Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)
1989-11-01 / 3. szám - Kötelességünk keresni az optimális megoldást
mas jelölt az anyaiskolából, viszont a járás más iskolájában találunk megfe. lelő kádert. Ilyen esetben természetesen az utóbbi jó adottságait szélesebb körben is kamatoztatni kívánjuk. • Mit tartanák jelenleg legfontosabb feladatuknak? Nagy Oszkár: Szeretnénk megteremteni az egyensúlyt az iskola feladatai és azon feltételek között, melyekre az iskolának ezen feladatok eléréséhez szüksége van. Gondolok itt az iskolaépületek hosszadalmas felépí. tésére, a pedagógusoknak a járások szükségletei alapján való felkészítésére és elosztására, arra, hogy a tanítók az új követelményeknek megfelelően teljes mértékben összpontosíthassanak az oktatásra és nevelésre. • Hogyan ítélik meg az igazgatók jogkörének kiszélesítését? Nagy Oszkár: Az az elképzelésünk, hogy az igazgatók jogkörének kiszélesítésével egyidejűleg kell megoldanunk a felelősség megszilárdításának kérdéseit. Ez az intézkedés azt eredményezi, hogy az igazgatónak saját iskolájában a legkompetensebb tan. felügyelővé kell előlépnie. Az iskoláknak mindenekelőtt a munkaszervezés területén és specifikus feladataik meghatározásában kell önállóan eljárniuk, s nem szabad gépiesen átvenniük a felsőbb szervek által megjelölt keretfeladatokat. Az igazgató dönt majd a különböző versenyeken való részvételről, a pedagógusok erkölcsi és anyagi ösztönzéséről. Ebben segítségére lesz a szakszervezet iskolai alapszervezete és annak választmánya. Ennek értelmében természetesen az eredmények objektív és igényes értékelésére lesz szükség. A demokratizáció folyamaté, ból kiindulva nagyobb kezdeményezőkészséget és aktivitást várunk el az adott iskolák gondjainak megoldásában is. • Miről nem szóltunk még? Emil Cabánek: Részben már érintettük gazdasági- és kádergondjaínkat. Szeretném, ha nyilvánvalóvá válna, hogy ezeket önerőből megoldani nem tudjuk, szükségünk van a felsőbb szervek, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság és az Oktatási Minisztérium támogatására is. Egyik fő gondunk, hogy alapiskoláinkban jelenleg főként nagy számban tanítanak szakképzetlen pedagógusok főként a gimnáziumok végzős növendékei. A munkába bevonhatnánk a nyugdíjas pedagógusokat is, ezek lehetőségeit azonban korlátozza a meg. engedett évi 22 000 koronás többletkeresettel kapcsolatos megszorítás. A minisztérium szervezési utasításaiból megtudtuk, hogy lehet kivételt is kér. ni ott, ahol a járásban kevés a pedagógus. Ügy gondoljuk, nem helyes, ha az adott szabály alóli kivétel csak egyes járásokra vonatkozik. Azt a megoldást támogatjuk, hogy minden olyan járásban, ahol erre szükség van, s adott a káderbiztosítás lehetősége, korlátlan számban vehessen fel a jnb nyugdíjas pedagógusokat. Ha történetesen a senicai járásnak 100 pedagógusra van szüksége, s ezt a kivételt megkapja, nem helyes, ha a komáromi járás, ahol mondjuk 20 pedagógusra lenne szükség, nem élhet ezzel a lehetőséggel. Ezt a megoldást nagyon igazságtalannak tartanánk. Jó lenne, ha a nemzetiségileg vegyes lakosú járások nemzeti bizottságai nagyobb szabadságot kaphatnának a visszakörzetesített iskolák tanulólétszáma alsó határának megállapításában is. Itt ugyanis egy-egy faluban kisebb a gyermeklétszám, s természetesen nem vonhatjuk össze a két tanítási nyelvű iskolát. Az új, kisebb létszámú osztályok létesítését pedig anyagilag is meg kell alapozni. Anyagi természetű gondokkal küzd járásunkban az a 23 óvoda, amelyet egyes üzemek, illetve földművesszövet-88
