Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)

1989-05-01 / 9. szám - Sz. J.: Az olvasásra nevelés és a vizuális nevelés néhány kérdése / Figyelő

Az olvasásra nevelés és a vizuális nevelés néhány kérdése

VYCHOVÁVATEĽ

A szakemberek jelentős csoportja — pszichológusok, metodikusok — az olvasási készség kialakításának folyamatában három szakaszt különböztetnek meg:

1. a betűk, hangok és a szavak felismerése az olvasás technikájának elsajátítása végett,

2. az elsajátított olvasási jártasság funkcionális alkalmazása,

3. az olvasási készség olyan szintjére jutás, amely a reflexiók, a kritikai gondolkodás, a kérdésekre válaszolni tudás, illetve az olvasott szövegből adódó problémák megvizsgálásátf bizonyos képességét jelenti.

Az olvasási készség e három foka logikai kiindulópontja a negyedik fok elérésének, amely olyan fontos, hogy már az iskolai oktatás legelején szem előtt kell tartani. Ezt a fokot a szerző alkotó (kreatív] olvasásnak nevezi. Lényege: olyan olvasás ez, amely túllép a recepción (befogadáson], az a feladata, hogy az olvasó befogadja, megértse és elsajátítsa a szerző közlendőjét, s ezenkívül tegyen lépést a kritikai olvasás felé is.

A szerző konkrét példán mutatja be, hogyan lehet a napközis foglalkozásokon az olvasás begyakorlásának a kezdeti szakaszában a negyedik fokozatig eljutni. Az első ilyen eljárás a „szöveg befejezése“. Az olvasmányt, az irodalmi szemelvényt nem olvassuk végig, hanem a tanulók gondolják ki

a befejezést. Ilyen kérdésekkel ösztönözzük a tanulókat: Mit csinált, hogyan viselkedett a hős (főszereplő] abban a helyzetben, amikor félbehagytuk az olvasást? Mit tesz vajon, ha figyelembe vesszük a már megismert jellemvonásait? Ezekre a kérdésekre csak akkor tudnak helyesen válaszolni a gyermekek, ha az olvasott szövegre nagyon odafigyeltek.

Másik eljárás a „belegondolás“ — például a 4. osztályos tanulók egész nyugodtan fantáziálhatnak Fr. Kráf hősének, Janónak további sorsáról.

(V. Obert: Štvrtý rozmer — tvorivé čítanie. 1988, 4. sz. 32. o.).

MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK

A jól felszerelt iskolai könyvtár az olvasásra nevelés nélkülözhetetlen eszköze. László Ágnes Az iskolai könyvtár lehetőségei című írásában először a tehetséges tanulók speciális fejlesztéséről közölt figyelemreméltó gondolatokat. Bevezették a sajtófigyelő szolgálatot, előbb, persze, olyan folyó, iratokat kellett rendelniük, amelyek megfelelő megoszlásúak és színvonalúak az általános iskola tananyagához. Felkérték a kollégákat, hogy minden osztályból jelöljenek ki néhány érdeklődő diákot, akik ellátják a sajtófigyelést. ök hetente, kéthetente vagy havonta — a folyóiratok megjelenési idejétől függően — a könyvtárban átnézik a lapokat. Feljegyzéseket készítenek az érdekes cikkekről vagy azok285