Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)
1989-12-01 / 4. szám - Török Zsuzsanna: Nyelvismeret az alapiskola 1. osztályában II.
Nyelvismeret az alapiskola 1. osztályában - (II.) rész A Szocialista Nevelés szeptemberi száma közölte azokat a javaslatokat, amelyek elősegítik a helyesírási és nyelvtani ismeretek megalapozását a megfigyelés, az előkészítés és a betűtanítás első időszakában, tehát szeptembertől novemberig. A tankönyv konkrét anyagához kapcsolva megkezdtük a nyelvtani jelenségek megfigyeltetését, a grammatikai elemzőképesség fejlesztését. Az első osztályban nincs nyelvtani fogalomképzés, de a nyelvtani jelenségekkel a megfigyeltetés és a gyakoroltatás szintjén — már az első osztályban is egész évben fog. lalkozunk. Az írástechnika és a helyesírás tanítását eddig is párhuzamosan végeztük a szavak másoltatásával és diktálás utáni íratásával. A tanításhoz a tantervben közölt helyesírási szójegyzék is jól felhasználható. A diktálás utáni írás tudatos munkát követel, a tanulóknak bizonyos normákhoz és szabályokhoz kell igazodniuk. Elkerülhetetlen tehát egy grammatikai jellegű ismeretrendszer kialakítása. A nyelvtani ismeretanyag megfigyeltetéséhez és gyakoroltatásához játékos munkaformákat választunk, amelyek közelállnak a hat-hétéves kisgyermekekhez. Szabályokat, definíciókat nem fogalmazunk meg és nem kérünk számon. A legfontosabb gyakorlati tudnivalókkal azonban foglalkoznunk kell, mert olvasáskor, másoláskor, íráskor a tanulók találkoznak a nagy- és kisbetűkkel. a j-s és ly-s szavakkal, a sorvégi szóelválasztással és a mondatvégi írásjelekkel. Folyamatos írás során elkerülhetetlen, hogy alkalmazzák az alapvető nyelvtani szabályokat. Azzal a szándékkal mutatjuk be a nyelvtani minimum anyagát, hogy fogódzót és segítséget adjunk az első osztályban tanító kollégáknak. A rendszeres megfigyeltetés és gyakorlás biztonságot ad, hozzájárul az írásbeli munkával szembeni felelősségtudat kialakításához. A tanulóknak tudniuk kell, hogy az írásfüzetben — akár másolnak, akár tollbamondást írnak — lehetnek helyesírási hibák, de ha figyelmesen dolgoznak, kevesebb hibát vétenek. Ha mégis marad hiba a szövegben, ez utólag mindig kijavítható. Ezért kell megismerni az anyanyelv szabályait. A -j-s, ly-s szavak csoportosítását, helyesírásunk gyakorlását a 2. félévben másolással kezdjük. Tollbamondáskor elsősorban a helyesírási szókészlet körébe tartozó szavak helyesírását rögzítjük és ellenőrizzük. A -j mássalhangzó jelölési módjának változása sok nehézséget okoz, mert sem a kiejtéshez, sem nyelvtani szabályhoz nem köthető. Az írástanítás második szakaszában kezdjük meg a szótagolás, a sorvégi elválasztás egyszerűbb eseteinek gyakorlását; ekkor már tudatosan rögzíthető a tanulókban, hogy a szótag alapja a magánhangzó. Verbálisán gyakoroljuk a kiolvasók szótagolását, majd énektanulással készítjük elő a szavak felbontását. A tanulóknak megmagyarázzuk, hogy az elválasztásra akkor van szükség, ha egy szó nem fér el a sorban. Gyűjtjük a cselekvést, személyt, ál-113
