Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)
1986-09-01 / 1. szám - Mózsi Ferenc: Az ismeretek rendszerbe foglalásának kérdéséhez
1 1946. Churchill hideg- háborús beszéde Fultonban A Magyar Népközt. kikiáltása A. Fagyei'ev: Ifjú gárda K. Szimonov: Nappalok és éjszakák T. Tvardovszkij: Űtmentl ház Illyés Gy.: Hunok Párizsban Déry T.: Pesti felhőjáték E. B. Lukáč: Dies irae 1947. A kétéves terv elindulása Magyarországon megindul a hároméves terv A nagybankok, üzemek államosítása A. Moravia: A római lány T. William. A vágy villamosa Tyihonov: Kirov velünk van Nobel-dí|: A. Gidt Németh L.: Iszony Szabó Lőrinc: Tücsökzene Déry T.: Befejezetlen mondat P. Jilemnický: Krónika J. Poničan: Mesto J. Horák: Hory mlčia 1948. A februári győzelem Magyarországon is a fordulat éve, a nép átveszi a hatalmat E. Hemingway: Kilimandzsáró hava M. A. Nexö: Elveszett nemzedék Nobel-díj; T. S. Eliot Déry T.: Tanúk — Tükör — Itthon Sőtér I.: Bűnbeesés Tersánszky J. Jenő: Egy ceruza története V. Mináč: Smrť chodí po horách P. Pujmanová: Hra s ohnem 2.2 A fenti példák természetesen bővíthetők és kiegészíthetek más (a technika, a tudományok vagy művészeti ág köréből vett) adatokkal. Ügy vélem, a lényeg az, hogy a) csak ismert nevekkel és eseményekkel, művekkel és fogalmakkal dolgozzunk; b) a tanulók böngésszék, szedjék és állítsák össze a táblázatokat. A tanár pedig az összefoglalás során dolgozzon a táblázattal. Például: használjon ,,vak“ táblázatot, azaz 1) írja le az évszámot és a tanulók írják emlékezetből a megfelelő helyre az adatokat; 2) röpdolgozatként” a tanulók a megfelelő helyre írják be a tanító által felolvasott három adatból a helyes választ (pl. 1,2,0) stb. Mindez elősegíti a rendszerben látást, a tananyag rögzítését, de a tananyag jobb percepcióját is. (Azaz a lat. elöljáró = hoz, percepció, lat. érzékelés, észlelés, az apercepció viszont az új ismeretnek- érzékelésnek a már meglévő ismere3 Szamarin: Voproszü szisztemnosztyl 1 dinamiestnostyi umsztvennoj dejatelnos- tyi, Leningrad, 3—18. 1. teinkhez való kötését, azaz a megértést és egyben az új ismeret rögzítését is jelenti.) Az összehasonlító táblázattal való tevékenység például rádöbbentheti tanítványainkat arra, hogy a 17. században hazánkban sok gondunk és bajunk között miért nem jöhetett létre olyanfajta vígjáték, mint amilyeneket az angol restauráció színpada mutatott be, vagy olyan tragédia, mint amilyenek XIV. Lajos udvarának hölgyeit és urait gyönyörködtették. Vagy: a 19. század első felében nem voltak olyan regényeink, mint a kapitalista fejlődésben jóval előttünk járó franciáknak, angoloknak ... 3.1 Persze bármennyire is „mutatósak“ az olyanféle adatok, mint pl. az, hogy Baudlaire (aki a kiegyezés évében három évvel Ady születése előtt halt meg), Flaubert és Dosztojevszkij egy évben született (1921), néhány hónappal később pedig Petőfi (1823. jan. 1), ki a világhírben utolérte őket. Vagy hogy Arany „poeta doctus“-sága során Goethéről is szólni lehet, és Zrínyi tanítása során Vergiliusig (eposz) 20
