Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1988-12-01 / 4. szám - Magdaléna Hegerová: A szlovák nyelv nyelvtani minimuma a magyar tanítási nyelvű alapiskola 1-4. osztályában
alsó tagozata egyes osztályai tanítási céljainak és feltételeinek megfelelően kell kiválasztani a nyelvtani anyagot és meghatározni annak terjedelmét. Ez a választás szabja meg a módszert és a didaktikai lépéseket is. Josef Hendrich5 szerint az idegen nyelv oktatásának korszerű módszerei a beszélt nyelvből indulnak ki, az idegen nyelv hallgatásától eljutnak a beszédhez, később az olvasásához, végül pedig a leírásához. A beszéd az idegen nyelvben használatos, tehát eredeti példákra támaszkodik. A nyelvtani jelenség gyakorlásának kiindulópontja a mondat, illetve a kontextus, vagyis a beszédhelyzet által adott egész (minden kijelentés bizonyos helyen, időben és bizonyos körülmények között történik). A nyelvtani jelenségek kiválasztása szerepük fontossága szerint valósul meg. Az átvett anyag fokozatosságát az összehasonlító nyelvtudomány szellemében a szlovák nyelvnek mint célnyelvnek a tanuló anyanyelvéhez való viszonya határozza meg (egyező, hasonló és eltérő jelenségek). Ugyanakkor érvényes az elv, hogy a nyelvtani anyagot csak minimálisan kell magyarázni (az új tananyagot kivéve, mert ezt nem elég csupán példákkal és gyakorlatokkal bemutatni, a nyelvtani általánosításokat pedig teljes mértékben a szokásokká vált ismeretekre kell alapoznunk). A szlovák nyelvoktatás kezdetétől érvényesül a szószerkezetek tanításának alapelve, ami azt jelenti, hogy a tanulók az egyes szavakat és nyelvta3 Josef Hendrich: Cíl5 obsah a metódy z hlediska modernisace vyučovaní jazy- kűm: Zborník materiálov z krajskej konferencie, KPÜ Bratislava 1967 4 kommunikatív kompetencia — az a tulajdonság, hogy a beszédben a nyelvi eszközöket az adott nemzet nyelvi szokásaival összhangban, megfelelően tudjuk használni. ni jelenségeket nem egymástól elkülönítve tanulják, hanem nyelvtani egységeket, szintagmákat, mondatokat, (kész nyelvi mintákat, állandósult szó- kapcsolatokat, típusmondatokat) sajátítanak el, mivel a szavak és a nyelvtani szabályok elszigetelt elsajátításakor nem alakul ki a kommunikációkészség”. (H. Palmer) A nyelvtani minimum elsajátításának foka az egyes osztályokban a konkrét nyelvtani jelenségeket tekintve a következőképpen differenciálódik: 1. a mondatmodeliek reprodukálásának szintje (a legalacsonyabb szint), 2. az ismeretek adott képlet szerinti operatív alkalmazásának szintje, 3. a megnevezés szintje, 4. a készség szintje, 5. a szokás szintje. A nyelvoktatás végcélja, hogy a tanuló elérje a kommunikatív kompetencia3 4 szintjét. Az egyes osztályok célja, hogy az elsajátított nyelvtani-nyelvi készségek alapján a tanuló korának és szociális helyzetének megfelelően fejlessze kommunikációkészségét. A NyM konkrét követelményei összhangban vannak az egyes osztályok tantervének követelményeivel, témaköreivel. Az osztály nyelvtani minimuma szervesen kötődik a tanuló alsóbb osztályokban szerzett ismereteire. Ugyanígy van ez a magyar nevelési nyelvű óvodákban is az intenzív szlovák nyelvoktatás keretében. A nyelvtani—nyelvi ismeretek ciklikusan és spirálisan magasabb szinten bővülnek és szilárdulnak, az oktatás magasabb fázisában pedig a fokozatosság didaktikai elvét betartva automatikussá válnak (elsősorban a nyelv nyelvtani felépítésére vonatkozik ez). A jelentős didaktikai elvek közé sorolhatjuk a tudatosság elvét (elsősorban az alsó tagozaton érvényesül), amikor a tanuló felismeri az adott mintát, és ez önmegfigyeléshez, önellenőrzés112
