Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1989-05-01 / 9. szám - Sz. J.: Az olvasásra nevelés és a vizuális nevelés néhány kérdése / Figyelő
ról, amelyek a tanult anyag témáját érintik. Havonta-kéthavonta az osztály előtt beszámolót tartanak az olvasottakról. A kollégák számára segítségül folyóiratajánlást készítettek a következő módon: Alsó tagozat: Pajtás, Kisdobos, Süni, Kincskereső, Alfa, Állatvilág, Dörmögő Dömötör Felső tagozat: Háttér: minden tantárgyhoz használható Irodalom: Élet és Irodalom, Kincskereső, Könyvvilág, Galaktika Történelem: Magyarország, Világesemények Dióhéjban, napilapok Természettudomány: Univerzum, Élet és Tudomány, Delta, Mikrovilág, Alfa, Búvár, Állatvilág, Föld és Ég. Sport: Képes Sport Orosz: Képes Nyelvmester, Szovjetunió Rajz: Művészet stb. A továbbiakban a szerző a rokon tantárgyak integrációjáról és koncentrációjáról ír. Vázolja, milyen órákat, foglalkozásokat tartanak a könyvtárban. A tanítás-tanulás folyamatának a korszerűsítése csakis többféle információhordozó alkalmazásával lehet ered. ményes. A folyóiratok egyrészt új felfedezések, eldöntendő kérdések, új eredmények születését — tehát a tu- dásbeliség gyarapodását láttatják meg a tanulókkal. Másrészt egyféle szemléletet ad, hogy a tudomány nem kész valami, állandó változásban, mozgásban van, ellentétesség és rugalmasság, változatos, árnyaltabb megközelítés, újabb szempontú kérdésfelvetés szükséges hozzá. A folyóiratok mint napi és naprakész információhordozók, a tananyag kiegészítésének jó eszközei, megfelelő válogatással. Ezt felmérve alakították ki cikkgyűjteményüket. A már lejárt folyóiratokból kivágják azokat a cikkeket, amelyeket az általános iskolai tanításhoz törzs- vagy kiegészítő anyagként felhasználhatónak tartanak. A folyamatosan készített katalógusból szemléltetőül közöl is néhány példát a szerző: 1. Tojás — jelek és jelképek 2. Hirosimái napló — az anya vissza- szaemlékezései 3. Három királyok — jelek és jelképek 4. Balaton — kalauz a Balaton körül — németül és szlovákul is 5. Erdő és vad 6. Plakátok [1945—48] 7. Légkör stb. A könyvtárban rádió-magnós szolgáltatás is működik. Lényege: állandóan figyelik a rádióműsort, s a felhasználhatónak ígért műsorokat fel is veszik. (1988. 2. sz. 102—106. o.). Ugyanebben a számban érdekes írás szól a napköziben alkalmazott kulturális foglalkozásokról, melyben a fel- szabadulás, háború-béke téma részletes feldolgozását is közli. A fogalmak elemzéséhez nemcsak értelmező szótárt használnak, hanem megpróbálják átélni a háború borzalmát, pl. menetelnek, mint a katonák, harcolnak, eljátsszák az itthon maradott családokat — a riadók, a félelem átélését zene- hallgatás színesíti, számos verset is hallgatnak, olvasnak a háború utáni életről is. Juhász Ferenc Kinek karja van című verse alatt elmozogják, amit a vers mond, nincs improvizáció. Weöres Sándor Építők c. verse jó ritmust ad a munkához (107—109. o.). „A modern líra alapvető fefedezése a kapcsolatok tudatossá válása. Titokzatos, új, magasabb rendű egységeket hoznak létre a távolból összetalálkozó visszhangok, új dimenziókat tár fel az egymásba csendülő szín, hang és illat! A kapcsolatokról tehát tudunk, így tanítanunk sem szabad az irodalmat a régi módon. Minden összefügg, egymásra épül, távoli asszociációkat kelt. Az irodalomórán meg is próbáljuk ismertetni ezeket a kapcsolatokat, meg. keressük az összefüggéseket,' Segítenek ebben a tantervek, a tankönyvek. 286
