépelnek. A tanyaközpontban ár. tézi kűtakat fúrnak. Mindezt már könnyen meg tudják valósítani. Az egyesítés után erősebbek, még gazdagabbak lettek. Harminc család lépett már be a rákócxifalvi Béke tsxcs-be öt évvel ezelőtt tartotta a Magyar Kommunista Párt harmadik konferenciáját. Ezen a konferencián Rákosi elvtárs eredményeinket részletezve, megállapította: „A demokrácia győzelmével pártunk jelentősége megnőtt. Ml vagyunk az ország legnagyobb munkás- és parasztpártja. A dolgozó kisemberek, a haladó értelmiség, a magyar nép milliós tömegei belénk helyezték bizalmukat. Tőlünk várják még fokozottabban, mint eddig, a vezetést, az útmutatást, a példaadást''. A rákóczifalvai községi pártvezetőség szemelőtt tartotta Rákosi elvtárs e meghatározását, érezte az útmutatással kapcsolatban megnövekedett felelősséget. A pártszervezet különös figyelmet fordított a tömegek megnyerésére, fokozott harcot folyatott a nagyüzemi gazdálkodás megvalósításáért, az egyénileg dolgozó parasztok helyes útra téréséért a községben. E harc szép eredményeként jött létre 1949 telén a Béke termelőcsoport, mely a III. típus szerint kezdett gazdálkodni. Ekkor a 170 holdon még csak 18 család harcolt a boldogabb, gazdagabb, új életért. Gazdasági felszerelésük nagyon hiányos volt. Csak bét lóval és három rossz ekével rendelkeztek. A termelőcsoport azonban mindig előre és felfelé haladt, gazdagodott, gyarapodott. A párt állandóan segítette, támogatta, irányt mutatott a csoportnak. Ennek eredményeként 1951-ben a termelőcsoport földterülete mintegy hatszáz holdra, a tagok létszáma pedig több mint háromszoiosára emelkedett. Ekkor már 11 lovuk, 3 csikójuk, 11 tehenük volt, a sertésállomány pedig felülmúlta a 180 darabot. A termelő- I csoport oszthatatlan vagyona 580.000 forintra növekedett. Az elmúlt évi zárszámadás is megmutatta, hogy a termelőcsoport nem állt meg a fejlődés útján, ma már 27 ló, 5 csikó, 81 szarvasmarha, 80 anyakoca, 133 süldő, 115 szopósmalac, 3 tenyészkan és 92 hízó képezi a csoport jószágállományát. Az oszthatatlan vagyon 1,400.000 forintra emelkedett. A Béke termelőcsoport a párt tanácsára bátran alkalmazta az új szovjet ágra- és zootechnikai módszereket Az agrotechnikai módszerek alkalmazásának köszönhető például az, hogy az aszályos év ellenére is búzából kilenc és fél mázsás, cukorrépából pedig mintegy 140 mázsás termést értek el holdanként A csoport jól dolgozó tagjai jelentős jövedelemhez jutottak. Az egy munkaegységre kiosztott jövedelem 28 forint 57 fillér lett. Kovács János, aki 384 munkaegységet teljesített, 10.500 forint jövcdelmre tett szert. Ez, ha figyelembe vesszük a munkában eltöltött napokat, 1312 forintos havi jövedelemnek felel meg. S ez a jövedelem nem tartalmazza a 800 négyszögöl háztáji gazdaság jövedelmét. 'Ipacs József részesedése a jövedelemből meghaladta a 14.000 forintot. A hetvenedik évéhez közel járó id. Herényi József 9500 forint jövedelemhez jutott. Hovodzák Rozália fiatal leány 6500, Szabados Ernő DISZ-tag pedig 7750 forint részesedésre tett szert. A községi pártvezetőség nem rejtette Ívéka alá az eredményeket, hanem tudatta a termelőcsoporton kívülálló egyénileg dolgozó parasztokkal. A csoport különböző gyűléseire — a pártszervezet javaslatára — egyre több egyénileg dolgozó parasztot hívtak meg. A népnevelők pedig nem elvontan, egyszerű és semmitmondó számadatokkal agitálnak, hanem saját életükön keresztül mutatják meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni, kisparcellás gazdálkodás fölött. Ennek köszönhető, hogy a zárszámadás óta a Béke termelőcsoportba mintegy harminc család lépett be. Az új belépők között van Gyalai Gábor 7 holdas, Kovács József 7 holdas, valamint Barsi Ferenc 14 holdas középparaszt is. Ezek a dolgozó parasztok, látva a Béke tszcs eredményeit, a nagyüzemi gazdálkodás útját választották. A Béke termelőcsoport eredményeinek ismertetése, a kívülállók megnyerése mellett komoly figyelmet fordított a pártszervezet a már működő I. típusú csoportokra is. A nevelő munka eredményeként a „Rákóczi Ferenc" I. típusú termelőcsoport áttért a fejlettebb, III. típusra. Az eddigi eredmények biztatóak. Még komolyabb eredmények születhettek volna azonban, ha a csoporttagok — kivétel nélkül — lelkes meggyőző munkát végeznének. A pártszervezet most azon dolgozik, hogy megszilárdítsa a népnevelőhálózatot, konkrét érvekkel lássa el a népnevelőket. így tovább erősödnek a már meglévő csoportok, s számos, jelenleg még egyénileg dolgozó paraszt kap segítséget ahhoz, hogy megtegye az első lépést a' nagyüzemi gazdálkodás útján. Id.'Szakali József párttitkár Rákóczii alva A dolgozók javaslatai segítik a felemelt terv teljesítését a Járműjavítóban Kovács Ferenc tudósító, Karcag. A Papírgyár elhanyagolt iparvágánya akadályozza a tervteljesítést Mi, a szolnoki Papírgyár dolgozói munkaversennyel küzdöttünk az 1952-es év sikeres megvalósításáért. Az új tervévbem jobb eredményt akarunk elérni, s ehhez az szükséges, hogy a hibákat minél előbb mégszüntessük. Régi betegséget kellene a MAV- nak orvosolni. A gyárhoz vezető vasúti pálya már hosszú idők óta felig használhatatlan állapotban áll. Az iparvágányhálőzat a gyáron belül oly szűk keresztmetszet,hogy a jelenlegi termelés mellett a vasúti kocsik be és kirakása minden emberi erőt meghaladó munkát igényel. A szolnoki MÁV vasútintézöségét már számtalanszor kértük, hogy javítsák ki az iparvágányokat. A rossz pálya túlzottan sok munkaerőt vesz igénybe s így a vagonokat nem tudjuk időben továbbítani. Minden erőfeszítésünk elleniére a béralapot túlléptük emiatt. A kocsiálláspénz és a szükséges kirakodó brigádok illetménye jelentős összeget emészt fel. Iparvágányunk egyes részein zavar, (-.latrai tud közlekedni a mozdony. Simán gördülnek a kerekek, do amint a váltón keresztülhalad és A Járműjavító II. DISZ alapra ervezetében az oktatásról elmaradoznak a fiatalok. Ennek az az < ka, hegy munkahelyük és beosztásuk’változott, viszont az ifi szervezetekben nem történtek átcsoportosítások. Ideje, hogy az üzemi DISZ vezetőség ezen változtasson. Akadályozza meg, hogy a fiatalok elmarabefordul a Papírgyár görbéjébe«, egyszeriben megváltozik a helyzet. A sima gördülé'St éktelen csikorgás, nyöszörgés váltja fel. Fékezésre nincs szükség, mert az öreg pályatest végzi el mindezt. Ilyenkor aztán minden erőt megmozgatunk. A lovakon kívül emberi munkaerőt is igénybe kell vennünk. Gyárunkban néha 10—15 vagon is érkezik, A ki- vagy berakodást gyorsan kellene elvégezni. A munkát azonban meggátolja az elhanyagolt vasúti pálya. A felsorolt hibák kétségtelenül azt mutatják, hogy a szolnoki MÁV nem törődik iparvágányunkkal. Ezúton kérjük, hogy az elhanyagolt pályatestet minél előbb javítsák ki. A pályatest jó munkája nagyban emeli a Papírgyár szállító és kazánházi dolgozóinak teljesítményét. A szolnoki MAV-től gyors és alapos intézkedést várunk. Reméljük, hogy kérésünket meghallgatják és gyors intézkedéssel segítik első negyedéves tervünk maradéknélküli megvalósítását, Szolnoki Papírgyár szállító és kazánházi dolgozói, dozzanak, kiessenek az oktatásból. A pártszervezet is adjon hathatósabb segítséget a fiatalok neveléséhez. Ellenőrizze, hogyan tanulnak politikailag. Csak ezzel biztosíthatják, hogy a fiatalok a termelésben továbbra is egyre jobban megállják helyüket. ALMASI ISTVÁN Szolnok. I A FELEMELT TERV | nagy feladatok elé állítja a Járműjavító dolgozóit. A 20 százalékkal növelt terv megvalósításának érdekében a dolgozók javaslatokat tesznek egy-egy üzemrészben a szűk keresztmetszetek felszámolására. Eddig 30 javaslatot adtak be, amiből 19-et már elfogadtak. A dolgozók javaslatainak elbírálása először az osztályon történik. Bizottság alakult a javaslatok elbírálására. Tagjai : az osztályvezető, művezető, reszortfelelős, egy műhelybizottsági tag és a pártszervezet megbízottja. Az eddig elfogadott javaslatokat már be is vezették. * I SZÁNTÓ JÓZSEF | a gépmegmunkáló osztály művezetője, a tűzikovácsműhely északi oldalán egy ajtó beállítását javasolta, így a gyorsabb arfyagmozgatással 200 norma órát és 700 forint évi megtakarítást érhetünk el. A A múltévá tervét korán befejezte a gyár. Kilencmillió tégla elkészítése volt a terve. Nyersgyártás terén 1,566.800-zal teljesítették túl. Égetés terén pedig több mint egymillióval teljesítették túl feladatukat. Jelenleg egy kemence dolgozik, s 24 ezer új tégla hagyja el naponta a kamrákat. A kiváló eredmények mögött nagyszerű SZTAHANOVISTA TELJESÍTMÉNYEK vannak. Ebbem a gyárban csaknem mindenki sztahanovista. Ezért/ fejezte be megyénkben elsőnek az évi tervét. Kozma János jelvényes szta. hanovista az ország második legjobb téglakihordója. 188 százalékkal harcolta ki ezt a helyezést. Mint átlagot, most is tartja a 180 százalékot. Számos olyan kiváló sztahanovistának lehetne még megemlíteni a nevét, mint Kocsis Lajos, Hangodi József, akik 150 százalékon felül teljesítik normájukat. A múlt év szeptemberében került i a vállalat élére Hajnal Imre elvkovácsműhely munkáját sem zavarják az átjárással. Takács Sándor esztergályos a kerékabroncs bemérésénél használt mikrométer kitoldását javasolta. így pontosabb, gyorsabb munkát tud végezni és évi 1200 forintos megtakarítást érhet el. IA GÉPI MEGMUNKÁLÓ OSZTÁLY | munkáján is meglátszik, hogy különös gonddal foglalkoznak a dolgozók javaslataival. A műszaki vezetők segítséget adnak a munkások újításaihoz. 18 javaslat érkezett be eddig és ebből 14 el is lett fogadva már. Kettőt most tárgyalnak. Legkevesebbet foglalkoznak a mozdonyosztályon a javaslatok népszerűsítésével. Pedig az egyenletes termelés megvalósítása itt is fő feladat volna. Fel kell tárni a dolgozóknak a termelés hibáit. Meg kell velük ismertetni társ. Azelőtt brigád vezető volt a gyárban. Az ö irányítása alatt teljesítette túl a gyár TÖBB MINT EGYMILLIÓ TÉGLÁVAL a tervét. Nagyon boldog, ha a munkáról beszélünk vele, különösen, ami a gyárat érinti. Örömmel újságolja, hogy ki mikor lett sztahano. vista, ki érte el a legjobb eredményt. Még be sem fejezték az évi tervet, Hajnal elvtárs már az új esztendőre gondolt. Ebben az évben több téglát kell elkészítenie a gyárnak, s ehhez alapos felkészültségre van szükség. \ Amellett, hogy a gyár most is termel, sokat törődik a vezetőség az új év előkészitésével. Rendbe kell hozni a gépeket, a kemencéket kell tatarozni stb. Ahogy befejezte a gyár múltévi tervének teljesítését, hozzáláttak a karbantartáshoz, a felújításhoz. Egy brigád végzi ezt a munkát. Minden munkát a vállalaton belüli erőkkel végeznek a tervfeladatot, hogy javaslatokat tehessenek. Az üzem gazdasági tervosztálya kinyomtatta és minden dolgozóhoz eljuttatta a tervfeladatokat. |A SZAKSZERV EZETNEKI elsőrendű feladata: ellenőriznie, hogyan valósítjuk meg ezeket a javaslatokat és hogyan segítik a dolgozókat a műszakiak. Ne engedjék meg, hogy a bürokratizmus elhomályosodjon és egy szerű papírronggyá vájjanak a dolgozók javaslatai. Az UB bírálja meg azokat, az üzemrészeket, ahol ezt a fontos feladatot elhanyagolják. A tervfeladatok megismerése és ennek nyomán a dolgozók javaslatainak a megszületése lényegesen megkönnyíti a munkát és ezeknek a megvalósításával tudják biztosítani a felemelt terv teljesítését. szolnoki Téglagyár el, A megrongálódott gazdasági vasutak vágányait tatarozzák. A rossz talpfákat kicserélik, a síneket kiegyenesítik. A szorítósineket is kijavítják. Az egyiket ki is ke’l bővíteni, mert az új évben már TÖBB TÉGLÁT KÉR AZ ORSZÁG; az építőipar. A gyár dolgozóiból egy lelkes kollektíva fejlődött; s ebben nagyrésze van Hajnal elv« társnak, Ha őt kérdezzük munkájáról, nanagvon szűkszavúan válaszolt. De annál inkább szeret beszélni a kiváló dolgozókról. Szekeres Mihályról, a többszörös újítóról, Hangodi József sztahanovistáról és a tervteljesítés, ről. Jól felkészülve várják a téglagyáriak a munkával, a verseny izgalmaival toli indulást. Úgy tervezik, hogy február végén indítják meg a nyersgyártást, új munkásokat vesznek fel. Igv akarják megvalósítani ötéves tervünk utolsó előtti évének megnövekedett feladatait. Töhl) segít§cgcí a fiataloknak Télen is 24.000 téglát gyárt naponta a
