Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1988-12-01 / 4. szám - Ibolyáné Cs. Jolán: A tanulók beszédkultúrájának fejlesztése
A magyar nyelvben főhangsúlyt, kap a családnév, az utónév mellékhangsúlyos, és egy intonációs egységként kell kimondani: Béres Judit, Nagy Mária Hangsúlyozni kell az intézmények szavait: a Magyar Tudományos Akadémia a Jó kai Mór Gimnázium Általában hangsúlytalan: a) a névelő Volt egyszer egy ember, Egy asszony eZindult. Az embert el lehet pusztítani, de le győzni nem. b) a névutó Véleményem szerint ez a helyes. Az előadás után hazament. c) a kötőszó Péter és Pál, tudjuk nyárban ... Az összetett szavaknak és az ikerszavaknak az első tagja hangsúlyos: aZlattenyésztés, öeszédművelés, irodalomtörténet é/jel-nappal dolgozott, éílen-szomjan volt egész nap A Jelzős szerkezetekben a jelzőt hangsúlyozzuk: Nagy hatással volt rám. Minden évben eljött. Sok hibája van. Egy nyomatékkai kell ejteni az egyébként külön írandó szókapcsolatokat: földet ér, szót fogad, házi feladat, élen jár, helyet foglal, férjhez megy Játékos feladat: Gondolkodj — hangsúlyozz — válaszolj! Egyszer egy asszony ételt vitt a mezőre. Szembe jött rá két diák. Azt kérdik tőle: — Hova megy, néni? — Megyek a mezőre. Ételt viszek az aratóknak. — Hát aztán hányán vannak, hogy ilyen nagy bögrével visz nekik? — Tudom is én, lelkem, találjátok ki: az én uram, a gazda, a vöm, a lányom ura, János, Jancsi, a szolga. Hányán voltak? Ajánlott irodalom: 1. Leme László: Közéletiség, beszédmód, nyelvi műveltség 2. Fischer Sándor: A beszéd művészete 3. Gáti József: Versmondás; Szónokok, előadók kézikönyve 4. Hernádi Sándor: Beszédművelés 5. Lőrincze Lajos: Emberközpontú nyelvművelés 6. Péchy Blanka: Beszélni nehéz 7. Rónai Béla—Kerekes László: Nyelv- művelés és beszédtechnika 8. Wacha Imre: Beszélgessünk a beszédről 1BOLYÄNÉ CS. JOLÁN, Béke Utcai Alapiskola Komárom (Komárno) 105
