Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1987-11-01 / 3. szám - Nagy László: A noszf eszméjének időszerűsége az oktató-nevelő munkában
A noszf eszméjének időszerűsége az oktató-nevelő munkában A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója kiváló alkalom arra, hogy pedagógusaink mindennapi oktató-nevelő munkájukban átgondoltan és céltudatosan érvényre juttassák századunk legjelentősebb társadalmi forradalmának máig ható eszmei üzenetét. A forradalom programja átfogóan fogalmazta meg a gyökeres társadalmi átalakításnak az élet minden területére kiterjedő feladatait azzal a céllal, hogy megszüntesse az embernek ember általi kizsákmányolását, és megteremtse minden ember számára a kiteljesedés lehetőségét azzal, hogy létrehozza ennek gazdasági és társadalmi feltételeit. A cári Oroszországban a noszf „általános“ társadalmi feladatai mellett nagy erővel kaptak hangsúlyt a nemzetgazdasági kérdés igazságos megoldásának feladatai is. Lenin a nemzetiségi kérdésnek egész sor tanulmányt és cikket szentelt, amelyben megfogalmazta a nemzetiségi kérdés marxista megoldásának alapelveit. Ennek során foglalkozott a nemzetiségi kérdés iskolaügyi vonatkozásaival is, nevezetesen a művelődés nemzeti és internacionalista aspektusaival. Mivel munkái e probléma lényegét világították meg, nemcsak a korabeli kérdések megoldása szempontjából voltak mérvadók, hanem élő útmutatások a ma is időszerű kérdések megoldásához. A nemzetiségi kérdés ugyanis a dolgozók felszabadításáért, az ember ember által való kizsákmányolása megszüntetéséért, a politikai, a gazdasági, a kulturális egyenlőtlenség és elnyomás kiküszöböléséért folytatott harcnak volt a része. A nemzetiségi kérdés megoldásáért folytatott harcot tehát ezek az általános célok vezérelték, hiszen ez szerves részét képezte a munkások osztályharcának. A nemzetiségi kérdés lenini értelmezése ma is hatékony eszköze a burzsoá nacionalizmus és kozmopolitizmus elleni harcnak, és alapját képezi a nemzetiségi kérdés igazságos meg oldás áriak. A lenini program a nemzeteknek és nyelvüknek egyenjogúságát védte és kizárta, hogy bármely nemzet mások rovására kiváltságokat élvezhessen. Ezzel egyidőben nagy hangsúlyt fektetett a nemzetköziség elvének érvényre juttatására. A nemzetek önrendelkezéséről című müvében Lenin leszögezte: a demokratikus kormányzat „biztosítja valamennyi nyelv teljes szabadságát és visszautasítja az egyes nyelvek kiváltságait mások előtt“. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a nemzetek elszigetelődése a művelődés területén sovinizmushoz vezethet, ezért a munkásosztálynak a nemzetek közeledését kell szorgalmaznia, amely során kerülni kell minden erőszakos cselekményt és „nyomáskifejtést“. Lenin már 1903-ban leszögezte: minden nemzetnek joga van az anyanyelvű művelődésre. Az ennek biztosításához szükséges feltételek (iskolák és egyéb művelődési intézmények) megteremtése és kifejlesztése az állam és az állam önigazgatási szerveinek kötelessége. Minden polgárnak joga van a nyilvános összejöveteleken anyanyelvén szólni. Az összes helyi, nyilvános és állami intézménybe be kell vezetni az anyanyelv használatának lehetőségét és gyakorlatát. E lenini program ismeretében természetesnek tűnik, hogy a noszf egyik első 65
