Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)

1988-12-01 / 4. szám - Magdaléna Hegerová: A szlovák nyelv nyelvtani minimuma a magyar tanítási nyelvű alapiskola 1-4. osztályában

alsó tagozata egyes osztályai tanítási céljainak és feltételeinek megfelelően kell kiválasztani a nyelvtani anyagot és meghatározni annak terjedelmét. Ez a választás szabja meg a mód­szert és a didaktikai lépéseket is. Josef Hendrich5 szerint az idegen nyelv oktatásának korszerű módszerei a beszélt nyelvből indulnak ki, az ide­gen nyelv hallgatásától eljutnak a be­szédhez, később az olvasásához, végül pedig a leírásához. A beszéd az idegen nyelvben használatos, tehát eredeti példákra támaszkodik. A nyelvtani jelenség gyakorlásának kiindulópontja a mondat, illetve a kontextus, vagyis a beszédhelyzet ál­tal adott egész (minden kijelentés bi­zonyos helyen, időben és bizonyos kö­rülmények között történik). A nyelv­tani jelenségek kiválasztása szerepük fontossága szerint valósul meg. Az átvett anyag fokozatosságát az összehasonlító nyelvtudomány szelle­mében a szlovák nyelvnek mint cél­nyelvnek a tanuló anyanyelvéhez való viszonya határozza meg (egyező, ha­sonló és eltérő jelenségek). Ugyanak­kor érvényes az elv, hogy a nyelvtani anyagot csak minimálisan kell magya­rázni (az új tananyagot kivéve, mert ezt nem elég csupán példákkal és gya­korlatokkal bemutatni, a nyelvtani ál­talánosításokat pedig teljes mértékben a szokásokká vált ismeretekre kell alapoznunk). A szlovák nyelvoktatás kezdetétől érvényesül a szószerkezetek tanításá­nak alapelve, ami azt jelenti, hogy a tanulók az egyes szavakat és nyelvta­3 Josef Hendrich: Cíl5 obsah a metódy z hlediska modernisace vyučovaní jazy- kűm: Zborník materiálov z krajskej kon­ferencie, KPÜ Bratislava 1967 4 kommunikatív kompetencia — az a tu­lajdonság, hogy a beszédben a nyelvi esz­közöket az adott nemzet nyelvi szokásai­val összhangban, megfelelően tudjuk használni. ni jelenségeket nem egymástól elkülö­nítve tanulják, hanem nyelvtani egy­ségeket, szintagmákat, mondatokat, (kész nyelvi mintákat, állandósult szó- kapcsolatokat, típusmondatokat) sajá­títanak el, mivel a szavak és a nyelv­tani szabályok elszigetelt elsajátítása­kor nem alakul ki a kommunikáció­készség”. (H. Palmer) A nyelvtani minimum elsajátításának foka az egyes osztályokban a konkrét nyelvtani jelenségeket tekintve a kö­vetkezőképpen differenciálódik: 1. a mondatmodeliek reprodukálásának szintje (a legalacsonyabb szint), 2. az ismeretek adott képlet szerinti operatív alkalmazásának szintje, 3. a megnevezés szintje, 4. a készség szintje, 5. a szokás szintje. A nyelvoktatás végcélja, hogy a ta­nuló elérje a kommunikatív kompeten­cia3 4 szintjét. Az egyes osztályok célja, hogy az el­sajátított nyelvtani-nyelvi készségek alapján a tanuló korának és szociális helyzetének megfelelően fejlessze kom­munikációkészségét. A NyM konkrét követelményei össz­hangban vannak az egyes osztályok tantervének követelményeivel, témakö­reivel. Az osztály nyelvtani minimuma szer­vesen kötődik a tanuló alsóbb osztá­lyokban szerzett ismereteire. Ugyanígy van ez a magyar nevelési nyelvű óvo­dákban is az intenzív szlovák nyelvok­tatás keretében. A nyelvtani—nyelvi ismeretek cik­likusan és spirálisan magasabb szinten bővülnek és szilárdulnak, az oktatás magasabb fázisában pedig a fokozatos­ság didaktikai elvét betartva automati­kussá válnak (elsősorban a nyelv nyelvtani felépítésére vonatkozik ez). A jelentős didaktikai elvek közé so­rolhatjuk a tudatosság elvét (elsősor­ban az alsó tagozaton érvényesül), ami­kor a tanuló felismeri az adott mintát, és ez önmegfigyeléshez, önellenőrzés­112

Next

/
Oldalképek
Tartalom