Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)

1987-11-01 / 3. szám - Nagy László: A noszf eszméjének időszerűsége az oktató-nevelő munkában

dokumentuma az Oroszország nemzeteinek jogairól szóló dekrétum volt. E nyilatkozat alapelvei magukba foglalták a nemzetek sokoldalú és teljes egyenjo- auságát, internacionalista együttműködését, a nemzeti antagonizmusok leküz désének programját az új társadalmi rend építése során. Ezek a feladatok feltételezték, hogy a nagyszabású társadalomalakító és -építő program megvalósítása során a fejlettebb nemzetek és központi területek hathatós segítsége révén eltűnnek az egyes nemzetek és nemzetiségek, valamint területek közti különbségek.

A forradalom győzelme után a lenini nemzetiségi politika valamennyi nemzet és nemzetiség számára hatalmas fejlődési távlatokat nyitott. A cári Oroszországban a nemzetek és nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális elnyomás alatt éltek. Voltak nemzetek, melyeknek írott nyelvük és irodalmuk sem volt, és voltak területek, ahol ismeretlen volt a közép- és felsőfokú iskolai oktatás. Valamennyi iskolában az orosz nyelvű oktatás volt a domináns. Magasabb műveltséget is csak orosz nyelven lehetett szerezni. A forradalom győzelme után mindez megváltozott. Valamennyi nemzet és nemzetiség virágzásnak indult. A nemzeti köztársaságokban és az autonóm területeken anyanyelvű közép- és felsőfokú iskolák nyíltak, kulturális és tudományos intézmények alakultak. Ezzel párhuzamosan megindult az egyes nemzetek közti közeledési folyamat, az internacionalizmus eszméje konkrét tartalommal telt meg. Ma a Szovjetunióban 56 nemzet nyelvén folyik az oktatás, 'a forradalom után negyven új nemzeti irodalom keletkezett. Az összes anyanyelvű iskolában nyelvet is tanítanak, ennek alapvető jelentősége abban rejlik, hogy ez az ország összes nemzete és nemzetisége számára lehetővé teszi a kölcsönös megértést és közeledést.

A nagy októberi szocialista forradalom történelmi jelentőségét nagymértékben emelte az a tény, hogy maga a forradalom is, de leginkább a forradalom eredményeképpen megalakult Szovjetunió szerte a világon saját példájával egész sor haladó társadalmi változásnak lett ösztönzője és támogatója. Itt elsősorban a népi demokratikus és szocialista országok létrejöttére kell gondolnunk, és az ezen országokban végbement pozitív társadalmi változásokra. így a második világháború után a szocializmus útjára lépő Csehszlovákiában is az októberi forradalom eszméi válnak válóra. Az újra megnyíló és újonnan alakult magyar nemzetiségi iskolák és művelődési intézmények jelezték, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja nemzetiségi politikáját a lenini nemzetiségi politika alapelveiből kiindulva alakítja.

Az elmúlt negyven év szocialista fejlődése hazánkban azt bizonyítja, hogy a nemzetek és nemzetiségek sokoldalú fejlődését és kiteljesedését csak az a lenini nemzetiségi politika képes biztosítani, amely valamennyi nemzet és nemzetiség számára azonos gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális feltételeket alakít ki. Hazai művelődési intézményeink és egész nemzetiségi iskolaügyünk e politika megvalósulásának tükörképe. Tanítóink, nevelőink, valamennyi művelődési szakemberünk ezen jelentős évforduló kapcsán is tudatosítja, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiség egyenjogúsítását Csehszlovákia Kommunista Pártja februári győzelme tette lehetővé. Dél-Szlovákia gazdasági elmaradottságának kiküszöbölése és fokozatos felemelkedése az élet minden területén, a megvalósuló lenini nemzetiségi politikának a következménye.

Pedagógusaink a mindennapi oktató-nevelő munkában használják fel e jelentős történelmi évforduló tudat- és személyiségformáló lehetőségeit. Mutassanak rá és illusztrálják példákkal is, hogy a forradalom győzelmének köszön66