Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)
1989-11-01 / 3. szám - Kötelességünk keresni az optimális megoldást
Németh Éva: A nemzetiségi iskolák gondjaival külön nem foglalkozunk, mert számunkra természetes, hogy a szemünkben minden iskola egyenlő. Külön foglalkozunk a szlovák nyelv tanításának eredményeivel, melyeket elemzésnek is alávetünk. Ennek kapcsán szeretném elmondani, hogy tanulóink tanulmányi eredményei e téren javulnak. Ezt főként a középiskolákra — mégpedig mindkét tanítási nyelvű iskolára — való felvételik eredményei is bizonyítják. Természetes, hogy a magyar tanítási nyelvű alapiskolából szlovák középiskolába lépő tanulóknak biznyos ideig szüksége van a pedagógusok és az osztálytársak segítő megértésére és toleranciájára. Ami járásunk iskolahálózatát illeti, kevés a magyar nyelvű szakmunkásképző iskola. Legszembetűnőbb az elárusítók, pincérek, autószerelők képzésével folgalkozó magyar tanítási nyelvű szakmunkásképző intézmények hiánya. További gondunk, hogy az utóbbi hónapokban egyre erősebben mutatkozik a magyar szakos pedagógusok hiánya, s itt a jövőt illetően sem lehetünk derűlátóak. Nagy Oszkár: Szeretném kie_ gészíteni a választ azzal, hogy járásunkban megfelelő a nemzetiségi óvodák, alap- és kisegítő iskolák, valamint a kétnyelvű művészeti népiskolák hálózata. A kormányrendelet alapján felülvizsgáltuk az iskolák integrációját, a lakosság demográfiai fejlődését véve alapul, s azokban a községekben, ahol a szülők igénylik az iskola viszszakörzetesítését, támogattuk a kérelmeket. Szeptember elején három kis iskolában indult meg a tanítás magyar nyelven. Ezek az iskolák — a tanyi, a füssi, a kolozsnémai — egyelőre egyosztályos kisiskolaként működnek. Számolunk viszont azzal, hogy — a gyermekek számtól függően — többosztályos iskolává válhatnak. Távlatilag hasonló elgondolásaink vannak azokkal a köz. ségekkel is, ahol gondok merültek fel az iskolák integrációjával kapcsolatban. Számolunk azzal is, hogy néhány helyen új iskolaépület megépítésére is szükség lesz. Konkrétan Bajcs községre gondolunk, ahol talán a legidőszerűbb mindkét tanítási nyelvű iskola visszaállítása. Több községből eddig nem érkezett hasonló kérelem. • Komáromban nemrégiben nyílt meg a Nyitrai Pedagógiai Fakultás konzultációs központja. Milyen képzés folyik itt, s mennyiben enyhíti az önök által is említett pedagógushiányt? Nagy Oszkár: A konzultációs központ szeptember végén nyílt meg. A 33 felvett jelentkezőből 20 a magyar, 13 pedig a szlovák iskolák alsó tagozata számára szerezhet képesítést. Sze. retnénk, ha ebben a központban a jövő évben nyílna még egy első osztály, mivel a legközelebbi időszakban sok alapiskolában tanító pedagógus vonul nyugalomba, s a hiányzó erőket nem pótolhatjuk teljes mértékben a pedagógiai fakultás nappali tagozatának végzős hallgatóival. ф Az utóbbi időben felmerült az iskolaigazgatók választásának kérdése. Hogyan vélekednek erről a lehetőségről? Hány új iskolaigazgatót neveztek ki az új iskolaévben, s miért esett a választás épp órájuk? Nagy Oszkár: Az iskolaigazgatóknak az iskola kollektívája által va. ló választását nem támogatjuk. A megoldást inkább a pályázatokban és a kádertartalékokkal szemben tanúsított nagyobb gondoskodásban, a kollektíva, valamint az iskolai pártalapszervezet véleményének figyelembevételében látjuk. Ezeket a szempontokat alkalmaztuk a legutóbb három igazgatói hely betöltése során. Számolnunk kell azzal a ténnyel is, hogy egyes iskolákban nem lesz alkal-87