Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)

1988-09-01 / 1. szám - J. U. Afanaszjev: A tanítási óra másfajta értelmezése

következő részben összefoglalás címén visszakérdez. Az ilyen óra nem okvet­lenül feltételezi a jó mikroklíma kia­lakítását, sem a tanuló és pedagógus tevékenységének megszervezését. Nem zárja ki a tananyagtól idegen elemeket, lazítást, újságbeszámolókat stb. és mindezek következtében azt sem, hogy az új témát csak részben dolgozzák fel. Felborul a tanítási óra dialektikája, amely egyfelől az egész oktató-nevelő folyamat része, másfelől pedig önálló egész. A kombinált óra az utóbbi köve­telménynek nem tesz eleget. A legésszerűbb, ha az órát úgy szer­vezzük meg, hogy a tanulók csak egy témával foglalkozzanak, és a vele nem kapcsolatos tananyagot mellőzzük. Ezt az óratípust nevezhetjük tematikusnak. Logikája nem ellenkezik az óra dialek­tikájával; az oktató-nevelő folyamat részeként szorosan kapcsolódik az egész tananyaghoz és a többi tan­tárgyhoz is azáltal, hogy a már elsa­játított ismeretekre támaszkodik. Egy­séges didaktikai céllal teljességében egy adott téma feldolgozására irányul. A felkészüléskor nem zárjuk ki a házi feladat kiszabását sem, viszont értel­mét abban látjuk, hogy a korábban ala­posan áttanulmányozott és a követke­ző óra anyagának tartós elsajátítását szolgáló anyagrészt ismételtetjük. Csak az adott témához kapcsolódó leg­fontosabb paragrafusokat nézetjük át (nem mind!), azok lényegét, általáno­sításait, következtetéseit követeljük meg. A hangsúlyt nem az újraolvasásra, inkább az ismeretek rendszerezésére, a bennük való tájékozódásra, azok repro­dukálására, átgondolására helyezzük. A pedagógusnak is át kell gondolnia, hogyan, milyen kérdések láncolatával, írásbeli vagy gyakorlati feladatok meg­oldásával támaszkodhat az adott prob­lémakör már ismertetett részeire úgy, hogy a gyerekek érdeklődését felkelt­se és a lehető legnagyobb önállóságot biztosítsa az új anyag elsajátítása so­rán. Ha a tantárgyon belül egy témát több egymást követő órán tárgyalunk, az előző óra anyaga kiindulópontként szolgálhat. Az ilyen tanítás jellemzője nem a fo­lyamatos, hanem a tematikus ismétlés és ellenőrzés. Az átvett tananyag állan­dó ismétlése minden egyes alkalommal új szemszögből világítja meg a téma­kört, és egyre magasabb szintű általá­nosításhoz vezet. Az óra lényeges részét nem a soron következő tananyagrész magyarázata tölti ki, ahogy adott tantárgyon belül, a tantárgyak közti kapcsolatokat figye­lembe véve, lépésről lépésre halad az ismeretek rendszerének formálása fe­lé. A Szovjetunió történelme program- anyagának tartalma egyértelműen ta­golódik a következő tematikai egysé­gekre: gazdaság, politikai felépítés, háború, munkásmozgalom, politikai pártok, forradalmi helyzetek és forra­dalmak, nemzetközi viszonyok, kultú- stb. A személyiségformálás erkölcsi kérdései alapján élesen körvonalazha­tók az irodalmi tananyag egyes részei. Minden tantárgynak megvannak a fő, központi témái. A tematikus tanítás alapfeltétele, hogy a tantárgyak közti, valamint a tantárgyon belüli és a ta­nítási folyamatban létrejövő egyéb kapcsolatokat jól szervezzük meg. Az ismeretek rendszerének tökélete­sítése, elmélyítése a befejező stádium­ban több órát vesz igénvbe, amikor a tanulók nem a pedagógus magyaráza­tát reprodukálják, hanem logikai fel­adatokat oldanak meg, s közben az újonnan elsajátított tananyagot, vala­mint régebbi ismereteiket is alkalmaz­zák. Megváltozik az ismétlő-összefog­laló órák lényege is, amelyek új fela­data, hogy az ismeretanyagot magasabb szinten általánosítsák. A tematikus tanítás során az óra ta­golása külsőleg nem változik, de az egyes részek mélyebb értelmet kapnak. Az egyszerű ismétlés helyét az új anyag befogadására való felkészülés és az átvett tananyag tematikus szá­monkérése veszi át. Az új anyag ma­gyarázatát — amit eddig a tanító vég­zett — felváltja a tanulók önálló, ak­tív munkája. Az új anyag összefoglalá­sa nem korlátozódik a tanító által elő­adott tények reprodukálására, hanem az elsajátított ismeretek alkalmazásá­val elmélyíti őket. Egyidejűleg ellenő­rizzük az új anyag elsajátításának mér­tékét is. Megváltozik az óraelemzés metodi­kája. A hagyományos órának a része­lő

Next

/
Oldalképek
Tartalom