Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)

1989-11-01 / 3. szám - Kötelességünk keresni az optimális megoldást

Németh Éva: A nemzetiségi is­kolák gondjaival külön nem foglalko­zunk, mert számunkra természetes, hogy a szemünkben minden iskola egyenlő. Külön foglalkozunk a szlovák nyelv tanításának eredményeivel, me­lyeket elemzésnek is alávetünk. Ennek kapcsán szeretném elmondani, hogy tanulóink tanulmányi eredményei e té­ren javulnak. Ezt főként a középisko­lákra — mégpedig mindkét tanítási nyelvű iskolára — való felvételik ered­ményei is bizonyítják. Természetes, hogy a magyar tanítási nyelvű alapis­kolából szlovák középiskolába lépő ta­nulóknak biznyos ideig szüksége van a pedagógusok és az osztálytársak se­gítő megértésére és toleranciájára. Ami járásunk iskolahálózatát illeti, kevés a magyar nyelvű szakmunkás­­képző iskola. Legszembetűnőbb az el­árusítók, pincérek, autószerelők képzé­sével folgalkozó magyar tanítási nyel­vű szakmunkásképző intézmények hiá­nya. További gondunk, hogy az utóbbi hó­napokban egyre erősebben mutatkozik a magyar szakos pedagógusok hiánya, s itt a jövőt illetően sem lehetünk de­rűlátóak. Nagy Oszkár: Szeretném kie_ gészíteni a választ azzal, hogy járá­sunkban megfelelő a nemzetiségi óvo­dák, alap- és kisegítő iskolák, vala­mint a kétnyelvű művészeti népiskolák hálózata. A kormányrendelet alapján felülvizsgáltuk az iskolák integrációját, a lakosság demográfiai fejlődését vé­ve alapul, s azokban a községekben, ahol a szülők igénylik az iskola visz­­szakörzetesítését, támogattuk a kérel­meket. Szeptember elején három kis is­kolában indult meg a tanítás magyar nyelven. Ezek az iskolák — a tanyi, a füssi, a kolozsnémai — egyelőre egyosz­­tályos kisiskolaként működnek. Számo­lunk viszont azzal, hogy — a gyermekek számtól függően — többosztályos iskolává válhatnak. Távlatilag hasonló elgondolásaink vannak azokkal a köz. ségekkel is, ahol gondok merültek fel az iskolák integrációjával kapcsolat­ban. Számolunk azzal is, hogy néhány helyen új iskolaépület megépítésére is szükség lesz. Konkrétan Bajcs község­re gondolunk, ahol talán a legidősze­rűbb mindkét tanítási nyelvű iskola visszaállítása. Több községből eddig nem érkezett hasonló kérelem. • Komáromban nemrégiben nyílt meg a Nyitrai Pedagógiai Fakultás konzultációs központja. Milyen képzés folyik itt, s mennyiben enyhíti az önök által is említett pedagógushiányt? Nagy Oszkár: A konzultációs központ szeptember végén nyílt meg. A 33 felvett jelentkezőből 20 a magyar, 13 pedig a szlovák iskolák alsó tago­zata számára szerezhet képesítést. Sze. retnénk, ha ebben a központban a jö­vő évben nyílna még egy első osztály, mivel a legközelebbi időszakban sok alapiskolában tanító pedagógus vonul nyugalomba, s a hiányzó erőket nem pótolhatjuk teljes mértékben a peda­gógiai fakultás nappali tagozatának végzős hallgatóival. ф Az utóbbi időben felmerült az is­kolaigazgatók választásának kérdése. Hogyan vélekednek erről a lehetőség­ről? Hány új iskolaigazgatót neveztek ki az új iskolaévben, s miért esett a választás épp órájuk? Nagy Oszkár: Az iskolaigazga­tóknak az iskola kollektívája által va. ló választását nem támogatjuk. A meg­oldást inkább a pályázatokban és a kádertartalékokkal szemben tanúsított nagyobb gondoskodásban, a kollektíva, valamint az iskolai pártalapszervezet véleményének figyelembevételében lát­juk. Ezeket a szempontokat alkalmaz­tuk a legutóbb három igazgatói hely betöltése során. Számolnunk kell azzal a ténnyel is, hogy egyes iskolákban nem lesz alkal-87

Next

/
Oldalképek
Tartalom