Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-04 / 3. szám
1953. fanaär ’4. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP s Új évben teljesítik napi terveiket a% elmaradt Vegyiművek dolgoséi is A HAJNALI SZÉL már feljobban: mik valósulnak meg szárította, az útakról a tegnapi ©sőt, amikor a_ Vegyiműveikben az éjjeli műszakosok elindultak a gyárkapu felé. A második munkanapba kezdtek az új esztendőben, Ä nap korongja lassan emelkedik a látóhatár végén, s kialszanak az éjjeli lámpák- Hét óra felé már mindenki az őrhelyén van- Röpgyüléssel kezdték a. napot. Mindenkit az érdekelt legaz ujev során, A befejezéshez közeledő új kemencéken az utolsó simításokat végailk már. Mintha egy óriási csillagszóró villogtatná meg az ablakokat, úgy dobálja a fényosóvákat a sziporkázó viíllanyhegesztő. Az új kemence pántjait ..ragasztják“ össze. PÁLINKÁS IMRE készülékes ellenőrzi most az üzem termelését. El sem lehetne zavarni munkahelyéről úgy elmélyed a grafikonok ellenőrzésében^ Mintha látná a duruzsoló piritkemenoéiket, a mozdulatlan tartályokban csörgedező anyagot. Mindent megmutatnak a műszerek, a legkisebb hibára is reagálnak és azonnal tudtukra adják a műszerkezelőknek, hogy hol kell segíteni-Az új esztendőben — mondja^ Pálinkás elvtárs, — a mi gyárunknak sem szabad hátul kullogni. Az új kemencék mellett, vannak még belső tartalékaink is. Csak helyesen kell őket felkutatni. ~ Sokat jelent a verseny reális értékelése és az eredmények időbeni tudatosítása. — Idáig egyesek ,,szép fiúknak“ akartak mutatkozni — mondja tovább — és jobb eredményeket jelentettek, nem azt, ami a valóságban volt KINN AZ UDVARON szeszélyesen fodrozza a szél a lapályokban összegyűlt vizet — Egyedül a kemeneések azok, akik rá sem hederítenek a kinti hidegre- Ök szinte ing nélkül sü rögnek, forognak a piritpörkolo kemence tüzes teste körül. Ratkai Ferenc kemencés Katona Jánossal teljesít szolgálatot. Ok csillapítják a feneketlen gyomra _ kemencék éhségét. — >iAz óévben sokszor előfordult — mondja Ratkai elvtárs, hogy 8 százalék pirit is visszamaradt az égetés után, s most már 1-5 százalékra tudtuk leszorítani. _ _ Rajtunk is sok múlik az új tervév feladatainak megvalósításában. Ha jól égetjük ki a piritet. értékes import anyagot takarítunk meg. Ma is jól zárjuk a műszakot, 1.5 százalék alá szorítjuk a vosszpmaradó anyagot-“ Az üzemben akaratlanul is megállunk a hosszú, fekete versenytábla előtt Az üzemrészek eredményeit mutatják a számok. Kezelők 102 százalék, készülékesek 103 százalék. Száz százalékot teljesítette valamennyi üzemrésiz és azt az eredményt tovább akarják fokozni. A MÚLT ÉV HÓNAPJAI során, többen maradtak távol a gyártól. Négyen, öten is hiányoztak. Az új esztendőben még nem volt egyetlen hiányzó sem. Üresen áll a szégyen táblán a hiányzók rovata. Már csak napok kérdése, hogy meginduljon az újabb üzem részleg. Mindenki feszült várakozással tekint az indulás ©lé- — Sokezer értékes ipari nyersanyagot jelent népgazdasagunknak az új üzemrész termelése. Ha megindul majd büszkén jelenthetik a Vegyiművek dolgozói pártunknak, hogy megdöntötték a Tolnai idejében _ túlszárnyalhatatlan 70—80 százalékos átlagot, s elérték Szolnokon az élenjáró üzemeket-Gero elvtárs útmutatása alapján mutat példát az alattyáni Vörös Csillag tszcs az egyéni dolgozó parasztoknak Az alattyáni Vörös Csillag tszcs tagjai megfogadták Gerti elvtirs útmutatásait és ennek alapján munkájuk területén igyekeznek kijavítani az eddigi hiányosságokat. Mészáros elvtársnő, a csoport egyik tagja elmondottat — Azon leszünk, hogy eddigi eredményeinket az agrotechnikai módszerek minél szélesebb alkalmazásán keresztül fokozzuk. Tavaszi növényeinket mind keresztsorosan és négyzetesen vetjük el. Nem feledkezik meg a csoport az öntözéses terület növeléséről sem. 1952-ben 14 holdon, ez évben 30 holdon alkalmazzák az öntözéses gazdálkodást. Bevezetik az egyedi takarmányozást, és teheneknél a napi háromszori fejest. Minden állatuk vemhes. „A növénytermelés és állattenyésztés vonalán elért eredmények előfeltétele és alapja annak — mondotta Gerő elvtárs —, hogy a dolgozó parasztok százezrei mielőbb a gyakorlatban győződjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről az egyéni és kisüzemi gazdálkodással szemben és önkéntesen belépjenek a termelőszövetkezetbeEzt akarják elérni a „Vörös Csillag“ tsz tagjai jó munkájukkal, példamutatásukkal. KÁBÁI SÁNDOR tudósitő, _ Jászberény Tanuljuk a nyelvet, melyen Sztálin szól a békéről A Szovjetunió segítsége, útmutatása lendíti előre szövetkezeteinket a fejlődés útján. Városunk legnagyobb termelőszövetkezete, a Vörös Csillag tsz, a szovjet kolhozok példájára alkalmazza a hideg borjúnevelést. A tsz tehenészetében háromszor fejnek — a Szovjetuniótól kapott modern fejőgépekkel. A szovjet példa nyomán nyert saját tapasztalat ösztönözte a szövetkezet tagjait arra, hogy az őszi vetést keresztsorosan végezze. Felszabadulásunk, s a Szovjetuniótól azóta kapott sok-sok segítség kötelességünkké teszi, hogy mindennap jobban és jobban elmélyítsük a dolgozók szívében a szeretetet a Szovjetunió, Sztálin elvtárs iránt. Ezért aktíva tanfolyamokon neveljük tagjainkat. Orosz nyelvtanfolyamokat szerveztünk. Ezen a téren komoly eredményeket értünk el. Hogy úgy szerethessük a Szovjetuniót, mint saját hazánkat, megtanuljuk azt a nyelvet, melyen Lenin beszélt, s melyen Sztálin szól a békéről, boldog- Ságunkról. Kozemcsák László MSZT titkár, T ú r ke ve. A NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS fivS (difi: rjöldműveléssel foglalkozó emberek egy része még mindig idegenkedik a termelőszövekezetektöl. Miért? Idegenkednek sokan azért, mert a földtulajdonnal rendelkezők megszokták: miként régen az apa a családban, úgy a gazda a maga birtokán önállóan, a saját elgondolása szerint intézett mindent, ügyeibe beleszólást nem engedett. Sokan pedig azért idegenkednek a termelőszövetkezettől. mert megoldhatatlan tényként látják, hogy egyes csoportok nem működnek jól. — Mindkét csoporthoz tartozó idegenkedők tévednek. — Akik a termelőszövetkezetben önállóságuk elvesztését féltik, elfelejtik azt, hogy az apa már nem zsarnok feje a családnak. Feleségével, majd felnőtt gyermekeivel közösen megbeszélve intézi a család ügyét. • eayéni gazdálkodó helyzete is megváltozott á múlt idők gazdálkodójának helyzetéhez viszonyítva. — A wií l oan a gazdálkodó akkor szántott, azt vetett és annyit, amennyit akart■ — Ha jött a gazdasági válság, akkor az eladásra szánt terményeit jószágai elé dobta, mert eladni nem tudta. Ilyesmi az irányított gazdálkodás mellett nem fordulhat elő. A dolgozók államában az egyéni gazdálkodónak is éppúgy kell alkalmazkodnia a tervgazdálkodáshoz, mint a bányáknak, gyáraknak. iparosoknak. Amint lejárt az ideje, a járaányos cséplőgéppel való cséplésnek, éppenúgy lejárt az ideje az egyéni gazdálkodásnak is. Fejlődik a gépesítés állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben. Egy ekén már öt ekevas van, egyetlen traktor egyszerre több vetőgépet. tárcsát, boronát és más talajjavító eszközt vontat — maga után. Az egy ekével és igavonó erővel rendelkező — egyéni gazdálkodó a géppel nem tud versenyre kelni. Ahtár a felszabadulás előtti * időkben is sok gazda szövetkezett, ha egy traktort, vagy cséplőgépet akart beszerezni. Ha attól nem idegenkedtek, miért húzódoznak most a társasgazdálkodástól? — Azért ember az ember, hogy a múlton okulva, a maga környezetében józan fővel, nyitott szemmel járv'a, a jövőbe is tekintve, szocialista szellemben összefogva haladjon minden téren előre. Szövetkezzenek egymással — azok, akik saját gazdaságukban szorgalmasan dolgozták• szeretik az állatokat, növényeket. Szövetkezzenek egymással azok, akik nem tudják elnézni azt, hopy a hónapok óta tartó esőben n dolgozó nép tulajdonát képező cséplőgép teljesen takarítatlanyl álljon, akik esős időben hajlandók leengedni a vizet jövőévi kenyerünket mutató vetésről, akik megértik azt, hogy ha a szövetkezetben többet termelnek, saját gazdaságukat növelik. — így gondolkodnak és dolgoznak pl. a besenyssögi Béke termelőszövetkezet tagjai, akik a beszolgáltatásnak teljes mértékben eleget tettek. Mindenük van, s a 25000 holdat besenyszögi határban az ő búzavetésük a.lenszebb. z év utolsó napjaiban a múltba visszatekintve készítettük a zárszámadást- Az új évben a múlt hibáiból okulva, a jövőbe tekintve látjuk magunk előtt a. gépesített mezőgazdaságot. Nem az egyes ekét. nagy a lóval'való nyomtatást kívánjuk vissza, hanem a haladást. — boldogulást jelentő nagyüzemi gazdálkodásra gondolunk és a dolgozó parasztok termelőszövetkezetekben való együttműködését segítve, építjük a jövőt-WESNICZKY ANTAL Besenyszög, tanító,. A szolnoki Közgazdasági Technikumban Az Iskola növendékei talaj összetétel megállapítását végzik a vegytani előadóteremben. Gazdag ásványi, növényi és talaj gy&jtemény biztosítja a széleskörű isme. reteket. A kép az áruismereti folyosót ábrázolja. Nemrégen hazánkban járt a Német Demokratikus Köztársaság pedagógusdelegációja, akik Szolnokra is ellátogattak. Megtekintették a Közgaz. das ági T echnikumot és tanulmányozták tanulmányi rendjét, munkatér, veit. Tetszéssel szemlélték iskolánk helyreállított épületét, diákotthonát. Részivettek az előadásokon és sok tapasztala. tot szereztek. Náluk ugyanis most van szervezés alatt ez az iskolatípus, mely jó középkádereket nevel a gazdasági élet számára, és lehetővé teszi, hogy végzett növendékei egyetemeken, főiskolákon folytathassák tanulmányaikat, KEMÉNY LÁSZLÓ i szolnoki Közgazdasági Technikum mezőgazdasági tagozatának igazgatója. Az őszi szalma feltárása hamnlnggal Az őszi kalászosok szalmájának ta. karmányozásra történő felhasználása inésszcl való feltárás útján kiválóan megoldható. Számos esetben előtördni ikonban, hogy nem áll elegendő mész rendelkezésre. Ilyen esetben a feltárást a fahamulúggal Is meg tudjuk oldani. A hamnlúgot úgy készítjük, hogy 1*0 liter forró vízbe kb. fél kg szitált fahamut, vagy szalmahamut keverünk. Az oldat — leülepedése ntán — a szalmafeltáráshoz éppúgy használ, ható. mint a frissen oltott, forró mésztej. A felszecskázott szalmát ebbe a forró oldatba beáztatjuk. A szecska alapos átgözölését úgy segítjük elő, hogy a forró hamulúgba beáztatott, majd a kádba, vagy a fiillesztőládába rakott szecskát szalmaréteggel beborítjuk. így lasabban hül ki és jobban átgőzölődik. Ezután kb. félnapig állni hagyjuk. Az Ilyen módon feltárt szalmaszecska minden további eljárás nélkül etethető. Az állatok megfelelő szoktatás után szívesen fogyasztják. Gondoskodjunk azonban megfelelő ízesítő anyagok hozzáadásáról. így elsősor. ban magát az oldatot kell 100 literenként fél kg marhasóval, vagy konyhasóval Ízesíteni. Ezenkívül melasszal, vagy darakeverékkel, vagy egyéb ízesítő anyagokkal tehetjük az állatok számára könnyebben fogyaszt, hatóvá a feltárt szalmát. A hamnlúggal feltárt ősztsznlmából tehenenként 20 kg-ot, növendékmarháknál 12—15 kg-ot, juhoknál 2—3 kg-ot etethetünk naponta. A fahamns-sős oldattal készített takarmányok etetése mellett ásványi anyagokat, marhasót, stb. etetni nem kell. Jártassuk télen is mindennap az állatokat Állataink téli termelésének ée egészségének megóvása érdekében valamennyi állatunkat mindennap rendszeresen járhassuk. Az egész éven át szabad levegőn mozgatott állat jobb takarmányértékesítő, ellenállóbb a betegséggel szemben, edzettebb és jobban bírja a nehézségeket, mint az, amely szabad levegőhöz csak ritkán jnt. Különösen nagy visszaesést jelent az állandó istállóban való tartás az olyan esetekben, amikor nyár folyamán késő őszig legelőn tartózkodik a jószág és télen zárt istállóba kerül, ahonan egész tavaszig nem kerül kihajtásra. A szabad levegőre szokott szervezet erősen megsínyli a rendszeres mozgatás és szabad levegő hiányát. Teheneinket és növendékállatainkat még télen is mindennap az időjárásnak megfelelően fél — egy-két óra hosszat rendszeresen jártassuk. Ne elégedjünk meg azzal, hogy a teheneket itatáskor kihajtjuk, hanem kössük össze az itatás idejét jártatással is. A szabad levegőre kihajtott teheneket ne hagyjuk egyhelyben áll* dogálni. A sertések mozgatásáról se feledkezzünk meg. A fias kocákat elég, ha naponként fél — egy óra hosszára kifutóba kieresztjük. Gondosan ügyeljünk azonban arra. hogy a lelógó tőgyű anyakocákat a kifutóban, szalmával feilhimtett területen jártassuk.' A malacok jártatását hasonlóképpen szólvédett, napfényes malackifutóban végezsük. Hó «esetén takarítsuk el azt és a kifutót hintsük fel szalmával. Az időjárástól függően a malacokat naponta télen 10—30 peroig jártassuk szabad levegőn..
