Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)
1986-09-01 / 1. szám - Mózsi Ferenc: Az ismeretek rendszerbe foglalásának kérdéséhez
járd stb.) rendszert alkotnak. E rendszerekben való eligazodás és tájékozottság alapvető feltétele a tananyag megértése és értelmes feldolgozása. S ugyanakkor minden olyan ismeret, amely nem illeszkedik be a rendszerbe, bizonytalan és tünékeny. Ezért hangsúlyozza a modern marxista oktatáslélektan az ismeretek rendszerbe foglaltságának fontosságát. Az ismeretek rendszerezésében Szamarin2] a következő fokozatokat állapítja meg: a) lokális asszociációk — elszigetelt, egyes kapcsolatok; b) partikuláris asszociációk — egy- egy fogalomkörben az asszociációk már rendszert alkotnak; c) belső rendszerű asszociációk —- egy-egy tantárgyon belül az alapvető kapcsolatok kiépülnek; d) rendszerek közötti asszociációk — különböző tantárgyak asszociációs rendszerei között átfogó és nagy ösz- szefiiggéseket feltáró kapcsolatok jönnek létre. Ezek adják meg a tudományos világkép és világnézet alapjait. Az iskolai oktatásban a fogalmakat a meghatározásokban, a fogalomrendszereket pedig a felosztásban rögzítik. (A fogalomalkotás és rendszerezés kérdéseivel mi most nem foglalkozunk.] Az ismeretszerzés folyamatához sorolhatjuk az ismeretrögzítést és az emlékezetbe vésést is. Az alábbiakban egy ismert, de az utóbbi években mostohán kezelt — a humán tantárgyak (történelem, világ-, magyar, szlovák, cseh irodalom, zene- és képzőművészet-történet ] fejlödését-törté- netét egységes időrendbe (rendszerbe) foglaló tanítási forma (újszerű) alkalmazásáról szeretnék szólni. 2.1 Összehasonlítható időrendi táblázat elkészítését javaslom. Példaként bemutatom a 16. század végét, amelyben a tanulók a a) történelmi, b) a világ-, c) a magyar, d) a szlovák, és e) a cseh irodalmi adatokat állították össze: a) Szigetvár ostroma (1566), Driná- polyi béke (1568), a Karácson-féle felkelés (1570—1), Báthory István erdélyi fejedelem, (1571), A tizenötéves háború (1593—1606), Esztergom ostroma (1594), Eger eleste (1596); b) Shakespeare (1564—1616), Descartes (1596—1650); c) Tinódi: Cronica (1554), Balassi Bálint (1554—1594): Bornemissza: Elektra (1558), Pázmány Péter (1570— 1637), Szenei Molnár Albert (1557— 1634), Ilosvai: Toldi históriája (1578), Károlyi: Biblia (1590); d) Szlovák énekek a szigeti várról, Egerről, Dévényről, Kékkőről; Besztercebányai agenda; Fancsali Joób kódex (Credulus és Júlia, szerelmes versek); e) A kralicei biblia. Az adatokat a tanulók böngészték ki, és feladatuk volt táblázatba szedni őket. Az összehasonlító időrendi táblázatra a következő példát közlöm: Összehasonlító időrendi áttekintés Csehszlovák, magyar, világtörténelmi események Világirodalom Magyar irodalom Szlovák és cseh irodalom Csehszlovákia felszabadulása, A kassai kormányprogram Magyarország felszabadulása J. Steinbeck; A kék öböl; B. Polevoj: Egy igaz ember Nobel-díj: G. Mistral Balázs Béla: Az én utam Déry T.: Szemtől szembe Zelk Z.: Teremtés tanúja I. Stodola: Básnik a smrť J. Fučík: Üzenet az élőknek 19
