Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1987-09-01 / 1. szám - Bernáthné Krúg Erzsébet: A kommunista nevelés programjának megvalósítása a szlovák nyelv- és irodalomórákon
a 7. leckében — okres, kraj, federálna republika, priemyselné strediská, hranice štátu, susedné štáty, socialistické štáty; vyvierať, vlievať sa, valiť sa, rozvod- nieť sa, hrádza, poháňať turbíny, kolobeh vody, človek mení prírodu, rieka pomáha človeku budovať krajší svet; Deň znárodnenia, vznik 1. Československej republiky, Deň schválenia zákona o československej federácii. A 8. osztályban a pedagógusok az irodalmi olvasókönyv feladatai és a módszertani kézikönyv utasításai szerint dolgoztak. A tanulók szociális összetétele a 6. osztályban: 90,5 százalék munkásszár- mazásű tanuló, 9,5 százalék dolgozó értelmiségi családból származik, a 8. osztályban a tanulók 93,09 százaléka származik munkáscsaládból. A tanítási órák megfigyelése és a felmérések eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a pedagógusok következetesen szem előtt tartották a kutatástervezetben javasolt munkamenetet, nagyon jól motiválták a tanulókat, akik nagy kedvvel és aktívan dolgoztak a tanítási órákon. Míg a 6. osztályban a beszélgetés, az illusztrációk és a játékos elemeket is tartalmazó módszerek serkentették jó munkára a tanulókat, a 8. osztályban az elmélyültebb, önálló munka volt eredményesebb. A 6. osztályban a tanulók megértették a szocialista haza fogalmát, megtanultak önállóan dolgozni; osztályozni, elemezni a nyelvtani anyagot; bátran kifejteni véleményüket, állásfoglalásukat. A 8. osztályban az irodalmi, esztétikai élmény, valamint az irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismeretek elsajátítása mellett a tanulók az irodalmi szemelvények segítségével elmélyítették a kapitalista és a szocialista társadalomról kialakult nézeteiket az érzelmi ráhatás révén erősebben kirajzolódott bennük a két társadalmi rend közötti különbség; felismerték és megértették az azonos korban alkotó szlovák költők és írók közös irodalmi és politikai törekvéseit, valamint a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatokat is (közös vonások Fra- ňo Kráľ és józsef Attila költészetében és sorsában). A felmérések alátámasztották a tanítási órákon szerzett tapasztalatainkat és a pedagógusok észrevételeit, megjegyzéseit. A 6. osztályban a felmérés 3 feladatból állt: 1. Szöveg kiegészítése. Célja a tanulók alapvető ismereteinek a megállapítása hazánkról, valamint a szlovák tulajdonneveknek a magyartól eltérő helyesírása volt (Pl. Naša vlasť sa volá ... Tvoria ju dve rovnoprávne republiky: ... a ... . V našej vlasti žijú . .. . stb.). A 2. feladatban a tanulóknak már saját állásfoglalásukat, önálló véleményüket kellett kifejteniük. A következő kérdéssorra kellett válaszolniuk: Prečo máme dobre poznať svoju vlasť? Si hrdý na našu vlasť? Prečo? Prečo ľúbiš svoju vlasť? Co by si robil, keby nás napadli nepriatelia? V mieri ako buduješ a brániš našu vlasť? A 3. feladatban a tanulóknak rövid fogalmazást kellett írniuk „Môj radostný život“ címmel a „Súdruh Klement Gottwald o svojom detstve“ c. olvasmány nyomán. A tanulók az elvárásoknak megfelelően oldották meg az egyes feladatokat, amelyeket elsősorban tartalmi, nem nyelvtani és helyesírási szempontból értékeltünk. Nagyon szép, érdekes és értékes megoldásokat kaptunk. A felvázolt módszerek helyességéről és a pedagógusok jó munkájáról tanúskodik az a tény, hogy a tanulók bátran ki merték fejteni nézeteiket; dialektikus világnézetük formálódásának a bizonyítéka, hogy rámutattak a mai élet fonákságaira is. Pl. Ani ja nemám bezstarostný život, vagy Ani ja nemám Čas na hry a zábavu, lebo .. Nagyon szépen vallottak a hazáról а 2. feladatban. 15
