Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-04 / 3. szám

4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1952 január 4. INFLUENZA A MUNKÁS-PARASZT IJRDEI LEVELEZŐMOZGALOM Sl 1 S\ C I Elmúlt évi levelezői munkánkat értékelve, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy értünk el ered­ményeket. — Levelezőink minden munkaterületről komoly segítséget adtak szerkesztőségünknek. Levele­zőink közölték az eredményeket s bátran mutattak rá több esetben a hiányosságokra is. A munkás-pa­raszt levelezés fejlesztése egész pártéletünk, államvezetésünk, dol­gozó népünk, építésünk ügye. Ezért is fontos, hogy minél több dolgozó kapcsolódjon be a levelezők közé. Minden dolgozónak joga van ah­hoz, hogy bármelyik pártlap szer­kesztőségével levelezzen. Ehhez nem kell senkitől engedélyt kérnie. Munkások, dolgozó parasztok, ér­telmiségiek, párttagok és pártonkí. vüliek, fiatalok, úttörők írhatnak mindenről, eredményekről és hiá­nyosságokról; örömükről és bána­tukról, munkamódszereikről egy­aránt. Lenin elvtárs írja: „Kívánatos, hogy minél több pártmunkás leve­lezzen velünk, mégpedig a szónak nem irodalmi, hanem mindennapi jelentésében.” — „Mindenkit ké­rünk, de különösen a munkásokat, hogy levelezzenek velünk. Adjanak minél több lehetőséget a munkások­nak, hogy írjanak lapunkban.” Szerkesztőségünk is követi Lenin elvtárs fenti útmutatását. Decem­ber hónapban a beérkezett 584 darab levélből ’220 darabot közöltünk a lapban. Az 1951-i levélszámhoz viszo­nyítva, jelentős emelkedés van 1952. évben; 523 darab levéllel érkezett több. Ebből is látszik, hogy megyénk dolgozói bizalommal fordultak szer­kesztőségünkhöz. Problémáikra fel­világosítást kaptak, kérelmüket igyekezett szerkesztőségünk minden tagja elintézni. A pártépitéa és oktatás területé­ről több levelet írtak levelezőink. Irházi Mária elvtársnö versenyfel­hívásához, melyben az oktatás meg­javítását vállalta, többen csatlakoz­tak. Berényi Ferenc kunhegycsí Vörös Október tsz-böl közölte, hogy a párttagok politikai felvilá­gosító munkát végeztek és Ígéretet tettek arra, hogy a jövőben még jobb munkát végeznek. Csótó Géza elvtárs a túrkevei Vörös Csillag tsz, Búzás Imre, a tö­­rökmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár, özv. Bernáth Gábomé, a mezőtúri Téglagyár pártszervezetének mun­kájáról írt. Megyénk dolgozói és levelezőink bátrabb«" bírálnak, mint azelőtt. Igen sok hibát tudtak kijavítani az illetékes szervek leve­lezőink levelei nyomán. Papp Ist­ván törökmiklósi levelezőnk meg­írta szerkesztőségünknek, hogy a FŰSZERT szolnoki telepe ide-oda küldözgeti a Sütőipari Vállalatot a részére kiutalt olajért. Közel egy hónapig húzódott a dolog s a Nép-AZ UTCÁN jege! hóport forgat a szél, nagy csúcsos hóbuckákat hord az ahlakok alá, A járókelők lába elme­rül a hóban térdig belesüppednek a hójergeteg által egybehordott laza hó­­buckákba. Szeles napokon még az ed­zett embernek is nehéz eljutni egyik háztól a másikig a hóval befútt, alig észrevehető úton. A telep még ezekben a tavaszi na­pokban is téliesen elmerül a hóban, el­rejtőzik a sivár tengerpart felett szá­guldó hójergeteg átláthatatlan fehér füstjében. Hideg szél dönti le lábáról a járókelőket. De azért a szél hideg mozgásában is érezhető már a tavasz élő lehelete. A hóvihar süvöltésén ke. resztül áthallani a hósármányok vidám csicsergését. A kis madárkák bizalom­mal közelednek az emberi lakóhelyek­hez. A szél elöl menekülve berepülnek a házak pitvarába, népes csapatokban éjszakáznak raktárak, szolgálati épüle­tek tetői alatt. Közvetlenül a lakóházak küszöbeinél repdesnek, és élelmet ke­resnek a tél folyamán felgyülemlett szeméthalmokon. A sűrű. hideg hófer. getegben megszólal a pacsirta ismerős trillája is. Olyan jóleső érzés haliam a sarki tavasz első szárnyas hírnökei­lap cikke nyomán már másnap meg­kapták. Ifj. Gál Zsigmond tiszabu. rai levelezőnk arról számolt be, hogy a hideg termek miatt a Sza­bad Föld Téli Esték előadásainak hallgatói elmaradnak. Burda György szászberek: levelezőnk a jászapáti KTSz. munkáját bírálta meg, mert a kultúrotthonra a tetőt hónapok óta nem teszik fel. Sugár Máté túrkevei levelezőnk azt tette töb­bek között szóvá leveleiben, hogy a mezőtúri' és túrkevei dolgozóknak nagy kerülővel még mindig Török­­miklósra kell menni munkakönyvért. A megyei tanács munkaerötartalé­­kok hivatala közölte, hogy január 1-től a mezőtúri tanácsnál kaphat­ják meg könyveiket a dolgozók. Többen elmondották már dolgo­zóink közül, hogy „írnánk mi a • szerkesztőségnek, de nem tudjuk, hogy miről...” Lenin elvtárs írja: „ .. . nemcsak tudósításokat, vagyis közlésre szánt leveleket írjanak, hanem írjanak egyszerű leveleket is, levelezzenek velünk, hogy fenn­tartsák az elvtársi kapcsolatot a szerkesztőséggel és tájékoztassák a szerkesztőséget, tájékoztassák, de nemcsak a tényekről, az események­ről, hanem a hangulatról, a moz­nek rövid, kristálytisztán csengő dalocs­káit. SOKEZER KILO METER. R E terjed a népiden, élettelen sivatag. A tenger hideg hullámai zordon har­sogással csapódnak a sziklás, köves partoknak. Régen az első sarkkutatók hajói ritkán közelítették meg ezt a ve. szélyes tengerpartot. A megdermedt fehér tundra felett télen hóvihar sü­völtött végig. Megszámlálhatatlan csa­patokban húzlak tavasszal a vadlibák, panaszos kiáltozással keringtek a sirá­lyok a part felett. A tundra terjedel­mes térségében rénszarvasok kószáltak, zsákmány után járó farkasok bolyong, tak, télen és nyáron sarki rókák kóbo­roltak. , A merész orosz tengerjárók __ az északi tengermellék lakói _ időnként meglátogatták a messzi, puszta partvi­déket. Kátrányozott bárkákon járták ezek a merész utazók a veszélyes ten­gereket, a távoli, hideg vidékeket. Orosz tengerjárók voltak a sarki tenge­rek és az ismeretlen partok első kuta­tói. Sok bátor utazó pusztult el a ten­gereken. Sok elfelejtett sir, elpusztult vadászkunyhó, tengermelléki útjelző­galom köznapi, „nem érdekes”, kö­zönséges, sablonos oldaláról is.“ Levelezők megjutalmazása A lelkiismeretes munkáért szer­kesztőségünk az alábbi elvtársakat jutalmazza: A tudósítói vándorzászlőt és a vele járő könyvjutalmat Bozső Jó­zsef kisújszállási tudósítónk kapja. Könyvjutalmat kapnak még Ivanics József szolnoki. Szőke Albert mező­túri és Ohlbaum István törökmik­lósi tudósítóink. Levelezőink közül könyvjutalmat kapnak: Berta Gyula Szolnok, Egyed János Kőtelek, Földes Lajos Kun­­csorba, Gonda Gézáné Kétpó, Kor­mos Béla Jászboldogháza, Lakatos Erzsébet, Szunyi Béla Jászberény, Papp István Törökmiklós, Szekeres Mihályné Bákóczifalva, Váczi Er­zsébet Tiszaörs, Wesniczky Antal Bescnyszög, Orbán János Karcag, Papp Béla Mezőtúr, Grecsuha Mi­hály Jászboldogháza, Cseh Zoltán Magas László Szolnok. Császár Lajos Tiszaigar, Bukta János Tiszafüred, Kovács Gyula Kengyel, Kovács Pál Martfű, Csor­dás Imre Karcag, Erdödi Imre Törökmiklós. kereszt őrzi emléküket a népiden par­tokon. A SZOVJET KORSZAK­BAN országunk messze északi vidé. kein is nagy lendülettel indult meg az új élet. A szovjet utazók új földeket, azelőtt ismeretlen szigeteket fedeztek fel a sarki térségekben. Vakmerő kuta­tók sikeresen behatoltak az addig hoz­­záfélhetetlennek tartott övezetekbe. A bolsevik párt akaratából a hideg óceán partjain, a népiden tundrán és a taj­­gában mesés gyorsasággal városok, né­pes telepek és kikötők nőttek ki a földből. Az örök jéggel borított sarki szigeteken tudományos állomásokat ál. lítottak fel, és olyan alkotó munka bontakozott ki, amilyent eddig nem ismert a történelem. Ugyanazokon a helyeken, ahol vala­mikor súlyos lorlaszjéggd küzdöttek az első sarki tengerjárók és ahol nem egyszer tragikusan pusztultak el töré­keny hajóik, most nyugodtan és bizto­san úsznak óceánjáróink, sőt folyami hajóink is. A tengerek fölött, a fagyos pagtok fölött, a szibériai kék tajga fölött minden irányban nagyteljesít­ményű szovjet repülőgépek szántják a levegőt. Számos városban és telepen, ál. lomásokon és telelőbelyeken sokezer sarkkutató, sokezer szojvet ember dol­gozik — Lenin_Sztálin ügyének oda­adó hírei, akik biztos kézzel építik az új boldog életei. Minden évben ősszel vagy kora tavasszal — amikor beáll a válto­zékony időjárás — megszaporodnak az úgynevezett „hüléses” betegsé­gek. Nemrégen még mindezeket a be­tegségeket — néhány hasonló kli­nikai tünetük alapján — „influen­zádnak nevezték. Terjedési módjuk, tüneteik s egyes esetekben beálló szövődmé­nyeik alaposabb tanulmányozása nyilvánvalóvá tette, hogy e beteg­ségek nem azonosak. Két csoportjuk van. Az első csoportba tartoznak azok a betegségek, amelyek a nedves, hideg hatására keletkeznek. Elő­idézői valószínűleg azok a mikrő­­bák, amelyek állandóan megtalál, hatók a szájüreg-, torok-, orr- és garatüreg nyálkahártyáiban. Kór­okozó tulajdonságaik csak a szer­vezet védőcrőinek meggyengülése­kor nyilvánulnak meg. E megbete­gedéseket a felső légutak hurutjá­nak nevezték el. A második csoportba azokat a betegségeket sorolták, amelyek csak a különleges kórokozók, úgy. nevezett vírusok fertőzése követ­keztében jönnek létre. Ez az in­fluenza, vagy a gripp. FÖLFEDEZIK A KOROKOZOT Az influenza vírusát rendkívüli kicsinysége és különleges sajátossá­gai miatt hosszú ideig nem fedez­ték föl. Az influenza kórokozójá­nak ismeretlensége hosszú ideig megakadályozta az orvosokat ab­ban, hogy a betegség felismerésé­nek, gyógyításának és megelőzésé­nek módszereit kidolgozzák. Az influenza kórokozójának nagy­sága mindössze 80—120 milimikron. Oly parányi méret ez, hogy a virus közönséges mikroszkóppal nem is látható. Csak 10—20 ezerszeres na. gyítás útján lehet felfedezni. Át­megy ama szűrökön, amelyek a baktériumokat általában visszatart­ják. Napvilágon elpusztul, a mele­gítés és néhány vegyszer hamar elöli. Az emberi szervezeten kívül nem sokáig él. HOGYAN TERJED? Az influenza vírusának részlete, sebb tanulmányozása lehetővé tette, hogy az általa okozott rendkívül elterjedt betegség ellen az orvos­­tudomány fölvegye a harcot. A ku­tatók kimutatták, hogy az influenza csak a beteggel való közvetlen érintkezés útján fertőzhet. Van eset, hogy a beteg használati tárgyainak érintése is fertőz. A klórmészolda­­tos lemosás teljesen fertőtleníti azt a helyiséget, amelyben az influen­zás betegek vagy fertőzött tárgyaik voltak. Az influenza vírusának nemcsak egy tipusa létezik. Ezideig két típus tulajdonságait ismerjük: az A vírust és a B vírust.. Klinikai tünetük egyforma. De amíg az A influenza virusa okozta járványos betegedésok két-három évenként is métlődnek meg, addig a B influ­enza víruséi 4—6 évenként térnek vissza. Az influenza betegség lezajlása után úgynevezett immunitás, vagyis védettség fejlődik ki a betegség is­mételt fertőzéseivel szemben. Ez az immunitás azonban szigorúan spe­cifikus, vagyis fajlagos. Az A ví­rus okozta betegség az emberben csak az A vírussal szemben hoz létre immunitást, B típusú virus fertőzésével szemben nem. Es for­dítva. Az így szerzett immunitás is bizonyos idő múltán legyöngül és a szervezet védettsége megszűnik. Az influenzás betegedések abban is különböznek a felső légutak hu­rutjától, hogy rövid idő alatt jár­ványos tömegbetegséggé fejlődhet­nek. Az influenza-járványok száza­dunkban már nem egyszer több­­millió emberi életet követeltek ál­dozatul. Az 1918—1919. évi in­fluenza-járvány, az úgynevezett „spanyol”, az 1945—1947. és az 1949—1950. évi influenza-járványok Nyugat-Európában magas halálozási arányszámuk miatt emlékezetesek. Ugyanakkor a Szovjetunióban az életszínvonal emelkedése, a lakos­ság közellátási és közegészségügyi helyzetének megjavulása — elejét vették a súlyosabb influenzás meg­betegedések járványszerű elterjedé­sének. Az influenza gyors, járvány, szerű terjedése azzal magyarázható, hogy az influenzás beteg beszélge­tés, köhögés és tüsszentés közben a a nyálkacscppekkel együtt óriási tömegű influenza vírust is ürít. Az emberi szervezetnek pedig semmi­féle védelmi berendezése nincs, amely az influenza vírusát ártal­matlanná tehetné. A felső légutak nyálkahártyáinak sejtjeiben — mi­után a virus oda a levegővel beju­tott — kÄlvezö táptalajra talál. El­szaporodva már 24—38 őrá múlva jelentkeznek a betegség kezdeti tü­netei. AZ INFLUENZA LEFOLYÁSA ES SZÖVŐDMÉNYÉI Az influenza virusa elsősorban is az emberi szervezet legfőbb szabá­lyozó szervének — a nagyagyvelő kérgének tevékenységét zavarja meg. Gyötrő fejfájások lépnek fel. A tudat elhomályosul. Álmatlanság, lázas képzetek, hányinger, görcsök jelentkeznek. A központi idegrend. szer hiányos működése következté­ben megzavarodnak az emberi szer­vezet anyagcsere-folyamatai és a szervek normális funkciói. Különö­sen a légző apparátus. Eredmény: nehéz légzés, torokgyulladás, lég­csőpanaszok, a hörgők és a tüdő­szövetek bántalmai. De más szer­vek is hiányosan működnek. A gyo­mor és belek működése sem tökéle­tes s ez étvágytalanságban, emész­tési zavarokban mutatkozik. Ha­sonlóképpen szenved a szív és a véredényrendszer is, A pulzus meg­gyorsul, a vérnyomás csökken, a hajszálerek hiányosan működnek, a vérösszetétel megváltozik. Az influenza nem mindig kezdő­dik egyformán. A beteget rendsze­rint a hideg rázza, hőmérséklete 39—40 fokig emelkedik, légzése meggyorsul. A betegség második 24 órájának kezdetén a beteg or­rának és garatüregének szárazsága náthával cserélődik fel és a ha­sonló jelenségek a betegség első napjaiban a legkifejezettebbek. A következő napokban a betegség tü­netei gyengülnek, a beteg erősen izzadni kezd, hőmérséklete normá­lisra esik. A betegség további tar­tama rendszerint 3—7 nap között váltakozik. A szervezet védőerői az influenza kiállása közben jelentékenyen le­­gyöngülnck. A legyöngült szerve­zetben az a számtalan baktérium, amely állandóan az ember nyálka­hártyáin és bőrén szokott tartóz, kodni, megkezdheti betegségkeltő tevékenységét. A védőerők gyön­gülése gyakran igen sok és külön­bözőféle szövődmény keletkezésére vezethet. E szövődmények légin, kább a tüdővel, szívvel, orrjáratok­kal kapcsolatban fordulnak elő. megtörténhet azonban az is, hogy a szervezetben eddig észrevétlenül lefolyt infekciók fellobbannak. Fel­lángol a rejtett tüdőtuberkulózis. A már behegedt seb újra gennyedni kezd és más hasonló tünetek jelent, kezhetnekj SZOVJET TUDÓSOK HARCA' AZ INFLUENZA ELLEN Az orvostudományban hosszú ideig uralkodó Wirchov-Ehrlich-féle irány a legtöbb fertőzéses megbete. gedés keletkezésének okát a mikro­báknak a szervezetben való elterje­désében látta. A szervezet itt pasz. szív közeg. A fertőzéses megbete­gedések gyógyítását csak a beteg­ségek helyi jelenségeinek kezelésére és csakis a mikrobák elpusztítására építették fel. A pavlovi úton fejlődött szovjet orvostudomány a betegségek kelet, kezése és kifejlődése megértéséinél a szervezetnek — mint egységnek — fogalmából és a központi ideg­rendszer vezető szerepéből indul ki. Az influenza gyógyításához és meg­előzéséhez is ebből a szempontból kiindulva közeledik. Az influenza korai fölismerése és megkülönböztetése a felső légutak hurutjától igen nagy gj-akorlati je. lentőségű feladat. A szovjet tudó­sok a laboratúriumi eljárások egész sorát dolgozták ki, amelyek lehe­tővé teszik e betegség biztosabb fölismerését. Az influenza gyógyí­­sására javallott módszerek elsősor. ban a szervezet ellenállóképességé. nek erősítése és életműködéseinek feljavítása. Ezért szükséges, hogy a betegnek a legkedvezőbb körülmé­nyeket biztosítsuk: ágy-nyugalmat, friss levegőt; megfelelő táplálko­zást. Idejében megkezdett és tökéle. tesen keresztülvitt gyógyítás meg. előzi a szövődmények képződését. A szovjet egészségvédelem az in­fluenza elleni harcra az orvostudo­mány minden vívmányát mozgó­sítja. Ez a harc egyidejűleg több irányban folyik. Első célja meggá­tolni a virus szaporodását és elpusz­títani a vírust magát. Másik célja a szervezet ellenállóképességénPk különleges felfokozása orvosok ál­tal kidolgozott módszerekkel. Har­madszor, de nem utolsósorban az influenza elleni vakcina — védőol­tás — felfedezése. Az influenza komplex, vagyis sokoldalú kutatása lehetővé teszi, hogy a betegség keletkezésére, le­folyására, gyógyítására és megelő­zésére vonatkozó kérdések TÖvid idő alatt tisztázódjanak. Az influ­enza elleni harc frontján különösen erősen és eredményesen küzdenek: Szmorogvincov és Sz.lovjev Sztálin­­dí.ins professzorok. Mimim Teménviink megvan arra. hogy a közeljövőben n szovjet tu­dósok legyőzik az influenzát is. Aliszov P. A. akadémikus. KulkiroH-hon-nap Mezőhúron A mezőtúri városi kultúrotthon; mintegy 319 aktívája bemutatta a szakkörök foglalkozását. A résztvevők megtekintették, hogyan végzi egy-egy szakkör a munkáját: az énekkar próbáját, a zenekari körök elméleti tanulását és a képzőművészeti kör foglalkozását. A bemutató után Berczelli Gyula elvtárs, kultúrotthon igazgató elmondotta, hogy a kulturotthonbanlO szakkör működik. A művészeti szakkörök 1952-ben 215 esetben vettek részt nyilvános szereplésen. Ezenkívül 19 önálló műsort adtak,patronáltak több szervezetet, és megszervezték a szlovák, román, valamint a magyar kultúrcserekap­­csolatot. Az előadásoknak 65.630 látogatója volt. Tízhónapos zenetan­­folyamot szerveztek, amelynek elismeréseképpen a Népművelési Mi­nisztérium rendszeres támogatást nyújt. A továbbiakban Berczeli elvtárs hangsúlyozta, hogy a még ered­ményesebb munka érdekében szükséges a fokozottabb tanulás. Elmon­dotta, hogy a kultúrmunkásoknak nemcsak a szakmai előadásokon kell többet résztvenni, hanem ugyanolyan fontos a politikai oktatás rendszeres hallgatása és hasznosítása is. Utána Hargitai Jenő művészeti felelős elmondotta, hogy kövessék a többiek a példamutató aktívákat a tanulásban és a fegyelemben is. Különösen a fegyelem megszilárdtására hívta fel az aktívák figyel­mét: jelenjenek meg pontosan a próbákon, mert csak zökkenőmentes, elmélyült, munkával tudnak komoly eredményeket elérni. Ezután a legjobb munkát végző 35 kultúrmunkásnak átadták önzetlen és lelkes munkájukért az elismerő oklevelet. SZŐKE ALBERT tudósító, Mezőtúr. Szerkesztőségünk válaszol A postai csomagdíjszalms Több dolgozótól kaptunk levelet, akik azt kifogásolták, hogy a posta csomagszállítási díjszabásánál hibák vannak. Szerkesztőségünk ebben az ügyben átírt a körzeti postahivatal­hoz. s az alábbi választ kaptuk: „A posta a felszabadulás után az addigi súly és díjöv (távolság) szerinti csnmagilijszabásról áttért a csak súly. szerinti díjazásra. Innen adódik az. tán, hogy az azonos sölyá csomagok távolságra való tekintet nélkül egy­forma díjazást kapnak. A Jelenleg érvényben lévő csomagdijszabás a következő: A CSOMAG A CSOMAG SÚLYA: DIJA: 1—5 kg.lg 5— Ft 5-6 kg-Ig 5.2(1 Ft 6—10 kg.lg 6.40 Ft lő-ll kg.lg 7.— Ft 11—15 kg.lg 9 60 Ft 15—18 kg.lg 10.40 Ft 16—20 kg.lg 12.60 Ft VAJDA PÉTER postafeliigyelő Szolnok. SZOKOLOV— MIKITOV: ' ÉBREDŐ FÖLDEKEN A Művelt Nép kiadásában megjelent könyv színes útleírásokat tártál, máz abból az időszakból, amikor a Szovjetunióban megkezdődött az or. Bzág természetének feltárása. A szovjet emberek abban az időben kezdték el felkutatni és tanulmányozni az érintetlen területeket, mindenfelé utat törtek és munkájuk nyomán új városok és települések nőttek ki a földből.­­A könyvből, amelyből eddig ismeretlen tájak csodálatos képe bontakozik ki, az alábbi részleteket közöljük: VÁROS A HÓBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom