Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1987-10-01 / 2. szám - Csuka Gyuláné: A tanulók spontán nyelvhasználatának fejlesztése
részében? Igen, az á hangot. Nehezen vagy könnyen tudod-e kiejteni, Igen, könnyen. Tehát magánhangzó. Látsz-e rajta ékezetet? Igen, tehát hosszú magánhangzó. A hangszereddel kettőt ütsz hangoztatás közben. Felmutattam a színes betűkártyát. Minek a betűje? Igen, az ás betűje. Üssük ki a hangszerünkkel. Az á betű a magánhangzók halmazába került a mágneses táblán. , b) Mondatok olvasása némán majd hangosan egyenként. A mondatok olvasásáért egy-egy zsetont vehettek ki a tanulók a dobozból. Balázs ás a juhász olvas SAMU ÄS VALI MOS Ági mos Mama mesél c) Szótagolvasás. Sári baba öltöztetése. Ahány szótagot tudsz gyorsan elolvasni, annyi zsetonod lesz. ás, ám, áv, ál, áll, vá, sá, má, Iá, óv, óvó, ím, ma, me, mi, mi, se, sí, só, ló, Iá, má, ám, ás, áll. 4. Önálló foglalkozás az 1. osztálynak Ot. 40. old. 1., 2., 3. feladat, 41. old. 2. feladat. Húzd alá az új betűt a szóképekben! Mondd magadban az ábrázolt szóképeket, és jelöld piros körrel azt az ablakot, ahol az új hangot hallod! Húzd át, ami eltér a többitől! Kösd össze a szóképet a rajzzal! Karikázd be a kettő közül azt a hangot, amelyet a szóképekben hallasz! Ha kész vagy, színezd ki a rajzokat! írni tanulok 40. old. Az á betű írása a levegőben, pádon és az írólapon, közösen. Önálló munka az ít. 40. old. — Nem Elnézést kérek, de azt hittem, hogy itt találom meg — Segítek megkeresni — Nem fogyott még el Köszönöm a segítséget 2. Egy kislány és egy néni beszélget. Te csak a kislány mondatait olvashatod. Egészítsd ki a szöveget a néni kérdező mondataival! — A Csiperke utcából. — Minden órában közlekednek. — Tessék egyenesen menni és a Lepke utca sarkánál balra fordulni! Mindkét feladatnál 9—9 pontot kapsz, ha hibátlanul dolgozol! 3. Feladatellenőrzés. Egy tanuló felolvasta a megoldást, kicseréltettem a feladatlapokat, és a tanulók egymásnak javították a helytelen megoldásokat. 4. A szóbeli kifejezés érzelmi és tartalmi jellemzőinek vizsgálata. A tanulók figyelték, elemezték egymás mondatait. Megállapították, hogy kívánság, öröm, közlés, megállapítás vagy felkiáltás fejeződik-e ki a megnyilatkozásban. Célom az volt, hogy a tanulók a különböző dallammal, tempóval, hangerővel elhangzó mondatokból felismerjék a beszélő érzelmeit, a mondatok tartalmát. A tanulók elolvasták Dr. Keve András Madarak című könyvéből a bagolyról, gólyáról, királykáról és a seregélyről szóló részeket. Erről beszámoltak. Feladatuk az volt, hogy a szövegben levő érdekességekre kérdőmondatokkal kérdezzenek. Melyik népnek dédelgetett madara a seregély? Melyik nép pusztítja még az írmagját is? Hány cm hosszú a királyka? Hová rakja fészkét a fekete gólya? Ismételten megállapítottuk, hogy a mondatok jelentéstartalma a beszélő szándékától függ. Eszerint változtathatjuk a mondat dallamát. Ugyanazt a mondatot sokféleképpen mondhat51