Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1988-05-01 / 9. szám - Sz.J.: Mit ír a Köznevelés a külföldi iskolaügyéről? / Figyelő
az iskola nem oktató személyzetének is van beleszólása az irányításba. A középiskolás tanulók a harmincas évektől vesznek részt benne. A gyermekképviselet alsó fórumai az osztálytanácsok, amelyeknek összejövetelein az osztály minden tagja elmondhatja a véleményét. A következő szint a gyermekek tanácsa, ahová az osztálytanácsok választása útján küldik képviselőiket. Az iskolán folyó munka hatékonysága érdekében rendkívül fontos, hogy \ó kapcsolatot építsenek ki a szülőkkel. Ennek néhány módja: — folyamatosan fejleszteni és ápolni kell azt a viselkedési formát, amely a tanároknak a családokkal való szervezett eszmecseréjét eredményezi; — folyamatosan tájékoztatni kell a családot az iskola fejlesztéséről, problémáiról, hogy megértsék az iskola gondjait, és segítsenek, amiben tudnak; — fontos, hogy valamilyen formában az iskola értékelje a szülők közreműködését és kifejezze megbecsülésüket stb. A szülőknek az iskolai életben való részvétele terén is a skandináv országok rendelkeznek a legnagyobb hagyományokkal. Svédországban és Dániában úgynevezett együttműködési bizottságokat hoztak létre, amelyek olyan fórumok, ahol találkozhatnak a tantestület, a gyermekek és a szülők képviselői. Az együttműködési bizottságok tagjait az egyes (tanár, diák és szülői) bizottságok saját tagjaik közül választják, vezetőjüket az iskola igazgatója nevezi ki. A 8. számban az angol oktatási törvény parlamenti vitájáról ír Horváth György. Az oktatási törvény szellemi szülőanyja maga Margaret Thatcher, aki a hetvenes évek elején az oktatásügyi miniszteri tárcát is betöltötte. Választási programbeszédében hirdette meg a készülő reform alapelveit. Lehetővé akarja tenni minden középiskolának és minden több mint háromszáz tanulót tanító elemi iskolának, hogy kiszabadítsa magát a helyi fennhatóság alól, finanszírozását közvetlenül kapja. Az oktatási reform ellenzői a sokat szidott szelekciós politika visszacsem- pészését látják ebben, véleményük szerint a reform a tehetősebb körzetek jól szituált rétegeit hozza előnyösebb helyzetbe. A reformtörvényjavaslat a nemzeti egységre is apellál, mert a nemzeti tanterv bevezetése э reform egyik fő pillére, amit legalább annyira vitatnak, mint a helyi függetlenedés lehetőségét. Ma az angol állami iskoláknak nincs közös központi tantervűk. A tantárgyak zöme fakultatív, az általános középiskola lényeges jellegzetessége a szintek és tantárgyak választhatósága. Magániskolák hirdetéseiben is fontos szempont a választható tantárgyak száma. A felsőoktatásban csak megfelelő számú középfokú tantárgyi vizsga alapján lehet bejutni (egyeteme válogatja, hogy mennyi vizsgát ír elő). A vizsgáztatás központosított, kb. olyan, mint nálunk a nyelvvizsgák rendszere, de az írásbeliség uralja. Manapság Angliában 75 tantárgyból (vagy inkább tananyagblokkból) lehet középfokú és 136-ból alapfokú vizsgát letenni. A nemzeti tanterv e helyett a rendszer helyett (amelyet az angolok már megszoktak) mindenki számára közös alapismereteket akar, a magániskolákban azonban nem lesz kötelező. Szenvedélyes vitákat váltott ki az is, hogy az új törvényjavaslat az eddigi vizsgákhoz még továbbiakat is előirányoz: nemcsak a gyermekek haladásának a lemérésére, hanem a pedagógusok és az iskola ellenőrzésének a céljából. A jelek szerint az angol oktatásügy 286
