Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1987-09-01 / 1. szám - Nógell Tibor: Elektronizáció és iskola
nik az iskolák jellege és jelentősége szerint. Nem kis gondot okoz ma még a megfelelő oktató programok hiánya. Az egyes iskolai közösségek próbálkozásai nagyon alacsony hatásfokúak, rendkívül munka- és időigényesek. A jövőben a Banská Bystrica-i Tanszerellátó Vállalat (Učebné pomôcky, n. p.j fogja szervezni a programok szerkesztését és terjesztését. A megfelelő oktatóprogramok hiánya napjainkban még nem teszi lehetővé, hogy a számítógépet az oktatásban didaktikai jelentőségének megfelelő tanítási eszközként használjuk fel. Az elektronizációs program sikerének rendkívül fontos tényezője a pedagógusok felkészítése és továbbképzése. Jelzi ezt az a tény is, hogy az SZSZK Oktatási Minisztériuma külön programba foglalta ezt a feladatot. A pedagógusok szerepe kulcsfontosságú, hiszen ők alakítják ki a tanulókban az elektronizációhoz, s ezen belül a számítógépekhez való pozitív viszonyt, megtanítják a tanulókat a számítógép kezelésére, megismertetik velük a számítógép helyét a társadalmi és a gazdasági életben, kialakítják bennük a számítógép segédeszközként! felhasználásának készségét a kommunikációban, az információszerzésben, a tanulásban. A lényeg tehát: meg kell tanítani a tanulókat arra, hogyan lehet kihasználni a gép kínálta lehetőségeket. A pedagógus feladata továbbá az is, hogy a számítógép alkalmazásával megkönnyítse a tanítási óra anyagának feldolgozását. A pedagógusok nagy része felismerte, hogy olyan társadalomban élünk, amely az információk folyamatos áramlására épül, s az információk többségét a számítógép közvetíti. Az iskola feladata, hogy felkészítse erre az új nemzedéket. Az új információs technológia az élet minden területén megjelenik, ezért kell a pedagógusoknak átalakítaniuk iskolai munkájukat az új követelményeknek megfelelően. A pedagógusok továbbképzése a kerületi pedagógiai intézetek szervezésében már folyik. Az elektronizációs program az alap- és középiskolákban új tantárgyak bevezetését hozta magával. Egyes kísérleti alapiskolákban tantárgy lett a számítástechnika. A gimnáziumokban 1986. szeptember 1-től új tantárgy, az informatika lépett a kötelező tantárgyak sorába. A szakközépiskolákban a számítástechnikát választható vagy nem kötelező tantárgyként oktatják, s a mikroelektronika jelen van a további szaktantárgyakban is. A középfokú szaktanintézetekben új tantárgy az au- tomatizáció alapjai. A számítógép új korszakot nyitott az emberiség történetében, és ez olyan jelentős változás, amilyen évszázadok alatt is legfeljebb egyszer történik. A tények azonban azt bizonyítják, hogy még mindig nem vagyunk teljesen tisztában azzal, mi is ez a nagy jelentőségű változás. Mint minden nagy találmányt, először a számítógépet is arra használták — sőt még ma is elsősorban arra használják —, hogy megkönnyítse az eddig nehezen végzett munkákat. A számítógép könnyebben és gyorsabban számol, mint az emberi agy, de enné! sokkal többre képes. A gazdaságban, a társadalmi életben, a kultúrában ma már szemmel látható a mikroprocesszorok szerepe. Szavak helyett irányítanak bizonyos munkafolyamatokat, áthidalják a kommunikációs távolságokat. Gépek helyett dolgoznak, olcsóbban és pontosabban. Ha ugyanezeket a lehetőségeket az oktatásban akarjuk megvalósítani, akkor itt is el kell érni, hogy ne csupán az elektronikus számítógépet lássuk benne. Ennél is messzebbre jutunk, ha a számítógépek visszacsatolási képességeit használjuk ki. Ezzel bizonyos teljesítményekről, megoldási módok helyességéről tájékoztatjuk a tanulókat, és ez segíti az egyéni hiányosságok felszámolását. 18
